Mi a fény? Muszáj jobban megfogalmaznom az álláspontom, ha az "OLBERS ővet" magyarázni akarom!
A FÉNY A TÉR ELEKTROMÁGNESES (EB), ÉS GRAVITÁCIÓS (ME) MEZŐINEK OLYAN HARMONIKUS, SZINUSZOS, EGYMÁST 90o FÁZISELTOLÁSSAL KÖVETŐ VÁLTOZÁSA, AMELYNEK SORÁN E KETTŐ EREDŐ TELJESÍTMÉNYSŰRŰSÉGE ( S(F) ) IDŐBEN ÉS TÉRBEN ÁLLANDÓ!
A gravitációs mezőt a számításokban a fény tömege, pontosabban "sűrűsége" prezentálja majd, abból kindulva, hogy a kettő elválaszthatatlan: ahol van tömeg, vagy sűrűség, ott van gravitációs mező is. (A definicióban viszont az azonos nemű tényezőket volt célszerűbb feltüntetni, hiszen bármely átszámításhoz a G tényező úgyis állandó.)
I. A FÉNY teljesítmény sűrűsége: S(F)= S(EB)+S(ME)= konstans. [erg/cm^2/s;.... W/m2]
Vagyis a fény pillanatnyi teljesítménysűrűsége, amely az elektromágneses. és mozgási hányadok összege: időben és térben ÁLLANDÓ! (Nem tünik el...!)
II. Az ELEKTROMÁGNESES MEZŐ TELJESÍTMÉNYSŰRŰSÉGE, mint a fény egyik összetevője (POYTING vektor) időben és térben szinuszosan pillanatonként változik: S(EB) = Emax*Bmax*sin^2(omega*t)/nüo
III: A MOZGÁSI TELJESÍTMÉNYSŰRŰSÉG, mint a fény másik összetevője, amely egyfajta tömegáram -vektor (ez ugyanis időben és térben 90o eltolással, szintén szinuszosan (cos) pillanatonként változik): S(ME) = (ró)*c^3 *cos^2(omega*t)
Ahol (ró) kg/m3: a fény sűrűsége, ami persze talán új fogalom. Ha lesz időm, értelmezem. Ha nem, lehet ellenérvetek. (fénynyomás ugye van, miért ne lehetne fénysűrűség is?)
Mint ismeretes: sin~2(omega*t)+sin~2(omega*t)=1
Valahol később talán szerepeltetném a közeget is, amelyben fény halad, a teljesítmény szórodást, a törésmutatót, stb.
Vagyis (ró) alkalmas megválasztásával a fény tényleg állandó teljesítményű, annak ellenére, hogy mindkét összetevő benne szélsőségesen változik. Mindenesetre a képletből adódik: (ró) roppant kicsi.
A definició által: 1. Megszűnik a kifogás, hogy a fény szinguláris, mert időben és helyben számtalanszor megszűnik, anélkül, hogy helyette valami más történne. 2. Minden "tömeget" jellemző jelenség, a fény relativisztikus elhajlását beleértve, így megmagyarázható. 3. A fény szállíthat tömeget, lendületet stb, ahogyan azt teszi is. 4. A fény szállít gravitációs, és elektromágneses teret egyaránt. 4. A fény egy olyan hiányzó részecske, amely egyesíti ezt a két fontos mezőt (elektromágneses, és gravitációs) 5. A fény definiciója- hogy ELEKTROMÁGNESES HULLÁM- MEGTÉVESZTŐ! A fény= fény, vagy elektomágneses-gravitációs hullám (EM-G).
(Előttem az özönvíz, vagy ami valószínűbb, az üres űr?)
Az Univerzumunk-mint egy mag:- az életünk csirája. Hogy csak Földünken nyílt meg, vagy más égitesteken is, nem tudhatom még. A fősorozatbeli csillagok hasonló időben, és feltételezésem szerint hasonló körülmények között jöttek létre. A folyamat, amely tömegből és információból életet gyárt, lassúnak tűnhet- de lehet talán gyorsabb is. Hogy más univerzumokban, (amelyek létezhetnek) is kinyilhatott, vagy tán már el is hervadt, azt sem tudhatom.
mmormota Két évvel ezelőttig nem érdekelt a csillagászat. Átlagos, és speciális műveltséggel kezdtem érdeklődni. Tőletek is sokat tanultam. Kialakult egy viszonylag kerek világképem, ami nagyon szerteágazó. Kis lépés az emberiségnek- nagy lépés nekem. És most úgy tűnik, hogy a magam számára feltett kérdésekre meg tudok felelni. Másfelől meg belenyugszom, hogy nem tudok mindenre. Azokat-fel sem teszem.
