Ez az utolsó fenyöféle, amit megtartottam az apró kertben; egy szép nagy majdnem tökéletesen gömbformájú óriási és öreg tiszafa. Egyfajta árnyékkertet nevelek alatta. De most valami tragikus történt vele: míg kívülröl szép zöld maradt, tele friss hajtással, a belseje teljesen elszárad, mégpedig teljesen egyszerre mindenhol, és kilószámra dobálja le a leveleit az alatta élök nyakába. Mi van vele és mit tegyek ellen?
Lásd a Decis viszi a növényt szívogató tetvet, tehát fel fog szaporodni a helyébe az ugyancsak növényt szívogató fitofág atka. És hát valójában ez a trend tényleg a pirethrinek általánossá válásával következett be, csak épp azért, mert az addig használt szervesfoszfátok-karbamátok a fitofág atkákat is vitték, a pirethrinek zöme meg nem vagy kevéssé.
Nem teljesen értem az összefüggést a tetvek kiirtása és az atka felszaporodása között. Attól miért lesz több atka, mert a decis eltávolítja a tetveket?
A predator atka (Typhlodromus pyri) terjesztője adott ki tájékoztatást néhány éve, amelyen bekategorizálta a növényvédő szereket a ragadozó atkára való hatásuk szerint.
Az inszekticideket néhány kivételtől eltekintve erősen toxikus és ezáltal tilos használatúvá teszik. Az elterjedt, 3. kategóriás szerek mind ezek közé tartoznak: cyperkill, karate, decis, stb.
Azt értem, hogy a pirethrinek nem megfelelők atkák ellen, viszont az atkák felszaporodásáról pedig azt gondolom, hogy a természetes ellenségeik kiirtása miatt szaporodnak fel egyik évről a másikra (tehát nem azért, mert nincsenek kiirtva).
Tehát én azt a véleményt képviselem, hogy nem azért sok az atka, mert a pirethrin nem irtja, hanem azért, mert nem szelektíven lépünk föl a káros betolakodókkal szemben, hanem széles hatásspektrumú szerekkel - ezáltal még újabb kártevőknek kedvezve.
És nem, az ÉVI-t a termésnek a növényen kell kivárni, ahol rövidebb idő vonatkozik a konzervipari felhasználásra (pl. uborkánál, paradicsomnál már láttam ilyent) az akkor az engedélyben külön szerepel. (meg olyan is van, hogy hosszabb, pl. a borszőlő kontra a csemegeszőlő, tudniillik a must erjedését a gombaölő maradéka jóval kisebb koncentrációban gátolja, mint ahogy az egészségre ártalmas lenne)
Hát, bocs ha ellentmondok, de szerintem pont az a probléma velük, hogy "nem irtják ki az élet minden csíráját" - hanem közepesen szelektívek... mert ugye az alapprobléma amivel szembesülsz amikor látod, hogy a tetvek, atkák vagy akármik elszaporodtak, hogy adva van egy populáció, egy életközösség, amiben kritikusan megborult a biológiai egyensúly, hisz valami el tudott szaporodni valami mást károsító mértékben. És ugye ezt szeretnéd valahogy rendbe rakni...
A tényleg "minden csírát kiirtó" szerek, mint a szerves foszfátok még valójában veszélytelenek, mert csinálnak egy "tiszta lapot" és a környezetből szépen elindul a betelepülés - remélhetőleg egyensúlyban lévő populációval.
Viszont az ilyen félszelektív cuccok, mint a pirethrinek azt fogják csinálni, hogy a populáció egyik részét kinyírják, aminek hatására - ugye a "horror vacui" általános természeti elven - amit nem nyírtak ki de ott van, az fog túlszaporodni. Lásd a Decis viszi a növényt szívogató tetvet, tehát fel fog szaporodni a helyébe az ugyancsak növényt szívogató fitofág atka. És hát valójában ez a trend tényleg a pirethrinek általánossá válásával következett be, csak épp azért, mert az addig használt szervesfoszfátok-karbamátok a fitofág atkákat is vitték, a pirethrinek zöme meg nem vagy kevéssé. Tehát a mai atkahorror oka valójában leginkább az, hogy az atkákat IS likvidáló szervesfoszfátok helyére az atkákra nem ható pirethrinek és neonikotinok léptek, szóval a szervesfoszfátok kiszorítása a kiskertekből szerintem - magánvélemény - tipikusan egy olyan át nem gondolt EU-trend volt, aminek több a kára mint a haszna - (mondjuk a növényvédőszer gyártók jól jártak vele, mert amit elintézett anno a szervesfoszfát 100 Ft/10 l áron, az ma egy neonikotinnal plusz egy atkairtóval 1000 Ft) - meg hát nekem a méhekkel érvelés is erősen falsnak tűnik, mert a méh-populációk szempontjából pont nem a kiskertnek, hanem a sok hektáros tábláknak van igazi jelentősége, és a méhészek sem a kertvárosban szoktak méhészkedni, meg nem is a falvak belterületén. Szóval ha méhet védek, akkor a biötvennyócat meg a reldant pont nem a hobbykertből szorítom ki, hanem a nagyüzemi táblákról, nem az 1 liter alatti kiszerelést vonom ki, hanem az afelettit. De mondom, ez laikus magánvélemény.
