A hétvégén tervezzük csinálni az OKT Sirok - Szarvaskő - Bélapátfalva szakaszokat és az volna a kérdésem, hogy van-e valami jó tippetek, hogy Szarvaskőn hol szálljunk meg? A túristaház már megtelt, de valami hasonló, költséghatékony megoldást keresek 2 főre. Köszi előre is!
A Vasfüggöny idején nem lehetett akármerre kolbászolni, így a határhoz közelebb nem is vezethetett turistaút.
Gyakorlatilag erre kellett felépíteni illetve kiváltani a jelzéshálózatot egy korszerűre. Ezt a munkát (tervezést + festést) a TTT, az MTSZ, majd a Hegyek Vándorai TE. kezdte el és a HVTE kezeli a mai napig is. Nagy "lökést" adott a dolognak a TTT 1991-es megalakulása, majd az MTSZ közreműködésével 1993-ban kiadott már említett Őrség turistatérkép (ennek az anyagát a következő "szakértő" csapat helyszínelte illetve gyűjtötte össze a turista céltematikát: Pálmai Vencel, Kalmár László, Asztalos György, Szemenyei Pál, Bozó András, Sztancsik György, Rakk Gyula).
Rockenbauerék 1986-87-ben jártak arra, akkor még (Őriszentpéter után) jelzetlen úton, bár a film idején már létezett pl. az Általad említett Piros sáv jelzés, de már akkor sem lehetett túljelezve. Nekik igazán jó térképük sem volt, mindössze a Szemenyei Pál által összeállított "Őrségi túrák" kiadvány létezett akkor.
1993-ban rendeztük (TTT) az I. Őrség teljesítménytúrákat, ezért akkorra már hosszabb szakaszok felfestésre kerültek pl. a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Őrvidéki Piros Túra útvonalán. A Rockenbauer-féle Őriszentpéter - Nagyrákos - Kerkáskápolna - Magyarföld - Magyarszombatfa szakasz módosításra került. Ekkor már lehetőség volt, hogy a határt jobban megközelítsük, vagy akár magán az államhatár vonalán (a határkövek mentén) vezessünk turistajelzést. A Kék így került a mai Őriszentpéter - Bajánsenye - Kercaszomor - Magyarszombatfa - Ritasi-domb - Velemér útvonalra. A Piros sáv Kondorfa - Szalafő - Őriszentpéter szakaszának helyét a RP-DDK kék jelzése foglalta el, míg a Piros sávot továbbvezettük a jelzések által nem éríntett "szűz" terület, a Vendvidéki-dombság irányába: Kondorfától tovább Farkasfa - Apátistvánfalva (Balázsfalva) - Kétvölgy - Felsőszölnök - Zsida-patak völgye - Szentgotthárd. Később még tovább vezettük ezt a jelzést, de innen Kemestaródfáig már Szent Imre Vándorút néven: Szentgotthárd - Rábafüzes - Szentimre-templom - Nemesmedves - Kemestaródfa.
A Lugos-patak völgyében vezető Zöld sáv egy az egyben RP-DDK lett, így megszűnt. Az Őriszentpéter - Ispánk közötti Zöld sáv így meghosszíbbíthatóvá vált északnyugati irányba: természetesen az azóta már rég tarra vágott Fekete-fenyvesben vezető Zöld kereszt is elhalt így. Eleinte ez a jelzés az Ispánk - Lugos-patak völgye - Huszászi útkanyar - Kiserdő - Farkasfa - Hársas-tó - Zsidahegy - Szentgotthárd nyomvonalon vezettt. Később a Lugos-patak - Huszászi útkanyar - Kiserdő (Őrvidéki Piros Túra csatlakozás) szakaszt érdemtelennek találtuk jelzett út vezetésére, így ezt megszüntettük. Így ez a jelzés a következőképpen módosult: Lugos-patak völgye - Ispánk - Őriszentpéter széle - Nagyrákos - Kerkáskápolna - Magyarföld - Magyarszombatfa (Gödörháza) [Nagyjából a régi, Rockenbauer-féle útvonalat követte Őriszentpéteről].
