Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
Szerintetek a munkadij realis erre a szerkezetkesz hazra? (Nyilaszarok beszerelese benne van, csak a nyilaszarok arai nincsenek benne az arajanlatban.) 4.8 mill+afa (Augusztusi kezdessel irta, es december 15-en atadna a hazat.) Nekunk ennyire nem lenne surgos. Kell-e, hogy a hazon teto legyen a havazas ballta elott?
Mi van, ha nem kerjuk az afa-t? Tudom, hogy kell szerzodest kotni, de hogy megy az ilyesmi, ha nem afazik az ember?
Varunk meg arajanlatot. De meg kellene kivitelezot keresnunk.
Erdemes szerintetek egyes lepeseket masokkal csinaltatni? Tehat nem kiadni az egeszet egy vallakozonak?
A 7,5 meterrel az a baj, hogy abba ha beleteszel egy egeszseges folyosot (1,2m) akkor mar ketlem hogy marad 3-3 meter a ket oldalan helyisegszelessegnek, ami pedig a hatareset. Persze lehet, hogy nalatok valahogy ugyesen osszehozta az epitesz, nekunk csak gondunk volt a tul keskeny beepitesi hatar miatt. Igaz, egyeb nehezitesek is voltak... (a mienk is 18m hosszu igaz nem teljesen teglalap csak majdnem).
Az atlag nm-arat a hasznossal szoktak osztani, illetve inkabb ugy mondom hogy a lakasterulet 1-es szorzoval, a garazs meg 0,5-0,7 szorzoval (kiepitestol fuggoen pl. futes, viz, burkolat, ilyenek) kene szerepeljen benne mint terulet, es ezzel kene osztani. Szoval valahol ott lesz 100-120 kozott. Kerdes, hogy ez a szerkezetkesz vayg a teljesen kesz ar! A bankok atlag 150e/nm-t szoktak full afasan szamolni a keszre, es valahol 120e kornyeken van a fajdalomkuszob (marmint annal alacsonyabbat nem szeretnek elfogadni). De siman van ahol 180-240 kozott van epitve a nm-ere (ez csak ep.ktg.). Ha viszont belegondolsz, hogy 240 az mar egy jobb helyen levo ujepitesu lakas nm-ara ami telekhanyaddal egyutt van es raadasul Bp-en, keszen csak atvenni kell.
az árral csak az a bajom, h ennél nem sokkal többe kellene kerülnie kulcsrakészen. Szerkezetkészen, ablak nélkül a 111e sok (szerintem). Mivel a ház maga 1 szintes (plusz pince), ebben a monolit födém zsaluzása drága, ill. a két kémény.
A tégla anyagára reális, a rakás-t nem tudom, nekünk alapterületre vetített nm árunk volt.
Amit mostanában láttam ajánlatban téglára vetítve fővállalkozótól szerkezetkész állapotig, az olyan 75-77 e /nm ár volt. Valaki linkelte szerintem az Építkezés-felújítás 2.0 topikban, ha jól emlékszem, próbáld megkeresni.
És legfőképpen tényleg kérjetek minél több ajánlatot. Kérdés persze az is, hogy fővállalkozóval építtetnétek-e mindenképpen, vagy sem, ill. mikor szeretnétek kezdeni, még az idén?
Neked is koszonom a valaszt. Elfelejtettem irni, hogy van egy teraszunk is, ami felett 5 oszlop tart egy haromszog homlokzatu tetoreszt. Porotherm teglat, Hodfarku cserepet, beton fodemet terveztek be. 2 kemeny (Schiedel). Pince a 70%-a alatt. A haz elso fele alatt van a pincebejarat/garazskapu. Nem nez ki rosszul. Ha az arat a 138 nm-rel elosztom (100 nm a hasznos), akkor 111 ezer Ft jon ki nm-erere. Egyesek szerint ez nem sok. (Vagy a hasznos alapterulettel kellene osztani?) Mi sokaltuk. Allitolag 20%-kal felmentek tavaly ota az arak. De ez faluban epul, es nem Bp-en. Szerinted realis lehet az arajanlatban : 4600 ft 1 nm porotherm tegla es 1800 Ft a rakasa??? Varunk meg arajanlatra, de ezen felul mi meg csak egyet kertunk. Az meg nem keszult el.