A dióval meg az a helyzet szerintem, hogy de, értelme van az atka elleni védekezésnek - nem véletlen engedélyezték rá a Flumite-t az utóbbi 2 évben - csak nem a nyár közepén, hanem akkor, amikor elkezd tavasszal levelesedni a fa. Mert egyébként rossz évben elég durva kárt tud tenni a lombozatban - és ezzel a termésben is az atka. A nyár közepi atkairtásnak dióban tényleg nincs semmi értelme, max esztétikai.
(tavaly ültettem át egy kisebb diófát, és banyek, a frissen gyökeredző fát úgy elkapta az atka, hogy ha nem megyek rá felszívódó Vertimeccel - termése még nincs idén - már kipusztult volna... majd holnap megpróbálom lefotózni, rendkívül látványos még most is az első levelek teljesen deformált, működésképtelen volta, és mellette az új, már normál levelek...) A nagy fákra viszont tényleg nem kellett idén, mérsékelt maradt az atka-kártétel... tavaly pl. kellett.
A ragadozó atkákkal és a többi hasznos élő szervezetekkel együtt használható rovarölőkről meg itt lehet tájékozódni pl:
Az a mellékhatása, hogy kiirtja az élet minden csíráját (ez a "széles hatásspektrum" jelentése), azt is, amit egyáltalán nem volna szükséges kiirtania.
Lásd a kolléga írását a predator atkát betelepítéséről. Amelyek egyébként mindenhol jelen vannak és rendszeresen karbantartott kertben "kártételi küszöbérték alatt" tarthatják az atkapopulációt - ami _nem_ azt jelenti, hogy nincs atka a kertben! Lásd Vétek Gábor írását a dió nemezes- és szemölcsös gubacsatkájáról, amelyekkel szemben teljesen értelmetlennek nevezi a permetezést.
De ha már itt tartunk, a körtelevélbolha problémák alapkőletétele is az első piretroidos permetezéssel kezdődik.
irigylésreméltó helyzet, hogy az atkaproblémát képes voltál lerendezni. Én sajnos olyan környezetben lakom, ahol augusztusban a környező kertek bokrai tele vannak a takácsatka hálójával, és senki nem törődik vele. Nekem sem a szépérzékem bántja a látvány, hanem tudom, tapasztalom, hogy minden tavasszal újra kell miattuk kezdeni a küzdelmet, mert ha nem, akkor gond van az eperrel, a paradicsommal, az uborkával és a ribizlivel meg az egyik almafával. Jelentős terméscsökkenést az epernél, az uborkánál meg a paradicsomnál tapasztaltam, amikor elhanyagoltam az atka elleni védelmet. Meg a feleségem virágainál (mályva, rózsa). Jelentős terméscsökkenés az nekem úgy fáj, hogy a levelek tönkremenetele miatt hamarabb befejeződik a szezon, mint ahogy azt az időjárás engedné (házikert, nem árutermelés). Pedig meg lenne a lehetőség október, novemberben is a saját paradicsomra. Ennyi. Ha esetleg beválik a szőlővesszőkkel történő ragadozó atka széttelepítés, majd megírom. Köszönöm, hogy leírtad a tapasztalataid.
Hosszútávú megfigyelésem, hogy minden mindenre kihat. Éppen ezért végzem el azokat a növényvédelmi feladatokat, amelyek szükségesek, és nem pedig azokat, amikre azt mondják, hogy van hozadéka.
Nem teszek például piretroidot szisztémikus rovarölő mellé, mert a rezisztenciatörésen kívül annyi káros mellékhatása van, hogy hitelt lehet felvenni további növényvédőszerek beszerzésére.
Ugyanez a gyomirtó - ha már a tyúkhúrt említed-, a homokos talajoknál gyomirtózás után szinte kötelező érvényűen megjelenik a tyúkhúr, ha csak nem telepítenek a földbe valamilyen egyéb növényt, ami kiszorítja.
Az atkaproblémát nem ismerem, annak ellenére, hogy tavaly tavasszal még importálni is sikerült őket külföldről, beszerzett növényeken. Azokat már a nissorun megtizedelte, a téli lemosózások pedig végleg kiirtották őket.
A környezet rendbetétele nálam úgy zajlik, hogy néhány hetente levágom a füvet. Na meg persze április legelején a kerítések tövében kinyomom a gyomot - és tele voltam tyúkhúrral! Mindkét szomszédom gondozatlan, elhanyagolt, a füvünk tele van a legkülönbözőbb gyomnövényekkel, más kérdés, hogy levágom/lekaszálom. De ennyi.
