Szia! Egyenlőre maradhatsz ennél a pergetőnél. Valószínű neked valami házi gyártású lehet.A dob rész lehetőleg savállóra cseréld le.
Van gyártó aki ezt elvégzi. Az olcsóbb természetesen az,ha magad,vagy valamelyik ismerős aki tud savállót hegeszteni készíti el.Egyszerűen le kell másolni a belső részt a megfelelő át alakítás figyelembe vételével. Holnap teszek fel neked képet az én pergetőm dobjáról. a felújításkor én csak palástot cseréltem. A dob az kiváló volt.Ráadásul olyan hálós megoldás ami megakadályozza a keretek kiszakadását. A szűzlépek itt is megsérülhetnek erősebb pergetés következtében,de nem tud kiesni.
Amikor kinövöd a pergetődet,akkor sugarasat vegyél.Legalább 40 keret férjen el benne. Ez csak most tűnik soknak.
Kézi hajtású pörgetőt tudtam venni, kezdésnek és hobbi-szintre (10 családhoz). Most 3 db NB (6 db 1/2 NB) keretet lehet bele tenni, tehát ha jól értem, ez tangenciális fajta. Mivel a rácsokat, amire a keretek fölfekszenek, mindenképp le szeretném cserélni (csak egy egyszerű festett lukacsos lemez, viszont körben a felfogatásába elég sok méz és egyéb tud bennemaradni, nem tartom egészségesnek és könnyen tisztíthatónak), így elgondolkodtam, milyenre kellene átalakítani.
Azt írod, a sugaras változatot (főleg, ha sok keret van benne) nehezebb kézzel hajtani, illetve azt is olvastam, hogy mivel kisebb (másabb) a centrifugális erő a sugarasnál, ezért tovább is kell pergetni, mint a tangenciálist. Ha át is alakítanám, akkor sem 18 keretesre tenném, csak 9-12 körülire (vagy ahogy jobb, könnyebb).
Van értelme ilyen "üzemméretnél" sugarasra átalakítani, vagy maradjak a meglévő kialakításnál?
Szia! Igazából a sugaras pergető a legjobb. Mivel ugyan akkor átmérőjű pergetőbe sokkal több keret bele fér. Pl egy tangenciális 4 NB keretes be sugár irányba 24 fér el. Hátránya már elég nehézkes a kézi működtetése, a súly miatt 20-30 család szám felett nagy segítség.
Szia! Értem. Úgy gondolom a nyugalom biztosítása,és az elsősegély egy családnak kijár. Szóval amikor bajt,látok,gondolok akkor az arra a legalkalmasabbak gondolt időben benézek hozzájuk. Előkészítve mindent ami kellhet.Akkor teszel a legkevésbé kárt a családokban amikor felbomlik a telelő fürt.A várható több napos tisztuló kirepülés első napja erre a legalkalmasabb. Amennyiben nincs tartalék család,akkor oszd szét a többi közt az anyátlan népét.A jól vezetett méhész napló eben segít.De van még pár ok ami miatt nem úgy viselkednek,viselkedhetnek mint a többiek.Szomjazás,kevés levegő stb Sajnos a cickány néha elég kis helyen is betud menni. Szóval az egér rács nem jelent teljes biztonságot. Őrösi a könyvében elég sokat foglalkozik a téli első segélyekkel. Olvass utána.
Jelenleg nincs önálló tartalékcsaládom. Mivel öten álltunk össze, és ebből az egyik tag és én is különválunk jövőre, egyelőre még csak a meglévő állomány elosztása történt meg, darabszámra, "ettől eddig a tiéd" jelleggel. Az "enyémek" is egy soron vannak. Lényegében most már hiába is bontanék kaptárt (tegnap megnéztem őket, sehol se láttam mozgást), az esetleges egérkizavaráson kívül nem sokat tudnék tenni (rácsos szűkítő minden kijárón van amúgy). Tehát ha előjönnek tavasszal, akkor jó, ha nem, akkor így jártam. Egységesen lettek lekezelve és teleltetve, és csak utána osztottuk el, tehát nem mondhatom, hogy bárki is kitolt a másikkal, a nagy számok törvénye alapján ilyesmi előfordulhat akármikor. A jövő év így is, úgy is tanulóév lesz.
Szia! Bizony jól gondolod.Ott baj van. Anya hiány,vagy zaklatás lehet a háttérben.Amikor engedi az idő nézz be hozzájuk.Ilyenkor az anyátlanságot tartalék családdal gyorsan meg lehet oldani.Egyszerűen egymás mellé kell tenni őket.Az anyátlant rakd az anyáshoz.