Koszi a valaszod. Az a baj, hogy a Nemzeti Park elore beiranyozza, hogy milyen lehet a haz. Konnyu szerkezeeteset nem szerettunk volna. Pl. 7.5 m a haz homlokzata, de barmilyen hosszu lehet. Csak fa ablakok lehetnek. Bar lattam ott muanyag ablakot is, de az nem mutat olyan szepen egy paraszthazon. Szoval sok a kotottseg. Koszi a riasztos otletet, nekem nem jutott volna eszembe. Nem semmi, hogy kesz hazbol kilopjak az ablakokat. A szuleim hazan van riaszto, ott az egyik belso ajto kinyilt, fuggony meglebbent, vagy nagyobb rovar szallt, aztan beindult a riaszto.
szerintem kérjetek be minél több ajánlatot, ez ugyanis elég magas (hacsak nem titkolsz 80nm-es medencét :-) ). Ennyit nem emelkedtek az árak tavaly óta.
Összehasonlításul: a mi házunk nettó 240 nm (bonyolultabb szerkezettel, mint egy falusi jellegű hosszú ház), szerkezetkészen 14M alatt volt úgy, hogy ebben már az ablakok és garázsajtó benne voltak. A munkadíjunk ebből 2.5M volt, számlásan. Ezek tavalyi árak, Bp. környékén. Nem gondolom, h a Balaton-felvidéken ez drágább lenne.
A régészeti feltárás viszont mindenképpen problémás lehet. Arra csak azt tudnám tanácsolni, h ha kiderül, h lelőhely van a telketeken, akkor én a helyetekben visszaadnám az önkormányzatnak, mert az tényleg rengeteg pénzt elvihet.
Ertem, latod igy maris mas helyzet van. Konnyuszerkezetest teljesen kilottetek? Ilyen helyre lehet, hogy azt csinalnam inkabb (bar amugy nem szeretem, de egyreszt nem kell szakembert keresni egy ismeretlen udulotelepes reszen mert ugye jonnek azok akiktol veszed, es pont azt kell nektek csinalni, ami mar majdnem ugyanaz mint a felujitas (burkolas ilyesmi). A kinezet ettol meg boven lehet falusi. Bar abba meg a dupla garazskapu eleg fura foleg pinceben... de ez attol fgtl hogy tegla vagy nem. Oszinte leszek, en nem szeretem a konnyuszerk-et, de belatom, hogy van elonye ilyesmi helyzetekben. Egy hangyanyit talan olcsobb is, illetve jobban lakhato feligkeszen mint a teglas. Nem beszelve arrol, hogy a 7,5m nehezen kihasznalhato, es ott sokat szamithat a konnyuszerk. vekonyabb fala is. Ablakkal meg riaszto nelkul ne hagyjatok ott telire, mert kikapkodjak az ablakot (az nagy ertek), riaszto viszont nem lehet ablak nelkul mert a levego mozgasa beindithatja (nalunk ha nem is az, de a 2 foliazott ajto kozul az egyiken bemaszott macska csinalt riasztast a felkesz hazban -- igaz, riasztozni muszaj volt, mar elotte probaltak a lamberiat meglovasitani azt meg foldon fekvo koraban).
Koszi a valaszt. A mi telkunkre beepitesi kotelezettseg van, ill. 10 evig nem adhatjuk el, mert falufiatalitas miatt kedvezmenyesen vettuk. (Balatonfelvideki kis falu.) 14 km van a ferjem munkahelye ettol a telektol. En GYES-en vagyok. (Hitelkepessegunk is csak romlik ezaltal.) Muveszlelkek jarnak le nyaralni ebbe a faluba, de ahol az onkormanyzat osztott telket, ott meg azert vannak szabad teruletek is. Masik negativum, hogy regeszeti feltaras ala vontak a teruletunket, miutan megvettuk, igy ha valami elokerul, annak a feltarasi koltsegei is minket terhelnek. Mi ezt a hazat hosszabb idore terveztuk, de nem minden evben szeretnenk lakni, mert esetenkent kulfoldon is tartozkodunk.
Igazabol a munkadij es az anyagdij realitasa erdekelne, mert mi sokalljuk. Csepai cserepet, Porotherm teglat terveztek bele. 7.5 m x 16 m a haz. Paraszthaz jellegu a Nemzeti Park eloirasai szerint. Itt csak az a bokkeno, hogy ez a szerkezetkesz ar, messze meghaladja a rendelkezesunkre allo kereteket. legalabbis eloregondolva, be kellene a telket keriteni, ablakokat kellene csinaltatni stb, hogy bezarhato legyen a haz.
