A munkatársaim is most fejezik be egy klasszikus koncertterem átépitését. Oda is egy nagy 7.1-es digitális pult került, de ez manapság évtizedenként talán egyszer fordul elö.
Sajnos már ebben a szegmensben is inkább az olcso berendezések után kukucskálnak, ami az elsö pillanatban még ugy ahogy jonak néz ki, de hosszutávon csak szivás az egész.
Ahhoz képest a 70-80-as években több mint 30 nagy studiot épitettünk (volt olyan komplex studio is, ahova 5 darab SSL pult került), és nem voltunk egyedül a piacon.....
Sajnos igy van ez a nyomás az árakra, egyszerüen eladhatatlanná teszi a minöséget - legyen az OXFORD a SONYtól vagy a STUDER VISTA. A baj ott van, hogy manapság ha jol tudom 5000 eladott CD-ért adnak aranylemezt (ha a 3000 Ft darabja, akkor 15 000 000 Ft bevétel ÁFAval együtt), abböl aligha lehet kigazdálkodni a minöségi studiodijakat - igy marad az alja.
Láthatod, hogy a rádiok többsége is keveröpult nélkül dolgozik, azt a néhány feed-et el lehet intézni egy pár nyomgombbal, meg fél egy tucat tolopotival, nem kell oda VISTA meg hasonlo pult. (pláne nem ha a zene is MP3-s izéröl megy.)
A zenészek is egyre inkább a saját "studioikban" ragasztják össze alkotásaikat, ahol egyrészt sokkal szabadabban dolgoznak, másrészt hiányzik javarészt az, amitöl a zene minöségi lesz.
Mindenféle TASCAMok, KORGok, ZOOM-ok a jaték minöségböl hirtelen "profi" minöséggé válnak, és nyomják el a valodi profikat.
Ahogy a Kodak cég is, úgy jó pár nagynevű analóg pultokat gyártó cég szorult háttérbe a digitális technika térnyerésének 'köszönhetően'. (MCI asztala a Magyar Rádiónak is volt... nekem meg itthon egy Yamaha -m :-D)
A SONY Oxford keverőre ha rákeresel, javarészt már csak különféle plug-in meg egyéb szoftveres okosságokat fog kiadni a keresőd.
Egyébként meg valóban az a tendencia, hogy egyre megfizethetőbb árú berendezések jelennek meg, lehetővé téve az otthoni hangrögzítést a hivatásos stúdiókban elérhető hangminőséget megközelítő szinten... és nem kell hozzá 8 méter hosszú SSL pult meg több soksávos magnó (akár analóg, akár digitális). Elég 3-400.000 forintért venned egy 24 vagy 32 sávos keverővel egybeépített HD recordert (például TASCAM 2488Neo vagy éppen picit drágábban egy KORG 32 sávosat)... vagy valami korrekt számítógépen futó szoftvert.
Amit nehezebb és költségesebb előállítani (és ez szól még a nagy stúdiók mellett azoknál, akik megengedhetik maguknak a több tízezer forintos stúdióórát), az a feljátszó helyiségek akusztikája, hangszigetelés.
A legnagyobb baj, hogy ugy tünik a keveröpultok kora eléggé letünöben van. A studiokból egyre inkább kiszorulnak - még az élö koncerteken van némi létjogosultságuk.
Sok nagy név (korszakalkoto hangok) már a multté, (NEVE, MCI, NEOTEK, QUAD, HARRISON stb.), helyüket az uj, digitális keverök foglalták el (YAMAHA, EUPHONIX stb.).
Akiknek sikerült, áttértek a digitális hangra (STUDER, SSL stb.) de arra már nem hiszem, hogy valaha is idö marad, hogy a hangjuk korszakot jelentsen - ahhoz a fejlödés tul gyors.
Aktiv koromban olyan is elöfordult, hogy az eredeti hangokat pl. NEVE pulton vették, fel majd egy másik studioban pl. egy SSL pulton keverték.
