Kedves Fórumozok!
Azzal a kérdéssel fordulok Hozzátok, hogy gyermekem 1éves múlt s ősztől visszamennék dolgozni. Viszont a cég ahol telefonos ügyintéző voltam a lakossági ügyfélszolgálati részt megszünteti pont ősztől. Cég marad a telephelyen s üzleti ügyfelek ellátását folytatja. A kérdésem az lenne hogy ilyenkor,mert a munkaköröm megszűnt kirúghatnak? Vagy mert a cég megvan,telephely nem zárt be vissza kell vennie? Egyébként az eddig használt rendszerektehát et használják az üzletis ügyintézők is, tehát nagy változást nem jelentene az a másik munkakör. Előre
Miután tilos (néhány spéci esettől eltekintve, aminek rendezésére megvannak a legális lehetőségek, ) átvinni a következő évre a szabadságot, így nem is értem, hogy lehet, hogy valakinek "évek óta halmozódik" a ki nem vett szabadsága.
Ez totálisan jogszabály-ellenes. És hát jogszabállyal szentesíteni egy korábbi jogszabályellenes történetet - ez eléggé irritáló lenne a többi jogszabálykövető szereplő számára. (Bár hát láttuk már elég sokszor, hogy ez a kurzus marhára letojja az ilyen etikai aggályokat :-((( )
Ja és a szankciókról annyit, hogy te nem tudsz felé szankcionálni csak közölni az általunk leírtakat. Szankció akkor érheti ha kimegy a munkaügy és szankcionál vagy utána a munkaügyi bíróság. Aki mint már írtam elmeszelné.
122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.
(2)59 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
(3)60 A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
(5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve - megváltani nem lehet.
123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(6)61 A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
124. §62(1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság - a (2) bekezdéstől eltérően - az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.
(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.
(5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.
125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.
Ki nem vett szabadságot csak a munkaviszony megszűnéskor lehet kifizetni. Illetve még egy eset van: ha babázás után tér vissza valaki, akkor a babázás alatt felgyülemlett szabadság egy részét meg lehet váltani pénzben.
Más esetben nem lehet kifizetni, még akkor sem, ha erre közös akarat lenne.
Az egybefüggő 14 nap az nem nyári szabadság, akkor adja ki a munkáltató amikor neki tetszik, akár februárban is. Egyébként úgy köteles kiadni a szabadságot, hogy egybefüggen 14 nap legyen, tehát 10 nap szabadság és két hétvége már jó. Egyébként lehetnek olyan speciális esetek amikor a munkavégzés folyamatosságára való tekintettel és nagyon indokolt esetekben a munkáltató eltérhet a 14 nap egybefüggőtől, de ez csak indokolt és speciális eset lehet. Nem pedig csak "úgy". Tehát köteles kiadni.
Szabadsággal kapcsolatban lenne 2 kérdésem. Milyen szankció fenyegetheti a munkáltatót, ha a jogszabállyal ellentétben nem adja ki az egybefüggő 14 napig tartó nyári szabadságot (hanem pl. csak 10 napot ad ki)? Illetve igaz-e az, hogy ettől az évtől a ki nem adott szabadságot ki kell fizetni a munkavállaló részére?
A segítségeteket szeretném kérni, abban az ügyben, hogy kb. 12 évvel ezelőtt elvégeztem egy iskolát. Még az elvégzés előtt a munkáltatómmal tanulmányi szerződést kötöttem, amelyben a szokásos dolgokat vállaltuk mind a ketten. Ebben az is benne volt, hogy a sikeres befejezés esetén az ikolának megfelelő fizetési kategóriába sorolnak be, ugyanis közalkalmazott vagyok. Ez meg is történt és eddig minden rendben is volt. Most egy új vezetőnk lett aki szerint a munkakörömhöz nem szükséges az adott iskola ezért vissza akar sorolni a fizetési kategóriában.
A kérdésem az lenne, hogy valóban nem érvényes már a tanulmány szerződésben a munkáltató által vállalt besorolási kötelezettség, ő szerinte ez csak három évig volt érvényes amíg köteles voltam ott maradni, vagy továbbra is a magasabb fizetési kategóriában kell maradnom? A munkaköröm mindvégig ugyan az maradt.
Csak összefoglaltam valamit. Eszemben sincs célozgatni. A korrekt válaszokat megjegyzem, az arroganciát pedig azonnal visszautasítom, hogy gyorsan elfelejthessem.
Ezen a fórumon csak olyan kérdésekre vártam választ, véleményt, gondolatot amire egy tucat ügyvédtől tiszteletdíj ellenében sem kaptam. Se jót, se rosszat. Semmilyent. Még ÁFÁ-t is fizettem, pedig az hozzáadott érték adó.
"Nem hiszem, hogy konyítok a joghoz. Ez egy vélemény fórum. A valódi jogi tanácsoknak tiszteletdíja, óradíja szokott lenni. Sok esetben olyankor is, ha nem hangzik el."
Szerintem akkor ne adj tanácsokat, még pénzért se.
A KET hogy jön ide? Babette-nek jó a memóriája, ha emlékezett arra, hogy értelmes választ írt nekem. A felróható magatartás problematikájáról szólt a történet. A vesztes fél nem a jegyzőtől kért birtokvédelmi eljárást, hanem a tulajdonosi és közigazgatási hatáskörben eljáró lakásosztálytól a lakás átadását egy érvényes lakásbérleti szerződés alapján. De ezt megtagadták. Ezzel szemben megítéltek 8 év lakbért, távfűtést stb.
A Ptk. 4 § értelmezését ismét köszönöm Babette! Kár, hogy a Bíróság másképpen értelmezte. Persze nem írta le. A KET megsértése irreleváns mellékkörülmény.
Nem hiszem, hogy konyítok a joghoz. Ez egy vélemény fórum. A valódi jogi tanácsoknak tiszteletdíja, óradíja szokott lenni. Sok esetben olyankor is, ha nem hangzik el.
Álomvilágban élsz, vannak olyan munkahelyek pl kórház ahol váltani kell egymást és pontosan meg kell jelenni.
A munka elvégzése nem csak azt jelenti, hogy meg kell fejni 20 tehenet egy nap oszt mehecc haza, hanem, hogy a munkaidő pontosan ki legyen töltve pl. ügyfélszolgálatok, okmányirodák stb. Mi lenne ha mindenki késne 10 perceket? Te volnál a legelső aki visítozna.
Apropo: Miért ne kérhetné egy munkavállaló azt, hogy hadd késsen naponta 10 percet? Ha neki ez valamiért fontos. Az elvégzett munka a fontos a munkáltatónak, vagy a Munka Törvénykönyve? Itt jön a kölcsönös megbecsülés.
Ja, csak idejön és ámokfut? Az MT neki nem jelent ezekszerint semmit. Itt tanácsokat várnak és azért azt elvárják, hogy ne a II. világháború előtti törvényekre hivatkozzunk. :)
