Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Az a gond, hogy a kritizált "nagyokos" lövészetvezetők nem biztos ezt a topikot olvassák.
Különben ne legyünk azért mindig maximalisták. A helyzettől és az alanytól is függ, hogy mit követel meg a biztonság. Nem mindig szükséges a "vezetett" tűz. Ismerni kell a lövészt és nem mindenki mögött kell ugrásra készen állni. Én is vezényeltem már "tőltstűz" parancsot már így egyben, de nem minden versenyen, de pl. egy biztonságos pince-lőtéren, ismert fegyelmezett lövész esetén, amikor egyedül áll a lőállásban, szerintem megengedhető. A fegyver ürítettségét, a lövészet végén azért érdemes megnézni.
De sok hülye van!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Hogy lehet rendőrségen irodai melót kapni?????????? Mi volt a feltétel, hogy ezek odakerüljenek??????????????? Miért nincsenek ezek regisztrálva itt: www.csmmk.hu?????????????????????
Especiel a megfelelő eljárást szerintem egész egyszerűen meg kellene követelni, bár tény, hogy nem egyszerű, amikor például még arra is volt példa, hogy egy sporttárs befejezte az utolsó sorozatát, majd nemes egyszerűséggel felállt, és nekiállt összepakolni. Senki sem emelte fel a hangját miatta - igaz, én sem.
De erre remény nem nagyon van. Valljuk be, amíg az általános hozzáállás ilyen, addig nehéz változtatni. Márpedig nehéz megkövetelni valamit, amikor így is viszonylag kevesen vannak a versenyeken.
Mifelenk- Ahol a klubunk muxik-fejer megyeben... Gyakorlatilag egy korrekt loversenyt (megyei szintu) sem tapasztaltam. Mar az is nagy szam, amikor a loveszetvezeto nem aztmondja, (MEGYEI VERSENYEN, mert kis hazin nem lenyeg, ha van fegyelem, vegulis midnenki ismer mindenkit) hogy "kesz? toltstuz" aztan amikor vegzett mindenki akkor meg "kesz? jelzes!"
Olyanrol, hogy mondjuk 5 percenkent bemondja, hogy mennyi ido van meg vissza (mert valami ilyesmi is emlitve vala a szabalyzatban) meg ne is almodozzunk. Majd egyszercsak vege lesz, a sok paraszt ugyis hamarabb vegez mint a rendelkezesre allo ido...
A loveseztvezetonek gyakorlatilag nincs is koze ahhoz, hogy milyen kabat, cipo van rajtad, szerintem az a versenybiro dolga volna...
Igazad van! A vizsgától senki sem lesz eleve jó lövészetvezető.
A gyakorlat teheti azzá, de kell valami a "génekből" is.
Nekem még hatósági vizsgám van, de az sem valami magas szintü.
Én olvastam az ISSF szabályzatot, de szerintem nem az a jó lövészetvezető legfőbb ismérve, hogy tudja, milyen vastag lehet a lövész-kabát anyaga. Fontosabb a biztonságra való érzékenység és a "defektfelismerő" képesség az eszköznél vagy a lövésznél is.
Írod:
"mert a legtobb lveszetvezeto mifelenk NEM loveszetvezeto"
A "mifelénk" alatt mit értesz?
Mellesleg, néhány topikban a megnyílvánulásaid közel állnak a szívemhez, elismerésem!
Az en vizsgamrol? hem, hat csak annyi, hogy kb. ugyanolyan szintu volt, mint a fegyverismereti, loteri szabalyokat kellett tudni, meg a vezenyszavakat es kesz. Csak ettol senki nem lesz jo loveszetvezeto.
Gyakorlatilag tulteljesited a kovetelmenyt, ha elolvasod 2x az ISSF szabalykonyv ide vonatkozo reszet
(mert a legtobb lveszetvezeto mifelenk NEM loveszetvezeto, csak egy troger, hogy igy fogalmazzak, aztan veri a nyalat a szabalyzatrol, holott el sem olvasta)
A lőpor égése nem adiabatikus, mert égése nem fejeződik be a csőben, továbbá a gáznyomás csökkenésekor ("lövést" követően) még mindíg folyik a kémiai reakció és annak módja és eredménye ugyancsak nyomásfüggő.
Köszönöm a válaszokat. Közben valami hasonló úton próbáltam meg elindulni én is, de rögtön az "első" lépésnél elakadtam a már említett problémánál:
A lövés első szakaszában a töltényűrből a csőbe lépéskor a lövedék köpenyébe "belenyomódik" a huzag, ami nagyon gyors alakváltozással és hőfejlődéssel jár. Erre a hőfejlődésre csak empirikus összefüggések vannak...
Ezek az összefüggések a gyakorlatban mennyire nem (vagy mennyire) használhatók? Hol lehet róluk többet megtudni?
A másik dolog a lőporgázok égéséből adódó hőfejlődés ill. átadás.
Ha a lövedék (és a lőporgázok nagyrésze) kb 1-2 ms ideig van a csőben akkor a lőporgázok állapotváltozásai nem tekinthetők jó közelítéssel adiabatikusnak? Pl. egy belsőégésű motor esetén a kompressziós és tágulási szakaszt adiabatikusnak tekinthetjük, pedig az a folyamat lassabban zajlik le. A cső méretezése szempontjából fontos a lőporgázok által átadott hőmennyiség számítása?
Az "alfa" tényezőre nincs egyszerű számítási metodika
Nem baj ha nem egyszerű, volt már szerencsém "gusztustalan" számításokhoz, majdcsak megbírkózom ezzel is, :) csak hol tudok hozzájutni szakirodalomhoz?
