Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
Mai mese a kis hidacskáról szól. :-) Kellett valami amin a visszafordító hurok után felső szakasz átmehet az alsó úttest felett. Ilyen hidacskát már csináltam régebben egyik barátomnak, és akkor úgy megtetszett, hogy nekiálltam építeni egyet magamnak is. Nem klónoztam, hanem újra kifaragtam gipszkartonból, így mind a kettő egyedi. Mivel szimmetrikusra építettem, így a felette lévő folyamatosan emelkedő utat bal oldalon vissza kellett húznom, hogy közel vízszintes legyen. Másképp hülyén nézett volna ki. Közben hátul a car system rejtett részeire elkészültek a korlátok kartonpapírból. Ha véletlenül keresztbe áll ne ugorjon le az asztalról.
Egy hegyoldalt ábrázol majd, bal oldalt alul felül alagút lesz. Csak a kanyargós rész fog látszani, hátul a két leszálló szakasz nem. Az a hegy gyomrába lesz.
Nálam 25 cm-es körön belül megfordulnak, itt 28 cm a legkisebb átmérő, de egyik sem gyári Faller. Mindegyiket úgy építettem, a gyári értéket nem tudom.
Én vettem egy csomag ROCO 42600 lezárótalpat ( 42601 a betonsaljas változat) és szépen snitzerrel levágtam 3 talpfányit a Flexi mindkettő végéről, majd odacsúsztattam a lezárótalpat, sínekre a papucsokat és már kész a kapcsolat. Amit írtál, nem kis türelemjáték lesz a talpfákat elrendezni, de két vonalzó ilyenkor hatásos segédeszköz tud lenni.
Megkérdezhetem, hogy baloldalt mi az elgondolás? Esetleg ott alagút lesz a kanyarnál, mivel a felső úttest kintébb áll, mint az alatta lévő légvonalban, ezért gondolnám. A többinél már lelki szemeim előtt van, ahogy emelkedik a terep, ott nem tudom elképzelni.
Másik kérdésem az lenne, mivel nem vagyok otthon a FallerCar Systemben, hogy egy ilyen autónak mekkora a legkisebb fordulási köre?
Megcsináltam az úttest tapaszolását, ideiglenesen lefestettem egy kis fekete akrillal ne azon a fehér poros vackon menjenek az autók, tele megy a kerekük. Majd domborzatolás után lefestem faller útfestékkel. És mehet a próba. Már battyognak is az öreg csőrös járgányok. Illetve a zöld az inkább mászik, az aksija lemerült. A modul jobb oldalát kicsit megemeltem a próba alatt, nehezebb dolguk legyen a nagyobb emelkedőn mint a későbbi üzembe, ha valami gond van a pályával, akkor az most jöjjön ki. Még az útfesték után is szoktam itt-ott finomítani, hogy precízen működjön. Az úttest egysávos lesz. A vékony kanyargós szerpentin érzést ilyen kis területen nem adta volna vissza kétsávos úttest, a fordulók is nagyobbak lettek volna, egyszerűen nem jött volna össze az a látvány amit elképzeltem. Így maradt az egyirányú megoldás, cserébe hátul a majdani hegyben lévő leszálló ágakat meredekebbre készíthettem, így megint tudtam spórolni egy kis helyet. Ezeknek a kis alapú nagy szintkülönbségű asztaloknak ez a kihívása, egy félszobányi asztalnál ez a probléma fel sem merülne. De szerintem ettől érdekes.
Kezd összeállni a vázszerkezet is. Természetesen ezt is OSB-ből csinálom, mert azt mondják abból nem lehet. Szeretem a kihívásokat. :-D Na jó, azért mert lényegesen olcsóbb mint a rétegelt lap, és nálam nem vízszintes asztallapként végzi, hanem vázszerkezetként. Nincs gond vele, igaz csak 15 éve használom, mi lesz 100 év múlva még nem tudom. Rondának ronda, de majd lefestem. Érdemes úgy megcsinálni a terepet, hogy ne az OSB oldalát bámulják. :-D Ha már az úttest mindenhol rögzítve lesz, a következő feladat a tapaszolás és utána jöhet a próba. Szóval legközelebb már egy videóval illene jönnöm. :-)
Belekerült a car-system útalapba a horony. Horonymaróm nincs, a flexet végigtoltam rajta 1 mm-s koronggal. Ha biztoskézzel egyenletesen toljuk aránylag egyforma mély lesz, de volt ahol rá kellett ismételni, főleg az ívek macerássak, Ez meg ugye csupa ív. :-) A horonyba 1,2 mm-s acéldrótot raktam, pont belepattant, ezt pillanatragasztóval telefolyattam. Ezek a ciánakrilátos ragasztók jó reagálnak a fémionokra szépen rögzítik. Ezután síkba csiszoltam, hogy mindenhol felszínen legyen a vezetőszál. Így majd egyenletes tapaszolással és néhány réteg festékkel lehet beállítani az optimális szintet. Ha túl fent van a vezetőszál nehezen csúszik rajta a mágneses irányító kar (elkaparhat az autó), ha túl mélyen van, meg elveszti a nyomvonalat. Néhány dilatációs hornyot is belevágtam, nehogy majd a meleg szobába megvicelljen és a hőtágulástól felpúposodjon.
Már egy ideje nem építettem semmi vasútmodellnek látszó tárgyat, itt az idő, hogy valamit csináljak. Motoszkál egy ötlet a fejemben, fogtam egy nagy kartondobozt és rá is rajzoltam. Majd meglátjuk mi lesz belőle, más nem begyújtok vele a kandallóba. :-)
Mechanikailag szerintem kerületi fogaskerekek közvetlen meghajtása a legegyszerűbb megoldás, nincs áttét, csak a motor fizikai illesztésével kell foglalkozni (meg persze a léptető motor vezérléssel). A nagyobb korongra egy kisebb fogaskereket kell rakni, ezt hajtja a motor.
Engem is foglalkoztat a korong készítésének a problémája. Az elmúlt évben el is készült egy(https://www.youtube.com/watch?v=XcJtjP1EO6U) és azóta még egy kollégának segítettem az elkészítésben. Valóban az alapproblémák azok amelyeket már a témában jártas kollégák említettek. A legújabb korong a tapasztalatok alapján az alábbi módosításokat tartalmazza:
-bipoláris léptetőmotor (reteszelés),
-bordásszíj hajtás, (megszűnt a kotyogás)
-fogaskerék áttétel megválasztása ( különböző kiállásokra tervezhető a vezérlés),
-árambevezetés a Digitools hurokmodul alkalmazásával,
-a program kezeli a "legrövidebb utat" forgatásnál (Arduini Mega).
Röviden ennyi. Ha elkészül a sínhálózat hozzá jöhet a videó is.
El kell dönteni, mit szeretnél. Piszok nehéz ezt jól megcsinálni - mint már írtam az egyik legbonyolultabb eszköz a terepasztalon...-de való igaz nagyon szépen is néz ki, nem véletlenül kerül annyiba újonnan a bolti.
Vannak egészen, relatíve olcsón, kézi állítású kész bolti fordítókorongok. Aztán, ha úgy hozza az élet ezt utólag is lehet motorossá tenni. Az a nagy előnyük, hogy gyárilag csapágyazott, valamint a korong, és a külső fix terület egy szintben van (ez olyan triviálisnak tűnik, de hidd el nem az).
Amit belinkeltél videót, nagyon egyszerű szerkezetet állít elő.
A másik lehetőség, hogy nyugatról, már nem működő, de jó, bontott korongot venni. Ezt viszonylag egyszerű újraéleszteni - ha van hozzá háttér.
A legbonyolultabb - mit már írták - sajátot készíteni. Rézgaras topiktárs remekműve etalon ebben a munkában is! De neki is meggyűlt a baja a pozicionálással, ill. a korongra felmenő tápot/stb pedig fixen oldotta meg. Aki sokat szeretne forgatózni, ott ez már nem biztos, hogy jó megoldás.
Ne csak a levegőbe beszéljek:
Jómagam egyenlőre a meghajtásnál akadtam el. Jelen pillanatban várok Kínából léptetőmotort, és elektronikát hozzá. Kemény 1000Ft lesz az egész, de kérdés, működni fog-e. Az eddig jónak gondolt lassítóáttétes, szintén 1000Ft nagyságrendű DC motor szépen, lassan hajt - lásd videó -, de leálláskor van egy minimális kottyanása az áttételnek - na ez felerősödik, így kb 1-1,5 mm jelentkezik a korong, és a fix külső sín találkozásánál. Ezt már nem viseli el a kerék, kisiklik. A videó után készült már egy korong szerű valami is, így nem a semmi fölött forgatom a mozdonyt, így jött ki a hiba...
Szóval nem egyszerű. Ha sikerül a léptetőmotorral hajtani, akkor utána jön a résopto-s megállítás. Ezzel már egészen biztatóan haladok, a külső fény nem zavarja - sikerült ilyen elektronikát összeraknom.
Utána a vezérlés már egyszerű, ha nincs sok kiállás (irány kiválasztása, merre menjen, és hol álljon meg, no meg melyik felével a hídnak.)
(ez így összefoglalva az elmúlt egy év munkája :)))
Megnéztem, sajnos nem igazán tartalmaz általános jellegű tapasztalatokat, tanácsokat, a konkrét szerkezet felépítése szerintem csak vizuálisan is jól követhető. Ez egyébként elég egyszerű, ötletes szerkezet, például reteszelés sincs, amit persze lehet megfelelően pótol a két fakorong közti súrlódás. Én mondjuk a központi csapágyazást komolyabban venném, tehát csupa fém alkatrészből készíteném el.
Amúgy fordítókorong építés témában én ezt a leírást ajánlom, nagyon a másik véglet, komoly finommechanikai munka, de pont azért érdekes. Ami még magamtól eszembe jut, hogy a sínkorona-szint függőleges eltérésére a merev keretes mozdonyok elég érzékenyek, ezért én az asztalhoz rögzítést állíthatóan csinálnám meg.
Találtam egy ilyet, aki jól beszéli a nyelvet az esteleg elmondhatná, hogy mi alényeg a dologban és mire kell figyelni, mert én nem beszélek annyira inglisht, hogy mindent megértsek:)
Továbbá hogy a vágány tökéletesen a hossztengelyben legyen. A "ne legyen holtjátéka, ha áll" valami reteszeléssel is megoldható, a valóságban is így oldják meg.
Elektromosan meg kell oldani az áram bevezetést, a polaritásváltást, az alkalmazott megoldástól függően digit üzemben kellhet hurokmodul beépítése.
Nekem pl. arra sincs ötletem, hogyan lehet a körsínt - amin a kerék fut - tökéletes körként lerakni.
Látványos lehet működő vágányzáró jelző beépítése.
A léptetőmotoros pozicionálásnál meg kell oldani a nullázást is, és - legalábbis az így megoldott Walthers korongnál leírtak alapján - időnként újra meg kell csinálni.
A hajtás lehet kézi is*, akkor nem kell foglalkozni a pozicionálással, de persze hajtással az igazi. :-)
*A kézi hajtás lehet ténylegesen kézzel forgatás, ilyenkor figyelni kell, hogy más tereptárgyba vagy járműbe ne akadjunk bele, és kell hozzá hely a benyúláshoz. De lehet valami tekerő izé is kivezetve az asztal szélére az oldallapba.
Amik a problémák: jó központi csapágyazás (ne billegjen), jó, kottyanásmentes hajtás, ne legyen holtjátéka, ha áll.
Pozicionálás: erre több ötlet van. Vagy léptetőmotorral hajtod, és akkor számoltatod, hogy éppen hova forduljon, vagy relé/opto érzékelővel állítod meg a hidat.
Érdemes körülnézni német oldalakon is. Sok ötlet van arrafelé is.
A közeljövőben tervezek összehozni egy terepasztalt a fiammal közösen.
Sokat olvastam a fordítókorong házi készítéséről, de 2007-es és 2013-as leírásokat találtam általában.
Legtöbb helyen lemezjátszó átalakításával oldják meg, de azóta nagyot fejlődött a mikromotorok világa is és pozicionálásukat elősegítő vezérlőeszközöké.
Kíváncsi vagyok, hogy ki hogyan oldotta meg.
Kézi hajtású, analóg és digitális megoldás is érdekel, mert lehet,hogy mindhármat felhasználom majd mert egy több modulból álló az egész padlásteremet körbefutó asztal elkészítése a terv több szinten, H0e és Usa vasutakkal is különböző vezérlésekkel.
Megköszönném ha lennének képek is az építés,készítés folyamatáról...
Sziasztok, az Attila utcai modellboltban van egy összerakott H0 terepasztal, meg tudná mondani valaki, hogy milyen gyártmány lehet az alap? (Valami előre elkészített terepesnek tűnik).