Az egeret most is meg nézheted halkan óvatosan bonts kaptárt.Macska a közelben nem hátrány.
Szia! Miért bontottál kaptárt? Már egy hónapja legalább nyugalom kellene nekik.Minden vizsgálatkor sok mézet szívnak magukba.Amit természetesen nem köpnek ki .Szóval többet esnek mint kellene.Így gyorsan megtelik bél rendszerük Télen kevés alkalom van az ürítkezésre. Legalábbis ki nem tudnak jönni.Vagyis bent végzik el a dolgukat.Egyenesen következik ebből a betegségek megjelenése ami családpusztulásához vezet. Hagyd őket ilyenkor békén.Csak ha nagyon muszáj akkor segíts nekik.Egér, anya veszteség stb
Mik az előnyei és hátrányai a sugaras ill. tangenciális pergetőnek? Gondolataim szerint a tangenciálissal lehet megfelelően kipörgetni a lépeket. Sugár irányba pörgetve hogy jön ki a lép belsejéből a méz? Egyáltalán aki sugaras pergetőt vesz, miért teszi?
Kinéztem a kaptárakhoz, kicsit alakítottam a szélvédelmen. Az egyik kaptárból - a semmihez képest - elég sok méh járt ki, mármint kb. 5 perc alatt legalább 10 méh jött ki bohóckodni. Kimásztak, röpködtek, visszamentek, kicsit összegabalyodtak, ilyesmi. A többi kaptárból legföljebb 1-1 méh vánszorgott ki, de az volt a kevesebb.
Szép idő volt ma kint, az igaz, de inkább hideg, mint hűvös... nem kéne már ilyenkor mindegyiküknek nyugton ülni a lépek között? :)
Pénteken végleg kisepertem.Lassan csak elfogytak. Csak rendben lesznek! :) Még egyszer köszönöm a tanácsokat! Mindenkinek jó telelést, és jobb évet kívánok! Sziasztok.
Azt nem írtam, hogy mind a 9 keret méhet 1 családhoz akarom söpörni. Gondoltam hogy nem egyhez fogok ennyit tenni. :D Bár szerintem erről a két keretről sem mind ahhoz az egyhez ment, hanem a szomszédhoz is (én úgy vettem észre ) és az eredeti helyére is ment vissza szerintem. Ma csak megpróbáltam egy részét (hogy lássam hogy reagálnak), holnap meg a többit, majd többfelé és egy család elé akkor csak egy keretet. :) Aztán ha úgy van még fogok tudni rajta igazítani(maradt tatalék mézes keret). Na de majd holnap kiderül! Csak össze fog jönni! :) Köszönöm a tanácsok! Ha valami hülyeséget írtam volna elnézést!!! :) Kezdő vagyok. Van mit tanulni még!
Így laikusként is azt mondom, ne csodálkozz, ha bunyóznak :) Azért arányaiban eléggé nagynak tűnik egy erős 2 keret lesöprése a gyenge 6 kerethez :)
Esetleg ha több lépcsőben, egyszerre csak 1-1 keretet söpörsz le... de akkor sem férne el szerintem a 6 keretes családhoz mind a 9 keret (gondolom, már csak a telelőméz mennyisége miatt sem). Más (több) szőnyeg alá nem tudod besöpörni ezt a "problémát" ? :)
9 NB kereten voltak. Úgy hogy elég jó népes család volt. :( Azt a két keret méhet egy idei 6 kereten lévő család elé sepertem, de a szomszéd kaptárba is kéredzkedtek. Holnap ismét neki futok a kiseprésnek. :) Még a jó idő csak kitart a héten. :)
Lehet, hogy jobban járnál, ha nem két keretnyit söpörnél egy gyengébb család elé, hanem legföljebb 1 keretnyit egy erősebb elé... egyébként mekkora keretekről van szó? Nem mindegy, hogy az a két keret az NB, vagy 1/2 NB méret :)
A korábbi idézet szerint az álanyaság nem "fertőző betegség", hanem inkább csak egy kényszer-szülte helyzetre (anyátlanságra) adott téves válasz. Attól még az erősebb családok szerintem simán fölvesznek pár száz méhet, és ha sokkal többen vannak, mint a "bekéredzkedők", akkor nem lehet baja a "fölvevő" család anyjának.