Muszáj hogy legyen közepe, ez a tapasztalat. Tudod, nekem a mi UNIVERZUMUNK, amely EM-zárt, ugyanolyan, mint bármely más fekete lyuk, vagy égitest, vagy egy focilabda, (hogy híveket szerezzek a tudományos eszméimhez.) A VILÁGMINDENSÉG persze-az más, arról egyelőre semmit sem akarok tudni is! Sem hogy kocka, sem hogy pont...Olyan, amilyen.
Legfeljebb csak feltételezem hogy ritkább, mint a mi Univerzumunk, amelyben kb 100 nukleon van átlag 1 m3-ben.
De valószínűleg rengeteg EM zárt univerzumot tartalmaz még, amelyekben vidám élet folyik, plusz némi elemi részecske ködöt, amelyek néha kollapszust szenvednek (LITTLE BANG), és létrejön belőlük egy újabb univerzum.
Szórakoztató Világmindenség ez, nem is bánt, hogy többet nem tudok róla. Hiszen még a saját Univerzumunk sincs messze föltárva. Mit, föltárva- a létezését sem ismerték még el!
Ja, a BIG-BANG nál nincs kezdőpont? Sem közép? Akkor hogy indult a mecs?
"Befelé persze kisebb, mégpedig arányosan." Ez csupán homogén eloszlásnál lenne igaz.
Valójában az égitestek eloszlás analógiája érvényesül.
A földön a gravitáció maximuma 2/3-ad sugárnál, a gázbolygókban, Napban még közelebb van.
Így az UNIVERZUMUNK gravitációs alaptónusa (az égitestektől távol) is egy haranggörbe szerű: - középen nulla - valahol a fősorozatbeli csillagoknál a maximum - ez az Olbers övig csökken monoton - utána hirtelen csökken, hogy az eseményhorizontnál- megváltozott iránnyal újra nőjön. Így a Naprendszernél valszeg kevesebb csillagászati egységre érhető el a jelzett szuperpozició, mint számítottam.
(Ennyit szoktam írni arról, amihez nem értek.Tragikus lenne, ha értenék is hozzá!)
Gézoo Különben az UNIVERZUMUNK gravitációja a jelzett ővnél meg fogsz lepődni, milyen nagy! 1,1E-9 m/s^2
Ilyen ott a gravitációs gyorsulás. a=4(PI)/3*G*(ró)*R m/s^2
ró=3E-26 kg/m3- ez kb 100 db nukleon egy m3-ben. Ez most erről a legpontosabb adatom...három értékes jeggyel.
Befelé persze kisebb, mégpedig arányosan.
Nálunk, a Naprendszernél a becslésem szerint kb. a fele ~5 E-10 m/s
Az is megmondható, hogy ez a nagyságrend milyen távolságban szuperponálódhat úgy a Naprendszer gravitációjával, hogy az eltérés 1 ezrelék, vagyis a Pioneereknél is észlelhető legyen. Számításom szerint 74 CSE (csillagászati egység= Nap Föld távolság) adódott.
Így a Pioneerek csavargását okozhatja az UNIVERZUM gravitációs alaptónusa, ahogyan én hívom, és amin valaki jót nevetett...
Mindegy, hogy hidrogénmolekula, de mennyi a felezési idejük? Elég lesz? Hiszen vagy utolérik az Olbers övet, lemaradnak, vagy túlhaladnak rajta, ha van tartalékuk. Hiszen, ha csak nincsen a hátukban (hogy moderáljam magam) egy rakéta, valahol sokkal korábban energiát veszítve PÁLYÁRA KELL, HOGY ÁLLJANAK! Kör, vagy elipszis, ahogyan puffan.
Vagy bekebelezi őket az Univerzumunk valamely objektuma...
Hiszen még a fénnyel is ez történik.... csak az UNIVERZUM SCHWARZSCHILD sugara felénél. Nem tehetek róla, ez jött ki...ha számoltam. De tegyél fel még kérdéseket. Erre válaszoltam.
Tekintsünk két fémlapot egymástól bizonyos távolságra, valamint alacsony frekvenciát, rádióhullámokat.
Ez azért egyszerű eset, mert a fémlap anyagából így csak egy tulajdonság dominál, az, hogy vezetési sávú elektronok vannak benne, kevésbé fennkölten: elektromos vezető. Azért ez a tulajdonság dominál, mert az alacsony frekvencia miatt a fotonok energiája alacsony, nem tudnak elektronokat kiléptetni a fémből, még kevésbé beleszólni a fémet alkotó atomok belügyeibe.