Egyszer valahol találtam ezt a képet. Megtetszett és lementettem. A forrását sajnos nem tettem mellé. Most ismét előkerült és még mindig tetszik. Ismerős-e valakinek? Keresnék róla teljesebb képet.
Lesencetomaj; Balatonederics; átépítés előtt Óbudán volt egy olyan fény bejárati jelző, amit emeltyűvel kezeltek!; Nagydorog; talán Tolna-Mözs is és ha beüzemelik majd a kijárati jelzőket, akkor Hárs-hegy is ilyen lesz...
És biztosan van még jó pár, amit nem láttam, vagy csak nem jut az eszembe.
Ezekben az a közös, hogy mindegyik teljesen egyedi buhera... szerintem ha valami ilyet akar az ember modellezni, akkor először egy saját történetet kell hozzá kitalálni, ami igazolja ezt a szokatlan, magyarosan "ideiglenes" megoldást.
a rajzomon még mindig van egy gyenge pont: az 5. vágány folytatását képző csonka (szénrakodó?) vágány felől nincs fedezve az állomás... bár azért az már tényleg túlzás lenne, ha ez is kapna egy külön Tj-t...
Szerintem az egész alternatívája lehet, hogy a 6. vágány "mozdonykörüljáró" mellékvágány, ide nem fogadsz vonatokat (azért mellékvonalhoz képest így is van elég fővágányod). Ebben az esetben a tolatásjelzőt az említett csonka mellé tenném (és az állomás túlvégén lévő csoportkijárati jelzőt meg egy váltóval beljebb húznám). Ebbe már nincs az a hatóság, aki beleköthet... :D
Más: ha az alak tolatásjelzőket használod, akkor a hangulat kedvéért legalább az állomás jobb oldalára tegyél egy váltóállító tornyot, és a kijárati jelzőkre ne tegyél hívójelzést!
Én megfogadnám Dash9 javaslatait (le is rajzoltam) és ezzel a főjelzők rendben is lennének.
A tolatásjelzőkhöz csak annyit fűznék, hogy ezeknek a (nem biztosított) tolatásjelzőknek kevésbé a tolatási mozgások közvetlen szabályozása a feladata, sokkal inkább a fővágányok fedezése. Mivel a bal alsó ipartelep kihúzóvágánya felől a zölddel jelölt váltó fedezi a fővágányokat, szerintem ide fölösleges a tolatásjelző. Ellenben a jobb szélső (vontatási?) telep felől kellene fedezni a 6. vágányt, ha az is fővágány: ezért én áttelepíteném ide a Tj-t.
Mint hogy juhkrist írta, ha az első vágányról ha vonatot akarsz rendszeresen indítani, akkor oda is kellene a biztonsági határjelzőn belülre kijárati jelző.
A másik, ha a 4. vg. is fővágány, akkor a másik végéhez is kellene a váltókon kívülre közös kijárati jelző, így az 5, 6. vágányról is jelzővel tudsz vonatokat kijáratni onnan.
Viszont a bejárati jelzőknek külön előjelzők kell.
Én felülről írtam a színsorrendet... de egyébként így gondoltam, Dash9 észrevételeivel.
A fővágányos észrevételhez csak annyit tennék hozzá, hogy akár az első (csonka) vágányt is ki lehetne vonatfogadó/indító fővágánynak jelölni, ahogy az ötödik vg. státusza sem tejesen egyértelmű.
Egy másik javaslat, a mellékvonal témához: ha nem akarsz "jelzőerdőt", akkor van sok olyan mellékvonali állomás, ahol nincsenek egyéni kijárati jelzők, hanem (kijárati irányban) az utolsó váltó csúcsánál van egy közös kijárati jelző (felülről: V-Z főlappal). Példák: Veszprémvarsány,Zirc, Szekszárd vagy a 86-oson sorban mind.
Két észrevétel, ha megengeded. Az első, hogy a fények a jelzőkön alulról felfelé a következő sorrendben vannak:S-V-Z, vagy S-V-S-Z, vagy Z-V.
A másik, hogy van olyan vágányod, ami mellett csak két optikás jelző van Z-V fénnyel, tehát ez azt feltételezi, hogy van átmenő fővágányod, ami nagysugarú kitérőkőn kerresztül csatlakozik a nyílt pályához. Ebből adódóan a bejárati jelzőknek alulról felfelé S-V-S-Z optikásnak kell lennie.
Még jó lenne tujdni, hogy mely vágányok fővágányok, és melyek amik mellékvágányok.
Igen, maximálisan igazad van, annak ideján terveztem, de ugye a Viessmann már régóta nem kapható, magam pedig nem tudok rézmaratni. :-(
Gondolkodtam a meglévő ősi Siba alakjelzők átalakításán, elég macerásnak látszik, és ugye ahhoz is maratni kellene a karokat.
Emiatt lesz szinte biztosan fényjelzős. Csak két Viesmann alak tolatásjelzőm van, ami ide tényleg illik.
Az átmenő vágány jó ötlet, ahogy az imént is jeleztem, az is lesz belőle. A vízdarut áthelyeztem oda. (első képen) Kompromisszum van benne bőven, a pálya a szobához mérten nagy, egyébként kicsi (1700 mm x 2700 mm).
Mellékvonalra alakjelzők illenek, nem biztosított bejárati jelző és a hozzá tartozó előjelző.
A modellvasútnál nem nagyon érdemes az egyenes/kitérő szárat megkülönböztetni, hiszen helyhiány miatt csak kompromisszumokkal lehet egy igazi állomás vágányhálózatát leképezni. Így bőven belefér, hogy ha a kitérő szár az átmenő vágányra vezet. Ha kijárati jelzőt is akarsz, akkor jelöld ki a 2. peronos vágányt átmenőnek, és a biztosított bejárati jelzőt ennek megfelelően állítsd egy vagy két karral. És ne felejtsd el a vízdarut az átmenő vágány mellé áthelyezni.
Azon vágányok mellé, ahonnan kitérőbe lehet kijárni, térközcsatlakozás nélküli pályán Z-V-S, térközös pályán Z-S-V-S főlapos egyéni kijárati jelzőket telepítenek. Azon vágányok mellé, ahonnan CSAK egyenesbe lehet kijárni, térközcsatlakozás nélkül V-Z, térköz csatlakozással Z-V-S főlapos kijárati jelzők kerülnek. A hívóoptika felszerelése egyéni ízlés dolga.
A bejárati jelző jelen esetben (ha az állomás túlvégén csak kitérőbe lehet kijárni) S-V-S főlapú, mert nincs szükség zöld fényre.
Ha az állomáson mégis lenne egy olyan vágány, ahonnan az ellenkező oldalon egyenesen is ki lehet járni (="átmenő fővágány"), akkor Z-S-V-S főlap kellene a bejáratra.
A legizgalmasabb a bejárati jelző külön előjelzője (ha nem térközös a pálya): ha csak kitérőben lehet bejárni, akkor a bejárati jelző előtt elég 1! sárga optikát felszerelni az előjelzőre. Ilyenből van bőven (Tapolca, Veszprém, etc..) , de még egyet sem néztem meg közelről, ezért nem tudom, hogy lehegesztik-e valamelyik optikát, és ha igen, melyiket. (Ha térközös a pálya, akkor az utolsó térközjelzőre is elég két optika: V-S. Ilyet sem láttam még...)
Remélem, hogy ezek alapján már egyértelmű a kiosztás.
Két személyes megjegyzést fűznék a tervhez: én az egyik vágányt (pl. a felvételi épülettől -az első csonkát is beleszámítva- harmadikat) kijelölném átmenő fővágánynak, azaz jelzési értelemben úgy tekinteném, mintha az (íves)váltóknak az ide vezető állása lenne az egyenes. Ez a módszer a valóságban is előfordul (pl.: Balatonfüreden vagy Badacsonytomajon csak a váltókörzetet nézve nehéz lenne rábökni az átmenő fővágányra), legalábbis valószerűbb, mint egy olyan középállomást építeni, ahova nem lehet egyenesben bejárni. A másik, hogy a negyedik (és akár az ötödik) vágány is lehetne (teher)vonatfogadó vágány, (akár csoport)kijárati jelzőkkel felszerelve.
Nos igen, jó lenne egy fotó ilyesmiről, mert egyébként a dolog nemlétét úgysem lehet bizonyítani. Anélkül marad a spekuláció, ami meg mindig vitatható. Szvsz nincs olyan, hogy valami jelző nem létezik, hiszen a Déli pu. bejáratán is gond nélkül lehagyták a zöld optikát, pedig sárga-vörös-sárga elrendezést amúgy ritkán látni. A háromoptikás ismétlőjelzőről nem is beszélve.
Fényjelzők elhelyezéséhez kérek némi segítséget, a Linzbauer könyv alapján nem egyértelmű nekem, hol milyen lenne a megfelelő?
Mindkét állomásvégen a Megállás helye táblával jelzett két-két vágányról (minden esetben kitérő irányú váltón is átmennek) járnak ki a szerelvények az egyvágányú mellékvonalra. Plusz mindkét oldalról bejárati jelzők kiosztása érdekel.
Nem tudom, hogy valahol van-e üzemben olyan biztosított főjelző, ami így néz ki (egy tipp, a tévedés jogát fenntartva: Siófokon, az átépítés előtt Ádánd felől csak kitérőbe lehetett bejárni. Mintha a bejárati jelzőre valami iparvágány-kiágazás fedezőjelzője adott volna előjelzést... ha ez tényleg így volt, akkor oda pl. ilyen jelző kellett volna...), de elvileg lehetséges. A jelzők főlapját a jelzési képekhez szokták válogatni (persze azért van pár kivétel), tehát ha egy jelzőre elég a vörös meg egy sárga, akkor nem tesznek háromoptikásat.
Tudomásom szerint ilyen jelző nem létezik biztosítottként, amit az "A" bejárathoz rajzoltál, csak nem biztosítottként. Az viszont ugye nem rakható ide, ha maga az állomás biztosított, (legalábbis a többi jelző alapján annak tűnik). Biztosított kétoptikás jelző csak zöld-piros lehet, ami viszont nem tud előjelzést adni. Ezért kell a három optikás szerintem.
Szokatlan, de nekem úgy tűnik, nincs rá szükség. Az első vágányon kezdődő összes vágányútban vannak kitérő állású váltók, ezért azon megálljon kívül csak "Szabad legfeljebb 40km/h sebességgel" jelzés jelenhet meg. Mindkettőre sárga optika ad előjelzést, az A jelzőnél induló egyetlen lehetséges vágányút meg egyenesen álló váltón át vezet az első vágányra, tehát nem kell második sárga.
Mondjuk ez rávílágít az elrendezés gyenge pontjára, ha bármi miatt már foglalt az első vágány, akkor nem lehet a mellékvonalról normálisan beengedni a vonatot. Nekem az ilyesmi nem életszerű, de felteszem a módosított vátókörzetek ezen is változtattak.
Köszönöm a segítséget. Időközben privát úton már kaptam javaslatot a jelzők elhelyezésére. Ráadásul mióta ide felkerült az asztal részletéről a rajz, azót már a váltókörzetek sem így néznek ki. A módosított nyomvonalra elkészült a jelzőkiosztás és már gyártás alatt vannak a jelzők.
Mindenesetre, nagyon köszönöm a segítséget még egyszer!
(Lényegében a tiedhez nagyon hasonló elrendezés lesz megvalósítva, az eltérést a megváltozott váltókörzetek adják és a 4+1-es jelzők 4+2-esek, Hife, Hívó lesznek.)
A mellékelt rajz alapján készítettem egy lehetséges jelzőkiosztást.
Az alábbiakat feltételeztem:
- a kétvágányú fővonalon térközcsatlakozás van (ha ezt nem képzeljük, akkor a B,C,D,E bejárati jelzőknek is külön előjelzőjük van, a K1,K2,K3 illetve a V1,V2,V3 kijárati jelzők 3 optikás (Z-V-S) főlappal, a K4 és V4 jelűek két optikás (V-Z) főlappal készülnek):
- a 10-es angolváltónál balról csatlakozó pálya egy külön mellékvonal, ahol nincs térközcsatlakozás (ha ez csak egy kihúzó vágány, akkor ide nem kell főjelző)
- a 10-es angolváltónál jobbról csatlakozó pálya egy állomási mellékvágány
(-feltételeztem, hogy a 6-os váltó jobb irányba terelő állása az egyenes állás...ez nem befolyásolja a jelzők elhelyezését és a jelzőoptikák számát, de a szabad jelzési képeket igen.)
A kijárati jelzők hívóoptikája (fehér fény) elhagyható (a valóságban igen sok helyen nem készült: leginkább olyan szolgálati helyeken, ahol a régi mechanikus berendezéseket megtartották és csak az alakjelzőket cserélték fényjelzőkre). A bejárati hívófény sem "kötelező", de a valóságban szinte mindenhol megvan (persze van pár kivétel ez alól is).