Köszönöm a hozzászólásokat! Nem hinném hogy savas kezelés miatt van. Ezt csak azért gondolom mert savak közül egyedül az Apiox-ot használom záró kezelésként. Azt pedig múlt héten tettem meg(betartva az 50-ml-t). Így ezt kizárnám. Én arra gondolok, hogy idős volt az anyjuk és azért lehetett. Ebből is tanultam! :) Pontosan nem tudom de azt hiszem 4 éves lehetett, de mivel nem volt vele gond jól petézett,ezért még meghagytam. De most már ez így van, máskor nem hagyok meg 4 évest! :) Ezzel tisztában vagyok hogy ennek a családnak már így is annyi, nem érek vele semmit. Csak nem vagyok biztos a dolgomban. Ma sepertem ki belőle 2 keretnyi méhet gyengébb család elé, hát lett egy kis kalamajka. :) Nem igazán örültek neki!Öldösték egymást! Szerintetek mondjuk ha elosztanám több család között a méheket, azzal ártanék más családoknak(állanya anyás családnál okozhat-e gondot)? Arra gondoltam hogy talán ha hűvösebb időben tenném meg, akkor talán esetleg lehetne!? Más családoknak nem szeretnék ezzel ártani! Vagy csak maradjak a kiseprésnél? Előre is köszönöm a tanácsokat!
u.i. Egy gondolat az ok-okozat tükréban arra a következtetésre jutatthat, hogy a savas beavatkozásra "élénkülésel" reagálnak a lakók valamenyi tagjai. Hiszen minden idegen "szagra" így reagálnak .(Ami nem oda való azt eltávolítanák és pedig elég gyorsan). Az anya is ilyenkor a megszokottnál gyorsabban mozog és az illatosító anyagokat nem a megszokott tempóban adja le szerintem és így történik meg a bi-bí. A streszes munkások leszúrhatják és nem a "halálos dózis",.. a szer a bűnös érte. Így mehetünk panaszra a készitmény forgalmazójához, aki majd a vállát vonogatja max. A "szagg-ember" másképpen nézi a dolgokat, mint a gondos gazda. Na jó csak egy hipotézis volt csupán. ,-))
Szia, véleményem és tapasztalatom szerint is korlátoltak a lehetőségeid. A már elötem leirtak szerint lehet menteni a menthetettlent. :-((. Minden roszban van azért jó és tanulságos. Hogyan is írtad ?? -" Szeptemberben még biztos ,hogy megvolt az anyja. " stb. - Tehát mi is történhetett "szeptember" óta. (?) Valószínűnek tartom ,hogy savas kezelés valamely formája. Ilyenkor van ,hogy olvasuk el a mellékhatásokat ill. kérdezük meg a termék "patikusát", forgalmazóját..stb. Számomra tudvalevő dolog ,hogy azért voltak a hangyasavas kezelések hatékonyak amikor hozzá kellet nyúlni, mert a halálos dózisuk a méheknél magasabban van mint a meglévő, nevezett atkáknál. Ha és amennyiben kicsit is magasabb a dózis-pára, akkor megfigyeltünk streszfaktorokat, ami megnyilvánult költések kirámolásában és az anya leölésében is ,sajnos. Ez a valóságos gond szeptemberben már nehezen, az az lehetettlen kezelni pótlásal. Csak egy gondolat volt és egyéni vélemény,semmi több. üdv.
Faluba Zoltán könyve szerint "a hosszabb idő óta anyátlan családban munkás méhek kezdenek petézni. Petéikből herék fejlődnek. A befödött fiasítás púpos. Az álanyás családok kezelésével pepecselni nem érdemes. Legjobb lesöpörni őket. A méhek a szomszéd családokhoz húzódnak be. Ha az álanyás család még népes (ez ritka), akkor a lesöprést szakaszosan (nem egyszerre) végezzük, nehogy azoknál a családoknál, amelyekbe bekéredzkednek, megöljék az anyát."
Ez alapján szerintem a szakaszos leseprés lenne az ideális, a két szomszédos családhoz, mondjuk 1-1 léputca ide és oda is, aztán egy kevés szünet (ami, gondolom 1-2 napnál nem feltétlenül több) után megint, míg el nem fogy az álanyás család.
Ez nem "gyakorlati" tanács a részemről, csak "szakirodalmi" (még nem csináltam ilyet, kezdő vagyok), szóval ha mások másként tapasztalták, majd úgyis megírják :)
Sziasztok!Tanácsot szeretnék kérni!Ma megnéztem egy gyanús családot!Intenzíven hordták a virágport.Gondoltam megnézem hogy nem e fiasítása van. Volt is nem is kevés,csak kiderült hogy állanyás lett!(egy sejtben 3-4 pete,púposan lefedve,anyabölcső)Szeptemberben még biztos hogy megvolt az anyja. Szerintetek most mit lenne érdemes csinálni velük? A jó időben esetleg seperjem ki! Vagy lehetne e egyesíteni más gyengébb családdal(nem lenne káros a másik családra nézve?)?Népes családról lenne szó!
