Csak hallkan megjegyezem: ennél a babánál nem lesz érdekes, hogy most emelést kapott. Nem fog beleszámítani a tgyás és a gyed alapjába. Ha netán lesz egy következő baba, ott már igen.
en ugy ertelmezem, hogy 2 muszakban valtjak egymast, 3 csoport van, tehat nem minden nap dolgoznak, hanem a beosztas mindig csuszik egy muszakot. heti 5 nap: hetvegen nem dolgoznak
nem szamoltam ki persze, hogyan jon igy ki a 4 havi keret, de igy tudom elkepzelni
Mondjuk kicsit bonyolult amit leírtál és ezért lehet, hogy én is félreértettem.
"A párom 2 műszak 3csoportos 12 òrás heti 5 napos 4 havi munkakeretben dolgozik."
Tehát hétfőtől péntekig napi 12 órát dolgozik vagy de.-i vagy du.-i munkakezdéssel?
Mikor kezdi a munkát?
A napi 12 óra lehetséges csak a 4 hónap alatt nem dolgozhat többet a kötelezően ledolgozandó óráinál, kivéve ha túlórát fizetnek érte, de a túlórák száma sem haladhatja meg éves szinten a jogszabályban maximált óránál.
Tehát nem dolgozhat állandóan heti 5 napon keresztül napi 12 órát.
Ha 4 hónapos munkaidőkeretben dolgozik akkor a 4 hónap alatt kell ledolgoznia a kötelezően ledolgozandó óraszámot.
Elrendelhet rendkívüli munkavégzést, de azt csak a szabályoknak megfelelően.
Ha 5 napos munkarendbe dolgozik és neki a pihenőnapja akkor ugye hétvégére esik, akkor azt csak rendkívüli munkavégzésben rendelheti el amire túlórapótlékot kell fizetnie és még pluszban biztosítani kell neki az egy hétre járó pihenőnapját is.
A munkáltató a munkabeosztást minimum egy héttel előtte és egy hétre köteles meghatározni.
Remélhetőleg ezt a 10 nap szabadságot amit elrendelt 15 nappal előtte közölte.
A leállás előtt 3 nappal az július 11.-ét jelent?
Ha szabadságról rendel be munkavállalót, amit már ugye elméletileg kiírt, azt megteheti, de mindenféle kártérítési kötelezettség terhelheti a munkáltatót.
Ha viszont a munkavállaló kérne szabadságot 27.-ére azt sajnos már nem teheti meg, ugyanis neki is 15 nappal előtte be kell jelentenie a szabadságigényét. Ezt természetesen csak akkor teheti meg ha még rendelkezik a munkavállalónak járó évi 7 nap szabadsággal amit még nem vett ki.
Mondjuk kicsit faramuci a helyzet, ugyanis a munkáltató a leállás miatt szabadságot rendelt el amit megtehet, ha 15 naqppal előtte bejelentette. Viszont ha jól értem akkor még a leállás előtt 3 nappal bejelentette, hogy a szabadság utolsó napján be kell jönni dolgozni, amit szintén előírhat kártérítési kötelezettség mellett. A munkavállaló pedig szabadságot kérne, de már szintén nem időben, amit a munkáltató megtagadhat. Viszont szerintem a munkavállaló van előnyben, ugyanis őt szabadságról rendelik vissza és ez a munkáltatónak mindenképpen mindenféle plusz költséget jelent a munkavállaló irányában.
Aki napi 8 órában dolgozik és nincs külön megállapodása amunkaközi szünetre annak, ha 7-kor kezd akkor annak a munkaidő vége 15 óra 25 perckor be kell, hogy fejeződjön. Ugyanis ha a napi munkaidő meghaladja a 6 órát és em éri el a 9 órát akkor 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani amit természetesen a munkáltató ledolgoztathat akár aznap is. Ha viszont külön megállapodás van akkor se lehet több 1 óránál a munkaközi szünet. Tehát ha neked 6-ra kell ezentúl jönnöd az már rendkívüli munkavégzés és túlóra pénz is jár rá.
A munkaköri leírásod tartalmazza az elvégzendő feladataidat. Nomármost ezen a munkáltató módosíthat de csak úgy, hogy ha az új feladatok nem térnek el jelentősen a jelenlegi feladatkörödtől. Viszont ha a jelenlegi munkaköröd és munkaidőd lehetővé teszi, hogy más munkát is elvégezz akkor előírhatja a munkáltató. Az a lényeg, hogy ki legyen töltve a munkidőd és a munkaközi szüneteid is ki tudd venni. Viszont ha az új feladatok miatt nem tudod a törvényes munkaidődben elvégezni a fladataidat akkor nem írhat elő és nem kérhet számon. Ezt a munkáltatóval meg kell beszélni és ha az elvégzendő feladatokat már fizikailag nem lehet kivitelezni akkor nem írhat elő ilyet. A lényeg, hogy annyit írhat elő, hogy a munkidőd ki legyen töltve és ezt ellenőrizheti is és ha úgy látja, hogy még belefér az idődbe akkor előírhat. Azt viszont, hogy neked mi fér bele az idődbe azt nehéz megállapítani.
Ha megszűnt a munkaköröd, és nincs másik amit kötelezően fel kellene ajánlania a munkáltatónak, az azt jelenti, hogy amint megszűnik a fizetésnélkülid, akár a következő napon, mikor először bejössz dolgozni, elküldhetnek (felmondanak).
