Nem kémiai reakcióról van szó, egyszerűen egy rakat növényvédőszer - köztük az említett is - sokkal jobban oldódik alkoholban mint vízben, ennek következtében alkohollal együttes szervezetbe jutásuk esetén kisebb mennyiség elég súlyosabb mérgezés kifejlődéséhez. (de ilyen például az összes szintetikus pirethroid is, a Decistől a Cyperkill-ig)
Na ezt aztán végkép nem ajánlanám hogy permetezés előtt vagy után alkoholt fogyasszon valaki főleg akkor ha nem használ gázálarcot. Régen több baleset illetve haláleset volt pl Bi58- al permetezőknél hogy alkoholt fogyasztottak.
Úgy tűnik, hogy az én lótetűim, nagyon józanéletűek. Hiába raktam a földbe leásva üvegeket és öntöttem bele sört. Nem érdekli a lótetűket. Azzal a módszerrel, amiről képet is raktam föl, ha nem is nagy hatékonysággal, de azért működik. 3 nap alatt 5 db lútetűt fogtam.
Hát ez sajnos nem atka, vagy szárazság, mint amit olvastam lentebb... De az atkafertőzésről egy jobb nagyítóval is meg lehet győződni.
Szerintem inkább valami gomba. Többször előjött már itt ugyanez a jelenség, nekem is van tujám, ami produkált hasonlót. Miután olvastam róla Antisystemtől, sikerült kikezelnem. Score (III. kat.), vagy Folicur Solo (II. kat.) menjen rá Dithane-al, Wuxal-lal és tapadásfokozóval. Én elkezdeném alul intenzívebben locsolni (szereti) és a kezelést két hét múlva megismételni.
Ez a kezelés tartalmaz felszívódó és kontakt gombaölőt, valamint lombtrágyát a kondició javításához.
Hát ez nem atka. A tuják elég csúnyán reagálnak a vízhiányra, plána az ilyen szép méretes példányok. Mivel örökzöldek az őszi, téli időszakban is kell megfelelő vízellátás. A mostani enyhe télben pláne. Az elszáradt ágakat le kell vágni, pofásra igazítani őket, és gondoskodni a megfelelő vízellátásról.
A következő érdekes reakciót figyeltem meg: A konyha ablak párkányára virágládába pistikéket ültettem, nagyon szeretem, májustól, míg meg nem fagynak, ontják a virágot. Dél körül 1-2 órát nagyon tűz a nap. Úgy láttam, el fognak pusztulni, mert a leveleik összepöndörödtek és sokkal zöldebb színűl lett. Levettem és félárnyékba tettem. Miután elment a nap, visszatettem, de addigra a levelek kinyíltak és színűk is normalizálódott. Ma tettem még egy kisérletet, de nem vettem le a párkányról. Amikor a nap tűzött levelek összepöndörödtek, kicsit lekonyultak, miután a nap elment, normalizálódtak. Lehet, hogy védekezik a növény, hogy minél kisebb felületet érjen tűző nap? Nem vízhiányos állapot, az biztos. Nagyon szeretik a vizet, azt tudom.
Mospilannal permeteztem 05.13-án, 14 nap az ÉVI, tehát 05.27.- én már lehet enni a gyümit? Napra pontosan be kell tartani az ÉVI-ket, vagy kicsit azért rászoktak hagyni a gyártók pár napot?
Actara sc-vel, beöntözéssel szeretnék próbálkozni.Alma, körte,stb kb mennyi bekevert permetszert lehet egy gyömölcsfára önteni,és milyen messze szivároghat el a permetszer?
Vettem egy oyama liliomfát, és a levelein sajnos foltok jelentek meg! Az leírás szerint a savanyú talajt kedveli, ezért a gödörbe rododendron földet tettem. "Napos és félárnyékos helyet is egyaránt kedveli, nem kényes, teljesen télálló" ezért napos helyre tettem! Mi lehet a baja, nagyon sajnálnám ha tönkre menne! Remélem tud valaki segíteni! Előre is köszönöm!
Problémáim vannak már évek óta a lótetűkkel. Szét rágnak mindent a kertben. A burgonya is úgy össze van rágva, hogy mire kifaragom a lyukakat, addigra alig marad belőle valami. Keresgéltem a neten a probléma megoldásra. Találtam több féle szert lótetű ellen, de végül, kiderült, hogy nem lehet már kapni javarészét. Az Arvalint még lehet kapni, ami ritkított az állományon, de még mindig maradt bőven. Ráadásul most már annak is az ára eléggé borsos. Tegnap csináltam csapdát nekik. Kiváncsi leszek, hogy mennyire lessz hatásos. de szerintem, ez is csak valamennyit fog enyhíteni a gondon. Cserepeket raktam akadálynak és közéjük pedig dunsztosüvegeket tettem gyűjtő edénynek. Ma reggelre a 14 db üvegben találtam egy felnőtt és egy kölyök lótetűt. Így csináltam a csapdát.
