Amit leírtál tünetekből.Nézd át alaposan,elég nehéz észrevenni őket.Tavasszal én is így jártam.Bi58-at hívtam segítségül,azóta újra a régi pompájában van.
Valóságos liszteske hadjárat kezdődött a kertben. Szinte mindenről szállnak felfelé a kis molyok. Ilyen korán ilyen nagy mértékben még nem lepték el a kerteket... Azt hiszem ezekkel el fogok bajlódni egész nyáron. Eddig még csak júliusban láttam őket legkorábban és főleg csak karalábén és káposztán. Most ott vannak paprikán paradicsomon almafán mindenen. Holnap reggel kapják az első adagot..
Érdekes dolgot vettem észre a héten a gyümölcsösben (mellékelem a képet). Ez a bivalykabóca kártétele lenne, vagy valami más? Tudtommal csak augusztus felé lehet velük számítani. Ezért is furcsálom a dolgot...
Nem szívesen örülnék neki, mivel szinte az összes csemetémen ilyen kártétel van az idei hajtásokon. :-(
De... A múlt héten volt nálunk egy jelentősebb jégverés- kb. borsó, cseresznye szemű jegek potyogtak az égből 15 percig. A jégeső is okozhatta ezeket a "bevágásokat"??? Elég szabályosak (mármint a vágások).
Ránéztem a guglival. Néhány találatot olvastam el. Egy helyen sorolták a szisztemikusok közé, de a többinél mély hatásúnak titulálták, sőt ebből az egyik oldalon ki is bontották a dolgot: felszívódik a növénybe, de nem szállítódik a növényben szét, nem 'hígul' tovább.
Antisystem írt erről a lokálszisztemikus megoldásról nem rég.
Sehol nem olvastam a didymellára való alkalmasságáról.
Ez az utolsó fenyöféle, amit megtartottam az apró kertben; egy szép nagy majdnem tökéletesen gömbformájú óriási és öreg tiszafa. Egyfajta árnyékkertet nevelek alatta. De most valami tragikus történt vele: míg kívülröl szép zöld maradt, tele friss hajtással, a belseje teljesen elszárad, mégpedig teljesen egyszerre mindenhol, és kilószámra dobálja le a leveleit az alatta élök nyakába. Mi van vele és mit tegyek ellen?
Lásd a Decis viszi a növényt szívogató tetvet, tehát fel fog szaporodni a helyébe az ugyancsak növényt szívogató fitofág atka. És hát valójában ez a trend tényleg a pirethrinek általánossá válásával következett be, csak épp azért, mert az addig használt szervesfoszfátok-karbamátok a fitofág atkákat is vitték, a pirethrinek zöme meg nem vagy kevéssé.
Nem teljesen értem az összefüggést a tetvek kiirtása és az atka felszaporodása között. Attól miért lesz több atka, mert a decis eltávolítja a tetveket?
A predator atka (Typhlodromus pyri) terjesztője adott ki tájékoztatást néhány éve, amelyen bekategorizálta a növényvédő szereket a ragadozó atkára való hatásuk szerint.
Az inszekticideket néhány kivételtől eltekintve erősen toxikus és ezáltal tilos használatúvá teszik. Az elterjedt, 3. kategóriás szerek mind ezek közé tartoznak: cyperkill, karate, decis, stb.
Azt értem, hogy a pirethrinek nem megfelelők atkák ellen, viszont az atkák felszaporodásáról pedig azt gondolom, hogy a természetes ellenségeik kiirtása miatt szaporodnak fel egyik évről a másikra (tehát nem azért, mert nincsenek kiirtva).
Tehát én azt a véleményt képviselem, hogy nem azért sok az atka, mert a pirethrin nem irtja, hanem azért, mert nem szelektíven lépünk föl a káros betolakodókkal szemben, hanem széles hatásspektrumú szerekkel - ezáltal még újabb kártevőknek kedvezve.
És nem, az ÉVI-t a termésnek a növényen kell kivárni, ahol rövidebb idő vonatkozik a konzervipari felhasználásra (pl. uborkánál, paradicsomnál már láttam ilyent) az akkor az engedélyben külön szerepel. (meg olyan is van, hogy hosszabb, pl. a borszőlő kontra a csemegeszőlő, tudniillik a must erjedését a gombaölő maradéka jóval kisebb koncentrációban gátolja, mint ahogy az egészségre ártalmas lenne)
Hát, bocs ha ellentmondok, de szerintem pont az a probléma velük, hogy "nem irtják ki az élet minden csíráját" - hanem közepesen szelektívek... mert ugye az alapprobléma amivel szembesülsz amikor látod, hogy a tetvek, atkák vagy akármik elszaporodtak, hogy adva van egy populáció, egy életközösség, amiben kritikusan megborult a biológiai egyensúly, hisz valami el tudott szaporodni valami mást károsító mértékben. És ugye ezt szeretnéd valahogy rendbe rakni...
A tényleg "minden csírát kiirtó" szerek, mint a szerves foszfátok még valójában veszélytelenek, mert csinálnak egy "tiszta lapot" és a környezetből szépen elindul a betelepülés - remélhetőleg egyensúlyban lévő populációval.