Mar azon is filozom, hogy bukoval visszaadjuk a telket az onkormanyzatnak, meg a tervrajzkeszites arat is elbukjuk, meg az illeteket is amit kifizettunk a telekre. A hasznalt hazak felujitasaban mi jobban otthon lennenk, mert csaladi vonalon ebben lenne segitseg. De a komuvesmunkaban nem vagyunk jaratosak.
En mar egy eve mondtam, hogy olcso telekre felepitett haz amint kesz kevesebbet er, mint amit rakoltottel... Mas kerdes, ha valaki azert valasztja a helyet, mert az tetszik neki, es gyakorlatilag soha nem akarja eladni (vagy mint az autonal, ott is a hasznalati ertek pluszai miatt veszik meg az uj autot is joval dragabban felet egy ev alatt elveszitve az ertekbol). Masik ket lehetoseg: 1. hasznalt haz es atalakitas (de csak akkor, ha ranezesre keveset kell csinalni hogy kedvetekre valo legyen!) 2. vallalkozotol venni hazat (ilyet Gyalon lattam ikerhaz es kb. annyiba volt a fel telek meg 100-110nm haz idegeskedes meg minden nelkul amibol mi azt feketen se tudtuk volna felhuzni plusz telek stb.) Ha idoben bekapcsolodsz akkor lehet a hazon meg varialni is... Szoval a kerdes az, hgoy mire akarod azt a hazat, es mennyire a piaci erteke szamit neked, vagy mennyire inkabb a hasznalati. (Mi egyebkent kinyogtunk egy dragabb, bar ott meg mindig olcsonak szamito telket Pomazon, de igy kb. a telek arat felfele ugrotta az ingatlan ara amikor elkeszult, na jo ez eufemizmus mert nincs kesz de kesz arban tuti. Igaz evtizedekig nem tervezunk elkoltozni belole.) Masik szivas a kis forgalmi erteken a hitelezes...
Tanacsra lenne szuksegem. A hazunk tervrajzat epp engedelyeztetjuk, amit falun szeretnenk felhuzatni. 138 nm alapterulet, 100 nm hasznos. 70% alatt pince van, amiben dupla garazs is benne van. Vasbeton monolit fodem szukseges, a haz alatt elhelyezkedo garazs es a felette indulo kemeny miatt. Sidel kemeny lesz, egy dupla es egy szimpla. Kaptunk szerkezetkesz allapotra egy arajanlatot. Nincsenek benne a nyilaszarok, sem a dupla garazst zaro kapu sem. Ha ennek duplajara vennem a hazunkat kesz allapotban, akkor felmerul bennem a kerdes, erdemes-e 30 millas hazat falura epiteni. A vegosszeg 15.4 milla. (szerkezetkeszen) 7.5 M az agyag, 4.8 M a munka, +20% afa. Az arajanlat teteles, tehat az utolso nm teglaig visszanezheto. Mi sokalljuk. Nektek mi a velemenyetek? Elore koszonom a valaszokat.
Nálunk a munkadíj 2000 Ft/nm volt, az anyagdíj az ugyebár attól függ hol veszed a cuccokat. A térkövek + kétszer rostált sóder. Ha igazán jót akarsz akkor alábetonoztatsz hogy biztos ne sűllyedjen meg később. (Nekünk így volt 2000 Ft/nm!) Mondjuk a betonnak való sem ingyen van...
Engedélyezik, ha zárt rendszerű. Mifelénk még pöcegödörnek is hívják, amit szippantanak, de a hivatalos megfogalmazás egy kis eufémizmussal tényleg zárt szennyvíztároló létesítmény.
Folyamatosan a derítőt emlegeted, pedig tudomásom szerint azt már nem engedélyezik. Nálunk legalábbis kifejezetten zárt szennyvíztároló tartály létesítését követelik meg. A derítőből tudtommal elszivároghat a víz, tehát nem zárt. Esetleg nálatok a derítőt is engedélyezik?
Hú, az igazság odaát van:o))) Egyetértek az előttem szólókkal.
A helyzet szvsz nyilván annak a függvénye, hogy az építkezés idején van-e csatorna a településen. Ha van, akkor érthető a rákötési kötelezettség, mert az nem drágább, mint egy szabvány derítő létesítése. Abban az esetben, ha nincs szennyvízcsatorna, akkor marad a derítő, vagy a házi szennyvíztisztító. Az utóbbi is zárt rendszerű, a környzetkárosító anyagok 3 lépésben kerülnek kiszűrésre, és a csak a tisztított víz távozik a rendszerből (a nagyközségi szennyvíztisztítókhoz hasonlóan), a káros anyagokat másfél évente el kell szállíttatni.