A kert pedig ilyen lyukacsos.
Itt a topikban is rákerestem a lótetűre és amire jobban odafordítottam a figyelmem, az a borsóliszt + Actara kombináció. Visszajelzést nem találtam, hogy mennyire hatásos? Tud valaki, valami tapasztalatról beszámolni erről a módszerről?
Van még ez a biológiai módszer, Nemastar használatával. Ennek a hatásossága is érdekelne, ha valaki tudna valamit róla írni, ami nem a gyártó és a forgalmazó leírásából való. Az árát megkérik rendesen, de ha nem elég hatásos, akkor nem szeretnék ennyi pénzt kidobni az ablakon.
Ha van valakinek, egy kipróbált és jól működő módszere és megosztaná velem, azzal nagy örömet szerezne nekem.
A cseresznye problémájáról a cseresznyés topikban volt szó légyege , hogy sok volt neki a virág kötés az időjárás pedig kedvezőtlen , ezért részben ledobja a termést . Országos probléma , de főleg a nyugati országrészben . A repedés és a penész csak hab a tortán . A védekezés ellene az , hogy az un . stressztűrését erősítsük , különböző módszerekkel .
Az őszibarackon levélen vírusos eredetű foltosság van , ez is tulajdonítható az időjárás okozta stressznek és persze a fertőzött egyednek . Ezzel kapcsolatban is csak azt lehet mondani , mint a cseresznyénél a stressztűrést kell erősíteni , permetszer nincs ellene . Most , hogy melegszik a levegő az új leveleken remélhetőleg nem lesznek majd tünetek .
Hát ez nem lett olvasható, így bemásolom ide a szövegét:
A levéltetvek elleni küzdelem egy folyamatos, végtelennek tűnő, évről-évre jelentkező, szűnni nem akaró növényvédelmi probléma. Szerencsére minden gyártó kínál megoldást ellenük. Kiváló levéltetűirtó szerek ezek.
Voltak!
Köszönhető ez részint a levéltetű és a vegyszer között kialakult „evolúciós versengésnek”, az élni akarásnak, amely a levéltetű gyors fejlődéséből, gyors generációs váltásából fakad, valamint azon kereskedőknek, akik mindig ugyanazt a két megoldást adják a vásárló kezébe. Úgy hívják ezt a nem szándékosan okozott jelenséget, hogy rezisztencia.
További problémát jelent, hogy a bevált, és még működő készítményeket, melyek ráadásul egyedüli hatásmóddal rendelkeznek, II. forgalmi kategóriába sorolnak (pl.: Chess 50 WG), és emiatt várhatóan a kis kiszereléseik el is fognak tűnni a piacról.
A felhasználói visszajelzések egyformák, csak néhány közülük:
„nem viszi a zöld levéltetvet” „nem viszi a fekete levéltetvet” „mit vigyek kerti tóba, ami nem bántja a halat…stb?”
A Teppeki 50 WG új, a levéltetvek számára ismeretlen, felszívódó (szisztemikus) hatóanyagával, egyedülálló tulajdonságai és másokétól eltérő hatásmechanizmusa következtében eredményesen veszi fel a harcot az alkalmazott inszekticidek sorába illesztve.
Hatásos a „zöld-”, a „fekete-” levéltetű ellen is, sőt! Végfelhasználói, házikerti kísérletek szerint dupla dózisban hatékony a liszteske és a tripszek ellen is.
Kerti tóban egyedüli megoldás a Teppeki 50 WG! Nincs más lehetőség! Köszönhető annak, hogy vízi szervezetekre gyakorlatilag veszélytelen, besorolás szerint: „vizekre nem jelölésköteles”.
Méhveszélyesség szempontjából szintén nem jelölésköteles, virágzásban is felhasználható. Kíméli a hasznos élőlényeket, a levéltetvek természetes ellenségeit, köztük pl.: a katicabogár lárváit, melyek nagy mennyiségben pusztítják a levéltetveket.
A legkisebb felhasználói igényeket is kielégítve kétféle leveles kiszerelésben áll a vásárlók rendelkezésére. Nem kell a szert adagolni, mérni, osztani-szorozni, tárolni, a saját vízfelhasználáshoz igazodva tudjuk a kiszerelést kiválasztani. Talán a legolcsóbb hatékony megoldás a levéltetűirtásra. Mindezek mellett, hosszú ideig védi a növényt, hatástartama 12-14 nap.