Nem szeretnék nagyon beleszólni, de ha nem kell üzemszerűen - pénzkeresés céljából - használni ezt a kütyüt, talán érdemes elmenni egy barkácsboltba, és a hasonlóan kinéző dolgokat megvenni, amik rajta vannak ezen a vágógépen.
Pillanatszorító, pillanatfogó, vonalzó/45-90fok-os vonalzó, erősebb sniccer.
Már dolgozhatsz is. Balsafa ügyben keresd meg Kisfaludy1 topiktársat, ő nagy felhasználó. Régebben sok képet osztott meg balsafás hidkaról, és egyéb építményekről.
két dolgot keresnék, amiben a segítségeteket szeretném kérni. Az első egy vágóeszköz, aminek sajnos nem tudom mi lehet a hivatalos magyar neve, így nehezen is keresem, de az is elég lenne ha tudtok helyet/helyeket ahol lehet ilyet kapni.
Illetve a következő faanyag, aminek látom a gyártóját, biztos meg is rendelhető tőle, de ha lenne itthon is kapható valahol hasonló egyszerűbb lenne talán beszerezni.Lényegében ez vékony balsafa szálak, hasonló dimenziókkal mint az evergreen műanyag profilok. Remélem a képeken a lényeg látható, a segítségeket előre is köszönöm.
"A távbeszélő- vagy távíró légvezeték nem lóg be."
Ezek szerint peng, mint gitárhúr a két oszlop között??? Na neeee... :-)
A saját súlyától fogva bizony lógnak azok, ha nem is annyira, mint egy 150kV-os erősáramú távvezeték Albertirsánál. Ha teljesen ki lennének feszítve, akkor az isten gyámjai és feszítő kötelei sem lennének elegendőek az oszlopok egyenesen tartásához. (Építettem elég légvezetéket annak idején, tudom mit írok...)
A cérnával azért óvatosan, teszteld mielőtt véglegesíted. A hagyományos cérna az olyan szinten vonzza a port, hogy 1 hónap alatt ilyen szőrös valami lesz belőle. (Hajómakett építésből tudom) bár talán az elasztikusnak más az anyaga nem tudom.
Ezen felbuzdulva, lehet hogy futok egy kört rövidáru boltba elasztikus cérna ügyben. Ahogy néztem azok 6-700ft egy guriga. Mégis egy nagyságrenddel olcsóbb, és ki tudja...
Ilyent a rajzfilmekben láttam eddig :) Ennyire flexibilis legyen, hihetetlen!
Nagyon jó cucc lehet (érdekes, hogy aliexpress-en nem találtam meg, pedig ami ott nincs...)
Továbbgondoltam: mi lenne ha ilyent használnánk akár felsővezetéknek?
A legtöbb esetben az áramszedő nem éri el a vezetéket, így talán kivitelezhető. Nem baj ha egy picit beleakadunk sínpucolás közben, nem szakad le. Még realisztikusan vékony is...
A távbeszélő- vagy távíró légvezeték nem lóg be. Ha belógna, a szél hatására lengene, és a vezetékek összeérhetnének. Amikor kihelyezik a vezetékeket, tekintélyes erővel megfeszítik, és úgy erősítik a szigetelőkhöz, úgyhogy nyugodtan feszítsd meg egyenesre a távközlési légvezeték modelled.
Belógni az nx100 kV-os, a 20 kV vagy 380 (400) V-os légvezeték lóg be, az meg lehet vastag drótos a terepasztalon is.
Nagyon nehéz lesz. Jó magam is a rézdrótot ajánlanám de olyan képet ahol szépen egyformán lelóg nem tudok mutatni. Ha vékony pöndörödik, ha vastag csúnya. Kifeszítve meglehet csinálni. Várom hogy mire jutottál.:-)
Én mondjuk a sodrott riasztókábelt nézném meg elsőkörben. Szétszedni egy eret s ha a póznák kiszedhetőek akkor kifurkálni a szigetelés és belefűzni. Tudom nem kis meló de a réz az úgy marad ha belógatod.
Van néhány távírópóznám amit inkább villanyoszlopnak használnék. Abban kérek tanácsot, hogy milyen anyagból készítsem a vezetékezést. Jó lenne, ha természetes esése lenne, de azért elég erős is legyen.
Én nem kértem magán úton választ, én a magán úton kért választ adtam, ezért azt hiszem, nem követtem el illetlenséget.
A válaszomat ennek ellenére bemásolom, az átküldött anyaggal együtt:
"Kedves Topiktárs!
A kérdésedre válaszul lerajzoltam pár alapesetet a legegyszerűbbtől a legbonyolultabbig.Természetesen létezik számtalan "öszvér" megoldás is (pl.: Kispest állomás egyik vége biztosított míg a másik vége nem biztosított vagy sok helyen a bejárati jelzőket lecserélték fényjelzőre, míg a kijárati alakjelzőket meghagyták, etc...), ezeket számba venni szinte lehetetlen. A rajzokon csak a fő- és előjelzőket ábrázoltam, természetesen még számos egyéb jelző (tolatásjelzők, egyéb jelzők, figyelmeztető jelek...) vannak/lehetnek, de ezek elhelyezése egyelőre nem fontos. Remélem, hogy a mellékelt anyag segít. Üdvözlettel, Juhász Kristóf"
Ez itt nem egy bolt, vagy micsoda. Itt segítséget lehet kérni, aztán talán valaki segít. ITT, hogy abból a többiek is tanuljanak, tudod, ez itt egy fórum. :)
"Természetes kérésedre mellékelek egy PNG kiterjesztésű pályarajzot. A teljes pályarajz SCARM kiterjesztésben van (jelenleg csak a pálya), de ha kéred még azt is tudom mellékelni emailban."
Tedd ide fel a scarm-ból a kiexportált képet, és szerintem biztosan fognak tudni neked segíteni jelző ügyben - sőt, hidd el még össze is fognak rajta veszni, hogy hova mi kerüljön :)
Innen már digitális topik, ha úgy gondolod ott kérdezz majd tovább.
Oszlassunk tévhitet:
"A jelzőkre azért van szükségem hogy minél élethűbb legyen, és az ütközéseket elkerüljem." A modell mozdonyban nem ül mozdonyvezető, így hiába van sok jelződ, a mozdonyok nem állnak meg. Neked kell valahogy megoldani a vonatbefolyásolást - azaz valahogy automatizálni.
Próbálok segíteni: Ha jól olvastam DCC-ben gondolkodsz. Itt több megoldás is lehet. Kettőt vázolnék - van több is.
-A meglévő app-os, és fehér z21-hez a legegyszerűbb a LenzABC, egyszerűbb rendszerét illeszteni. A digitools-nak is van ilyenje. Itt a jelző előtti szakaszon a fényjelződekóder asszimetrikus dcc-t tesz a sínre, ezt elég sok dekódert észreveszi, és elkezd lassítani, megállni (dekóderben kell előre beprogramozni). Egészen addig áll amíg a rendes dcc-jel vissza nem áll - ezt a fényjelződekóder tudja visszaállítani. Ekkor a mozdony felgyorsul és megy. Hátránya, ha a mozdony után kötött vagonok fém kereke, áramszedése söntöli a jelző előtti, és a nyílt szakaszt, akkor arra az időre megszűnik az asszimetrikus DCC jel, a mozdony máshol fog megállni. Valamint nagyon stabil erős táp kell hozzá, hogy a dcc jel megbízható legyen.
-Kicsit bonyolultabb a foglaltságérzékelésen alapuló vonatirányítás. Ehhez már az app sajnos kevés lesz, mert visszajelentést nem tud feldolgozni, ehhez TC, vagy valamilyen vonatirányítós progi (JMRI, stb.)kell. (azt hiszem pont ezt "méltattad" az egyik hozzászólásodban, hogy nem újdonság. Nem az, de hasznos cucc) Itt szakaszokat kell létrehozni, amiket figyel a program. Mivel a vasút kötöttpályás, így a progi 99,99%-ban tudni fogja hol jár adott szerelvény. Lelassítja, felgyorsítja stb. Mint a filmekben :) Itt nem az asszimetrikus jellel dolgozunk, hanem a progi számol, és küldi a mozdonynak a sínben a lassulás, állj, elindulás parancsot. Ehhez már elég a digitools sima fényjelző dekódere.
Kezd bonyolult lenni mi? Az is hidd el, de ettől szép :)
Nem tudtam képet készíteni, ezért levettem egyet, és a hirdetésbe beírtam, hogy kép a net-ről. Ezt kétszer megtettem, harmadjára nem csak törölték, hanem tiltottak is egy napra. Természetesen aki nem írja fel a hirdetésre, hogy "kép a net-ről", azt nyilván nem is törlik, hiszen ki ellenőrizné ezt folyton...
Mindenesetre hajaz ez arra is, amikor az egyik hirdetésemben szerepelt egy 1/87-es, terepasztalra való autó, és törölték, mondván nem lehet autómodelleket hirdetni, arra megvan a másik topic. Persze emellett egy másik hirdető hirdetése bent maradhatott, amiben más nem volt, csak autók...
Másrészt az is egy talány számomra, hogy miért a régi motorosokat kell ilyenekkel csesztetni. Odaírtam, hogy érdeklődni mail-ben; aki ismer az ismer, aki nem, az meg átveheti személyesen is.
Tényleg, ki lehet az a gyökér, akit két hírdetésed is zavart?
Ha már itt vagy, tudnál segíteni VinczentAlextervében? Ha jól sejtem, akkor neki 6 db MÁV fényjelző kellene, 2 bejárati és 4 kijárati jelző. A váltó állításról nem írt, de talán az is kell neki. Netán valamelyik polcodon elfekvőben egy - két jelződ.... ?
Szépjónapot Mindenkinek! Esetleg nem érdekelnek itt valakit Tillig 86110 padló alatti motoros állítóművek, még a régebbi konstrukcióból? Tervezett terepasztal építésből maradt meg jópár db, újnak megfelelő állapotban. Ha valakinek kellenének ilyenek, keressen meg mail-ben, a kedvezményes árban megegyezünk! :-)
(Sajnos a Börzén nem tudom hirdetni őket, mert fényképezőgép hiányában nagyon csípem valamelyik "jóakarómnak" a szemét...)
A vasútüzem dízel, és gőz. 6-os korszak H0-s méretben. Én amit építek egy hegyi vonal lesz, ahol a vonatok az állomások között 1 vágányon fognak közlekedni, mindkét irányban. Hasonlóan fog kinézni mint a Veszprém - Győri vonal. Az asztal ha elkészül kb. 10-15 méter hosszú lesz. Sok zöld területtel kevesebb sínnel. A jelzőkre azért van szükségem hogy minél élethűbb legyen, és az ütközéseket elkerüljem. Ehhez a napokban fogok vásárolni Digitools jelző dekódereset.
Jelenleg Piko síneket, és Roco z21 start (fehér) vezérlőt használok, a hozzá letölthető app-al, és mind ezt táblagépen.
Azomban a MÁV F1 ismeretségének hiányában nem tudom még, hogy milyen jelzők kellenének ahhoz, hogy valósághű legyen a dolog. Természetes kérésedre mellékelek egy PNG kiterjesztésű pályarajzot. A teljes pályarajz SCARM kiterjesztésben van (jelenleg csak a pálya), de ha kéred még azt is tudom mellékelni emailban.
Milyen vasútüzemet szeretnél? Gőz, dízel, villany? Melyik korszakot szeretnéd?
Egy skicc rajzot tudnál mutatni az egészről?
Amúgy az én olvasatomban ez a kétvágányú állomás inkább forgalmi kitérőnek tűnik, ahol elég a két végén egy-egy bejárati jelzőt + előjelzőt alkalmazni.
Kedves Modellezők a segítségeteket szeretném kérni. Építek egy hegyi terepasztalt, ahol a vonatok az állomások között egy vágányon haladnak, mindkét irányban. Az egyik állomás 2 vágányból áll, vagyis, a fővonalból ágazik ki, illetve vissza az állomás kijáratánál. A kérdés az hogy az állomás bejáratánál, illetve kijáratánál milyen fényjelzőket kell alkalmazni a MÁV F1 szerint. Aki tud ebben segíteni kérem jelentkezzen a vinszentalex@gmail.com címen köszönöm a segítséget
Sziasztok Lenne egy merőben elméleti kérdésem a hurokvágánnyal kapcsolatban. A feltöltött kép két kutya csont pályát ábrázol, ez egyik közepén angolváltóval összekötve, a másik ugyan ez csak hozentrógerrel. Ezek így hurokvágányok egyáltalán.
Sosem volt nagy arcom az nem az én stilusom. Tudom hol a helyem a vasútmodelles világban. A képeken a sin egyedül ami bolti a többi dolog mind saját kezü készitmény..
Köszönöm a kiegészitést nemtudtam igazán az anyag nevét. Festék boltban leltem rá.És köszönöm az elismerést de én csal gyenge próbálkozásnak nevezném a te munkáidhoz képest.