Egy ilyen elrendezés természetesen erősen befolyásolja a környező elektromágneses teret, pl. tükörként visszaver a méreténél lényegesen rövidebb hullámhosszú EM hullámot. Jól leírható a viselkedése a Maxwell egyenletekkel, az egyenletekben mint vezető felület jelenik meg.
Na most, ennyi hosszadalmas bevezetés után, jöhet amiért ezt mind leírtam.
Legyen most annyi a különbség, hogy a két lemezen legyen elektromos töltés, tehát alkossanak egy feltöltött kondenzátort. Ennek értelemszerűen van egy saját elektromos tere.
Viszont a környezetben levő elektromágneses hullámokat pont ugyanúgy fogja befolyásolni, akár fel van töltve, akár nincs.
Az Olbers és mellette a Fermi paradoxon is az idegen civilázációk keresőinek vesszőparipája. Számtalan cáfolata van az Olbers paradoxonnak, van olyan is, amely a BIG-BANG elméletét veszi alapul, hogy még vagy már nem érhetett ide más csillagok fénye. Így lehet, hogy Asimov is, akinek a műveit nagyon kedvelem, talált cáfolatot, vagy bizonyítást, és írt ilyesmiről. Én is írtam egyet, mert jó a fantáziám, persze messze nem annyira mint, neki. De eszembe jutott valami, ami neki nem, hogy mi történik útja közben az EM energiasűrűséggel? És első lépésként ezt absztraháltam. Egyébként, lehet, hogy meg kell változtatnom, bár most még elég gömbölyű. De senki nem próbálja cáfolni igazán, így még meg sem védhetem...
Olbers Őv= az Olbers paradoxonnak megfelelően- aki felvetette, hogy miért sötét az éjszaka, ha a világmindenség mélyében integrálva a csillagok fényességét- vakitó fényes lenne minden mindig.
Az én válaszom: a fény, mint tömeg 1-se kozmikus sebessége által generált őv (pontosabban gömbhéj- Olbers-héj?).
Ebben az EM minden irányban keringhet- az EM-ek nem találkozása nem kizárt.
Nem ismerem a rézecskefizikát, így nem tudom milyen a Pi mezon. Gondolom, sokáig él, hogy kibirja az utat, de egyébként van tömege, és háta. Mivel nem tudnak a fénynél gyorsabban haladni, valszeg az Olbers ővön belül lennének még. De mit jeleztem, a tágulás fékeződik, és Univerzumunk SCHWARZSCHILD sugarának felénél leáll. Becslésem szerint ez jóval távolabb van, mint 70 Mrd év. Vgyis nem éri el a táguló horizontot. Ha viszont leáll az Olbers őv, akkor persze elérheti. elvileg persze át is lépheti, és átkerül az eseményhorizont, és az Olbers őv közötti térbe, ahol őszintén szólva nem tudom, mi van. Minthogy ott azonban nem járt a lökéshullám, nincs, ami életre keltse.
Én úgy gondolom, hogy világunkat, az Univerzom Olbers őv alatti zónáját kettős búra "védi" a világmindenség ürességétől, és fagyától:
1. A SCHWARZSCHILD eseményhorizont. 2. Az Olbers Őv illeve a kettőjük közötti "termosz".
Lehet, hogy téves ez a világkép, de nekem jobb, és logikusabb, sőt-egyfajta "gondoskodó figyelmet" sugalló, mint a jelenlegi süket, fantáziátlan, sőt butuli elméletek... És én ragaszkodom ahhoz a gondolathoz, hogy ez a "gondoskodó figyelem" létező.
Gézoo Ezeket a gondolatok egy másik fórumban nyom nélkül kivágták, a topikom a szemétbe vetették. Itt is nyilván ez lesz a sorsa.
sajnálom, mert levezettem ott azt a képletet, amely az Univerzumunk strukturáját mint a SCWARZSCHILD képlet, és a fény 1 kozmikus sebessége tatalmazta. Az egy harmadfokú egyenlet volt, amely sűrűségléptékben nagyon érdekes következtetéskre adott alkalmat. E szerint- Univerzumunk a tágabb, ritkább világmindenség egy részének kollapszusaként (LITTLE BANG) záródott be (EM-zárt). Más hasonló Univerzumok is lehetnek.
Ekkor a középpont irtózatosan felhevült- a legnehezebbnél is nehezebb elemek repültek szét. Az első, leggyorsabb a gamma sugárzás frontja- 13,7 Mrd éve elhaladt, és rendezgette a galaxishalmazokat, amelyek szépen vigyázba várták ezt közel a helyükhöz. Az Olbers- ővet (sötétség) ez a front alkotja. Ez fény elő kozmikus sebessége (ha van tömege, mert van).
