OK:) - de úgy nézem, kezdenek rá üdvösen visszaszokni, mert az Actara idei engedélyében is van már ilyen adat... csak ott 100 literre, miért is lenne egységes valamiben a t. Hivatal:(
Köszönöm, megértettem, csak még nem láttam a válaszod, amikor bepötyögtem újra a kérdést. a kajszival egyébként nincs jelentős gondom, néhol likasak a levelei, de nem tetves, tavaly kevés volt kukacos benne, tehát, itt inkább csak megelőzés jelleggel kellene.
Ha rágooglizol a szer nevére, rendszerint megtalálod a választ az adagolásra stb-stb.
Ráadásul az adagolás attól is függ, mire használod? Levéltetűre pl. elég a 2 gr/10 liter a Mospilanból, de másra kellhet a 4 gr. Vagyis ha általános védekezésre és megelőzésre szánod, akkor 4 gr/10 liter, azaz a maximális dózis. A kisebb kiszerelések relatív drágábbak, de a legkisebb kiszerelés általában 10 literhez szükséges dagaok. Lásd a Mospilané 4 gr-os.
Az Actara 2-5 ml/10 liter adagolású.
A Karate-ból 3-5 gr/10 liter szükséges.Szerintem ezt mindenhol kapsz, mert annyira általános.
Az Actara már csak folyékony változatban jön ki, és az is II. kat.
A hatásmechanizmus egyértelmű, a felszívódó hosszabb ideig mérgezi a kártevőket, amelyek esznek, a növényből vagy szívogatják a nedveit. A kontakt szer nem szívódik fel, ezért rövidebb idő alatt lebomlik, vagy lemossa az eső. Ennek érintkeznia kell a rovarral, ezért nevezik érintőméregnek. A felszívódó értelemszerűen gyomorméreg. Egyes szerek kombináltan hatnak, ilyen pl. az Actara is. A Mospilan úgy tudom csak felzabálva hat.
Csinálok majd képet, ha hazaértem, de egyébként egy begyógyult repedésből folyik. Sajnos valami miatt fiatal korában kirepedezett több helyen a kérge...
Az általad kívánt adagolás megadása meg már "nem divat", de mivel a hektárra megadott mennyiségek hozzávetőleg 1000 literre vannak számolva, ha elosztod 100-zal, megkapod azt, ami neked kell.
Rovarölőknél egyébknt egyszerű a helyzet, az összes neonikotin felszívódó és az összes pirethrin kontakt - és ezzel a ma szabadabb forgalomban (nem I.) lévő rovarölők 80%-áról megtudtad, hogy mi:)))
Sajnos nem tudok (valahol messze vidéken van egy bolt, ahol kapnék, de oda ritkán jutok el) Mintha azt olvastam volna itt, hogy folyékony változata az III-as, nem?
Esetleg tudtok-e olyan honlapot, ahol egyértelműen láthatom a következőket: hatásmechanizmus (kotakt-felszívódó), adagolás (lehetőleg g-mml/10-100 l)
Az árat megtalálom könnyen, ebből már számítható lenne, mi a gazdaságosabb.
Levéltetű (szilva) ellen küzdenék, meg minden más rovarkártevő ellen (körte (1) kajszi (2), meggy (4 db)
Felszívódót szeretnék venni, lehetőleg csak egy fajtát, mit javasoplnátok, ami a leg gazdaságosabb (kb 50 ml-gos kiszerelésben gondolkodnék. (Actara, vagy Mospilan, esetleg más?)
A cseresznyét még most permeteztem Karate-vel, egyben lefújtam a hibiszkuszokat is, mert fekete tetvek vannak rajta, hát nem nagyon akarnak pusztulni.
Esetleg a cseresznyelégy ellen is ilyen hatékonyságra számítsak, vagy azért ott jobb is lehet?
Na ya, a tujasorok azért szokták feladni az átlag nyarakon, mert legalább évi 200-300 mm csapadékkal kevesebb esett, mint nekik kellene... (a zalai-Balaton-felvidéki -szintén betelepített - fenyvesek is ugyanezért...)
A másik fontos dolog meg szerintem az, hogy a kertvárosokban az utóbbi évtizedben minden 2. kerttulajdonos a gyep-tujasor kombóban nyomult, létrehozva egy "kertvárosi monokultúrát", annak az összes ismert hátrányával, köztük a betegségek robbanásszerű elterjedésével... ugye a monokultúra - mivel eleve természetellenes - eleve természetellenes megoldással, preventív "iparszerű" növényvédelemmel tartható csak fenn - és ugye a kártevőt-kórokozót nem érdekli, hogy van közben 50 kerítés, az csak a nagyjából összefüggő "hektáros tujatáblát" látja.... a tujafúró aranymolyok meg sikoltoznak az örömtől, hogy "aranykor, aranykor":(((
Tehát igazándiból vagy leszokunk az egyenkertekről és a nem honos fajtákról, vagy berendezkedünk az aktív "nagyüzemi" feltételekre az állandó locsolástól az egyre növekvő növényvédelmi költségig és egyre több vegyszerig.
Figyu, nekem sem szakmám, csak pár éve már foglalkozom vele otthon.
A nyugati tujákról egyszer egy kertésszel beszélgetve arra jutottunk (tkp Ő mondta), hogy mikor azok 10-20 éve divatba jöttek Magyarország szerte (addig inkább csak az ország nyugati részén volt elterjedve, ott meg párásabb, nyáron csapadékosabb (volt) az éghajlat hála az Alpok aljának).
