Alapinformációk elérhetők a Kinizsi Százas hivatalos honlapjáról: www.kinizsi.org. További információ: bakancsos-szurikata.hu/kinizsi/ - Az eddigi Kinizsik áttekintő táblázata A következő, 42. Kinizsi időpontja 2024. május 25. (szombat).
Igen, azóta tettem egy kis kiegészítést a beszámolóban is.
Így valóban nem volt indokolt a "Kakukk-zárási pánik" :)
Bár általában tényleg rossz ómen a 12 órán túli Mogyorósbányára érés / továbbindulás, és nem jelent túl sok időtartalékot (sőt), azért remény mindenképp van, ahogy nálunk is:
- a szint nagy része és a sokaknak térdkínzó Gete-lejtő már mögöttünk van addigra.
- aki a hőséget nem bírja és az lassítja nagyon le, az is megnyugodhat, hogy már a hőség sem lesz.
- igazából ott már a távnak is valamivel több mint a felén túl van az ember.
- ha addig azért is volt lassú, mert többször (akár feleslegesen is, vagy túratársakhoz igazodva) megállt, és ezeket a megállásokat a második felén tudja mérsékelni, ott szintén van még tartalék idő.
- az utolsó kilométerek lejtős ill. városi terepe kifejezetten gyors haladást tesz lehetővé, ha még van erőtartalék és ha ezen múlik a beérés.
Persze ellene szól a fáradtság, esetleges álmosság, a több fájdalom és kényelmetlenség, elsőbálozóknál tájékozódási bizonytalanságok mint lehetséges lassító tényezők.
Resz-szintidö nincs. Egy korabbi füzetben olvashattad, ott volt rola szo, (Mogyorosi pontzárás réme), hogy a rendezök nem hosszabbítják meg a nyitvatartást, mondván akinek nem ment 12 ora alatt az elsö fele, annak nem fog gyorsabban menni a második fele. De ez a pontzárásra vonatkozik, tehát aki reggel 8kor indul, annak fontos ez. Aki reggel 7kor indul, az nyugodtan csinálhat negativ split-et.
En 11:50-es idövel indultam tovabb Mogyirol, es 23:51 volt az egesz, tehat a masodik fele 12:01 volt. Pedig ha jol emlekszem, pontosan nem Mogyi van feluton.
Ami a beszámolómban említett mogyorósbányai "12 órás szabályt" illeti, biztos rendezői forrásból megtudtam, hogy ilyen nem létezik. Tehát bárkit továbbengednek akkor is, ha a saját rajtidejének megfelelő 12 órát már átlépte, az egyedüli korlátozó tényező a pont nyitvatartása (20:15).
Pedig már régóta azt hittem, hogy létezik egy ilyen korlát, több túrázótól is hallottam róla. De ezek szerint rosszul tudtuk :)
Persze ettől függetlenül célszerű odaérni 12 órán belül.
Az életben bármi könnyen elvehető, sőt maga az élet is ezerféleképpen. Mégis ragaszkodni kell a fontosnak tartott dolgainkhoz. Szerintem amit pl. a Kinizsi Százas vagy általában a túrázás adni képes, azt nem lehet elvenni egy rendezési szabály módosításával, ugyanis ez önmagában csak az indulás feltételeit érinti, a túra szakralitását aligha. Világos hogy itt van még egy dolog ami miatt az ember lemaradhat, de számtalan egyéb dolog is van ezen kívül, ami miatt az élet számunkra fontos eseményei, dolgai elveszhetnek, olykor el is vesznek...
Én azt mondom (ha megengeded), ha valahol belül fontos (mert fontos volt valamiért) számodra ez az esemény, ne engedd hogy elvesszen olyannak lenni, amiben örömödet leled. Hacsak nem Te változtál meg időközben.
Milyen jó lenne egyszer :) Igen, szoktam álmodozni róla, sok időm van futás közben gondolkodni. Ahhoz még kell pár év felkészülés. Deseda Ultramaraton augusztusban. 18 kör egy szép tó körül.
Tavaly billent át bennem valami abba az irányba, hogy OK, mostantól rendszeres testmozgás (futás) van, és az aktuális formám felmérésére kinézek néhány eseményt (februárban volt egy 65 km-es terepfutó verseny, most a K100, novemberre már kinéztem egy 70 km-es terepfutást).
Jövőre meglátjuk - ha úgy sikerült volna a Százas, ahogy szerettem volna, akkor jövőre például az UTH lett volna a célverseny; jelen állás szerint keményebbre kell venni az edzéseket, és novemberben talán már jobban látom, hol tartok.
Elnézést, ha ünnep és téma rontó leszek. Nekem egy jó darabig a Mátrabérc és a Kinizsi jelentette az ünnepet. 2014, azaz a létszámkorlát óta a Kinizsi szinte elveszett. Ami ily egyszerűen elvehető, azt elengedem, nem kell. Talán így védekezek? A strigulákért még csinálom, de ha abbamaradna kb. annyira fájna, mintha véletlenül összetörnék egy üveg bort. Ami érdekes, hogy a Mátrabércet is magával húzta. Azon még indulok, de már nem ugyanúgy, nem mindenáron.
Jelenleg úgy tervezem, hogy 2024-ig segítő leszek, és 2015-ben a 20. teljesítésemre újból veletek gyalogolok.
A segítői-pontőri tevékenység sokat kárpótol, hisz így én is részese vagyok az eseménynek. A saját teljesítésnek is megvan a varázsa. A tavalyi Bányahegyi mesevilág hivatalos Kinizsin elképzelhetetlen.
Hat ezzel a problemaval kuzdok ugy vagy 14 eve. A Kinizsi utan elmulik a motivaciom, nincs miert fogyokurazni, nincs miert kocogni menni, mert a következö K100 meg messze van. Regebben kb 10 kilot dobtam le karacsonytol majusig, aztan juliusig vissza is szedtem. Most mar nem fogyok le annyit, köveren megyek a kinizsire, meg is latszik az idöeredmenyeken.
Mondanam öszi celesemenynek az ISZINIK elnevezesü teljesitmenyturat. Csak hat akkor ha ott indulsz, akkor ki lesz a pontör a Geten?
A következő évben szeretnék több nyelvvizsgát, ha lesz időm rá jó lenne fejlődni Rubik-kockában (a mostani egy percről), plusz kendama :)
Meg megint kezd érlelődni az elhatározás, hogy foglalkoznom kellene a testépítéssel, ha komolyabban elkezdem mindenképp jelzek, jól jön majd pár hasznos tanács.
A létszámkorlátos és egyéb rendezésről szóló téma után egy másikat vetnék fel: élet a K100 után.
Ahogy minden évben, idén is azt sajnálom így pár nappal a K100 után, hogy már megint 1 évet kell várni a következőre.. Nekem még 8 év után is a K100 jelenti az év sporteseményét, teljesítménytúráját. Ilyenkor viszont úgy érzem magam, mint akit lenyugdíjaztak. Ti hogy vagytok ezzel? Kerestek alternatív kihívásokat?
Az enyém is készül (nem szigorúan csak az idei Kinizsiről fog szólni, hanem az első 100-asomhoz vezető útról is)... Egyelőre a Geténél tartok a megírásában :)
Nem akarom azt mondani hogy a google a barátod :) De legalább maradnak még benne rejtélyes szavak, az is valami. (elírások amúgy még lehetnek benne, annyira nem néztem át, de még este igyekszem)
