Tegnap délután tankolni voltunk a párommal. Amíg ő töltötte a benzint én bementem a shopba fizetni (meg autópálya matricát is vennünk kellett... mindegy), persze: mezítláb. Egy aránylag normális nyári ruha volt rajtam. Szinte senkinek nem tűnt fel, legalábbis nem bámultak meg túlzottan, a pult mögött álló >30-as nő viszont le se vette a szemét csupasz lábaimról. De nem tudtam rájönni, hogy írigykedve, vagy rosszalóan néz, mert ritka kifejezéstelen arca volt.
Remélem, a hét vége tartogat nekünk némi kellemes időt és élményeket... :-)
Ja, nekem is. Egy-ket hete is eveztem, akkor csak piros lett utana a hatam (pedig le is hamlik altalaban), most mar tenyleg hamlik is, szerencsere nem nagyon (kentem/kenem)... na de ez off :-)
Amit a távoli szegény országokban viselt strandpapucs-szerűségről írtál, nagyon kézenfekvő igazság. Kolombusz tojása. Kár, hogy ezt az összefüggést nagyon kevesen ismerik fel.
Ha legközelebb szóbakerül ez a téma a párommal, biztosan felvetem neki.
Amit a drága, márkás ruhákról írtál, azzal is teljesen egyetértek. Ha valaki ilyen cuccban van mezítláb, inkább "úri passziónak" tekintik a lábbeli hiányát :-)
Akkor vegyen fel olyan cuccot (gatya+póló), amiről messziről ordít, hogy drága volt és valódi, nem "piacos". Akkor aztán mehet cipő nélkül is... :o)))
Érdekes, hogy ez a vélt összefüggés tényleg mennyire megmaradt az emberekben. ("Azért nincs cipője, mert szegény.") Elmondhatom, hogy Európán kívül 3 földrészen láttam olyan szegény emberket (nagyon sokat), akik valamilyen strandpapucs-szerűségben voltak. Ebből én azt a következtetést vontam le, hogy manapság (mióta a filléres strandpapucsokat "feltalálták") az jár cipő nélkül, aki cipő nélkül akar járni. A maradékot pedig nagyon jól meg lehet különböztetni ezektől, mert a ruházatuk többi része is arról árulkodik, hogy nem került semmibe és inkább az élelem megszerzése a napi gondjuk, mint az öltözködés. Ellenben -azt hiszem tán Egyiptomban- láttam olyat, hogy fiatal fiú baromi elegáns iskolai egyenruhában, de cipő nélkül ment az utcán. Kicsit csodálkoztam is. ;o)
Más. Amiben viszont tényleg egyként gondolkodunk a kedvesemmel az az, hogy mivel hétköznapokon munkakörileg elegánsak vagyunk hétvégén minél kényelmesebbre vesszük a figurát. És tegnap egy ismerős, akivel általában hétvégeken szoktunk találkozni, ránk is csodálkozott ebből kifolyólag... :o)
Ami a kérges talpat illeti azt hiszem az nem kötelező. Ha elég vastag a bőr a talpon akkor rugalmasan is eléggé óv. A kérgesedés viszont cipőben is utolérheti az embert sajnos, sőt vannak olyan lábgombák is, amik kérgesedést, kirepedezést, kifehéredést (a külső réteg elhalása) okoznak. Kezelni kell őket és kész. Ez ellen nincs mit tenni sajnos. (De van egy olyan gyanúm, hogy ezeket nem csak a szabadban mezítláb járva lehet elkapni, sőt. Lásd: uszodaszemölcs, amiről korábban már beszéltem.) :o/
Jaj, hát azért írtam úgy, hogy "mintha parázson járna" mert olyan furcsán lépegetett, teljesen idegen volt számára, hogy a csupasz talpa érinti a földet. Nekem sincs megkérgesedve a talpam, (nem is szeretném), de míg én többnyire midnen lépést élvezek, őneki minden lépés kellemetlen volt.
Miért piszkál? Talán nem a "piszkál" a helyes kifejezés. Rosszalóan szóváteszi néha. Valahogy erkölcsileg nem elfogadott nálunk mezítláb lenni. Tulajdonképpen egybeforrt a "szegénység" fogalmával. Attól tartok, a páromban is van egy ilyen sztereotípia. Túlságosan meg akar(-unk) felelni mások elvárásainak, túlságosan sokat törődünk azzal, mit gondolnak, mit mondanak mások rólunk.
Fejtegettük ezt már az idegenek "beszólásai" kapcsán.
Még a páromra visszatérve: nem annyira vészes ám a dolog. Alighanem én dramatizáltam túl. "Múltam" folytán betegesen érzékeny vagyok a családtagok ilyen irányú megjegyzéseire.