Köszönöm szépen valami ilyesmit szerettem volna közölni. Valóban nincs egy vasúti jármü sem a képen de van egy mellékvonali pályarészlet.Akatram valami olyasmi magyarázatot adni a képnek hogy vasúti csendélet. de aztán elvetettem.Ez egy falusi épüéetek telkek hátsó kertjét szerettem vona bemutatni ahol a kert végében jár a vonat. Köszönöm neked hogy felismerted. A kerités tartó oszlopai fogpiszkáló a kerités drót váza pedig az épitkezésnél használják a belsö falak sarkainak kialakitásánál. Az anyag nebét nem ismerek festék boltban találtam.Az asztal mérete TT1:120. Ötméter hosszú modul asztal egy kicsi részlete.
Tillig Elite STYROSTONE-Gleisbettung® töltés teszt eredménye , 2019.
Az első probálkozásom vasút építéssel 2014-ben volt . Egy OSB lapból vágott keretre ragasztottam fel két vágányú félkört . Egy fűtetlen , szigetelés nélküli teraszon volt tárolva 2016-ig majd mivel nem tetszett ez a megoldás elbontottam . A töitést nem lehet elbontani , újra felhasználni ezért a fotón látható darabot kiraktam tesztelni a napra még eresz alá . 2017 ősszel már kiraktam teljesen nyílt helyre , már csapadék is éri .
2018 Az OSB alap már eldeformálodott de a töltésen nem látok még elváltozást
2019 Az OSB lap víz és szél hatására már elgörbült kezd szétnyílni a töltés anyaga még rendben.
Segítséget szeretnék kérni, hogy a II. világháború utáni két évtizedben a MÁV egyes kisebb állomásain állomásain található 16-22 méteres fordítókorongok hajtása kézi- vagy jellemzően elektromos volt-e már? Esetleg a gépi hajtásból az elektromoson kívül előfordult más is? (pl. dízelmotor)
Meg szeretném kérdezni, hogy a valóságban közlekedett-e Csörgővel továbbított vonat (ha csak Próbaként is)úgy, hogy a vonat két végén egy-egy működő Csöresz és köztük pár darab Bhv?
Betettem ide egy hangulatos videót, hátha másnak is jól esik némi havas táj a kánikulában, és elcsodálkoztam rajta.
Az építés dátumát köszönöm, nem néztem utána a vasútvonalnak, feldobta a youtube, én pedig megnéztem és megtetszett. Megjegyzem, 80 éve sem volt kisebb teljesítmény, mint bő száz éve.
Lazíts. Azért az gigaLOL, hogy egy vasútmodellező fórumban is valaki, akinek rossz napja van, olyasmit lát bele egy szép videóról szóló posztba, ami nincs benne. Nem ezt a hangnemet tapasztaltam itt korábban.
Ha valaki egy terepasztalon megvalósított nyomvonalat valószínűtlennek tart, ezt a videót is oda lehet neki adni. Ívből ívbe vezetett pálya, 180 fokos ív alagútban, kis megállóköz, alagútkapu nélküli alagút, és nem értem, hogyan voltak képesek oda, a hetven fokos meredekségű sziklafalba párkányt vágni és vasutat építeni, mindezt bő száz éve.
Ha pl. Demel 3000-es, multifunkciós gépbe mini flextárcsát fogatsz be úgy vágod el a sínt akkor nem lesz deformáció, csak arra kell figyelni, hogy a vágókorong merőleges legyen a sínszálra. És nem kell tökölni a reszeléssel:-)
Ezt a kérdést az teszi fel, aki még nem dolgozott flexivel. Ez tetszik! :)
De a lényeg: a flexinél a gond az, hogy hajlítás után a belső és külső sínszál hossza eltérő lesz, így vágni kell. Ez a vágás deformitást okoz, így reszelgetni is kell. Na ez tud problémát okozni ha túlresze
jük vagy nem eléggé reszeljük. A normál sínt összerakod, osztjónapot! Végül átgondltam és otthoni 3x1 m-es asztalomon tök felesleges a flexi, nem is abból készült. A tillig felxi még most is ott rohad a szekrényben ágyazattal együtt, nemekem nem jött be, ügyesebb/türelmesebb ember kell hozzá.
Ezt a kérdést az teszi fel, aki még nem dolgozott flexivel.
Van előnye hátránya, de már annyiszor leírták.
Előnyök:
-egyben van kb 90 cm szakasz, amit ha betáplálsz, azon a részen biztosan nem lesz kontakthiba.
-bármilyen geometriát létre lehet vele hozni, ettől nagyon szép vonalvezetést lehet kialakítani (ez már hátrány is lehet)
Hátrány:
-könnyű túlhajlítani. Ő nem tudja mikor éri el a R=380-at pl. H0-ban. Simán tudsz vele ipari vágány ívet létrehozni, amin a legtöbb modell nem fog elmenni. Az is könnyen előfordulhat, hogy az íven belül csak egy helyen hajlítod túl, de görülőállomány ezt is azonnal észreveszi.
Összefoglalva: nagyon csábítónak, tűnik. Az is, de kézügyességet igényel a fektetése. A lazábbakat: piko, tillig, kézben addig hajlítgatod (az egész sínt), amíg nagyjából fel nem veszi a kívánt ívsugarat. Leteszed a földre, és magától nagyjából azt az ívet veszi fel, amin futnia kell. Ha ez megvan akkor jön a nehezebb része: a végein azt a kb 10 cm-es szakaszt fogóval, a sínszálat nem sértve, szépen ívbe kell hajlítgatni, hogy az is felvegye az ívet.
Profi modellezőknél mindez nem gond, mert előkapják a fiókból a sínhajlító kis kütyüjüket, kihúzzák mindkét sínszálat a talpfarácsból, végigküldi a hajlítón, és kész is (persze utána vissza kell dugni a sínszálakat a helyükre.
A helyzetet nehezíti, ha ellen ívet is kell a flexibe tenni. Ezt úgy oldottam meg, hogy arra a részre (tillignek van) íves talpfarácsot tettem be. Az megvezeti rendesen a sínszálat, és szép átmenetet is ad.
A felxi végén is szoktam ilyent alkalmazni. Így megoldható, hogy a sínszálak papucs nélkül csatlakozzanak (máris van egy szakaszolás), és tök ta/dam-ta/dam sínkattogás is garantálható (ha erre szükség van).
Itt egy kép (kicsit homályos) talán a lényeg látszik. A pirossal jelölt rész a talpfarács, kettő piko flexi találkozik kb R400cm sugárban.
Nagyon régi építésű nagyvasúti, ipar- és kisvasúti vonalakon volt/van salak, kavics vagy homok ágyazat. Mészkőről speciel nem hallottam, de az is lehet.
Kéttengelyeseknek, amiknek elsősorban szánom nem gond ez az ív, forgóvázas és csuklós kocsiknál a csukló megoldása és a takart forgóváz lehet a szűk keresztmetszet. Halling meg szokott adni minimum bejárható ívsugarat, ez Düwagoknál általában 200mm, a modern takart kerekű típusoké jelentősen több, Roco Düwag-é 220. Maga a sínszál a PIKO-nál is meghajlítható úgy, hogy úgy maradjon. Kézzel meghajlítottam a sínszál utolsó kb. 3 centijét így nincs törés az egyeneshez illesztésnél.
Ikarus 242 kolléga terve nekem nagyon tetszik! Remélem be fogja itt is mutatni, hogy halad vele. :-)
Kérdésem ehhez az "asztalkához": Vannak ugye ezek a 204mm ívsugarú Tillig ívek. Melyik gyártó melyik villamosa megy el ezen az íven? Én még ilyet nem találtam, vagy nem volt feltüntetve a modell mellett.
A flexi témához:
Volt egy darab olyan flexi sínem, ami egyáltalán nem volt rugalmas. Amerre hajlítottam, úgy maradt ( mint a forrasztóón, de azért nem olyan puha). A márkájára nem emlékszem. Nem használtam, csak vitrinben volt. Gyártanak még ilyet? Ha igen, melyik gyártó?
Köszi a visszajelzéseket, közben én is kísérletezgettem és arra jutottam, hogy a HO-ás kő mégegyszer átszitálva (plusz némi N-essel keverve) ami az én ízlésemnek megfelel. Ízlések és pofonok... :) Paksinutiból kifejezetten TT-set nem láttam, HO vagy TT/N kapható, ha jól tudom.
Amatőr kérdés, de egy ilyen 200/250g-os csomag kb hány méterre elég? Nálam kb 12m a látható sínszakasz hossza.
Én Revell 82 és 83 keverékéből csináltam 3:1 vagy 4:1 arányban és a 83 -ból kellett több. Egyszerűen hazahoztam a valós pályából egy jó rozsdás követ és addig öntögettem a két színt míg olyan nem lett mint a kő. Azért vigyázni kell mert száradás után árnyalatnyit változik a színe. Két rétegben vittem föl, mert az első nem takart eléggé, vastagon meg nem érdemes kenni. Ugyanezzel a festékkel lehet megadni a használt ágyazatkő árnyalatát is, oly módon, hogy egésze felhigítva viszed fel a kőre.
Nekem az alább belinkelt képen kicsit nagynak tűnik az ágyazatkő mérete, szerintem szebb ha TT -t használsz a Paksinutiból de ez már egyéni ízlés kérdése. Ha pedig valós pálya a cél, akkor ahhoz érdemes keresni szóróanyagot. A magyar pályákon is különböző méretű kövek találhatók, és nem csak bazalt, hanem mindenféle más is, pl. salak, mészkő, stb.
Ágyazat kapcsán továbbá, milyen méretűt? Tudom, hogy kapható a boltokban mindenféle méretű, de a legtöbb HO-ást én túl nagynak, durungnak találtam. 1,5-2mm nagyságú darabok is előfordulnak benne, ami elég zavaró számomra.
A "töltés" trapéz formára igazított falap, erre erősítem a vágányt,
a "töltés" oldalára és a keresztaljak közé gyári töménységű faragasztót nyomok, H0-s vágányhoz jó a kis Pattex Palma ragasztó, mert annak a csöve jól befér a keresztaljak közé,
a ragasztóra bőven szórok szitált és festett parafareszelék "zúzottkövet", ujjal lenyomkodom,
a felesleget 5-6-óra múlva morzsaporszívóval eltávolítom,
az esetleges, ritka hibára (kis üres folt) újra ragasztót nyomok, de ebbe már kisebb szemű zúzottkövet szórok, hogy ne dudorodjon ki. Ha egészen kicsi a hiba, egy ecsetvégnyi festék is segít.
Macerás a ragasztót benyomkodni a keresztaljak közé, de így is kb. 1 óra / méter sebességgel lehet haladni, plusz a száradási idő.
Én a hígított ragasztóba is csepegtettem 1-2 csepp mosogatószert.
A spricnivel előnedvesítés mindenképpen kell, én azt tapasztaltam, hogy ahová nem jutott, vagy felszáradt, ott a rácsöpögtetett ragasztó összerántotta a köveket.
Üdv mindenkinek..lenne egy olyan kérdesem felétek hogy....csinálgatok egy "egyedi" kis házikót és az udvart szeretném be füvesiteni...mit ajánlotok? Elektrostatikusan szorható füvet vagy gyepszőnyeget?? Melyikkel lehet szebb eredményt elérni??köszi
Sajnos idő és hely hiányában ismét fel kell adnom a saját terepasztal építését. Így eladósorba kerül.
Ha esetleg van, aki lát benne fantáziát és átvenné, azzal szívesen megbeszélem a részleteket (mi van meg, mi kell még, piszkos anyagiak)
publikus email címemen elértek.
Amit tudni kell nagy vonalakban: 220x140cm, digitális üzemre terveztem. Két fejállomás, rejtett hurok, egy dilikör, és tolatgatás volt a terv. Rövid szerelvények, 2tg kocsikkal. A váz rétegelt lemezből van, Piko A sínrendszer (95%-a meg van, a váltók mind) Roco z21 startkészletes központ, plusz multimaus. Wintrackes tervet mellékelem.
Van gördülő is, minden új. Szinte 0km-es. Digitoolsos váltódekóderek 3db, 17db szervo meg van már. Épület is van, dobozban még, szóróanyag, stb.
Minden kérdésre szívesen válaszolok. Árban szerintem megegyezünk, mert nem a nyerészkedés a célom, hanem a tisztességes üzlet. Nem feltétlen egyben válnék meg tőle (bár jó lenne), de nagy egységekben.
Fent vagy a Facén? Ugyanezen név alatt találsz egy zárt klubot, ahová villámgyorsan beléphetsz.
Van ott egy még egy Széchenyi Vasútmodellező Klub nevű csapat akikkel vedd fel nyugodtan a kapcsolatot, mert szintén villamos közlekedés a fő profiljuk.
