köszi! Asszem a felfüggesztés lesz a leghelyénvalóbb megoldás. Az ÉME engedély hiányára benyujtott gyártói megfelelösségi nyilatkozatot nem hajlandó elfogadni az ügyintéző. Igazábol Ö se tudja, hy jogszbály szerint melyik az a hatóság amelynek a dokumentumai alapján a gyártó ilyet kiállíthat. Ha egy külföldi gyártónak se ÉME, se ETA, se CE engedélye, jogosultsága nincs akkor ez a gyártói megfelelösségi nyilatkozat lenne a megoldás, de ezt csak valamilyen hatóság igazolása alapján lehet kiállítania a gyártónak. Na, itt megállt a tudomány.... Az ISO minösítés szerinte nem jó.
Szóval annyival kiegészíteném az előzőeket, hogy ha jól értelmezem, akkor bővítés-átalakításról (átépítésről) volt alapesetben is szó a kérelemben. Ebben az esetben egy eljárásban, egy vagy két határozatban (szokás kérdése) lehet engedélyt adni a bontásra és építésre, nem kell külön macera, legfeljebb + illeték +némi jóindulat a hatóság részéről :)
Próbáld meg, nem veszíthetsz semmit ha bemész érdeklődni.
Ha jól értem, akkor az ablakod magassága változna a konyhapult miatt.
Alapesetben nem engedélyköteles.
A 37/2007. ÖTM rendelet 1. sz. melléklet V. oszlop szerint Engedély és bejelentés nélkül végezhető építési tevékenységek:
Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, a homlokzati nyílászáró áthidaló méretét nem változtató cseréje, a homlokzatfelület színezése, a felületképzés megváltoztatása.
Ha a helyi építési szabályzat nem tiltja, és nem lesz városkép romboló (pl. 8 egyforma ablak van a homlokzaton szépen sorban, és az 5. kicsit rövidebb :) nem változik az áthidalód, és az épület semilyen módon nem védett, nem műemlék, a telekre sincs helyi védelem bejegyezve stb., akkor engedély nélkül kicserélheted. Akkor is kicserélheted, ha 10 cm-rel keskenyebb lesz, de az áthidalót meghagyod, de nem árt, ha szépen lefotózod, plusz tanukkal igazolod, hogy az áthidalóhoz nem nyúltál, és szépen elteszed arra az esetre, ha egyszer valaki kérné...
Be kellene menni az éphatóságra, és megbeszélni velük mit szolnának hozzá (helyi építési szabályzat miatt, mert aztan ha nem tetszik nekik, és egyszercsak észreveszik, akkor kötelezhetnek a helyreállításra), és kérni egy hatósági bizonyítványt (tény, adat, állapot igazolása), hogy igazolják neked, hogy az ablakcseréd nem engedélyköteles. 2eFt illetékbélyegbe, meg legfeljebb egy "ilyen most, ilyen lenne" móricka rajzba kerül, és utána a szomszéd vakarózhat ha akar.
Ha társasház, akkor bonyolultabb kinek mihez van joga.
Tervmódosításokkal csak hónapokat nyersz, és sokba kerül.
A 193/2009. Korm. rendelet 23. § (4) b) alapján törvényesn meghosszabbíthatod egy évre: "az építtető - építésügyi hatósági engedély hatályosságának lejárta előtt előterjesztett - kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, vagy ha e változások az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érintik, az építésügyi hatósági engedély hatályát - az elvi engedély kivételével - egy évre meghosszabbíthatja, amely megismételhető."
A lényeg és ami szigorúan betartandó, hogy a határidőd letelte előtt kérd. Ha jól emlékszem 10eFt az illetéke.
Elvileg kellene kapnod tájékoztatást a lejártáról, és a lehetőségeidről kb. 2 hónappal előtte.
Ha lejár, és nem építesz az épülethez semmit ami építési engedély köteles nem lesz semmi bajod, legfeljebb ha valaki kimegy ellenőrizni felszólit, hogy hagyd azonnal abba az építési tevékenységet, és ha folytatni akarod, akkor kérd meg rá az építési enegdélyt . Építési naplód legyen rendben, mert minden ami határiő után kerül bele és építési engedély köteles, komoly büntetéssel jár és fennmaradási engedélyt kell rá kérni!
10 év múlva senki nem tudja mi lesz :)
Ha a mai jogszabályok maradnának érvényben, akkor ha állandóan meg tudod hosszabbítani az engedélyt, akkor simán befejezed és megkéred a használatbavétlit.