A második hullámfront a középnehéz stabil elemeké (vas..) ez kb. 6 Mrd éve haladt el, mert fele olyan gyors, mint a fény. Ez szállította a tartós fúziót megtámasztó vasat, és egyéb elemeket. Ekkor gyulladtak ki stabilan a fősorozatbeli csillagok.
A hamadik front nem járt még itt, reméljük nem is fog.... az a legnehezebb részek (a stabilitás szigete) elemeit tartalmazná majd. Valószínűleg nincsenek már.
Ez a kitérés a válasz elöl nem túl eredeti. Csak kérlen ne a másik módszereddel élj, amikor nem a kérdésre válaszólsz, hanem egy korábbi és nem neked címzett
hozzászólásomból szemezgetsz.
Szóval, a rés pereme mellett elhaladó fényre hogyan is hat a perem
anyagának e.m. mezeje?? Hiszen állítottad, hogy nincs rá hatással.
Ha nincs rá hatással, akkor mégis miért hajlik el a fény??? Mert hullám?
Ha pedig hullám, akkor pedig a kvantum szerű csomagját milyen létező
elmélettel lehet leírni? Mert Maxwell bácsi egyenletei nem a csomagok
leírásáráról híresek??
Bár nem értem, miért lenne agraesszív a tudatlanságom? Annak kellene
lenned neked is ha válasz helyett folyton tudatlannak neveznélek??
Piramisról, de igen lankásól- nézd meg a fotot! Az arány, amiről írok, reális. És ha tévedtem voln egy nagyságrendet, amiről írok is, akkor már nem érdekes az egész? Hogy vannakolyan helyek, ahol a víz látszólag felfelé folyik? Mert valamely nagy tömeg becsapja az egyensúlyszervedben lévő folyadékot? Igen is- becsaphatja- tudd meg tőlem! Ha senki nem mondta még... Ott álsz a sziklatömbb mellett, amely akkora, mint a Mont everest, vagy egy eflhőkarcoló mellett, és- nem a vízszintes tűnik annak! Szédülni is kezdhet, akinek jó az egyensúlyérzéke, mert minden más távoli ferdének tűnik.
Először is nem %, hanem %o, mert így irtam az ezreléket-nézd csak meg. Másodszor, ha megengeded, a nagyobb hatásvadászat kedvéért, és a fénykép alapján a nagyon lankás domboldalt is hozzáadtam. És a domb és a piramis együttes magasságát vettem 650 m-nek. Látszik, hogy az alapéle kb 5 km. A súlypont a magassága negyede, 163,333 m
A gúla térfogata a hasáb /3
V=5000^2*650/3*3000=1,62 E+13 kg
a= 6,672E-11*1,62E+13/163,33^2=0,0406
a/a=0,0406/9,81=0,00414 4 %o
Mi a probléma?
Nem vetted észre az ezrelék jelölést? Nem gondoltál arra, hogy a dombbal gyütt néztem? Valahol leíram, pedig. De végül is, a hegyek lábánál, szurdokoknál valós ez a jelenség. Nemrég mutattak is egy olsz fotót, ahol a víz látszólag felfelé folyik, éppen egy szurdoknál. 0,4% lejtés- ez a szakmám- mérnöki jelenség. Egy magas szikláshegység lábánál, akár a kanyonban, ez bizony tán még látható is.
Az nem megy, hogy a tömegéhez hozzáadod egy hatalmas hegy tömegét, aztán közel mész a súlyponthoz, és úgy számolsz, mintha az egész tömeg a súlypontban lenne... Így persze hogy bármit ki tudsz hozni.
Piramisról volt szó, nem hegyekről egyetlen pontba tömörítve.
Ne haragudj, de 1 nagyságrend (tízszeres) egy olyan becslésnél, ahol sokkal nagyobb bizonytalanság van a kiinduló adatokban...a tömegben, méretben stb? Nem vagy Te túl igényes? Ha csak tízezrelék, akkor már nem érdekes? Én ezt téma indítónak vetettem fel.
Számoltad egyszer is, hogy egy urán atom gravitációja milyen nagyságrendű, ha közel kerül egy hidrogénatom? Lehet, hogy elhanyagolható, de előbb ugye- megvizsgálnám... Mert érdekes kérdésnek tartanám...
Mindenesetre az Univerzum tömege akkor jó 3 értékes jegyig, ha a 13,7 Mrd év is jó. Emellett néhány fontos tényezővél még nem számoltam-ezt jeleztem is. És rengeteg módon közelítve hasonló érték adódott.... Ez viszont, egy megadott pontosságú....ami jó.