A LUNA 2mm magas U sín, a PIKO A 2,54 magas profilsín, gyári megoldás nincs az összekötésükre, a Tillig Elite-hez van gyári (fél)megoldás, hogy az U alját összenyomva alá kell tolni az Elite sínpapucsot. Kézenfekvő lenne Elite sínnel építkezni, viszont a régebbi modellek valószínű nem mennének el rajta.
róbertke: A LUNA két legnagyobb baja: nagyon drága és még ocsmány is, váltóból is csak azért azt használnám, mert nincs más ilyen szűk ívű gyári megoldás.
Ha az 1100 x 500 mm szekrénylapnál nagyobb méretet nem engedhetsz meg magadnak, én a helyszűke miatt az íveket a gyárilag elkészített Tillig-Luna 87761 vágánymezőkből építeném meg.
A terepasztalom Peco H0 félflex vágánnyal építettem (a félflex az, ahol a két oldalon felváltva nincsenek meg a hosszanti összekötők a sínek alatt, a flex, amin osszekötés nélküli keresztaljak vannak).
Az ívesre hajlított vágányt, a sínszálak egyforma hosszúra vágása után, a csatlakozó vágány irányhiba nélkül remekül megtartja, igaz, hogy nagyok a sugarak, jellemzően 600 mm. A Peco félflex vágány az ívesre hajlítás után úgy marad, nem kell erő a megtartásához.
Jogosan tartasz a flexi vágány és a "többi" illesztésétől. A tapasztalataim ugyan más méretarányból származnak és nem ismerem a Tillig vágányzatát sem, de a flexi illesztése kötőelem nélkül -úgy hogy ne legyen irányhiba- szerintem nem fog menni. Rontja a helyzetet a szűk ív, ahol jól meg kell hajtogatni a flexi anyagot és nagyobb erővel akarja magát visszarúgni. Ezt időben hosszútávon kordában tartani nagyon nehéz vagy talán lehetetlen. Kérdés, hogy van-e megoldás a kétféle vágányzat korrekt illesztésére? Szóba jöhet még a forrasztás is, de ahhoz nagyon profinak kell lenni, jó és drága páka kell hozzá és még így is el lehet olvasztani, égetni az anyagot.
Gondolom a Tillig burkolt vágányzata nem olcsó, személy szerint egy gyártótól venném a vágányzatot és utólag burkolnám. Ezt N-es méretarányban gondolkodva mondom, H0 -ban kicsit könnyebb a helyzet.
Szekrény tetejére szeretnék építeni egy H0 villamossétáltatót, az alap már kész, 110x50-es. Felsővezetékes üzemet szeretnék, egyelőre analógban. Régóta kotlok már a pályaterven, persze helyszűke miatt sokat nem tudok variálni. Tillig LUNA geometriával terveztem, de csak a váltókat meg max néhány rövid vágányelemet vennék abból, a burkolt szakaszokat is PIKO flexiből csinálnám, itt tartok a LUNÁval való illeszkedéstől, hogy mennyire tudom irányhiba nélkül hozzáileszteni kötőelem nélkül. Alapból egy 8-ast gondoltam mindkét felén átkötéssel, az "északi" oldalon egy rövidke rakodó/tárolóvágánnyal. Előnye ennek, hogy minden irányból minden irányba lehet benne haladni, így lehet fordítani a szerelvényeket, mehet dilikörként, 8-asként és két hurokként is. Hátránya talán a rövid szakaszok miatt nehézkes szakaszolás.
A B verzió ennek gyakorlatilag a fele, mindössze egy hurokkal, így ami egyszer megfordult, az úgy is marad, hacsak nem tolat vissza a hurkon. Előnye, hogy egszerűen szakaszolható akár úgy, hogy reed csövekkel és relékkel egyfajta automatikus üzem lehetséges, ráadásul a jobb oldali nagyobb térben akár egy nagyobbacska panelház is elfér, ami legalább osztja egy kicsit a teret.
A világossárga kocka egy MINOL kút, az alacsony szürke egy Kaufhalle, a bordó egy gyárfal Auhagen elemekből
Mi a véleményetek a tervekről, mit változtatnátok rajta?
Az alábbi szöveget még szilveszterkor tettem föl a a Magyar FREMO-s topic -ba, de úgy látom azt kevesen nézegetik, viszont ebbe a topic-ba is illik. Akik már látták ott azoktól elnézést kérek az ismétlésért, de azért az ő számukra is található benne újdonság, mivel kerültek fel újabb képek.
"Körülbelül két évvel ezelőtt született meg az elhatározás, hogy elkészítjük a nagyobbik fiammal együtt Diósjenő vasútállomás méretarányos modelljét Fremo N-RE szabvány szerint, modul kivitelben. Most már elmondható hogy nem sietjük el, mivel igyekszünk igényesen megvalósítani és a ráfordítható idő sem sok. Ha lassan is, de azért haladunk, és mostanra összegyűlt annyi kép amiből már valami látható. Készítettem egy galériát is az építés menetéről elmagyarázva mit miért és hogyan csinálunk. Remélem érthető a képekhez fűzött leírás, ha nem nyugodtan jelezzétek.
Jelenleg az állomás 3 modulja készül, de tervbe van véve még több, pl. a környékre jellemző nyíltvonali modul(ok) is."
A lap tetején található egy "E-mail figyelmeztető" link, ahol ha gondoljátok email cím megadása után tudok értesítést küldeni azoknak akik igénylik, ha újabb képek kerülnek fel. Természetesen bármikor le lehet iratkozni.
Az alját durva homokkal szórtam, part felé haladva finomodott. A "mély" víz a "sekély" fele, a sötétbarnáról a homokszínű fele árnyalódott. Gyantázás előtt telepítettem a nádat, hínárt stb.
Synolitot térhálósítóval kevertem (100:1) és 3 rétegben töltöttem fel a medret. Az alsó réteg gyantát barnával árnyaltam középsőt alig kevés hínárzölddel, a tetejére ecsettel raktam rá a átlátszó fodrokat. Száradás idején a sikeres kötésben bizakodva elfogyasztottam 1 pohár ( cca 2dl) 2016-os cabernet sauvignont.
Próbáltam képet tölteni de nem sikerül csak"ausztrál" változatot produkálni - égő, de ne jövök rá hogy tudok álló képet csatolni :-((
Csak kérdeztem, hátha valaki tud progit amiért nem kell fizetni, mivel ez SCARMsetup_0_9_25c nem szolt semmit, most meg fölraktam ezt, SCARMsetup_1_5_0 azota utánna néztem 100-elemig van free modban.
Ugyhogy holnap megis veszem, remélem minden klappolni fog.
Boccs, nem akarok más zsebében turkálni, szóval puszta kíváncsiságból kérdezem: Egy ilyen méretű asztalnál csak a sínanyag milliós tétel. Emellett tényleg számít a 11e Ft?
Pár évvel ezelött használtam az SCARM tervezöt, akkor amit rajzoltam asztalt az 4,5-m * 3,2-m volt ott nem szolt semmit hogy mennyi sint rakok le.
Most megint rajzolgatnák vele igaz most 7,6-m * 4,5-m asztalt szeretnék rajzolni és kb 30-sin után kiirta free verzioban csak ennyit lehet, ha akarom fojtani megkell vennem a licenset az SCARM 39.90 $ ba kerül, estleg valakinek valami ötlete.
Csináltam egy hidacskát, a festés már nem az én dolgom. :-) A támfalakat csak nekitámasztottam, lehet vinni kijjebb-beljebb. A svájciak egész beszokták rakni a kapunyílásig. Én meg inkább kijjebb, nekem úgy jobban tetszik, ez már az alkotói szabadság. Kőminta van bőven, úgyhogy lehet tologatni. :-D
Én synolit műgyantát használok a Novia KFT nél veszem. Nem tudom hol laksz, van boltjuk több helyen is. Egy hátránya van hogy elég erős szaga van, de ha kiszellőzik azután szagtalan. Vagy használhatsz HEKI műgyantát is. Szintelen szagtalan, de háromszor annyiba kerül. Különben az is jó.
Fóliát ne használj. Készítsd el a medret és ha gondolod a medret fested meg vagy a gyantába teszel színezőt. Lehet plasztikusan a mederalja sötétebb a szélét világosabbra fested. Én a medret festem és víztiszta gyantával öntöm fel.
Magam ahhoz szabtam, hogy a Faller közúti rendszer járművei jól elférjenek egymás mellett, és az út látványhelyes legyen. Így nekem 80 mm-re adódott az aszfalt szélessége, mellette 10-10 mm leállósáv.
Keresném a Sín, ha Elite című cikk 2. részét, bármilyen formában./az első meg van/.
Ebből a sínből kezdenék építeni, de mivel váltó ellenív gyárilag nem létezik, ezért flexiből kell megcsinálni. Tulajdonképpen ez érdekelne a legjobban, az első cikkben erre vonatkozóan nincs semmi.
Szerintem nem lett ez rossz csak vastagnak találom. Én modellező lécet használok, megtudod vásárolni a dekorációs áruházakban, pl Panton. Ami a fotón van az 4 mm x 2 mm er. Előkerestem egy régi sablonomat ez 6 mm er magas. De lehet vékonyabb is. Írod hogy rétegelt lemezre öntöd ki, szerintem jobb lenne, egy üveglapra.:-)
Az azóta már törölt e94 nickű kolléga (azt hiszem van új nickje is, de most nem találtam), aki már vagy a harmadik Mariazellerbahn témájú asztalt csinálja.
Segítséget szeretnék kérni! Az alábbi H0e terepasztal kint volt a Temofeszten, de nem írtam fel, hogy kié volt. Netán tudja valaki? Váltógyártótól (a mi Lacink) kettővel a Truman felé volt. Köszönöm.
Szinte biztos, hogy Piko "A" 15 fokos váltókat használ (PIKO 55221 WR). Szerintem 2db jobbos váltó van egymás után építve. Az egyik jobbos a másik jobbos kitérőirányára van rátéve, (ez az első váltó nem látszik) de a második váltó, ami látszik a videón, kitérőjén látok némi csalást, kicsit meg van törve kifelé a rádugott következő sín (az asztel széle felé). Talán van ott még egy G62-es is az R9-es előtt, vagy flexit használt. Ez utóbbi a valószínűbb!
Van valakinek FALLER 120217 3 allású villanymozdony indóháza? Próbálom a terepasztalon elhelyezni, de semmilyen számomra elérhető vágányzatból nem tudom kialakítani, hogy a 3 beálló 1-1 kitérőből elérhető legyen, sehogy nem adja ki. RocoLine, GeoLine, Roco sínekkel is megpróbáltam.
Én modellgipszet használok a sablont modellező lécből készítettem. Nekem simán kipattant a sablonból, igaz hogy megvártam, hogy a gipsz teljesen kifehéredjen. De ha a sablont bekened étolajjal, vagy bármilyen olajjal akkor biztos hogy simán kijön. (Hátránya!)hogy a festést csak oldószeres festékkel tudod kivitelezni. De ez sem lehet probléma, látva hogy milyen szinten építesz.:-) Különben, amit feltettél képet mintának az 1945 ös, elég csúnyácska.
Találtam egy könnyen kezelhető jelzővezérlőt. Beépítve 30 jelzéskép, de lehet saját is. USB porton karakteres menüből könnyen paraméterezhető. Mindössze egy optocsatoló kell hozzá.:
Megpróbáltam modellgipsszel és glettgipsszel, de egyik sem lett jó.
Ha rajtahagyom a zsalut (24 órát), akkor nem tudom roncsolásmentesen leszedni.
Ha pedig várok egy kicsit (5-10-30 perccel próbáltam) és utána nyomom bele az előre elkészített zsalut (csináltam egy sablont gyufaszálakból), akkor "cuppan" az anyag és lejön az alapfelületről (rétegelt lemez).
Nem vagyok szakértő, de az lehet a probléma, hogy terheletlenül mérted. Köss be egy fogyasztót (pl.:izzó) is a körbe és látni fogod, hogy más feszültség értékeket fogsz mérni.
Segítséget szeretnék kérni egy fleischmann elektromos fordítókoronggal kapcsolatban.
A korong vezérlő kapcsolójába milyen működtető feszültséget kell HIVATALOSAN bekötni?
(egyen feszültség, váltó feszültség, 12V, 16V, esetleg egyik sem?)
Nem találtam semmilyen leírást a neten.
FZ1 trafóval próbáltam, de voltmérővel rámérve a trafóra nagyobb feszültséget láttam, mint ami az aljára van írva, félek, hogy hosszú távon kinyírja a fordító korong elektronikáját.
(Mozdony oldalon 12 v helyett 16.8 V egyen, a tartozékok oldalon 16 V helyett 18.8 V váltót mértem, terhelés nélkül)
Írja már meg valaki, hogy milyen feszültséget kössek rá, hogy ne füstöljön le publikus e-mail címemre.
