... ja,. és szerintem keverhető, de olvasd el mindenképp a dobozon a tájékoztatókat. És persze, a kései is kaphat Teldort... a Teldort azért tartja fenn az ember az érés közelébe, mert egy relatív drága szer, ha még sok idő van érésig, akkor a kb harmada-fele árú Topas is jó ellene.
Akkor, ha jól értem a meggyfán amikor virágzás után barnul az a virágfertőző monilia? ...
Igen, így van... az a virágon keresztül behatolva a vesszőben-ágban szaporodik és terjed, ott az időben elvégzett metszés megmentheti a fát. A gyümölcsmonilia meg a félérett-érett gyümölcsön "rajzolja" az általában koncentrikus körökben megjelenő telepeit, az csak az adott gyümölcsben élősködik, magát a fát nem veszélyezteti.
(amig volt a Tiosol nevű vizes mészkénlé, azzal még a szüret előtt 1-2 nappal is vidáman mérsékelni lehetett a kártételét. A gyümölcsmonilia általában a sérült gyümölcsökön jelenik meg, ezért célszerű pl. jégverés, a gyümölcs felrepedését okozó hosszas és nagy esők, darázsinvázió, és hasonló esetekben megelőző módon is védekezni ellene)
köszi! tavaly nálam is nagyon kukacos volt minden, de előtte még soha. Most egyszer lefújom a fákat monília meg rovarkártevők ellen. Utána mikor kell a monília ellen valamit permetezni? Még nyáron, vagy ősszel?
Szia! Köszönöm a szaktanácsot, hétfőn reggel veszek és lefújom. Szerzek addig egy motoros permetezőt a családból, mert nagy a fa. A kettőt keverhetem is akár, illetve megelőzésképpen a késeire is fújhatok gyümölcsmonília ellen Teldort?
Akkor, ha jól értem a meggyfán amikor virágzás után barnul az a virágfertőző monilia?
Száradnak el rajta a levelek, ágak, azt esetleg meg tudom menteni?
Ne keverd össze a gyümölcsmoniliát a kora tavaszi virágfertőző moníliával. A gyümölcsmonilia a gyümölcsöt fertőzi csak, nem a fát, csak a fertőzött termést kell eltávolítani, nem az ágat. Ha még belefér az ÉVI-be (meggy, csonthéjasok 3 nap, tehát valszeg bele) permetezd meg Teldorral.
egy cseresznyében tapasztalatokkal nem rendelkező amatör (ez én vagyok) szerint ez a jelenség gyümölcsmonilia. Az az oka, hogy a gyümölcsöt megszurkálta valami darázs, és a szúrási helyen elfertőződött. Van esély arra, hogy már virágkorában belebújt a terméskezdeménybe a cseresznyelégy lárvája (ez esetben az elszineződött termésekben ott a "kukac". Nekem szilvánál és meggynél volt hasonló problémám, amig nem kezdtem el a monilia elleni védelmet rovar elleni védelemmel is kiegészíteni. Nem hiszem, hogy a moniliás meggyfa kivágása megoldaná a problémádat. Permetezni kellene a saját fádat rovar és monilia ellen. Már idén is, de csak a jövő évi termést tudod megmenteni.
Nekem is ugyanez a problémám a klematiszokkal, és olyan tövön is megjelent, ami két gyönyörű Pierre de Ronsard futórózsa között van, így most főleg a két rózsát féltem, át tud ez terjedni rájuk?
Egy kis segítséget szeretnék kérni a témában. Valami nyavalya támadja a cseresznyét több irányból.
Van a közelben egy moniliás meggyfa, lehet, hogy azt kellene mielőbb kivágnom. Korábban permeteztem, de nem sikerült megmenteni. (érdi bőtermő fajta)
A korai cseresznye ahogy érik rárohad a fára gyakorlatilag. Az eső sem hiányzik neki nyilván, de szerintem itt más gond is van. Ez monília lenne? Mit javasoltok mit kellene vele tennem? Hosszabb távon még meg tudom menteni? Vagy fűrész....
.
Ráadásul mellette a kései cseresznyét pedig valami hernyó eszi, de brutálisan. Arra fújhatok valamit így érés előtt? 98 ban ültetett fák. Télen nagyon vissza lett vágva mindkettő
Nincs mit. Szerintem a Wuxal - már ha ugyanarról a közismert "Wuxal Super"-ről beszélünk, mert több félét is gyártanak - ebben az adagban biztosan nem okozhat gondot, őszin még nem próbáltam ugyan, de én lombtrágyának jóval nagyobb, 50 ml/10 l adagban szoktam keverni, és úgy sem láttam még tőle problémát, se szőlőn, se kajszin, se epren se zöldségeken, semmin.