Ha lejár, és eltelik 10 év, akkor fennmaradási és használatbavégteli engedélyt kell kérned, ha a szabályozás időközben nem változott és még mindig szabályos a tetőtered (pl. nem találták ki, hogy csak a délre néző tetőtér beépíthető abban az építési övezetben :), igazolod az építési naplóval mit mikor építettél, megkapod az engedélyt, de büntetés 10 éven túl nem jár.
Ha változott a szabályozás és a tetőtered már nem lenne beépíthető, nem kapsz semmit, se büntit, se engedélyt, de nem is nyúlhatsz komolyabban hozzá, legfeljebb javítgathatod ugyanazokkal az anyagokkal stb.
Ha még nem ment ki határozat ami már esetleg jogerőre vár, célszerű volna személyesen(!!) beballagni az ügyintézőhöz, és megkérdezni kicserélheted-e a tervedet az új, átdolgozottra (persze csak azokat a tervlapokat, amiket érint, műszaki leírást, statikát ha kell, stb.). Ha nincs náluk vasszigor, akkor a tervek nincsenek szignózva és simán ki lehet cserélni mindenféle módosítási cirkusz nélkül, és akkor nincs plusz illetékvonzata.
De amúgy is kérheted a folyamatban levő módosítását is (igazándiból ez nem is építési engedély módosítás, mert engedélyed még nincs is, nevezd inkább a kérelemben javított vagy átdolgozott dokumentációnak), legfeljebb kell plusz illeték (vagy az alap illeték másfélszerese, vagy csak a különbözet, ez helyi értelmezés kérdese), de az meg mindenképpen kelleni fog akkor is, ha megvárod a jogerőt, és akkor biztosan a másfélszeres.
A jogerőre várás további hátránya, hogy az új eljáráshoz újra kell tulajdoni lap és térképmásolat (ált. kérik akkor is, ha már van bent és dátum szerint még jó volna), plusz újra ketyegni kezd az óra és asszem csak 22 munknapos a határidő, de még mire az is jogerős lesz az már jóval több, mint egy hónap, és addig a munkával állni kell.
Jogszabály nem zárja ki a hosszabbítást, lehet és kell is kérni a határidő letelte előtt, ha nem tudod időben teljesíteni. A Ket. 31. § (2) alapján (a hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, ...) simán meghosszabbítható, persze kell egy életszerű magyarázat, és életszerű új határnap.
A hiánypótlásra megadott időtartam nem számít bele az ügyintézési időbe, az ügyintézőnek ezért nem érdeke direkt szivatni, sőt, ha el van havazva meg örülni is fog, hogy újabb pár hétig nem kell elővenni az aktádat.
Olyan pl. előfordulhat, hogy te kérsz +45 napot és azt mondják na nehogyma' ahhoz a valamihez kelljen még másfél hónap, és csak 2 hetet kapsz.
Ha elutasítják, azt komolyan meg kell indoklni. Az elutasító végzést önmagában nem lehet megtámadni.
Ha a hiánypótlás nem teljesítése miatt elutasítják a kérelmedet (vagy nem úgy döntenek, ahogy az a hiánypótlás teljesítese esetén várható lenne, pedig ugye te kértél volna hosszabbítást), akkor te fellebbezel 30eFt-ért, és a másodfokon eljáró közig. hivatal, ha valami kamu ok miatt nem hosszabbították meg a hiánypótlási határidődet 99 %-ban visszautaltatja a pénzed és visszadobja elsőfokra új eljárás lefolytatására, mert nem kellőképpen jártak el a tényállás tisztázása során.
Ha bonyolult az ügyed, akkor kérheted az eljárás felfüggesztését is, ha nincs ellenérdekű ügyfél, vagy ha a felfüggesztéshez hozzájárul, illetve egyéb törvény nem zárja ki (építési ügyekben ilyen ritka). Ilyent pl. akkor szoktak kérni, ha pl. bírósági döntésre kell várni, vagy csak akkor lesz valami az epítkezésből ha megnyernek valami pályázatot és pl. a hiánypótlás teljesítésére egy rakás pénzt költenének, es lehet, hogy feleslegesen.
A hatóság a felfüggesztésről dönthet úgy is, hogy a folyamatban levő teljesítési határidőket nem érinti, de ezt is meg kell indokolnia.