Szóval szerintem az, hogy zárt rendszerű, annyit jelent, hogy a káros anyag a rendszerben marad. Ugyanis a derítő sem szó szerint zárt rendszerű, néhányan szmötyistül búvárszivattyúzzák ki a tartalmát a kertbe. Azért nem értem a hatóságot, mert az utóbbi jócselekedet a házi szennyvíztisztító esetében szóba se jöhet.
Még egy feltevés: ahogy Lacivill is írta, az építéshatóság azért is ösztönözhet a derítő telepítésére, mert arról az általa említett tények tükrében nagyobb valószínűséggel köt majd rá a tulaj a község szennyvíztisztítójára, mint akinek hasonló van kicsiben a kertjében. Bocsánat, amiért ilyen hosszúra sikeredett...
Szóval mindenfelé arra hajtanak, hogy at emberek bekössék a szennyvízet a csatornába. A régi tulajoknál úgy kötelezik a népet, hogy meg kell őrizni a szippantós számlát, és a víz köbméter meg a szippantó különbözete után akkora díjat kell fizetni mintha csatornába menne a cumó.
Szerintem ha megfelelő bizonylatokkal rendelkezik, akkor telepíthető. Hiszen ez sem rosszabb, mintha a csatornában összegyűjtött szennyvizet az esetleg ugyanilyen elven működő nagy víztisztítóba vezetik. Persze legegyszerűbb azt mondani, hogy nem felel meg...
De ez a helyi építési szabályzattól függ, lehet, hogy nálatok ezért nem az. Talán megvizsgálják, hogy anno mindenki vagy a többség befizette-e a hozzájárulást, ha igen, akkor kötelező, ha sokan nem tudták, akkor meg nem.
Én elfogadnám, sőt támogatnám az ilyen szivárogtató berendezések telepítését, de ez akkor sem zárt rendszerű! Nem felel meg az előírásnak, emiatt nem engedélyezik, ezt mondta az építéshatósági osztályon a muki. Ezzel szemben az ilyen berendezést gyártó cégek prospektusán ott virít öles betűkkel, hogy engedélyezik és telepíthető, meg EU-kompatibilis stb. A szippantós kocsi igencsak drágáért jön ki.
Nem lehet kötelező rákötni (mivel nem kevés pénzbe kerül), nálunk sem volt az, az idősek nem is tudtak maradéktalanul. Sajnos Kecskemét környékén nem várható, hogy 10 éven belül lenne csatorna, pedig én is azt preferálnám. A derítőtől valamiért viszolygok, ezért maradt ez a megoldás.
Én a fúrt kutam miatt nem akartam ilyet hanem mindenképpen zártrendszerűt.
Mégpedig olyat ami valóban az.
A Szebeton (Szentenrei Betongyár) készít vasbetonból ilyeneket különböző méretekben. Minőségi bizonyítványos, minden önkori elfogadja. Ha lesz csatorna, lehet gyűjteni bele az esővizet.
"nálunk házi szennyvíztisztító lesz, reméljük beválik, és akkor később sem kell majd rácsatlakoznunk a csatornára"
Én is érdeklődtem ilyen házi szennyvíztitsztítót forgalmazó cégnél, és ott erre a kérdésre azt mondták, hogy ha lesz csatorna, akkor kötelező arra rákötni, tehát csak rövidtávú megoldás lenne számomra. (Ezért nem is ajánlották)
Nem! A szennyvíztisztítás 3 különböző kamrában zajlik (anaerob, aerob... ) baktériumok segítségével. A kijövő vizet akár elvezetheted egy tárolóba és szétlocsolhatod, mehet a WC tartályba, stb., de mi télen nem tudnánk hova rakni, így az esővízhez hasonlóan föld alatti csőrendszerrel csepegtetjük szét.
Félreinformáltak. A derítő esetében - akár zárt, akár nem - a szmötyi szivárog, és szippantás után sem lesz környezetkímélőbb az "anyag" (arról nem is beszélve, hogy néhány intelligens ember a kertjében locsolja szét). A biológiai tisztítóberendezéseknél (az iparihoz hasonlóan) 95-98%-ban tisztított vizet kapsz (több hatóság bevizsgálja, együttes engedélyük kell hozzá), így én pont nem értem, miétr racionálisabb az első.
Tudomásom szerint csak és kizárólag zárt emésztőt szabad építeni. Azaz ezek a gyökéröntözéses szivárogtatós berendezések nem felelnek meg az előírásnak. Nekem ezt mondták legalábbis és bizony van benne ráció!