Még később a Vasfüggöny Túraút létrejöttével (szintén Zöld sáv) ellehetetlenült a Zsidahegy - Szentgotthárd szakasz, ugyanis hármas Zöld sáv elágazás jött volna létre Szentgotthárdon. Így az eredeti Zöld sáv "megcsonkított" szakasza ma így fest: Farkasfa - Hársas-tó - Rábakethely.
Egyelőre ennyi jutott az eszembe. Ha van még kérdés, szívesen válaszolok.
Badacsonyban túráztunk és a vasútállomástól egy aránylag friss Kháromszögjelzés van felfestve aminek sem itt , sem pedig itt nem látni nyomát. Bár a tavalyi Cartographia Balaton-Felvidéki atlaszában szerepel. A Rózsa-kőig a S- al megegyezik,onnét a P- eléréséig azzal megy,majd becsatlakozik a Pháromszögbe és közösen mennek a csúcs felé. Mi csak a Hertelendy-Emlékműig mentünk,onnét a K- túráztunk. Gyanítom a Kisfaludy-kilátóig vezet. ?
Nem vagyok "írástudó" a térképrajzolásban,így ha van valakinek kedve aki ért hozzá rajzolja már a be mindkettőbe.
Ilyen "ottfelejtett" P- jelekkel találkoztam(többel is)) az RP-DDK -n Szalafő és Őriszentpéter közt,elsősorban a Zala partján. Szakértőktől kérdem,tudja valaki mikoriak és honnét ,hová tartottak?
Igen, ezek a kb. 40 éves piros sáv muzeális maradványai Balatonföldvár - Szántód - Endréd - Balatonkiliti felé vezetett. Gyula tett be térképet az 52460-ban.
Igen,teljesen tökéletes,mindig kelet felé kell tartani és be,menni az épülgető lakópark "főutcájára" ,a végén egy vékony erdő sávon keresztül lehet elérni a Kelta-sétányt.
No, kérem az Antikváriumhun egyetlen egy árva kis darabocska volt belőle, gyorsan meg is rendeltem... azért az gáz hogy össz-vissz 1000 darabot nyomtattak belőle!
forrás: Antikvárium pont hu
Annyi szép jelvényt kaptam már szerencsére mostanában hogy ezt már bejárhatom jutalmazás nélkül is! Így legfeljebb nem kell annyira ortodox módon nyomatni!
A Cserháti részek és Aggtelek felől Sátoraljaújhelyig érdekel igazán ez a Balassagyarmattól Sátoraljaújhelyig tartó túra.
Lehet hogy kérdezek majd alkalomadtán tőled ezt-azt...
Itt megy a piros sáv most Szántódon. Balatonföldváron a parti sétányon lecserélték a kandelábereket és az újakon még nincs pótolva a jelzés ha jól tudom. Szárszó és Balatonföldvár között a magasparton végig járható út van?
Jó nagyot haraptatok a Balaton-körből. A mozgalom utvonalát 2004-ben jelölték ki, az első füzet 2005-ben jelent meg. Az általad említett Külső Somogyi turistautak mind később készültek.
2007-ben kezdődött a festésük. Szántódon nem tudom hol láttál piros sáv jelzést de ott jogosan van piros sáv. Siófoktól - Balatonöszödig volt felfestve pár éve , nagyrészt a parti sávban a kerékpár úton.
2015. szeptember 22., - Alföldi Kéktúra – Sükösd -Érsekhalma közötti szakasz
Nem szándékom Hörpölin túraleírását felülírni, sok újat nem tudnék mondani. Viszont saját szemszögből egy-két dolgot megemlítenék.
Már régóta tervezgettük, hogy „lejárjuk” a kéktúra tőlünk nyugatra eső homoki szakaszait. Ezt egy három napos túra keretében terveztük megtenni a költséghatékonyság szempontjából.