Röviden kérjél hosszabbítást, könnyebb és gyorsabb egy hosszabbító (majdnem teljesen sablon) végzést megírni, mint keresgélni a mondvacsinált okokat az elutasításra :)
Elég gyakori, hogy komolyabb feltárás nélkül készitünk bővitésre engtervet, ha sűrgős. Az esetek 90%-ban mindig szükség van módositásra, mert máshogy épül meg valami miatt.
Az a lényeg, hogy ha a módositás miatt az ügyintéző kimegy helyszini ellenőrzésre (újbóli szemle), akkor még ne legyen semmi épitve a módositás szerint. Bontásért nem szoktak szólni általában, bár a normálisabbak másért se, úgyis be van már adva a terv.
Köszönöm szépen, reméltem, hogy van valami megoldás. A normális eset ezek szerint azt jelenti, hogy ez viszonylag gyakran előfordul? Igen, csak feltárásokat végeztünk kívűl-belűl, bontásokat, melyek nem engedélykötelesek.
Várjátok meg most már az épitési engedély határozatát, majd amint megvan a jogerős engedély, azonnal adjátok be a módositást a változtatásokkal.
Gondolom csak feltárást végeztetek, épeng nélkül nem kezdtétek el a munkát... Ha már megvan az eredeti szerinti engedély, akkor el lehet kezdeni a munkát, csak legyen benyújtva a módositási kérelem, és akkor nem lesz gond. A módositásba irassátok bele a tervezővel, hogy a feltárás során ezek derültek ki, és emiatt van a dolog.
Viszont ha az eredeti tervtől nagyban eltértek mondjuk körvonalban (azaz nagyobbat akartok, mint a terven volt), lehet érdemesebb megvárni a munkakezdéssel a módositás engedélyezését is, ha nagyon szőrősszivű az előadó. De normális esetben nem szoktak ezzel szórakozni...
Hirtelen nem látok erre megoldást. Ha a födém is lejön és a falakat is eltúrjátok, akkor egy bontási tervet kell készíttetni, engedélyt kell rá kérni és utána beadni egy új eng tervet is. Nyilván azon már nem lakóház bővítése lesz a megnevezés, hanem családi ház építése vagy ilyesmi.
Sziasztok, az alábbi esetben kérnék egy kis segítséget, hogy hogyan is működik a dolog. Folyamatban van építési engedélyünk családi ház bővitésére, mely egy toldás hozzáépítéséről, új nyilászáró helyek kialakításáról és a tető szintén bővitéséről szól a meglévő tetőszerkezet meghagyásával illetve kiegészítéséről (nincs szó födémcseréről).
A feltárási munkák megkezdésével, azonban felmerült, hogy a tető födém borzasztó (rohad) állapotban van, illetve a falakat sem lenne gazdaságos megtartani.
Ebben a szakaszban hogyan lehet úgy módosítani az építési engedélyt (és mikor), hogy ne kelljen teljesen új tervet készíteni és új eljárást indítani. Tehát egyszerűbb lenne a falakat is letolni.
Nem nagyon adnak hosszabbitást, ez a jogszabályi háttér. Persze területfüggő, van ahol szemet hunynak felette.
Én azt tanácsolom, hogy ha több mindent kértek, pótolj valamit közülük, és a többire kérj halasztást. Vagy pedig a másik dolog, hogy függesztesd fel az épitési engedély kérelmedet a hiánypótlásig.
Sziasztok! Van egy engedélyezésre beadott tervem, amihez kértek hiánypotlást. Kaptam rá 45 napot, munkanapot. Ennyi idő alatt ugy néz ki nem jön össze az anyag. Ilyenkor lehet hosszabbitást kérni, illetékköteles ez? Mennyi idö a max amit kérhetek? és meg is kell adniuk?
Azért nem tudom másképp megoldani a dolgot, mert a konyha pultja 88 cm, és olyan nagy ablak van ott, hogy belelőg ebbe. Másik oldalara meg egy kamraajtó maitt nem tudom átpakolni.
Reménykedem, hogy nem lesz semmi nagyobb probléma.
mi is csináltunk olyat,hogy megvettünk csarnokot,házat, korrektül szétszedtük, kiválogattuk a jó/rossz részeket,és újra épitettünk egy kisebbet. mai napig jót nevetünk rajta,hogy csináltunk már egy 500nmes csarnokból egy 300nm-est,úgy,hogy közben kerestünk rajta :)
te egy korrektül megépitett házról beszélsz.amiben vannak tartalékok, ahol pár mm-t lehántolva,még mindig marad elég keresztmetszet. valamint olyan jellegű hibákról beszélsz,amit meg lehet állitani.és bizony a fát meg tudja olyan kártevő is támadni,ami ellen a tűz az egyetlen ellenszer.