És ezt a "filozófiát" meg is bírja indokolni, ha kéred? (Gondolom már +próbáltad...) :oP
Másik lehetséges ötlet, hogy irasd be őt valami keleti harcművészeti edzésre. Ott sok az olyan ember aki mezítláb van, aztán mégsem szokták emiatt kétségbe vonni egymás férfiasságát... Hehe. :o)))
Ha nem égetett akkor biztosan szúrt. Csak te használtad, a "mintha parázson járna" kifejezést, abból gondoltam elhamarkodottan.
Azt hogy érted, hogy "piszkál" miatta??? Ezt nem is értem. Ha én nem szeretek futni (nem szeretek) akkor nem futok. De miért zavarna, ha a párom futni akar??? Nekem ne kelljen, aztán kész... :oDDD
Szerintem vagyunk olyan kapcsolatban, hogy eláruljam az intim részleteket: rakottkrumplit kellett készítenem (amit ő imád, én viszont cseppet sem szeretem), ki kellett mosnom a kocsija üléshuzatait, és le kellett gépelnem 40 oldalt a szakdolgozatából.
Szégyellős? Nem tudom ez-e a helyes kifejezés. Az az alapfilozófiája, hogy "Férfiember ne járjon mezítláb".
Különben, ott, anno Kiskörén nem égetett az aszfalt. A hídon az árnyékos oldalon voltunk, utána a gáton és a Tisza parton sétálgattunk, teljesen mezítláb-barát környezetben. Egyszerűen nem jön be neki lábbeli nélkül lenni.
Mostanra már lemondtam arról, hogy mezítlábazzon velem, megelégednék azzal, ha engem nem piszkálna miatta. Most különben nincs itthon, úgyhogy mióta hazajöttem egyfolytában mezítláb vagyok :-)
Nem leszek indiszkrét és nem kérdezek rá a kiengesztelés részleteire, de ha jól értettem, azóta sem kedvelte meg a "földközeli" járást. (Amikor az ember érzi a talpán a természet viszont-érintését.) A fokozatos rászokás azért is jobb, mert a korai negatív tapasztalatok (pl. a forró bitumentől felhólyagosodott puha talp) később is elvehetik a kedvét, ha épp megjönne. Legközelebb vidd el egy erdőbe, ahol nem járnak sokan, és próbáld meg ott rávezetni, hogy ez milyen jó. Ott nincs ilyen talpégés-veszély sem, meg ha szégyenlős, akkor sem látja senki rajtad kívül... :oDDD
Hajh! De jó lehet, ahol mindketten szeretnek mezítláb lenni!
Pár éve sikerült "rávennem" a páromat, hogy mezítláb legyen pár órát a természetben :-) Álltunk a kiskörei Tisza hídon, irtó meleg volt. Ő strandpapucsban, én természetesen meztláb. A papucs pántja kidörzsölte a lábfejét, amikor egy kicsit kihúzta a lábát, én beleöktem a papucsot a vízbe :-)
Mit mondjak? Irtó dühös volt, de legalább mezítlábazott kicsit. :-D
Á, közel sem egyformán. Többször is rámszólt már ilyen-olyan esetekben. És a gyereket is sokkal jobban félti mint én. Úgyhogy marad a pozitív példamutatás, mint a meggyőzés legjobb útja... :oD
Írigylésre méltó, hogy egyformán gondolkodtok (és cselekszetek) mezítlábazás terén is. Sajnos én a páromat aligha tudnám rávenni.
Az is nagy eredmény, hogy tegnap és ma nem szólt rám. Sajnos én még nem tudtam a házunkon kívül mezítlábazni. Ja, pontosabban a szomszédasszonnyal beszélgettem kicsit az utcán :-)
Na ja, a Dunaparton nem art odafigyelni, ha mezitlab jarkal az ember. En evezni indultam nagyon sokszor a Romairol, tobb helyrol is, uvegcserep mindenhol volt. Lekopogom, eddig meg nem tortent bajom belole.
Én párom is virágokat ültetgetett tegnap a kertjébe'. Szép fekete is lett a talpa a zsíros fekete földtől... :oP Előtte még a virágkertészetben, ahol az elültetnivalót vettük a fiam kijelentette az neki, hogy levenné a cipőjét, aztán ott rohangált fel-alá, de nem szólt rá senki. :o)))
Múlt vasárnap meg a dunaparton voltam a fiammal, ott "jószándékúlag" beszólt egy arra járó, hogy sok ottan az üvegtörmelék, más említésre méltó nem volt. Ja de, a rohadt sok szúnyog! Sajnos az otthon a kertben is "terem" dögivel. :o(
No végre! Tegnap egész nap mezítláb voltam. Előbb csak a teraszra merészkedtem ki, de a langymeleg burkolaton felbátorodva lementem az udvarra és a kertbe is. Nem az esetem a kerti munka, de mezítláb az is jobban megy.