A szakaszolást tekintve nem a legideálisabb a Sükösd – Hajós közötti AK szakasz a maga 33 kilométerével. A nagyon rohanósak lehet, hogy megjárják egy nap alatt, de mi annál jobban szeretünk nézelődni. (Számunkra ez nem teljesítménytúra.) Ez pedig általában azt jelenti, hogy a teljes átlagsebesség nem megy 3 km/h fölé. Ezért is jött kapóra, hogy időközben épült egy vendégház Érsekhalmán, ami így egyből 25 km-re és 8-9 órára redukálta a napi túratávot. Szegedről - a fél hetes indulást követően - Baján keresztül érkeztünk Sükösdre. A buszmegálló pont a Daráló utcánál van, amelyen kivezet a túra a faluból. Negyed tízkor indultunk neki a távnak. Az utca elején egy tábla nyújt információkat, többek között a Sátoraljaújhelyig elfogyasztandó víz mennyiségéről és az elégetendő kalóriák számáról.(?)
Információs tábla - Sükösd, Daráló u.
Alig vártuk, hogy az aszfaltot elhagyjuk. Szerencsére nem tartott sokáig. Közben egyre másra kerültek el bennünket a mezőgazdasági gépek. A Bori-tanya előtti jobbos fordulónál értük utol a „gépcsapatot”. Éppen kukoricavetéshez készülődtek. Ez elég érdekes módon derült ki. A vetőmagot egy tonnás Bigbagekből ürítették a vetőgép garatjába. Egyik ilyen nagy zsák emelésekor - amit egy univerzális villás emelővel végeztek, – a zsák egy hatalmas reccsenéssel széthasadt és tartalma a vetőgép mellé hullott. Nem részletezem, hogy mi volt a reakció a gépkezelő részéről. Gyorsan el is jöttünk onnan, nehogy látván a fényképezőgépet a nyakban, valami rosszra gondoljanak.
Kukoricavetés a Bori-tanya közelében
Miután elhagytuk a Bori-tanyát, a következő immár balos kanyarban megcsodálhattuk „Az Országos Kékkör (OK) Dél-alföldi régiót érintő nyomvonalának és attrakcióinak multifunkciós fejlesztésének „ információs tábláját. Innen aztán látszódott is meg nem is a fejlesztés. A Hörpölin által is leírt jelzésalapokra felkerült a kék sáv és ami igazán meglepett, az erdei utak kitisztították, a füvet nemrégen levágták!
Egy PR tábla a sok közül
Az erdei utak kitisztítva, fű levágva
Információs táblákat is kihelyeztek. Igaz ezek ugyanazok voltak amikkel már korábban is találkoztunk, ill. nagyon átfogóra sikerültek mert tartalmuk Baja és a Petróczi –iskola közötti szakaszra szólt.
Már Józseftelket is elhagytuk, amikor tőlünk északra az egyik párhuzamos földúton elment egy rendőrautó. Még meg is jegyeztem, hogy nem tán minket keresnek. Eltelt egy óra és három kilométer, amikor egyszer csak velünk szembe jött a rendőrségi autó. Lassított, ablak le, majd vigyorogva egyből azt kérdezte: Beszélnek magyarul? Naná, hogy beszélünk... Gyaníthatóan már messziről rájött, hogy a migránsok nem járnak fényképezőgéppel a nyakukban. J Váltottunk pár szót az útirányt illetően, aztán ment mindenki a dolgára.
Szépen folyamatosan haladtunk Rém felé, de volt egy hiányérzetünk. Amellett, hogy a jelzettség kiváló volt – tehát még térkép nélkül sem lehet eltévedni – valamint az információs táblákat is elég sűrűn telepítették, nem volt sehol, mondjuk a táblák környékén kialakítva legalább egy asztal meg egy pad, hogy letehessük a hátsó felünket. Sajnos ez az állapot egészen kitartott a Szentgyörgy Erdőgazdaságig. Még mielőtt elértük Rémet feltűnt, hogy jelzésalappal ellátott MTSZ-es betonoszlopok vannak az út szélén felállítva. Egymástól teljesen változó távolságra. Pár nappal előttünk rakhatták le őket mert nagyon frissek voltak a traktornyomok.