Akkor várjunk egy "őszi-szakértő" válaszra, magam azt hittem, hogy a hidegebb-esős idő mégiscsak kihozott egy kezdeti tafrinát, de ez Folicur mellett nem valószínű. Még érdemes lehet erős nagyítóval megszemlélni a levélfonákot, nem-e valami rovar vagy atka élősködik.
A másik, ami eszembe jut, hogy általában kontaktot kontakttal nem szoktunk keverni ha azonos a hatásspektruma, de ebben a réz-mankoceb (Dithane, Vondozeb, stb) keveréket kivételnek veheted, az egy értelmes keverék, nem véletlen árulják készen is "Miltox speciál extra" fedőnéven... Dióra meg egyenesen ajánlatos szerintem a mindkét anyagból teljes adagot tartalmazó keverék, mert a réz véd a xantomonas, és mindkettő de főleg a mankoceb a gnomonia ellen. Szóval a 10 literre 20-30g Dithane, 20-30 g Champion, 2-3 ml Nonit az egy nekem bevált keverék. Amihez mehet tavasszal Flumite az atkák ellen, nyáron meg valami tetűírtó, ha megjelennek, az egyedi engedélyeket bogarászva a Mospilan, a Calypso meg az Actara valamelyike jön szóba, vagy kontakt pirethroid. Meg persze az almamolyok ellen is ugyanezek játszanak.
Úgy érzem, hogy az elmúlt években nem vizsgáltam "nagyítóval" a fákat. Az idén megtettem, és talán ennek köszönhető, hogy sok mindent viszonylag hamar felfedezek. Pl. jan. 16-án szárnyas körtelevélbolhát, vagy áprilisban a legelső pásztorbotot a körtefán (hajtáshervasztó). Így talán nagyobb eséllyel veszem fel ellenük a harcot. Az én meggyfáimon is megjelenik egy-egy bánatos levelű moniliás hajtás, azt azonnal mélyebben visszavágom. A környéken sétálva olyan lepusztult meggyfákat látok, hogy sírógörcsöt kapok. Persze sok kártevő és kórokozó esetén hatékonyabb a megelőzés, mint az utólagos kezelés. Ezt úgy próbálom megoldani, hogy egy naplóba írkálom (négy éve) a kertemet ért csapásokat. Innen tudom pl. hogy a Szíriai mályvacserjét, a borostyánt és/vagy az árnyliliomot a fekete levéltetvek támadják, a gyöngyvesszőt (spirea) pedig a zöldek. Így aztán ezeket a növényeket is beveszem a permetezési sorba (régebben "elmentem" mellettük).
Többször elhangzott már itt a fórumon, hogy célzottan érdemes az ellenségek ellen küzdeni. Ezt én úgy próbálom, hogy év végén összegyűjtöm a naplómból, hogy milyen csapások értek, mekkora kárt okoztak. Ennek megfelelően döntöm el, hogy melyik ellen milyen keményen (pénz és idő) lépjek fel. Így is előfordul, hogy időnként vesztésre állok. Akkor próbálok más utat keresni, de legalább nyugodtnak tűnik a lelkiismeretem - megtettem a tőlem telhetőt. Amikor megmutatok a kedvesemnek egy-egy beteg fáról feldobott képet, rácsodálkozik: Hűha, azért nálunk ilyen nincs
Köszönöm a tanácsot, akkor rámegyek rézzel a dióra.
A barackot legutóbb 1 hete, szombaton permeteztem, akkor tafrina és barátai ellen Folicur Solo volt a koktélban, előtte 2 héttel pedig Score-t kapott, meg azelőtt 2 héttel is Score-t. Emiatt idén a tafrinás időszak alatt mindegyik fán csak 1-1 levélen jött ki a fodrosság, pedig a környéken mások fáit igen csúnyán megviselte (tavaly az enyéimet is). A tavaly szintén sok problémát okozó sztigminás történet is elkerült eddig, ez a bíbor árnyalatú elszíneződés pedig újdonság a fákon, tavaly nem találkoztam vele.