Viszont az ilyen félszelektív cuccok, mint a pirethrinek azt fogják csinálni, hogy a populáció egyik részét kinyírják, aminek hatására - ugye a "horror vacui" általános természeti elven - amit nem nyírtak ki de ott van, az fog túlszaporodni. Lásd a Decis viszi a növényt szívogató tetvet, tehát fel fog szaporodni a helyébe az ugyancsak növényt szívogató fitofág atka. És hát valójában ez a trend tényleg a pirethrinek általánossá válásával következett be, csak épp azért, mert az addig használt szervesfoszfátok-karbamátok a fitofág atkákat is vitték, a pirethrinek zöme meg nem vagy kevéssé. Tehát a mai atkahorror oka valójában leginkább az, hogy az atkákat IS likvidáló szervesfoszfátok helyére az atkákra nem ható pirethrinek és neonikotinok léptek, szóval a szervesfoszfátok kiszorítása a kiskertekből szerintem - magánvélemény - tipikusan egy olyan át nem gondolt EU-trend volt, aminek több a kára mint a haszna - (mondjuk a növényvédőszer gyártók jól jártak vele, mert amit elintézett anno a szervesfoszfát 100 Ft/10 l áron, az ma egy neonikotinnal plusz egy atkairtóval 1000 Ft) - meg hát nekem a méhekkel érvelés is erősen falsnak tűnik, mert a méh-populációk szempontjából pont nem a kiskertnek, hanem a sok hektáros tábláknak van igazi jelentősége, és a méhészek sem a kertvárosban szoktak méhészkedni, meg nem is a falvak belterületén. Szóval ha méhet védek, akkor a biötvennyócat meg a reldant pont nem a hobbykertből szorítom ki, hanem a nagyüzemi táblákról, nem az 1 liter alatti kiszerelést vonom ki, hanem az afelettit. De mondom, ez laikus magánvélemény.
A dióval meg az a helyzet szerintem, hogy de, értelme van az atka elleni védekezésnek - nem véletlen engedélyezték rá a Flumite-t az utóbbi 2 évben - csak nem a nyár közepén, hanem akkor, amikor elkezd tavasszal levelesedni a fa. Mert egyébként rossz évben elég durva kárt tud tenni a lombozatban - és ezzel a termésben is az atka. A nyár közepi atkairtásnak dióban tényleg nincs semmi értelme, max esztétikai.
(tavaly ültettem át egy kisebb diófát, és banyek, a frissen gyökeredző fát úgy elkapta az atka, hogy ha nem megyek rá felszívódó Vertimeccel - termése még nincs idén - már kipusztult volna... majd holnap megpróbálom lefotózni, rendkívül látványos még most is az első levelek teljesen deformált, működésképtelen volta, és mellette az új, már normál levelek...) A nagy fákra viszont tényleg nem kellett idén, mérsékelt maradt az atka-kártétel... tavaly pl. kellett.
A ragadozó atkákkal és a többi hasznos élő szervezetekkel együtt használható rovarölőkről meg itt lehet tájékozódni pl:
Az a mellékhatása, hogy kiirtja az élet minden csíráját (ez a "széles hatásspektrum" jelentése), azt is, amit egyáltalán nem volna szükséges kiirtania.
Lásd a kolléga írását a predator atkát betelepítéséről. Amelyek egyébként mindenhol jelen vannak és rendszeresen karbantartott kertben "kártételi küszöbérték alatt" tarthatják az atkapopulációt - ami _nem_ azt jelenti, hogy nincs atka a kertben! Lásd Vétek Gábor írását a dió nemezes- és szemölcsös gubacsatkájáról, amelyekkel szemben teljesen értelmetlennek nevezi a permetezést.
De ha már itt tartunk, a körtelevélbolha problémák alapkőletétele is az első piretroidos permetezéssel kezdődik.
irigylésreméltó helyzet, hogy az atkaproblémát képes voltál lerendezni. Én sajnos olyan környezetben lakom, ahol augusztusban a környező kertek bokrai tele vannak a takácsatka hálójával, és senki nem törődik vele. Nekem sem a szépérzékem bántja a látvány, hanem tudom, tapasztalom, hogy minden tavasszal újra kell miattuk kezdeni a küzdelmet, mert ha nem, akkor gond van az eperrel, a paradicsommal, az uborkával és a ribizlivel meg az egyik almafával. Jelentős terméscsökkenést az epernél, az uborkánál meg a paradicsomnál tapasztaltam, amikor elhanyagoltam az atka elleni védelmet. Meg a feleségem virágainál (mályva, rózsa). Jelentős terméscsökkenés az nekem úgy fáj, hogy a levelek tönkremenetele miatt hamarabb befejeződik a szezon, mint ahogy azt az időjárás engedné (házikert, nem árutermelés). Pedig meg lenne a lehetőség október, novemberben is a saját paradicsomra. Ennyi. Ha esetleg beválik a szőlővesszőkkel történő ragadozó atka széttelepítés, majd megírom. Köszönöm, hogy leírtad a tapasztalataid.