a 100éves épületekben,pl egy borított födémnél tényleg ki-ki szoktunk váltani egy-két gerendát(elég könnyen meg lehet csinálni,mert általában a támasznál szoktak először rohadni.)
de tök mindegy,mennyi idős egy épület,mindig voltak kevéssé jó/kapzsi/nem hozzáértő vállalkozók.ami élettartamokat írsz,azok maximális élettartamok,egy alapban tartalékkal megépített tartószerkezet esetén.
szóval csomó olyan épület létezik,ami alapban nem tartalmazott kellő tartalékot,így nem éri meg szarakodni a faszerkezeteivel.vagy egyéb szerkezeteivel.
... szerintem a homlokzatot érintő nyílászáró cseréhez - ha ehhez kell egyáltalán bármilyen engedély - a társasház kérhet építési vagy fennmaradási engedélyt (vagy a hozzájárulásával más). Ahogy én sem kérhetek a szomszédom telkére építési engedélyt, úgy a lakó sem kérhet olyasmire, amire a építési jog a társasházat illeti.
Mellesleg, személy szerint úgy gondolom, hogy ha szín, forma tekintetében változatlan, méretében meg max. 10cm különbséget jelent az új ablak, akkor az nem érdemi változtatás a homlokzaton. Már persze ha nem lesz tőle látványosan ronda a ház, és ha véletlenül sem műemléki védettségű a ház. De ez csak szigorúan szerintem.
1. Megcsináltatod, valaki feljelent, és megbirságolnak+ meg kell kérni rá a fennmaradási engedélyt, amit minden szomszédnak kiküldenek, ergo fellebbezhetnek ellene (30e ft illeték ellenében). Ebben az esetben megy a dolog a másodfokra, ahol újra megnézik megfelel-e minden előirásnak, és megadják az engedélyt.
2. Megkéred az engedélyt, és megvárod amig a másodfok is megadja (már ha megfellebbezik). Cirka háromnegyed-egy évet számolj ebben az esetben...
Csak egy kérdés: Nem érné meg egyedi méretben pont akkorára legyártani az ablakokat, mint a mostaniak? Hidd el, árban még jobban is jönnél ki, mint az engedélyekkel, meg egyebekkel.
Lenne egy "puhatolózó" kérdésem. Lakásfelújítást végzünk és egyik falon az ablakok méretét 10 cm-rel csökkenteni szeretnénk.(Sajnos nem tudunk mást kitalálni). Ez megváltoztatja a homlokzatot, és elméleitelg engedélyköteles lenne.
De nem akarjuk rá megkérni, mert tudjuk, hogy a házban lakik egy nagyon rosszindulatú idős valaki, aki 100%, hogy nem menne bele ebbe (már egy páraelszívó miatt is feljeletéssel riogatott egy másik lakót). Plusz eléggé várható az, hogy ha észreveszi, feljelentéssel fog fenyegetőzni nálunk is, eseteleg meg is teszi. Erre szeretnék "felkészülni" és infókat kérni, hogy ha ez valamiért megtörténne, akkor mi történhet? Pénzbírságon kívűl kötlezhetnek arra, hogy csináljam vissza? És egyébként mennyire bűntethetnek meg?
Az RRT megmutatja, azon a szabályozási vonal a mérvadó. Irány az építési hatóság. Amúgy ha kicsit rutinosabb településtervező produkálta, akkor a tájolásra is figyelt.
És megvan, hogy melyik szomszéd felé? Tehát hogy a telked melyik utcához tartozik? Mert akkor szerintem ami a ház mellett van (fő utcafronthoz képest) az oldalkert, ami mögötte, az a hátsó kert. Előkertre van előírás?
Szerintem ez attól is függ, hogy az adott övezetben hová lehet építkezni. Oldalhatáros beépítés vagy szabadonálló? Ha oldalhatáros, melyik oldalra kell építeni. Az utca felé vagy a szomszéd felé? Szerintem az általad kérdezett fogalmak erősen függnek ezen tényezőktől.
sok féle képpen tudnak betegedni beépitett faszerkezetek,némelyik miatt tűzba kell vetni egészet,de van olyan,ami gyógyitható.
ha komolyan meg van hajolva,akkor nem érdemes megtartani semmit,akkor szerintem érdemes egyben cserélni.égetett cserepet,tetőlécet meg anyagilag nem érheti meg visszarakni,ha részben jó a szaruzat,akkor sem.