Köze lehet ahhoz, hogy az utolsó két permetezés során kaptak a fák Wuxal Super lombtrágyát is? A csomagoláson megjelölt mennyiségnél kicsit kevesebbet, ha jól emlékszem 18 ml-t kevertem 10 literhez. Mondjuk az első wuxalos permetezés után még nem voltak ilyen tünetek, sőt 1 hete sem, szóval gyanús, hogy az elmúlt hét durván szeles és esős időjárása alatt jelent meg a probléma.
...ja és a dióról még annyit, hogy az "egyoldaliság" is xantomonas-gyanús, mert a virágporral terjed, amit ugye a virágzáskor uralkodó szélirány terít...
A dión ez szerintem nem gomba, hanem xantomonas-baktérium inkább.
Xanthomonas arboricola pv. juglandis
Gazdanövény: dió
Tünetek:
Levélen: 2-3 mm-es szögletes foltok alakulnak ki a levélerek mentén. Ezek idővel összeolvadnak és a levél deformálódását okozzák. A levélér elfeketedhet.
Gyümölcsön: sötétbarna, feketedő foltok. Elrothadva rátapadnak a héjra. A héj és a dióbél elfeketedik, összezsugorodik és értéktelenné, használhatatlanná válik.
Forrás: fertőzött növénymaradványokon telel át, illetve az ágrészeken. A fertőzés esős időben történik.
Védekezés: a leghatékonyabb tavaszi lemosó permetezés kivitelezhetetlen a fák méretei miatt. Ezért a vegetáció kezdetén két-három alkalommal ionos, réz alapú permetezőszert használjunk (Bordóipor, Champion 50 WP).
Majd akkor igyekszem én is beszámolni az eredményekről.
Tegnap végre sikerült kijutni a gyümölcsökhöz, megnéztem, hogy bírták a nagy szelet és rengeteg esőt. A legtöbb fa rendben volt, de a dió és a barack csúnya gombás jeleket mutatott. Kezdeném a dióval:
Érdekes módon a fának inkább csak az egyik oldalán ilyenek a levelek (ami a telek közepe felé néz, nem pedig a gondozatlan szomszéd telkek felé - vajon az uralkodó szélirány miatt van ez így?), illetve már a termés egy része is. 1 hete kapott Vondozebet, mert már akkor látszottak enyhe jelei ennek a barnás gombásodásnak, de nyilván levitte az eső. Tavaly nyáron hasonló tüneteket produkált, bár nem volt ennyire durva, akkor Championt kapott többször is, az szépen megfogta. Szerintetek már szabad rézzel menni a dióra? Illetve mit tegyek mellé, ami esetleg felszívódó, így nem kell az esőtől annyira félni?
A másik a barack: idén folyamatosan kapta a kezelést, a tavaszi réz+kén lemosót, majd kétszer Score-t, 1 hete pedig Folicur Solot és Vondozebet, a legutóbbi két kezeléshez Wuxal Super lombtrágyát is. Szinte teljesen megúsztam a tafrinát, a sztigminás levéllyukacsosító is csak 1-2 pöttyöt hozott eddig. Tegnap viszont érdekes elszíneződésekre lettem figyelmes a leveleken:
A vöröses-bíbor elszíneződés többnyire a levél fonákján látható, a másik oldalon szinte semmi. Vajon mi okozza és mivel érdemes kezelni a fákat?
A Dipellel szerintem az van, hogy régebben csak nagyobb kiszerelésben lehetett kapni sok pénzért, így kiskerti tapasztalat nem nagyon gyűlt vele... de most szerencsére az új, "DF" formulációját kihozták kis zacskóba is, kiskerti áron:)
Gyümölcsön rovar kártétel nincs, bár most jön a neheze. A monilia ellen maximálisan sikerült védekezni, inkább a leveleket rágták, lyukasztották ki mindenféle kártevők. A nagy vihar utáni láthatólag sookoa állapot miatt permeteztem lombtrágyával, hisz anélkül is bolond módon fog nőni minden.
szőlővel kapcsolatban: bevált a Ridomil gold és Topas keveréke.
A ridomilban levő réz miatt csak virágzás előtt, vagy után jó az ötlet, virágzásban nem! Arra Amistart tartalékolok.
Bármilyen furcsa is, de nálam már mind a lisztharmat, mind a peronoszpora megjelent. Sőt, fekete levéltetű is volt már a szőlőn, ami nálam még nem fordult elő.
Valakinek már megírtam, de a nehézségek felemlegetésének sorából nem akarom kihagyni, hogy a rendesen permetezett meggyfákon is nyomokban ott a moniliás hajtás és termésszáradás.