Most sajnos dolgozom, de bízom benne, hogy délután, mire hazaérek lehet még kicsit mezítláb lenni :-)
Én tegnap kocsit mostam, az arról lejövő csapvíz se volt még kimondott pisimeleg... ;o)
Amíg én ott tapicskolok (poló+sort), szomszédgyerek meg a másik szomszéd kislányával dumál valamit a kerítésen át. A srác olyan 8 év körüli és úgy fel volt öltözve (hosszúnadrág+pulkó), hogy aszittem, velem van a gond mégis. (Nálunk is az asszony túlöltözteti a fiamat állandó jelleggel, az meg bújna ki a göncökből persze...) :o) De aztán jött még valaki, aki ilyen szórólapokat dobált be, és elviccelődtünk, mert abbahagytam a locsolást míg elment, mire megköszönte, de azt mondta, talán nem is kellett volna, mert amúgy neki is nagy melege vagyon. :oP
Ui. Aztán ha ma belázasodom, akkor mégis én voltam alulöltözve, nem a szomszéd fia túl. :oDDD
Tegnap nem tudom, volt-e 26 fok, de szvsz 20-25 kozt lehetett. Mindenesetre mezitlab setaltam vegig a Lupa-szigeten, tok jo volt. Ja, a Duna ellenben mocsok hideg volt :-)
Nekem bezzeg most is épp frankón zöld a talpam, mert megint füvet nyírtam. :oP
(Két hét alatt pont nőtt annyit, hogy érdemes legyen, a közbeeső hétvégén meg suxos volt az időjárás. Tulajdonképp egy szavam nem lehet ha így nézzük.) :oDDD
Sziasztok, látom jól felpörgött a téma :) sajna a jó időre még várnunk kell...én pedig egyszerűen már megveszek egy rendes sétafikálásért, cipő nélkül :)
Szó szerint hömpölygött a víz az utcákon. Arra gondoltam, milyen jól lehetne most mezítláb császkálni, ha mondjuk 10-15 fokkal melegebb lenne... :-))))))))))))
Jó dolga lehet a leányaidnak! Nekem kifejezetten tiltották a szüleim, hogy mezítláb legyek. Otthon még csak-csak rámhagyták, de az utcára nem mehettem lábbeli nélkül :-(
Azóta eszembe jut egy-egy helyzetben, hogy ha most látnának...
sziasztok, lelki társaim! én mániákus mezítlábazó vagyok. télen csak itthon, a lakásban, de amint úgy döntök, hogy tavasz van, utcán is. sajnos többnyire csak cipőben mezítlábazok, viszont, ahol, amikor csak lehet, lerúgom, beleértve a munkahelyemet is :-))) két napja is mezítláb vezettem haza budaörsről. szegény kis lánykáimat is rászoktattam, inkább fűtök, de nem adok rájuk zoknit :-)
Egyébként abban igazad van, hogy inkább megrögzött mezítlábazó vagyok, mint megátalkodott hypohonder. Ez végülis évszak-függő.
"Mi van, ha belelépsz valami szúrósba? " Hát, bizony, ez szinte minden nyáron összejön. Ettől akkor szoktam parázni, ha bennmarad pl. a tüske (tövis, stb.) hegye. A párom többször szedte már ki a maga akkurátus módján :-) Valójában ilyenkor az óhatatlan "nougyeezértkellmezítláblenni?" szövegektől szenvedek leginkább.
Hali! Pedig a szombat nagyon gyönyörű időt hozott ide, Pestre. A beton ugyan még hideg volt, de a kő meg a fű az fincsi. Főleg, ahol sütötte a nap. Vasárnap délután már lógott az eső lába, de amíg le nem ment a hőmérséklet 12 fok alá, nem zavart. Addigra meg amúgy is este lett. :o) (Bár lehet, hogy csak azért nem fáztam, mert homokot lapátolni, meg talicskázni szívet -és lábat- melengető tevékenység???) ;o)
Ui. Arra gondoltál már, hogy a tüsszögés mástól is lehet? (Lappangó egyéb betegség, allergia, gyakorlás hiánya?) :oP
Nagyon bátor vagy... Szombaton én is erős kísértést éreztem, de egy rövid mezítlábas próbálkozás után tüsszögni kezdtem, így inkább visszavettem a cipőmet.
Ez a hétvége igen 'alkalmas' volt. Azzal kezdtem, hogy Pénteken a fiammal hemperegtünk egy jót a fűben. Aztán másnap lenyírtam. (A füvet.) Tegnap meg homokozót építettünk. (Bár délután már egy kicsit hideg volt, így csak én voltam cipő nélkül, ő nem.)
Szió! Ez így leírva valóban faramuci helyzetnek tűnik, én belátom. A nappaliban felszedtük a szőnyegeket (mivel gyerekek is voltak a vendégek között, akik az eső ellenére ki-kiszaladtak az udvarra). Az étkezőben, konyhában, folyosón stb. pedig sima burkolólapok vannak, úgyhogy mindenki cipőben volt. Fent a tetőtérben azonban padlószőnyeg van és amikor leültem kicsit internetezni, lazítás képpen bizony megszabadultam a cipőmtől és a harisnyától is. Aztán persze következett a mosogatás, rendcsinálás, stb. már cipőben :-(