Én csak azért reménykedek,hogy nehogy beinduljanak az anyák!Több helyről is hallom,hogy fiasítás van a családoknál!Egyébként meg nem kell félni egy kis jó időtöl szerintem!De azért abban is reménykedek,hogy lesz néhány hét kemény tél,ami sok kártevőt elpusztít majd!Az élelemfogyástól nem kell megilyedni ha kellő mennyiséggel teleltettél be,főleg ha erőssek a családok,ugyanis minnél erőssebbek,annál kevesebbet fogyasztanak télen!Te csak biztosícsd a nyugalmat,és az atkamentességet számukra!
Csak hátulról tudom kezelni mivel ez a kaptáram is a többi között a sorban van elhelyezve. Nincs gond, elérhetők a keretek. Egyébként is a méztérből veszek ki, kereteket először.
Ez a kaptáram már le volt gyártva, lapra szerelten félkész állapotban "normál" hidegépítményűnek szánva. Ezt viszonylag kevés időráfordítással átalakítva szereltem össze. Júniusban, a főleg az anyák nevelése az elsődleges feladat.
Rengeteg anya "elveszett" akácon, persze ezeket a családokat, részben igyekeztem még a vándortanyán frissenkelt anyákkal, és érett bölcsőkkel gyors segélyezni. De még hazaérkezés utáni ellenőrzéskor is sok anyátlan családot kellett istápolni. Ezen felül,jött a szokásos tervszerű anyanevelés. Szóval nem unatkoztam.
Jövőre lehet hogy megelőzöm a spontán anyátlanságot, és leszedem repcén őket kölyök családokat képezve, pár kereten. Csak érett bölcsőket hagyva, ezeknél a termelő egységeknél. Így a termelést is lehet fokozni és a szaporítás is megoldott. Persze ez kedvező tavaszi fejlődés esetén lehetséges. Ezt a módszert, bár nem sokan de beváltan alkalmazzák.
De visszatérve a melegépítményű kaptárakra, mivel csak egy kaptárban próbálkoztam. És ez sem a Péntek féle, így nem tennék, én sem messzemenő megállapításokat. Annak ellenére, hogy már a 18. esztendeje gyakorlom a szakmát.
Nekem el van fordítva 90 fokkal a keretek, a melegépítményű fekvőben, de mivel idén tavasszal kezdtem sok hasznos infóval nem tudok szolgálni , igazából az első időszak csak szerencsétlenkedés volt, szakmai tapasztalatokat
nem tudok megosztani. Nekem rendesen hordták az elsőt, virágporos, mézes volt.
Próbáltad hátulról kezelni, el lehet érni az első kereteket kényelmesen?
Egyenlőre csak egy, közelítő lépés történt, akác után készítettem és betelepítettem egy melegépítményű NB 15-ös kaptárt. De ennek több köze nincs, is a Péntek féle rendszerhez, mint a meleg keret elrendezés. A lépeket szép szimetrikus mézkoszorú elrendezés jellemzi, a hátsó mézteret is töltik szépen mézzel. Viszont az első keretett üresen hagyták, illetve betelepítés után kiürítették. Egy közepes családott raktam bele, egyenlőre összességében tetszik. Lényegében a méhek szemszögéből csak a kijáró elhelyezés változott, véleményem szerint természetesebb a fészek. De majd tavaszon, meglátjuk a továbbiakat. Péntek szerint, igazán jól az ő keret méretével működne. Tehát az NB 90 fokkal elforgatva elméletileg. Lehet hogy van benne logika, talán ki is próbálom. Vannak a miértekre sejtéseim, vélem hogy keskenyebb fészekben keskenyebb a mézkoszorú. De ez csak feltételezés egyenlőre, részemről. Az anyarács mentes szisztéma szerintem felejtős. De lehetne ötvözni anyaráccsal a szisztémát. Rácsnélkül, a kaptárak eleje mindíg a nap felé kellene hogy nézzen, ez szerintem egy vándorló, és termelő méhészetben sokszor akadályokba ütközne, a műlépes fészek leválasztás is macerás.
(Hidegépítményben, megszorultnak érezték magukat az üres méztér esetén is. A többi család öntötte befele az akácot, ezek meg totyorogtak a kijáróban. Amint megtűzdeltük őket, mentek mint a golyó.)
A fészek méretére nincs fix szám, hiszen évszak és család erősség állapot határozza meg, illetve az adott méhlegelő viszonyok. Így lehet, hogy ami nekem "sok", az máshol átlagos vagy kevés. Vagy akár fordítva is történhet.