Manapság meg azt látom, hogy a nagy nevek ektiv egységeket kinálnak a számitogépes "studiokhoz", amik a hajdani nagy hangokat hivatottak emulálni a modern - sajnos gyakran filléres, PC studiokban.
Ahogy elnéztem, zenei célokra (soksávos felvételek keverésére is) bőven alkalmas és használják. Persze ahogy a belinkelt videó oldalához kapcsolódó másik videón látszik, egy francia TV állomáson is használják... de láttam zenei felvételek keveréséről (alkalmas 7.1 -re is) szóló videót is.
Ez nem más, mintegy modern adáspult, élö adásokhoz, kapcsolásokra, biztosan jol programozható, elökészithetö az élö adásokra, jól kezeli a perifériát (telefonokat, külsö vonalakat, komputereket).
Kb ennyi, amit igy gyorsan meg lehet állapitani. Más egy adáshelységbe nem is kell.
Én egy szoval sem mondtam, hogy trágya, igy megtisztelnél, ha mellöznél ilyen kijelentéseket.
6 vagy 7 Studer pulthoz volt közeli szerencsém, mindegyik kitünö volt, zenét mégis SSL meg NEVE pultokon vettük fel (pedig az utobbi majdnem egy generácioval volt öregebb a Studernél).
Rádiokban meg szinte minden szobában Studer pult volt, és arrol ment az adás (meg természetesen Studer magnokról.)
Ezekre a dolgokra már ugy kell nézni, mint a hangszerekre, ott is van Bösendorfer meg Stenway, söt Yamaha zongora stb., mindegyik elsöosztályu hangszer mégis mindegyiknek más a hangja (a gitárokról, hegedükröl harmonikárol már ne is beszéljünk).
Ugyan soha nem találkoztam személyesen ezzel a keverővel, de azért nem tartom valószínűnek, hogy annyira trágya lenne, bár a STUDER közismert kritikán aluli minőségű termékeiről! :-)
Ha megtollasodom, biztosan olyat veszek a házi stúdiómba :-D
Jaj azt ne tedd! Studer keverö igen jo rádioba, adásszobába stb. de zenestudiohoz, felvételhez már elig volt jo, sem a hangja sem a kezelése nem ütötte meg a hasonlo kategoriáju pultokét.
Ma meg már eléggé a sor végén kullog (ha még egyáltalán kell keveröpult ilyen munkákra....)
Érdemes a keverőpultokról szóló majd' 10 perces videót is megnézni. Fantasztikus design és technikai újítások ott is. A digitális pultjaiktól, főként a Vista 9 -től lefostam a bokám gyönyörömben. (Van róla több videó is a youtube -on). Ha megtollasodom, biztosan olyat veszek a házi stúdiómba :-D Talán százmillióból kijön.
A77 MkI - Mk II fekete számlapos műszerek, MkIII Fehér, Mk IV Alu skálalapos műszer való bele. Persze az összes műszer azonos tipusú, és ugyanazzal a plexi fedőlappal rendelkezik, emiatt nem is lehet köztük eltérés.
Bevallom - ilyenbe eleddíg nem futottam bele - pennig cserélgettem én már jó pár műszert, meg vettem is már vagy 5 darabot, de soha nem volt vele probléma.
Belepróbáltam az előlapba és nem megy a helyére. Ráadásul van vékony vonallal rajzolt skála, illetve olyan ami +2dB illetve +3dB irott számmal végződik. ha szemből nézzük a műszereket egymás mellé téve, az egyik fajta szorosan illeszthető egymás mellé, a másik fajta nem, mert egy keretet alakitottak ki rajta. És hogy a mai nap tapasztalatát is emlitsem, az ezüst (fehér) előlaposok között szinárnyalat különbség van. Esetleg ha van egyébb különbség tegyétek hozzá, én ennyivel találkoztam.