Természetesen valóban szabályos eljárásban, meg kell hogy kapd a felmentési időre járó munkabért, a végkielégítést, és a szabadságmegváltást.
Tévedés, amit írsz, nincs ilyen szabály. Csak addig vagy védett, amíg fizetésnélküli szabadságon vagy!
Mt. 66. §. (6) Az anya vagy a gyermekét egyedül nevelõ apa munkaviszonyának felmondással történõ megszüntetése esetén a gyermek hároméves koráig a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot (128. §) nem vesz igénybe.
A (4)-(5) bekezdés pedig ezt mondja:
(4) A munkáltató a nyugdíjasnak nem minõsülõ munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát [...] a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból szüntetheti meg. (5) A (4) bekezdésben meghatározott munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató mûködésével összefüggõ okból akkor szüntethetõ meg, ha a munkáltatónál a [munkaszerződése] szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelõ betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
Nem vagyok otthon a munkajogi törvénykönyvel ezért fordulok hozzátok. A problémám a következő.
Több mint egy éve dolgozom egy idős otthonban napi 8 órában de7-fél 4 ig. Az egyik kolléganő nyugdíj mellett napi 4 órában dolgozott ugyanott ahol én de más részlegben. Sajnos ö lebetegedett, így már nem fog visszajönni dolgozni,így hát közölte a főnököm, hogy az ö munkáját is nekem kell megcsinálnom. /vagyis helyébe nem vesznek fel más/.
Igazából emiatt kell majd 6 ra járnom dolgozni, és egy 4 órás munkát így csak 1 órába tudok megcsinálni, mert közben az én munkámat is elkell kezdenem. Így viszont már sok lesz, mert így is sokat kell dolgozni, és még más helyett is?..
A kérdésem tehát ezzel kapcsolatban az lenne, hogy ezt a munkáltató megteheti e -természetesen nem fizet pluszban a más helyett elvégzendő munka után.
Szerintem csak addig, amíg otthon vagy ezzel a kicsivel. De amint vissza akarsz menni dolgozni - a gyerek 3 éves kora előtt is, - rögtön megszűnik a védettség.
Köszönöm a hozzászólást, kicsit megnyugtatott, mert ha nem küldhetnek el egyből erre hivatkozva, akkor utána már "védett" leszek, mert most van egy olyan határozat/rendelet, hogy ha az embernek van 3 év alatti gyermeke, akkor nem rughatják ki. Csak féltem attól, hogy a munkakör megszűnése, kiskaput jelent a cégnek.
A munkaköröd szűnt meg, nem a cég (munkáltató). Mindenképp vissza kell vennie max utána törvényes eljásban elbocsájt és végkielégítést fizet vagy felajánl másik munkakört amit vagy elfogadsz vagy nem. Ja és a gyes vagy gyed idejére járó fizetett szabadságod is kiveheted.
Bocsánat egy kicsit meghülyült a gépem. Tehát amit még írni akartam, hogy az üzletis ügyintézők is ugyanazokat a rendszereket használják, mint eddig én lakossági ügyintézőként, csak a csomagok mások, teháőt ez nagy változást ne, jelentene.
Kedves Fórumozok!
Azzal a kérdéssel fordulok Hozzátok, hogy gyermekem 1éves múlt s ősztől visszamennék dolgozni. Viszont a cég ahol telefonos ügyintéző voltam a lakossági ügyfélszolgálati részt megszünteti pont ősztől. Cég marad a telephelyen s üzleti ügyfelek ellátását folytatja. A kérdésem az lenne hogy ilyenkor,mert a munkaköröm megszűnt kirúghatnak? Vagy mert a cég megvan,telephely nem zárt be vissza kell vennie? Egyébként az eddig használt rendszerektehát et használják az üzletis ügyintézők is, tehát nagy változást nem jelentene az a másik munkakör. Előre
Miután tilos (néhány spéci esettől eltekintve, aminek rendezésére megvannak a legális lehetőségek, ) átvinni a következő évre a szabadságot, így nem is értem, hogy lehet, hogy valakinek "évek óta halmozódik" a ki nem vett szabadsága.
Ez totálisan jogszabály-ellenes. És hát jogszabállyal szentesíteni egy korábbi jogszabályellenes történetet - ez eléggé irritáló lenne a többi jogszabálykövető szereplő számára. (Bár hát láttuk már elég sokszor, hogy ez a kurzus marhára letojja az ilyen etikai aggályokat :-((( )
Ja és a szankciókról annyit, hogy te nem tudsz felé szankcionálni csak közölni az általunk leírtakat. Szankció akkor érheti ha kimegy a munkaügy és szankcionál vagy utána a munkaügyi bíróság. Aki mint már írtam elmeszelné.
122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.
(2)59 A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
(3)60 A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
(4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell.
(5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve - megváltani nem lehet.
123. § (1) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni.
(2) A szabadságot, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(3) A szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.
(4) Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.
(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
(6)61 A munkáltató - a felek naptári évre kötött megállapodása alapján - a 117. § szerinti szabadságot az esedékesség évét követő év végéig adja ki.
(7) A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Az (5) bekezdés b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
124. §62(1) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
(2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot.
(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság - a (2) bekezdéstől eltérően - az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.
(4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani.
(5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.
125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.