A lövedék és a csőfal közötti kölcsönhatás a kezdeti szakaszban nem csak egyszerű súrlódásból, hanem a nagyon gyors fémalakítási folyamatból adódó hőfejlődést kell figyelembe venni. A lövés első szakaszában a töltényűrből a csőbe lépéskor a lövedék köpenyébe "belenyomódik" a huzag, ami nagyon gyors alakváltozással és hőfejlődéssel jár. Erre a hőfejlődésre csak empirikus összefüggések vannak, amelyek olyan sok tényezőtől függenek, hogy nem szabad vele foglalkozni. A végeredményben legfeljebb 10%-os hibát (1,1-es szorzótényezőt) jelenthet. A huzag mentén, a csőben előrehaladó és gyorsuló lövedék a huzag felületein súrlódik. A hőfejlődés egyrészt a huzag axiális felülete és a lövedékpalást axiális felülete közötti súrlódásból adódik. A másik - és az előzőnél fontosabb - súrlódási felület a huzagpalást (radiális felület) és a lövedék huzagmélyedésénmek radiális felülete (éle) között van. Nagyon nagy erő ébred a radiális felületek között, mert a lövedék perdületét ezeken a felületeken átadódó gyorsító (forgató) erőnek köszönheti. A huzagfelületeken kívüli lövedékpalást és csőfal egymással nem érintkezik, ott "réstömítés" van. A rézköpenyes (FMJ) lövedék esetén a radiális súrlódásti energia számításánál a réz és acél közötti száraz súrlódási tényező 75-80%-nak veheted, a súrlódási erőt pedig a perdületi energia és a csőhosszra vett haladási időből és a lövedék tömegéből számított gyorsítási (forgató) erőnek veheted. Az axiális irányú súrlódási felületeken ébredő erő egyrészt a lövedék forgásakor fellépő radiális rezgésből (kiegyensúlyozatlanság) és a tengelymenti rezgésből (kóválygásból) adódó erő nem állandó, hanem a cső tengelye mentén - haladáskor - változik. Ezt számítani csak nagyon durva közelítéssel lehet, ezért ha ettől eltekintünk, akkor a végeredményt legalább 1,1÷1,3-as szorzótényezővel meg kell szorozni.
A lőpor égéséből adódó hőakkumláció a lövedék csőelhagyási idejéből (x1,3-al) és a z acél hőátadási tényezőjéből számítható. Az "alfa" tényezőre nincs egyszerű számítási metodika (tenzorok, többismeretlenes mátrixegyenletek megoldását igényli), ezért úgy 15÷25%-os hibával közelítéssel meghatározható (figyelmbe kell venni a csőfal vastagság/huzag alaktényező viszonyát).
A fegyvercső kopásával - a fentiek miatt - a csőben akkumlálódó hőmennyiség aránya is változik. Figyelmbe kell azt is venni, hogy az "alfa" tényező hőmérséklet függő, azért a lőporgázok "hőátadása" sorozatlövéseknél fokozatosan csökken, ezáltal nő a gáznyomás átlagos értéke, nő a nyomása, növekszik a lövedék perdületi energiája és nő a "forgató" erő is. Ez egy ellentétes folyamat, hiszen a lőporégésből adódó hő csőfal irányába történő áramlása a csőmelegedéssel arányban csökken, viszont a súrlódási tényezőből adódó hőfejlődés nő. A súrlódási tényező ebben az esetben ráadásul hőfokfüggő, a hőmérséklet emelkedésével nő. Ezeket számítani gyakorlatilag jelenleg nem lehet. Marad a kísérletek és azok alapján az empirikus összefüggés, ami csak egy és csak egy fegyvertípusra és töltényre érvényesek.
"A fő problémám az, hogy nem tudom hogyan lehetne számítani a lövedék és a csőfal (ill. a huzagolás) között fellépő súrlódást, valamint az ebből keletkező hőmennyiséget"
Bocsi, de minek azt szamitani?
Egyszeruen elenyeszo a lopor egesebol termelodo ho mellett, talan szazad szazaleknyit sem kepvisel. Plane geppisztolynal.
Bocsánat, hogy ebbe a topicba írok, de a kérdésemmel nem tudom, hogy hova tudnék fordulni.
Problémám a köv.:
Tervezési feladatot kell készítenem (késleltetett tömegzáras 9x19 géppisztoly), és ehhez gyűjtök információkat. A fő problémám az, hogy nem tudom hogyan lehetne számítani a lövedék és a csőfal (ill. a huzagolás) között fellépő súrlódást, valamint az ebből keletkező hőmennyiséget. Vannak ötleteim, amiket mechanikára és anyagszerkezeti változásokra alapoztam, de nem tudom biztosan, hogy megfelelőek lesznek-e.
Ha van esetleg valaki aki már foglalkozott ilyesmivel, vagy tud ajánlani valami "hivatalos" szakirodalmat, annak nagyon örülnék.
Belenéztem. Az a címe, hogy "Amit a lövészetvezetői vizsgán tudni kell". Na most ez 4 (négy!!!!) nyomtatott oldal. Ez valami vicc, hogy ennyiről szól a lövészetvezetői vizsga? Nem hagyott ki véletlenül valaki 70-80 oldalt? Mert ebből még röpdogát is vicces íratni, nemhogy vizsgát. Vagy valami szívatós kérdéssorra lehet számítani? pl gap-filling feladat emlékezetből... Azt már félve kérdem, hogy mi lesz a gyakorlati vizsga? Lőni kell 3-at MCM-mel, vagy a volt téeszelnök sörétesével is kell korongot ijesztegetni? Gondolom az eddigiek alapján, hogy nem valami "minden fegyverben jártas" pecsétet fognak ráütni. (ráadásul akadnak benne hejesírási hibák is...)
Van itt bárkinek ezzel kapcsolatban tapasztalata????????????????? Heeeelp!