Vékony sztirol lapot, vagy habosított PVC-t a két szélén finoman bevagdostam. Ez adja a zsaluzat "osztását". Ezután fogtam vékony lakkozott rézhuzalt ( Conradban megveheted külön, de kinyerheted kis motorokból, váltó állítóművekből ), és szépen körbetekertem a darabot úgy, hogy a huzal a bevágásokba essen. A végén a panel hátulján leragasztottam szigetelőszalaggal a huzalt. Ha közben elszakad ( mert el fog ), az sem baj: visszatekersz egy menetet, majd rögzíted hátul, és folytatod egy új szállal. Ezután vastagon telibe festettem az alapszínnel ( valamilyen Revell volt ). A festékréteg vastagságával lehet beállítani a redők durvaságát. Miután a festék megszárad, tökéletesen megfogja a huzalt. A panelkéd két szélét ollóval levágod, a hátuljáról lebontod a maradékot és lényegében úgy szabod/ragasztod/hajlítod, ahogy akarod. Mintha egy sima dekorlap lenne. Ez a támfal elég egyszerű, simán kifaraghatod az egészet sztirolból és/vagy habosított PVC-ből, vagy megtartva ezt akár le is burkolhatod a vékony, "bordásított" lapoddal. A másik, egyszerűbb megoldás, hogy láttam valahol ( talán Auhagen ) ilyesmi gyári dekorlapot is. A harmadik, amiről egy makettező könyvben olvastam, hogy valamilyen ragasztóval húzta rá a kartonra a bordákat az illető. Ezt viszont nem ültettem át gyakorlatba soha.
A rézhuzalos módszert itt próbáltam ki ( látható, hogy kétféle vastagságban van festve ):
Az íves felületen, amihez az oszlop is csatlakozik ( illetve az igazi állomáson minden betonfelületen ) jól látszik a zsaluzat nyoma, így muszáj volt kifejleszteni. :) Ide a finomabb bordázás elég, a hatás megvan.
Ha csinálsz több ilyen panelt, és egymáshoz képest eltolva feded be vele a támfalat, úgy még jobban néz ki pl. egy régi támfal, aluljáró, áteresz, stb...
Régóta szeretnék az asztalra egy műhelyt ívhegesztővel. Keresgéltem a Neten szimulátort, de a gyáriak elég drágák. A DIY keretében találtam egy arduino progit de eredetiben nem igazán tettszett. Némi bővítgetés után ez lett az eredmény. Ha valakit érdekel a forráskódot elküldöm.
TT-nél mi is megléptük a kuzinnal ezt a dolgot. Először a fekete műanyag lett szürkére meg rozsdásra festve. Később amikor a műanyag iparban dolgozott akkor fröccsöntött neki tetsző aljakat. Ez olyan betűzőszerszámot készített amivel úgy vissza tudta nyomni mintha gyári lenne.
...iiigen, egyetértek, azért írtam, hogy másutt az ok...Régen, amikor TT-ztem, azt a trükköt csináltam, hogy a sínszálak rögzítő fülecskéit meglazítottam, s kiemelve, kivettem a toldótüskét, amire hajlítottam egy enyhe S formát, majd visszatettem, füleket ismét széthajtottam. Ezzel elértem, hogy két sín összetolásakor baromi feszes/szoros kapcsolat jött létre, megszünt a lötyögés.Persze ehhez jó kézügyeség szükséges.
Tipped nincs arra, hogy miért nem tudok egy N-es profilos, ágyazatos sínszálat megforrasztani?
Ha rendesen megy az áram a sínekben, és több ponton is be van táplálva a pálya, akkor egy mai, stat szettes kis szabályzó, ami nem tud többet fél Ampernél, az is kiszolgál egy mozdonyt, akár egy réi, kétmotoros PIKO E44-t is.
Hogy mekkora áram jut egy betáptól távoli ponton a mozdonyoknak, az nem attól függ, hogy mennyi maximális áramot írtak a trafóra.
Hanem attól, hogy az áram odáig vezető útja mennyire "rögös".
...hááát, piko sineknél ez a fémlapocska úgyemlékszem kis fém fülekkel rögzül, amiket a felső oldalról tudsz picit rányomni egy csavarhúzóval... asszem? De ezt most látatlanba írom.
akkor kérdezek még valamit: a betáp nem tudom más síneknél hogy van, de itt alulról hozzáér két fémlapka a sínhez, ami összezárja az áramkört, na most ez annyira lazán van megoldva, hogyha simán fekszik az asztalon, akkor hol hozzáér, hol nem, egyelőre most még csak a próbakört állítottam fel, aládúcoltam egy kicsit a betápnál, hogy biztos hozzáérjen a fém a sín az aljához, ez valami konstrukciós hiba vagy mindegyik ilyen és hogy lehet ezen segíteni? Ezt onnan vettem észre hogy valamai nem jó, hogy közvetlenül arra sínre tettem am ozdonyt, amin betáp van és nem mozdult, akkor néztem meg közelebbről, hogy basszuskulcs, a fémlap nem éri el a a sínt, csak ha felülről megnyomom a sínt a fémlaphoz...
azt elfelejtettem, hogy 2m hosszú és 130cm széles a terepasztal, két hurok van benne, magyarul két kör egymást átfedve, tehát körbemenne a mozdony és 1db mozdony.
Sziasztok, építenék egy terepasztalt a gyermeknek és már az elején elakadtam:( Történt ui hogy van egy rakat Piko U-s sínem. Vettem egy új Piko-s szettet I profillal, az odáig OK, hogy konverterrel összekötöttem a két profilt, azzal nincs gond. Viszont a kis vonat az U profilon csak egy ideig fut, aztán megáll. Megpróbáltam a betáptól visszafelé is rátenni, teljesen változó honnan indul meg, a lényeg, hogy a sínek központi részén (ami távolabb van a betáptól), oda már nem jut elegendő kraft. Ilyenkor mi a teendő, hogyan lehet ezt megoldani? köszi!
Ezen nem fognak menni az Általad említett modellek!
Egyébként, ha még nem vetted meg, akkor engedd el! Kb. 20 éve nem gyártja már a Märklin ezt a sínt. úgy hívják, hogy "M-Glies". Rozsdásodásra hajlamos, ezer éves, nincs hozzá semmi, és a geometriája sem passzol semmihez. Különösen a váltók nem. Ha még nem fizetted ki, akkor szerintem ne is vedd meg! Aknamezőre tévedsz vele.
Igaz Z-s topic, de minden kérdésedre ott lesz a válasz. Kell egy kicsit görgetni rajta, de szerintem leírtam benne mindent, még képek is vannak. Pár éve építettem egy szerkezetkész asztalt, utána meg felújítottam egy kofferes pályát, azokat keresgéld!
Szerintem a Paksinuti féle ágyazatkő a megoldás, ami szép, és élethű. Az akváriumos kavics az nem lesz sem jó, sem szép.
Több kiállításon láttam már ehhez hasonló tolópad-szerű tárolópályaudvart és a helytakarékos kialakítás miatt szeretnék ilyet építeni a saját terepasztalomhoz. Egyelőre kézi mozgatást tervezek, de lehetőleg meghagyva a későbbi motorizáció lehetőségét (van egy jó ablakemelő-motorom félretéve a célra). A kérdésem az lenne, hogy aki épített már ilyet, az milyen tanácsokkal tud szolgálni? Mire figyeljek, hogyan érdemes megoldani például a reteszelést, vágányok megtáplálását és hasonlók?
(persze vannak ötleteim, de ezeket mindig érdemes összevetni mások ötleteivel, nem mindig az enyém nyer)
Én a merevítést nem csinálnám fenyőlécből. Ez sose lesz egyenes. A boltban belenézel a hosszába, még a szebb darabokban is van egy kis ív, hullám, csavarodás. Vágasd ki azt is rétegeltből, az egyenes lesz, és az is marad. Egy ekkora asztalnak 100mm széles csíkokat javasolnék, 10mm vastagból.
Sima rétegelt lemez, felejtsd el az OSB-t. Dög nehéz, és dolgozni is sokkal könnyebb a rétegelt lemezzel. Merevítésnek meg ekkora asztalhoz jó lesz a 2x5cm-es fenyő léc, a keskenyebbik oldalával a lemez aljára, keretként.
Végül a Medikerben vettem meg őket, 10%-al kedvezőbb egyedi árat kaptam mint legolcsóbb német webshop szállítási költség nélkül... és bankkártyával fizettem ami nem elhanyagolható a 350e Ft-os összegnél
Wintrack (8)-ban van olyan opció, amely összegzi, h az adott terv hány darab, milyen típusú kitérőt igényel, illetve vágányt? Esetleg még méretre is lebontva az utóbbit. :)
Sikerült olcsóbb német webshopot találnod az Elite flexikhez? Én azt tapasztaltam az utóbbi 2 évben amióta gyűjtöm a sínanyagot, hogy ha újban gondolkodsz, akkor picivel olcsóbb ha itthon veszed meg még nagyobb tétel esetén is. Nálunk általában 1160 Ft/db az ára, de 3.85 eurósnál olcsóbbat nem találtam kint. Ha beszorzom pl. egy olcsóbb paypalos utalással akkor is csak az alapára 1290 Ft-ra jön ki és a posta általában DHL ami 15 euróról indul. Vagyis a magyar eladók ebből a szempontból versenyképesek.
Még nem kezdtem bele a műveletbe, csak tervezem a munkafolyamatot. Ha a talpfákat előbb leragasztom akkor nem lesz problémás a sínszálak utólagos befűzése főleg az ívekben?
Segítséget szeretnék kérni, hogy pl. a 89 cm hosszú Tillig Elite flexibilis sín talpfáit amikor egyenesként ragasszátok fel, akkor az alapra ragasztás előtt hogyan szoktátok egymással párhuzamba állítani. Mert a sínszálak már teljesen egyenesek és II-osak de maguk a talpfák össze-vissza állnak :-(
Nekem volt ilyen 8-12 éves korban TT-ben. A falra lehetett felhajtani és ajtó zsanéros volt. Az alján 4 db kihajtható lábbal. A sínek csavarozva voltak minden más ragasztva. Jól bírta az egészet. Egy volt iskolás társnak pedig mennyezetre felhúzható változat volt.
Van valakinek olyan asztala, ami falhoz csukható? Kíváncsi lennék hogy milyen megoldással oldotta meg. Milyen zsanér van rajta, mennyire praktikus, mennyire sérül az asztal, stb...?
Köszi előre is a válasuokat, remélem lesznek... :)
Ahogy Gyuri is írta Búzás Misi asztala volt. Ez az asztal lekerült Ceglédbercelre és ott szét lett szedve. Képem az nincs róla, csak az a három színes. Misi pár évvel előttem járt a modellezésben, ha jól emlékszem egyszer állítottunk ki együtt a Havanna lakótelepen.
Ez a terepasztal át lett alakítva? Mert a régi képeken még 4 vágány van csak elöl és felső vezeték. Mondjuk több képet nem találtam róla, meg a nyomvonala sem tiszta.
Beugrotta névről, hogy még 88-89ben én ezt az asztalt lefotóztam. Akkor már nem volt köztünk Juricza úr az asztal mögött Psóra Misibácsi ül. Emlékszem már akkor hirdették eladásra, hogy mi lett a sorsa nem tudom.
A negyedik képen szerénységem, kicsit lámpalázasan az első terepasztalommal. Ennek a kiállításnak a helyszíne a Közlekedési Múzeum volt.
Szia. Nagyon szépen köszönöm. szándékosan nem irtam semmi anyagot. Kiváncsi voltam rá, hogy valaki emliti-e a glicerint. Pár éve valahol olvastam ezt, de már nem emlékeztem, hol. Az én fejemben is a glicerin volt. de nem voltam 100%-ig biztos benne ennyi idő után. . De Te megerősitetted a sejtésemet. Mégegyszer köszönöm. Szia
Köszi a dicséretet. Én fagyökeret használok fának, gondos metszés után kialakítható a lombkorona, de nem kezelem semmivel. Viszont amire gondolsz és van benne igazság, némelyik száraz füvet vagy gizgazt érdemes glicelrines oldatba be áztatni. Patikában lehet vásárolni a keverési arány, egy egység glicerin és három egység víz. Kicsöpögtetni és fellógatva szárítani.
Budapest, 1982. szeptember 1. Érdeklődők nézik a terepasztalon kiállított vasútmodelleket az országos vasútmodell kiállítás megnyitóján a Ferencvárosi Vasutas Művelődési Központban. A kiállításon több mint 100 vasútmodellt tekinthetnek meg a látogatók. MTI Fotó: Branstetter Sándor
Sziasztok. Kis segitséget szeretnék kérni. Készitett már valaki gyomnövényből asztalra fát, bokrok? Most sok szép formás gyomnövényt lehet találni. Csak kiszáritás után igencsak törékeny lesz. Valamivel tartósitani lehet, hogy ne legyen annyira sérülékeny. Nem tudja valaki, ezt milyen anyaggal lehet megtenni? Befujni valamivel,vagy beáztatni valamibe? Minden segitségnek örülnék. Üdv józsiA kép csak illusztráció egy szép asztalról.
