Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
A Szélesszájú pöfeteg (Lycoperdon pratense) boncolása, sokadjára… hajszolom benne a bazídiumokat, nehezen adja meg magát (a vizsgált példányt Kabán 05.07.-én szedtem, azóta lúgos fürdőzik, festődik és már két ízben lufi volt a mustra… szivatgat a kis rohadék). De most végre egy friss példányban nem csak spóratömeget láthattam.
Az első kettő kép alföldi, a többi hegyvidéki. Szerdán átugrottam az Erdélyi-szigethegységbe, de egyelőre csúszásban vannak a gombák. A száraz és fagyos tél, valamint a hideg április és a furcsán eloszló csapadék érezteti hatását. Na, majd 27-én viszem át a csapatot gombászni. Ami késik, nem múlik.
Ma délután öttől a Békés Megyei Könyvtár Lipták termében gombaklub.
Szerintem ez se az "igazi" candida - már ha lehet ilyet mondani, mert meg kell majd nézni a holotípust.
én ezt nevezem annak:
Ennek szabályosabb az alakja, és az alján összeragadt homokcsésze van, ami idővel lekopik (lásd D. bovista). A másiknak (ha csak egy másik van) inkább szabálytalanabb az alakja (a tieden is látszik), és ami nagyon jellemző, hogy pergamenszerű, sokszor a termőtest magasságának felén is túlnyúló csészéje van, aminek a belső oldala ezüstös hártyával bélelt. Az előző bejegyzésedben lévőnél szerintem ez a nagy csésze teljesen leesett, így sima fenekű lett, az "igazi" candida-nál némi homokszemcse mindig marad. De ez csak a megfigyeléseimből adódó koncepcióm, remélem hamarosan a genetika is megerősíti.
A magyar gombászban csak az "igazinak mondott" fajleírását találod.
Legyetek szívesek és segítsetek nekem abban, hogy vajon milyen faj lehet az alábbi képeken látható gomba.
A másfél éves lányunk kezdte el bogarászni múlt héten a földet, majd egy marok 2-5 centis gumót szedtünk ki előle a föld felső rétegéből, kidobtuk. Egy árnyékos, 3 évvel ezelőtt feltöltött területen találtuk, fa métereken belül sehol. A képen látható gombát tegnap szedtem ki ugyanarról a helyről, a bebarnult teteje látszott ki, laikusként olyan mint egy tapló :-)
Segítségeteket előre is köszönöm, kíváncsiak vagyunk ez vajon mi, lehet-e veszélyes.
Gondolom akkor ez a tipikus habcsók alkatú (ahogy a Magyar Gombászban írtad) szintén zenész és nevezhetem candida-nak. (Ő is kabai szikes legelőről származik)
A hét elején kaptam egy fülest, hogy a Nyírségben már van „Boletus reticulatus var ethnicus”. Tegnap délután ezért megnéztem egy pár helyem (HB megyében), egy kis vörös tölgyestől eltekintve sehol semmi. A lényeg, hogy a hír igaznak bizonyult, mocorognak a nyári vareszek, de már fiatalon is tömegszállásként funkcionálnak. Gombapornak azért kitűnő lesz.
Helyes a meglátásod, Stropharia melanosprema lesz a gomba. Zselatinos hártyát nem tapasztaltam, csak kissé volt tapadós a kalapja, középen okkersársárgás foltosodással; ahogy ez a Feketéslemezű harmatgomba leírásánál jellemzőként szerepel. A melanosperma mellet szól a termőideje (a Gerhardt könyv VII vagy VIII hónaptól írta a Fehér harmatgombát), illetve az, hogy a Fehér harmatgomba lemezét inkább bíborbarnásnak írják (bár a neten volt róla fekete lemezű fotó is).
A kertünkben termett, először csiperkének, vagy tarlógombának néztem, aztán feltűnt a fekete spórapora. Örültem, hogy egy ritkább gomba a vendégem. A mikroszkópos határozáshoz nem értek, nem is biztos, hogy el akarok menni abba az irányba.
Látom, többen megadták a csapásvonal helyett a megoldást. Elég változatos a kalap színe, talán a lemezei alapján jobban felismerhető. Nemcsak marginata van egyébként a Galerina nemzetségben.
Nem hagyott nyugton ez a gomba, arra emlékeztem, hogy az erdő ezen részén már egyszer találtam valami ismeretlent amit sehol sem találtam és a fórumon kaptam rá választ. Csak az nem így nézett ki. No persze ez a mostani ázott jószág volt. És így elkezdtem visszakeresni, hogy az akkor mi volt. És meg is találtam, pont az amit te is mondtál a Piszkosbarna tőkegomba:
No ilyen latin nevet sem láttam még egy könyvemben sem....ilyesmit magamtól soha meg nem találnék. Nézegettem a neten, mind makróban, mind mikróban bele tudom látni mind azt amit én is láttam.
Még május 7.-én találtam Kabán szikes legelőn friss és deglett pöfiket. Voltak közöttük Disciseda-k is, most egy „ikerpár” síri nyugalmát megzavartam és a nagytesóból belet ontottam. A piszkos fehéres termőtestet még szikével is nehézkes volt átütni, meglepően kemény volt. Az ülepén már nem volt burokmaradvány. A szájnyílása nekem a szájnyílása kiemelkedő, egészen szimmetrikus. A kiontott béltartalom sötétbarna. A jószág átmérője nem sokkal több mint 1 cm. A spórák levegőn vizslatva ragyásak. A spórák némelyikén megfigyelhető a spóramérethez képest jelentéktelen méretű „csökszár” (aszem ez a pedicel). Méretüket még most sem tudom, hogyan mérjem. Azt hiszem mintázat nélkül kellene, nos ezért inkább nagyban csatoltam a levegőn és az olajban mért spóraképeket. (4,5-nél jellemzően nagyobbak, 6-nál kisebbek szerinetm). A spórák méreténél a kapillíciumok vastagsága kisebb. A kapillíciumok között kevés még a kvázi egyenesnek mondható is, leginkább hullámosak, sokuknál a hullámokra púpok szuperponálódnak.
Nekem ennyi volt kiolvasható, és ezekre alapozva nekem a Disciseda candida a legvalószínűbb megoldás. Nézegessem még tovább?
A batár Peziza boncolásra került. „Szerencsésen” a terepen néhány fotó készült (plusz egy pár a szomszédságában tenyésző „apróbb” hasonszőrűekről is), de legalább a söröm nem melegedett fel…. Szóval a terepi harvesztálást követő oktató által vezetett (D. Bálint) népgyűlési mustrán a Peziza varia megnevezés lett valószínűsítve (habitusra), és megemlítésre került, hogy képes böszmére megnőni. Természetesen elhangzott, hogy a biztonlátást alátámasztóan azért mikró szükségeltetik. Belenéztem, már volt dolgom egyszer P. varia boncolásával. A látottak alapján szerintem ez az óriás is az. Mit gondolsz, kell e még kétségeknek ébrednie, mit kell még jobban megnézni?