Betonoszlopok - egymástól teljesen változó távolságra
Miután kiértünk Rémnél az aszfaltos mezőgazdasági útra, jött a feketeleves: nem sokkal érkezésünk előtt az út végétől három kilométer hosszan feltárcsázták a düllőutat, amely így még gyalog is majdnem járhatatlanná vált. Kínszenvedés volt az a szakasz. Oldalazni sem lehetett mert ott meg a gaz miatt nem lehetett haladni. Szerencsére jött egy terepjáró, aminek nyomában – mint a manökenek – talpaltunk előre.
3 km a tárcsázott, bokáig érő homokban
A Szentgyörgy Erdőgazdaságnál konstatáltuk, hogy valószínűleg itt esett le az összes asztal meg pad a teherautóról mert öt darab volt egymás mellé felállítva. Meglepetésünkre az erdőgazdaság érsekhalmi oldalán egy esőbeálló is volt, alatta három asztallal. Háromszáz méteren belül nyolc asztal. Ó, hogy ha ezekből minden 5-6 km-re – jó ne legyünk telhetetlenek – minden 10 km-re jutott volna egy, milyen jó lett volna.
Milyen remek lenne, ha minden tíz kilométerre jutna egy ilyen.
Amíg itt nézelődtünk megérkezett az erdész is, aki feltette a kérdést, hogy tudjuk-e, hogy 16 órától erdőlátogatási tilalom van. Mi persze meglepődtünk és el is mondtuk neki, hogy egy árva fecnivel sem találkoztunk az elmúlt 20 km alatt, ami erre felhívta volna a figyelmet. Még külön rá is kérdeztem, hogy ez a Kéktúra nyomvonalára is vonatkozik? A válasz igen volt. Ezen a területen nincs felmentés a kékjelzésre sem. (Egyébként az erdész is rosszul tudta az időpontot mert már 15 órától élt a tilalom. Ez már Érsekhalma szélén derült ki, ahol tényleg ki volt téve egy papír.) Még váltottunk néhány szót és mint a mesében megjegyezte: szerencsénk van, hogy vele találkoztunk mert ha a főnöke jött volna erre, az biztosan megbüntet. Mindez nem okozott bennünk lelki válságot, hanem mentünk tovább Kati mama vendégházába, hogy végre pihenhessünk egyet a 5 km után. Természetesen az erdész felajánlotta, hogy elvisz, de ezt udvariasan visszautasítottuk.
A túra végéhez közeledve...
Összegezve a tapasztalatokat: szép volt, jó volt, de homoki gyerekként sem jó hosszan a homokban gyalogolni. Azokat az asztalokat meg egy kicsit jobban is szétszórhatták volna.
Folytatás következik, amennyiben az időm is engedi: Érsekhalma-Kéleshalom
Tartok tőle hogy frissebb információ nem nagyon lesz a mozgalomról, eléggé elcsendesedett. Vagy egészen vagy legalább részleteit szeretném bejárni és ehhez keretnek csak jó lenne egy füzet, még akkor is ha díjazás nem jár már érte.
Hétvégén Litkén, Ipolytarnócon, Salgóbányán is jártunk, ez erősítette meg a bejárási szándékomat, legalább is ami a cserháti részeket illeti.
2006-ban még ezt mondták vala: "Északi Zöld igazolófüzet ügyben érdemes Gyenes Viktort keresni (a 15587 sz. hozzászólásban megvan az elérhetősége)." :)
van ilyen a Mátrában is, az is ölég szép részen halad, na és a jelvény se kutya :-)"
...mondá vala ezt jzp2107 pár hónappal ezelőtt. A mai napon én is meggyőződhettem arról hogy az a bizonyos jelvény valóban nem semmi, mi több nagyon-nagyon szép!
Másképpen szép mint a zempléni Rákóczi-túra jelvénye, nem is nagyon érdemes összehasonlítani, amaz vidám, színes, szépen kidolgozott, rajzos ez pedig tartózkodó, bronzszínű, szintén szépen kidolgozott nemes veretű darab.
Van egy kisebb gyűjteményem Rákóczi-korabeli pénzekből, picit azokra emlékeztet, eredetileg azoknak is ilyesmi színűk lehetett új korukban.