Lefestettem a ványányaimat, de túl sötétnek táalálom. Tudnátok abban segíteni, hogy hogyan fessem át vilgáosabbra? Én arra gondoltam, hogy hígabb barnás szürkés festékárnyalatot fújok rá, így talán jobb lenne az összhatás.
Köszönöm, kipróbálom. (bár németül nem tudok, majd szótárazok, meg guglizok).
Próbálom összerakni majd a PIKO A használatával. Szerencsére nem ragaszkodom a konkrét pályatervhez, így elég, ha nagyjából le tudom "másolni" a "néhai" 33-ast.
Nincs jó hírem, a PIKO A-Gleis az nem azonos a régi, I-profilos, Kelet-Német sínekkel. Azok egyébként a Pilz sínek voltak. Ma úgy hívják őket, hogy: Tillig H0 Standard.
A régi Blocksignal arra volt jó, hogy lekapcsolta a jelző előtt a szakaszról az áramot, ha piros volt.
Tud valaki ingyenes pályatervezőt ami kezeli a H0 PIKO-A rendszerű síneket?
Igazából a régi pályatervek közül a 33-ast szeretném egy kicsit módosítva megépíteni. (ezért a SCARM ingyenes nem elég). Előny lenne, ha szintkülönbséget is kezelne.
Analóg asztal lesz.
Most jönnek az amatőr kérdések:
Jól gondolom, hogy a PIKO-A rendszer elemei mérethelyesek az akkori I profilos PIKO sínekkel?
Mire való a blokkszignál és mivel lehetne kiváltani? (Tudtommal nincs ilyen.)
Van még ilyesmi alkatrész, ami már nincs a jelenkori sínek közt? (egyenirányító, stb.)
A magyar nyelv szépségei közepette úgy döntöttem a végére járok ennek a zárlatnak. A legkevésbé szimpatikus váltót kiszedtem és MŰKÖDIK!!!! :)))) Ez az egyetlen elektromos váltó volt a pályán, de nem volt bekötve.
Mindenkinek őszintén köszönöm a segítségét! Azért a távgyógyítás csak sikerült, a fő csapást megadtátok. :)
A váltó amúgy egy Fleischmann 1723 volt. Esetleg tudja vki ennek a Piko stb. megfelelőjét?
Mint ahogy első hozzászólásomban írtam, ez amolyan távgyógyítás. Szerintem ha a trafó világit, akkor a trafó jól működik. Nem lehet tudni hogy van e szakaszolva és a szakaszban a polaritás nincs e fordítva bekötve. Nehéz így látatlanba. Meg aztán amikor megvetted, rendesen működött egyáltalán az asztal?
Martisz hozzászólása nyomán újabb infóval gazdagítanék minden segítő személyt. Bocsánat, hogy ilyen apránként áll össze a dolog. Szóval a trafó piros lámpája bizony szokott világítani. Sorry, nem tudtam, h mit jelez... :(
Nagyon köszi mindenkinek, aki türelmes és próbál segíteni!
Én elsőként a trafóra gyanakodnék. Ha zárlat van a pályán, akkor az FZ1 zárlatvédelme bekapcsolna, azaz a piros lámpa világítana rajta.
Azt javaslom, hogy fogj egy 9 voltos elemet, vagy egy 5V-12V közötti bármilyen analóg tápegységet, és azzal teszteld. Ha ezzel megy rendben a mozdony, akkor tuti, hogy az FZ1 a ludas.
Kipróbálhatod mindkét irányba, ha a két pólust felcseréled...
Valami által, biztos hogy zárlat keletkezik a pályában. Én is azt javasolnám a Debreceni modellezőket kérdezd meg, ismerem őket, első szóra segíteni fognak.:-)
2 kör van, 1 helyről táplálva. Az asztal hátsó részén a belső körből még kiágazik 2 tárolóvágány szerűség. Azok futnak be a hegy mellé. Egyébként ha ezekre a vágányokra teszem a vezetéket a mozdony megy, mint a rakéta egészen a legközelebbi váltóig.
Nézem a képet de nem látszik teljesen az asztal. Én két kört látok. Nem lehetséges hogy két áramkörös? Vagyis két trafóval működik és a két pálya nincs kiszigetelve rendesen.
Talán még az lényeges lehet, hogy bárhová teszem a mozdonyt és a közelébe a sínre a vezetéket a mozdony "búg", de a mozgása az ugyanolyan, mint amit leírtam. Vagy megy, vagy akadozik vagy semmi. :(
Előre is elnézést, ha nem megfelelő topicba fordultam a problémámmal.
Vettem a kisfiamnak egy analóg terepasztalt, de sajnálatos módon nem igazán működik. Az összes sínt megtisztítottam foltbenzinnel, le is jött a szennyeződés, szépen fénylik a sín. Oxidációnak vagy felületi szennyeződésnek nem látom nyomát. Piko Fz1 trafót vettem hozzá. A mozdonyt rátéve akadozva megy. Halad 20 centit, megáll. Aztán másodpercek múlva elindul...vagy nem. :( Máskor alig "eltekerve" a trafót lépésben körbemegy. De olyan is volt, hogy úgy körberohant a mozdony, hogy öröm volt nézni. Más pályán leteszteltem a mozdonyt és az hibátlan. Az árambevezető sem hiszem, hogy rossz lehet, mert a sínekre ráhelyezve a vezetéket is ugyanez a helyzet. Talán lényeges infó lehet, h néha a mozdony kereke szikrázik illetve az egyik váltónál a csúcssín és a tősín találkozásánál is.
Kérem, aki tud segítsen. Az 5 éves lurkó könnyes szemét nagyon nem tudom elviselni.
Sajnos Scarm már nem teljesen ingyenes. Befrissítettem és módosítani akartam egy régi tervet mire közölte, hogy ez az objektum mennyiség már csak licenc vásárlás után megy.
Ha a felkent ragasztó teteje beszáradt, akkor természetes hogy nem ragad bele. Én sűrű ragasztót használok és jól működi a légycsapós, de csak két milliméterig. Hosszabb füvekhez az erősebb 9-voltos elemmel működőt használom. A légy csapósban nekem is 2Á-s elem van, de már több mint egy éve. Te készítetted a fűszórót?
Pár kép. Az első kettőn csak két milliméteres fű van a középsőn vegyesen az utolsón 5-6 milliméteres a fű
Szép estét. A házi statikus fűszóróval (légycsapós) miért nem áll a fűszál? Kevés a nedvesség a ragacsban, vagy esetleg a 2db AA elem ad kis feszültséget? Estleg hamar lemerül? Szikrázni, szikrázik. Aki csinált ilyet és szórt vele, tudna feltenni egy képet a kész terepről? 4mm és 6mm is lett próbálva.
Véleményeteket szeretném kérni, hogy tapasztalatotok szerint melyik német webshop a legolcsóbb Tillig Elite sínrendszer alkatrészeinek rendelése esetében.
Az új terepasztalomhoz rendelnék egy nagyobb mennyiséget: 94 db Ti85125 flexisínt, 10 db Ti85344 balos váltót és 14 db Ti85343 jobbos váltót + egyebeket.
Most már értem, hogy a festékekre a hasonlatok, pl: "a vízbázisú olyan mint az alkoholmentes sör" honnan jöttek. Valamint világos, miért annyira fontos egy terepasztal építőnek, hogy a faváz mindig le legyen FESTVE valamilyen (nem festékkel - hanem) pólus záró anyaggal.
Lehetett volna annyi eszem, hamarabb is rájövök, mi foglalkozása a kertjében szemaforokat "állomásoztató" Megszállott Úrnak :))))))
Igen, az átépítéskor a két vasútvonal közti részen nem maradt semmi, a másik oldalra meg kerítés épült (valami autólerakat van most ott). Kár, hogy a gugli térképen vasútnézet nincs, mert most még a felújítás előtti állapotban lehet körülnézni arrafelé.
Budafok-Albertfalva állomás Érd felőli végén is volt egy szakállas sorompó pár, rég nem használták az átjárót sem és a sorompókat sem. Leengedett állapotukban ette őket az idő. Azokkal vajon mi lehet? Gondolom az átépítésnél azok is repültek.
Idegen forgalom már régóta van. Elmegy egy autó és már tolat is vissza.:-)) Belépődíj nem lesz, mindenki idejétől függően gyönyörködhet a jelzőkben.:-) Be volt még tervezve a szakállas sorompó és még egy vízdaru is talán egyszer összejön.:-)
Gábor asztaláról, mint állandó gödöllői szereplőről jut eszembe, és elnézést, ha az evidenst kérdezem, de ugye nem lesz idén kiállítás a császárok között?
A spakli jó ötlet, de előtte a ragasztót érdemes kicsit megpuhítani. Gondolom, valami vizes bázisúval lett leragasztva. Ha bepermetezed vízzel - kicsit vársz - talán sokkal kevésbé sérül a fűszőnyeg, és elereszt a ragacs.
Noch papíralapú fűszőnyeget milyen módszerrel lehet könnyen és viszonylag egyben felszedni a terepasztalról? Azt hiszem valami általános hobbiragasztót használtam, de fene se emlékszik tíz évvel ezelőtti ragasztásokra.
Ő lenne az. Miután kiment a gyári kondi rendeltem ugyanolyat Kínából, de az is 5 perc után meghal, elemről.
Szórni úgy szoktam, hogy beleöntöm a szűrőbe a füvet, a földelést a ragasztózott asztalba szúrom, és folyamatosan nyomom a gombot kb 5 másodpercig aztán kiengedem várok pár másodpercet és megint nyomom. Aztán kis idő után pukk. Próbáltam folyamatosan nyomni a gombot is, akkor is, akkor úgy is, hogy egyszer nyomom utána pihi, akkor se jó, szóval nem értem :/
Milyen légycsapó az? Én a Sárkány centerben vettem, a lehető legolcsóbbat, és azóta is az van. Arra vigyázni kell, hogy nagyobb feszültségről, mint 3V (ez két ceruza elem sorba kötve) nem érdemes járatni. 1000V így is kijön belőle, ha nincs lemerülve az elem, ennél nagyobbra meg nincs méretezve a benne található elektronika.
Nálam a légycsapós megoldásnál, mindig meghal a kondi... És nem értem miért. 3-t tettem így tönkre, próbáltam fordítva bekötni és sose bírja tovább egy 5 percnél... Nem tudom mit rontok el... De most hátha ez az ion generátoros megoldás jobb lesz! :)
Sima fűhöz teljesen jó volt eddig a légycsapós verzió. Fenyőhöz akartam egy fickósabb darabot. A légycsapós egyik hátránya, hogy véletlen földelés szita összeéréskor nagyot csattan. A kínai generátor pedig csendben tűri. :)
Persze én is megépítettem a saját fűszóró készülékemet, ugyan ezzel az eljárással, elemlámpa, kínai ionizátor kilenc voltos elem az egész 3000-FT. Nem is értem, hogy mi kerül egy bizonyos gyártó által árusított Gras-Masterje 35 000-Ft ba.:-)
Kihasználva a barátságtalan időt megépítetten egy új statikus fűszórót. A régi légycsapós verzió gyenge volt mikor fenyőket készítettem és emellett ha hozzáértem a szűrővel a drótvázhoz hangos áthúzásokat produkált.
Egy negatív ion generátor az alapja és egy régi nagyobb zseblámpa a háza. A csatolt videón látszik, hogy jól tűri a rövidzárat. 12V DC-ről jár.
Köszönöm a válaszokat mindenkinek! A téma akkor fogott meg mikor a múlt héten a Balaton északi partján nyaraltunk a családdal és láttuk a szűk íveken bedőlve kanyargó Bzmotokat, csörgőket...
De nyilván modellvasútnál ez teljesen más, az ív még hatszor kisebb és így nem összehasonlítható.
A digitális topicban írtam egy olyan 80-as években épült asztalról ahol a tagon nagyon precízen akartak mindent megvalósítani.
Az egyik tagnak volt egy privát asztala akinek Mende volt a mániája, tehát Gyömrő és Pusztaszentistván közötti rész aprólékosan kidolgozva. A baj az volt, hogy a valósághűen íves és döntött pályaszakasz a 31-es út csomópontja előtt csak lassú sebességgel volt biztonsággal járható. Nagyobb sebességgel bedőltek a kocsik, amik a szemből érkező vonatot is kisiklatták. A srác függőlegesen ketté is fűrészelte az aljzatot és úgy is próbálkozott az emeléssel.
Az MHSZ-es nagy asztalon már nem alkalmaztak valósághű méreteket az ilyen íveknél, csak kis mértékben emelték meg. Ilyen esetben aprólékosan szinte ezred mm-esen mértek mindent. Valami olyan anyagot használtak ami megkötött és csiszolni, formázni lehetett. Ezzel adott volt a modell világhoz passzintható emelkedés/dőlés kombinációja.