Amikor mindenki olyat akart, mint a zalai -vasi sorok, megnőtt a kereslet, a kertészetek meg minden szóba jöhető genetikailag már legyengült példányról is szaporítottak. Ráadásul szerencsétlenségre csak az utóbbi években olyan szerencsétlen a csapadékeloszlás, hogy nyáron több hetes periódusban nincs semmi és a légnedvesség is leesik a béka segge alá. Ezek a szerencsétlen tuják meg nem bírják. A nagyobb példányok exponenciálisan több vizet szeretnének, amit a korukban már lemaradozó gyökérzet nem bír a kiszáradt talajból pótolni.
Ezért van, hogy szerte az országban az öntözetlen sorok feladják, ehhez csak rásegítés bármilyen gombásodás, atka, szú, stb... Vízzel telve még fel is vennék a harcot, amire rá lehet segíteni gombaölős-felszívódó rovarölős-magnéziumos-tápos támogatással a növekedési szakaszokban.
De inkább érdemes egy öntözőrendszeren, vagy a nyugati tuja lecserélésén gondolkodni....
Mostmár megint megkeveredtem, pedig már kezdtem örülni, hogy végre... de tök igazad van, nincsenek ilyen pöttyök sehol...
Ennek fényében nem tudom mit fújjak rá. Azt már elhatároztam, hogy elkezdtem párhuzamosan tápanyagozni is a tujákat teljes spektrumon, hogy erősödjenek, de kezelnem is kellene ezt a valamit. Gépész területen dolgozom, ott általában nem tudnak olyat mondani, hogy legalább ne értem meg és hozzá is vagyok szokva, hogy mindenre megtalálom a megoldást, viszont bosszant, hogy a kertészethez sík hülye vagyok és bármennyit is olvasok utána, szinte láthatatlan s fejlődés :-). Egyszerűbbnek tűnt mielőtt elkezdtem.
Mézgásodás lehet valami fertőzéstől (gombás, baktériumos) vagy fiziológiai okból (fagyrepedés, bogár-rágcsáló-madár okozta sérülés, egyéb sérülés...) esetleg élettani.
Ha nem súlyos és nincs szemmel látható szöveti elhalás, akkor kinőheti a fa magától, de segíthetsz is neki. Ha nagyobb, elhalt részt látsz akkor mindenképpen érdemes az élő részig kivágni, kifaragni a kérget és fontos lehetőleg fertőtlenítő hatású sebkezelővel lezárni.
Hát nem tudom... a Didymascella elég jellegzetes tünetet produkál, az mellett, hogy hasonlít a te gondodra. Ott a pikkelyek közepén kialakul egy sötétebb szem. Nálad ez hiányzik...
köszi a gondozási naptárt, alkalmazni fogom --feltéve, hogy marad tujám, amit gondozni kell és nem döglenek ki :-)
Samubá' a fűápolás topicban Cickó...izé... Pontosabban Didimascellának azonosította a betegséget.
Köszönök mindent, elvileg mostmár tudom, hogy mivel védekezzek, plusz tápláljam a tujákat. Beszerzem a vegyszereket, aztán majd beszámolok róla, hogy mire jutottam...
Nekem is ez a bajom és ami még gond, hogy eléggé erőteljesen terjed a "száradás". A szomszéd tujáiról jött át, érdekes módon nem mindegyik fajta tuján telepszik meg.
Ilyen közelről persze nem mikroszkóppal:)
Ezen a képen jó látszik, hogy honnan fertőződött meg, és az is jól látszik hogy a kékesebb színű tuja mintha immunis lenne a száradásra.
Visszamentem a laborba és most 40x-es nagyításon lefényképeztük. Előtte 20x-ossal néztük, nem 100x-ossal, mint ahogy írtam. Így 40x-esen már nem is porszemcsének, inkább lepedéknek tűnik, meg itt-ott némi fonálszerűség is van.
Élő-mozgó lényt egy darabot sem láttunk, pedig elég alaposan átnéztük a gallyacskát.
Az a pókháló szerű háló nagyon gyanús atkás uborkán láttam de az atkát és sem találtam meg első ránézésre a túlságosan kinagyított képen. Én egy 20-40-es nagyítású mikroszkóppal találtam meg. Szerintem vegyél valami atkaölőt meg scor-ét és azzal próbáld meg.
A triazolokról azt érdemes tudni, hogy valójában sokkal rövidebb a hatásuk, mint amit általában hisz az ember, nem véletlen, hogy a monilia ellen is legalább 2, de néha 3 permetezés szükséges. Tehát megteheted azt is, hogy vársz 1-2 napot és amikor nincs kánikula(!) kénnel támadsz (30 fokban perzsel), keverheted a felszívódó Topsinnal akár ha az ÉVI elbírja, előveheted valamelyik triazolt is újra, a Systane Duplo kis kiszerelése is III. kat lett idén, az is szóba jön, ha van még (vagy csinálsz:)) vizes mészkénlevet nyári higításba, az is működhet... szóval nem egy reménytelen probléma:)))
A kén kapcsán lenne egy kérdésem: lisztharmat jeleit mutató fiatal körtefa (még nem hoz termést) esetén mit lehet most tenni? Tavasszal megvolt a réz-kén lemosózás, aztát Score és Topas körök felváltva, mégsem sikerült megvédeni. Menjek rá kénnel (pl. Thiovit Jet), vagy az csak megelőző jelleggel lett volna hatásos?
Ilyen közelről persze nem mikroszkóppal:)
Ezen a képen jó látszik, hogy honnan fertőződött meg, és az is jól látszik hogy a kékesebb színű tuja mintha immunis lenne a száradásra. 