Íme:
Csodás darabok! Már ezekért érdemes ezt a két Rákóczi-túrát bejárni...
Még múlt hónap 18.án teljesítettük a Balaton-kör B.szemes-B.endréd 40 kilcsis távját az útvonaltervező szerint jó 700 m szintemelkedéssel. Jó tíz és fél órába tellett a végigjárása,igaz rengeteget fotóztunk és hála a jó logisztikának(nem kellet vezetni a végén) sörözésre is jutott idő bőven.
A táv első szakasza (Bszárszóig )végig jelzetlen úton vezet,de kellő odafigyeléssel és rögtönzéssel nem lehet elvéteni az útvonalat és túra előtt hasznos olvasmány volt HEVleírása is a szakaszról. A második etap viszont jó jelzettség mellet könnyen teljesíthető.
Szemesen jártunk a színész óriás ,Latinovits Zoltán és öccse Bujtor Istvánnak a síremlékénél. Szóládon az Európa-díjas löszpincesor érdemel említést.
Szárszón a jó szerencsénknek köszönhetően összefutottunk a nagy Ho-Ho és Süsü írójával Csukás Istvánnal,kivel dedikáltattam az ítinerünket. Ezután felkerestük a József Attila Emlékmúzeumot(zárva)volt,majd a Balaton talán legszebb panorámáját nyújtó Magasparton értünk be Földvárra,aminek az új büszkesége úgy épül mint a Luca-széke. Legújabb átadás 2016 áprilisára van kitűzve,de az előzmények ismeretében ez is necces.
Az egyik legszebb Balcsi-parti vasútállomáson a Síngörbítő Vasúti Kávéházban,múlt századi szoc.reál bútorzatú restiben söröztünk és hörpintettünk egy Síngörbítő nevezetű páleszt.
Szántódtól a Római-úton jutottunk el a Zamárdi Szamár-kőhöz,ahonnét ízmos emelkedőn kaptattunk fel a Kő-hegyi kilátóhoz.
A kilátót II. Rákócz Ferenc Emlékének ajánlották a város lakói,melyet a szabadságharc emlékére 2003-ban avattak.Hobo-bobofigyelmébe,a kevés dunántúli Rákóczi emlékek egyikét!
Innét emelkedőn értünk el a Vaskereszt erdőrezervátum Őstölgyeséhez,majd elég meredek úton,többször gatyaféken ereszkedtünk le a Tóti-gödörbe. Innét többször szuszogtató emelkedőn haladtunk a Körtvélyes teteje felé,leereszkedve a Gyugyi-patak völgyébe és egy mélyúton kapaszkodva értük el Balatonendrédet,amely egykor török járási székhely volt,elég erős várral,aminek mára jóformán semmi nyoma nem maradt.
Jól kifáradva értünk be a célba,kicsit túl vállaltuk magunk,de néha ilyennek is kell lenni. :D
Jónak és kimerítőnek ígérkezik a Nagy-Getével,a nagy zsákokkal pont jó lesz lefele :D Péliföldön nagyon rendesek az Atyák,biztos nem gátolják,hogy a forrásnál aludjatok ,talán azt is megengedik,hogy lezuhanyozzatok náluk. Csak ne hogy kockás gatya legyen rajtatok ;) :D
Szombat-hétfő közt egy barátommal a Dorog-Szárliget szakaszra megyünk, ha valaki akar szembejönni és felnyírt fejtől megijedve árokba ugrani, akkor hajrá :) Úgy tervezzük, hogy első éjjel a péliföldszentkereszti forrás mellett alszunk (vagy ha ott nem annyira jó, akkor az esőháznál), második éjjel meg Koldusszálláson.
Öregesen megyünk, nagy zsákokkal, emelkedőkön sóhajtozva és elmélázva a tovaszállt ifjúságunk felett. :) Vizet meg nem cipelünk, mert elvileg mindkét hálóhelyen lesz elegendő.
A Saj-kút ott van a jelzés mellett, nem sokkal a Diósjenőt Királyréttel összekötő erdészeti út kereszteződése előtt. Emlékeim szerint elég megbízható víznyerőhely télen-nyáron.