Anno, az első terepasztalunkon készítettünk túlemelt íveket, még kalapsínes vágányoknál. Az ív külső részén a talpfarács végénél 0,8 mm vastag papírcsíkot ragasztottunk. Észrevehető volt, de pont a kisebb sugarú íveknél, mint manhattani is leírta, megvan a beborulás veszélye.
Szerintem nagyobb sugarú íveknél látványosabb, de a modellvasútnál nem szokták megcsinálni (általában9
A terepasztalomon a nyíltvonali ívek nagy sugarúak, átmeneti ívvel 800 mm körüliek. Eszembe sem jutott túlemelést alkalmazni (a külső sínszálat magasabbra). Modellvasútnál menetdinamikailag nem indokolt, sőt, hosszú vonatnál megvan a beborulás veszélye.
Nagyvasútnál sem nagyon látható az ott alkalmazott túlemelés, esetleg kétvágányú pályán útátjáróban, mert ott a két pályát egy ferde síkra kell illeszteni.
(Egyszer, nagyon régen Vámosgyörkről érkeztünk a Keletibe, és amikor a néhai Százlábú híd felé a célegyenesre fordultunk, épp a mi ablakunk mellett jött egy gőzös a vonatával Fradi felől. Az a jobbos ívből haladt az egyenesbe, és szemmel láthatóan ferdéből függőlegesre állt. Aztán megnéztem a pályát a villamos hídjáról, nem láttam rajta, hogy alkalmaztak túlemelést, pedig volt.)
Érdeklődnék, hogy épített e már valaki döntött kanyarodó pályát a terepasztalán, hogyan és miként? Mi a tapasztalat vele, jól néz e ki H0-ban egy 430-500mm-es íven? Szétakadás, siklás veszélye fenn áll?
Nálam az ív sugara is változó, r= 405- 500mm átmenettel, plusz íves váltó(k).
Igazad van, az adatlapon is meg lehet adni a bemutatkozásnál, de sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel, vagy maximum egy mondatba sűrítve leírnak magukról valamit.
Én elég gyakran vissza szoktam keresgélni az adott topiktárs régebbi hozzászólásai között, pl. a börze topikon, ha valamit meg szeretnék venni és lehetőség szerint személyesen venném át, először megpróbálom kipuhatolni, hogy az eladó a közelben vagy az ország másik végében lakik-e (ha a hirdetésben nem adta meg).
Egy kicsit tartalmasabb, személyesebb bemutatkozásra gondolnék amihez egy sor lehet, hogy nem elég.
"Egy bármilyen ehhez hasonló fórumra való belépés nagyon fontos. Egy másik fórumon volt egy javaslatom, de sajnos lánctörléssel a moderátor megsemmisítette. A lényege az lenne, amit az új belépőknek javasolnék, hogy először néhány szóban mutatkozzanak be pl. életkor, keresztnév, mióta foglalkozik vasútmodellezéssel, miben jó, miben fog majd tanácsot kérni, mit tud felmutatni, mik a tervei stb. Ez alapján, ha valaki később visszaolvassa, már mint valamennyire ismerős topiktárstól, könnyebben elfogadja a kritikát, tanácsot."
Ez egy nagyon jó gondolat amit osztok, viszont az adatlapon van egy bemutatkozás rész ahol ezt meg lehet ejteni. Nem mindenki fog visszaolvasni, de az adatlapot egy gomb nyomással eléri.
Kérem nézzétek el, hogy a hozzászólásom nem szervesen kapcsolódik a témához, de az uborkaszezon miatt talán nem lesz nagyon zavaró.
Kedves Tapivara,
lehet, hogy félreismertelek, ezért ezúton elnézést kérek.
Az ilyen fórumokon, ha nem ismered személyesen az adott topiktársat, nagyon mellé lehet fogni. Az írásod, a stílusod és a kritikáid megfogalmazása miatt nagyon fiatalnak gondoltalak, ha gyerekkorodban a gőzösök még menetrendszerűen közlekedtek, akkor nagyjából velem egyidős vagy kicsit idősebb lehetsz.
Egy bármilyen ehhez hasonló fórumra való belépés nagyon fontos. Egy másik fórumon volt egy javaslatom, de sajnos lánctörléssel a moderátor megsemmisítette. A lényege az lenne, amit az új belépőknek javasolnék, hogy először néhány szóban mutatkozzanak be pl. életkor, keresztnév, mióta foglalkozik vasútmodellezéssel, miben jó, miben fog majd tanácsot kérni, mit tud felmutatni, mik a tervei stb. Ez alapján, ha valaki később visszaolvassa, már mint valamennyire ismerős topiktárstól, könnyebben elfogadja a kritikát, tanácsot.
Ha tényleg őszintén érdekel, hogyan tudod elkerülni a sok mínuszt, próbáld a véleményedet egy kicsit több cukorba csomagolni és Magadról több információt adni, mivel csak az itteni hozzászólásaid alapján ismerünk (nem ismerünk). A hozzászólásaidat visszanézve igazából valahogy mindig a valósághoz hasonlítasz egy terepasztalt vagy annak bármilyen részletét, ami persze normális elvárás, sőt ez lenne a terepasztal építés lényege, de a kompromisszumok miatt mindenkinek valahol meg kell húznia a határt. Még a dicsérő hozzászólásaidba is belekeversz legtöbbször egy kis fricskát. Mivel terepasztal építésben semmit nem tudunk Rólad és azt sem tudod bemutatni, hogy a kritizált részletnek hogyan kellene kinéznie modellben, sokan nem veszik a fáradságot, hogy reagáljanak, hanem csak nyomnak egy mínuszt. Mivel még a nevedet sem tudjuk és az email címedet sem adtad meg, a legtöbb ember számára visszatetsző az ilyen mértékű titkolózás. Én ezt a hozzászólást sokkal szívesebben írtam volna csak Neked, de nem tudom az email címed.
A terepasztal építése topik nagyrészt egymás segítéséről kellene szóljon, kérlek próbáld ilyen szemmel nézni. Nem gond a kritika, de ha valaki CSAK a hibákra hívja fel a hozzászólásaiban a figyelmet, abból a többiek nem tanulnak szinte semmit és ettől kezdve olyan érzésük van, hogy a kritikus CSAK a saját elméleti tudását akarja fitogtatni és NEM segíteni akar. Számos jelből arra következtetek, hogy egy másik nicknévvel már korábban voltak itt hozzászólásaid és szerintem ezzel nem vagyok egyedül. A fentieken túl ez is visszatetszést kelthet.
Senki kedvét a vasútmodellezéstől elvenni nem szeretném, a Tiedet főleg nem, ha én bármiben segíthetek, keress meg, az ajánlatom még mindig áll, nem kell feltétlenül sörözni, de szívesen beszélgetnék Veled.
Az elso egyenes volt a probadarabon (hrsz:21960),utana lett ives.A dilikoromon 7cm magas lesz a zuhatag(a probadarab 5 cm-es),gyors folyonak probalom kivitelezni.
Szép lett, de ahhoz, hogy a víz ilyen ívben essen, ahhoz nagy víznyomás kell, ami egy kis sekély patakban nincs meg. Függőlegesen realisztikusabb lenne.
Az egyik ismerősöm FLEISCHMANN 6114 típusú kocsilekapcsolókat adna nekem szinte ingyen az épülő terepasztalomhoz. A kocsilekapcsoló csak a Fleischmann kuplunggal, vagy a többi normál (standard kengyeles) kuplunggal (pl. Roco, Piko, Mehano, Tillig...) is rendben használható?
A mozgatását meg lehetne oldani - nem túl bonyolultan - szervóval.
szerintem nem a tartalommal van a legnagyobb baj. Őszinte jóindulattal mondom, privátban elárulom, de ahhoz kell egy e-mail cím.
Tényleg, áruld már el, hány éves vagy és mi a foglalkozásod? Ha tippelnem kellene, fiatal magyar-földrajz szakos tanárnak gondolnálak, enyhe műszaki beütéssel. Vagy csak simán egy agent provocateur vagy mint Gorcsev Iván a tizennégy karátos autóban:)
Ha magyar tanár vagy kérlek ügyelj az egyelőre - egyenlőre megfelelő használatára, de fogjuk rá, hogy csak elütés volt.
Eleinte majdnem, hogy bosszankodtam a hozzászólásaidon, de amióta tudom ki vagy valójában, tőlem már nem kapsz mínuszokat:) Ha véletlenül pesti vagy, egyszer sörözhetnénk.
1. a Viessmann kb. 15-20 éve még gyártott világító autókat, főleg Brekina, néha Herpa alapból, régi Ford-ot, VW bogarat, VW T1-et, Mercedes MB180-at, Trabantot, MB buszt stb. Néha az ebay-en kifogható, de ha csak egy valamit veszel, nem éri meg a szállítási költség miatt. Pl.:
A Viessmann most is gyárt néhányat, de személyautókat nem, csak néhány Kibri alapra készített munkagépet, traktort.
DB epoche III-at gyűjtök, ehhez ma nem gyárt senki világító jármű modelleket, ezért tervezem magamnak személyautókba, haszonjárművekbe házilag beszerelni, rengeteg mini ledet, mini izzót, fényvezető szálat beszereztem hozzá, már csak az idő és az elhatározás hiányzik a megvalósításhoz:(
Teherautóhoz, traktorhoz stb. aminek szabadon álló lámpája van, csak mini vezetékes smd led kell, a személyautó macerásabb, szét kell szerelni, belülről jól leárnyékolni és adott esetben még a kasznit mini fúróval ki is kell fúrni (pl. a hátsó lámpákhoz), fényvezető szálat készíteni, beszerelni. Az alapanyag költség egy járműre 500-1000 Ft-ból kijön, de sok türelem, kézügyesség, szabadidő kell hozzá.
A youtube-on találsz videókat, ahol lépésről lépésre bemutatják a házi világítás beszerelését. Itt pl. egy buszt mutatnak be:
Kínából olcsón rendelhető világító személyautó, busz, kamion, de néha elég kompromisszumos, egyszerű kivitelű, a lámpákon kívül sokszor a kaszni is világít és sokszor nem korrekt H0, N, TT hanem 1:100, 1:150 stb. Nálam ezek nem játszanak a korszak miatt, ezért még nem rendeltem. Pár fotó, azért van köztük elfogadható is, pl. az első fotón levő:
2. sajnos én DB-t gyűjtök, így ehhez nem tudok hozzászólni.
1-2 es korszakokban a Német, Svájci vidéken még gyakran használták a fát. Nekem ez az időszak a szívem csücske, meg persze a fából készült műtárgyak. :-)
Viszont van ahová teszek én is fémkorlátot, a car-sistemnél különösen jól jön ha eltéved a jármű.
Számomra is már túlzsúfolt a látvány. Persze sok a közelítés, ami más érzetet ad, mintha távolabbról, az egész asztalt látjuk. De lehetne ezt még tovább fokozni a sok féle világító, villodzó, izgő-mozgó hóbelenaccal. :D
Változatlanul csodálatraméltónak tartom de tény, hogy van valami félelmetes is a látványban.
Ha nyersnek akarnék tűnni, azt mondanám hogy olyan, mintha egy neutronbomba támadás következtében kihalt, de egyébként épen maradt országrész kezdene újra benépesülni...
Megjegyzendő: a hasonlat sántít a neutronbomba ezidőtájt még nem is létezett. :)
Ezenkívül mindenféle érdekes gépezetről szuper cikkeket írtak, kedvencem a nagy teljesítményű gőzhajókról írt sorozat, valószínűsítem, sok írásuk magyar nyelven részletességében és olvasmányosságában egyedülálló.
A vége felé elcsúszott a dolog a haditechnika irányába, aztán az ezt a vonalat vivő srác csinált másik blogot, de ez már egy másik történet.
Köszönöm, hogy felvettétek a témát. Az asztalból és a közúti járművekből én is inkább a '20-as, '30-as évekre tippeltem, de a felvétel vége felé látható diesel gépek későbbinek tűntek. (Bár azt sem tudom, mikor kezdődött a diesel korszak ott.)
Igen, sűrű, hossztorzított, a "festett HDR" színtónus is mesterkélt, az egész kicsit meseszerű - és mindezekkel együtt engem magával ragad, valahol mégis valódinak tűnő, de egyszerre képregényszerű, igaz is lehetne, de talán sosem létezett kis világ, ami, a korszakot nem ismerve is, minden porcikájából a kora-huszadik századi Amerika hangulatát árasztja.
2018 Az OSB alap már eldeformálodott de a töltésen nem látok még elváltozást
A képet persze nem csatoltam.:-)
Szia.
A kép csak illusztráció egy szép asztalról. 
Üdv. Egy pár kép a tegnap zárult Temofesztről.