Csak azt akartam az egészből kihámozni, hogy a téli időszakban szerintem fontosabb az ellen védekezni, ami vegetáció alatt fejtörést okoz. A vegesol pl. az én értelmezésemben egy hobbikatyvasz, mindenre jó miközben nem jó semmire, mégis rengetegen fetisizálják...aztán persze szívnak mindennel :)
Saját idei tapasztalatom, hogy a libatop eszméletlenül jó levéltetű-nevelde...
Ha hagyom, több helyen is látom, hogy vastagon fekete a tetűtől. Imádják!
(Most, hogy írod a tyúkhúr atkás vonatkozását, beugrott, hogy többet is láttam, ami olyan furán tarka és nyeszlett volt. Akkor az lehet, hogy atka miatt olyan? Na, ezután majd jól megnézem a nagyítóval és ha atkás, akkor különös gondot fordítok erre is.)
Nézd, sokféle piros atka van... a piros gyümölcsfa-takácsatka első sorban szőlő és gyümölcskárosító. A bársonyatka egyik sem, mert ragadozó, pontosabban élősködő, elhalt állati (és emberi) hámszövettel táplálkozik, a növényen csak dekkol, és várja, hogy valaki arra járjon... nem csíp, vért nem szív, de allergiás kiütéseket okozhat az erre érzékenyeken az emésztőváladéka. A piros madáratka - "madártetű" - meg vérszívó ragadozó, mint a kullancs...
A Cyperkillről még nem hallottam, hogy szaporítaná az atkát meg nem is tapasztaltam - igaz, hogy én az anno ajánlott 1,5 ml/10 l (valójában jó, ha 1,2 kijött az ampullából) adagban soha sem használtam, (igaz akkorában se, mint írod, az szerintem már pazarlás), én 2 ml-t adok érzékeny kártevőnél (most már ez a hivatalos is) - mint a feketetetű - 3 ml-t a molyoknál és 4-et az üvegházi molytetűnél a 10 literhez. Szóval a piretrinekre azért nem egyformán igaz, amíg a deltametrin (Decis) az ugye szaporít, addig az alfametrin (Fendona, King) meg tapasztalatom szerint elég jól írtja a pókszabásúakat is... a Cyperkill meg az izomérek keveréke.
Na ya... meg atkagondok esetén kerüljétek a Decist - annak szokvány adagjai valami okból kvázi "viagraként" hatnak az atkákra - serkentik az atkák tojásrakó kedvét.
Meg a túlnitrogénezést.
2.2 Takácsatkák
Az utóbbi évtizedekben szaporodtak fel, amelynek több oka van:
- a gyümölcsösök méregmezőben tartásával kipusztítottuk természetes ellenségeit,
- a piretroidok (Decis, Chinetrin) stimulálják szaporodásukat, megnő a tojásprodukció,
- a nitrogén túlzott adagolása miatt a növény szövete lazább szerkezetű, amely jobban megfelel az atkáknak,
- számos inszekticiddel szemben fokozott tűrés, sőt rezisztencia alakult ki.
természetesen én is fontosnak tartom a szakszerű, célirányos lemosózást. Csak. Egyre több mozaikinformáció (információmozaik) utal arra, hogy a környezet rendbetétele nélkül nem lehet eredményesen védekezni. Arra is! komoly gondot kell fordítani, munkát és pénzt kell áldozni rá. Gyomírtás jó minőségben és alaposan. A takaró növényzet fajtaösszetétele sem mellékes. Antisystem kibányászta valahonnan, hogy a tyúkhúr az egy atkanevelde. Én is találtam olyan információt, hogy pl a kakaslábfüvet nagyon kedvelik az atkák, nevezetesen a piros gyümölcsfa atkák. Most, egy molyolós új ültetvény tisztogatásnál kihúzkodtam a frissen ültetett szőlők közeléből a gyomokat, és már az öt-tíz centiméteres kakaslábfű tövén ott voltak a pirosas atkatojások.
Szóval: természetesen egyetértek azzal, amit írtál, de tapasztalataim szerint a lemosózás csak addig hatásos, amíg a földből, vagy valami ideiglenes lakásul szolgáló gyomból vagy a környezetben ott levő másik növényből vissza nem költöznek.
Hogy valami pozitivat is írjak: kipróbáltam a ragadozó atkák betelepítését. Ez szőlőnél úgy tűnik, bevált. Gyümölcsfáknál és ribizlibokroknál egyelőre nem. A nehézséget az okozza, hogy a tetvek és cseresznyelégy ellen alkalmazott piretroidok kinyírják a ragadozó atkákat is. A szőlőt meg egyelőre bogár ellen nem kellett permeteznem. A következő lépés az lesz (nem saját ötlet), hogy kora tavasszal a lemetszett szőlővesszőket sem el nem égetem, sem el nem ajándékozom, hanem a rajtuk pihenő ragadozó atkákkal együtt széttelepítem a kertbe. Talán...
