Szia ! Egyetértünk! Végül is minden méhész tudja,hogy nagy családok tudnak jól gyűjteni.
Ami a baj szerintem,hogy a nagy családokat nem szelekcióval és gondoskodással akarják el érni,hanem a kora tavaszi összerakásokkal.Ez a technológiájuk. Főleg ami még benne a rossz,hogy a kezdőket is erre buzdítják. Nagyon nem jó ez!
A jó méhanya a legfontosabb, és a fejlődéshez ideális tavaszi időjárás, ha ez megvan akkor már "szinte" mindegy, hogy 6-7, vagy 8-10 kereten teleltek. Mert végül is, mire eljön a repce, és az akác legyenek ütőképesek. Természetesen mindíg jobb az erőssebb család. De ha a valóságot nézzük, mindíg vannak gyengébbek például mert kölyökcsaládok, vagy gyengébb képességű az anya, meszes, és még ezer oka lehet. Vagy például a fajta jellegből adódóan is lehetnek, nagyobb egyed számmal telelőek. Persze a termelékenység az meg egy másik fogalom.( Gondolok itt az olasz keverékekre. Amelyek nállam is megjelentek. Szép sárgák, valaki a környékemre megint behozta. ...)
De pontosan arra törekszünk, hogy lehetől legkevesebb legyen a gyegébbekből.
Termelni, méh kell!
Volt ez már nállam így is, úgy is. Amikor kevesellettem a méheim, persze még éppen időben feljöttek, az akácra, meg volt a harmincas átlag. Na azóta, nem jósolok előre esélyeket. Más tavaszon meg, lendületes fejlődés, meg minden ami kell, aztán akácra hideg front, Örültünk, még a szűk 15 kg-os eredménynek is. ... Máskor meg minden elfagyott, akkor még ennyi sem lett. Persze nem véletlenül vannak, a mostani magas méz árak sem.
Őrösi azt írta, hogy átlag 5 évente van jó akáctermés. Ráadásul akkoriban még nem volt ilyen mértékű időjárás változás. Szóval ha belegondolok akkor 3 jó évet, akár 12 rosz év is követhet statisztikailag, persze azért nem valószínű :-).
Szia! Tudod én időben váltottam. Így a fekvő kaptáras méhészkedésem a múlté. Bánom is meg nem is. Azt tervezem,ha meg öregszem,akkor vissza álok a jó öreg NB 24-re.Egy anyával. Láttam,tudom,hogy benne mire képes egy jó anya. Tudod amit sokan elfelejtenek egy termelő család az nem 6-7 NB telel. Minimum 8-10 keret kell hozzá. Van egy kollégám borsodi akinél most is 14 keretesek is vannak. Ezt sokallom én is,de nem akarta őket le gyengíteni. Világos nem minden család telel termelő nagyságon. Némelyiket gyengíteni kell másokat erősíteni.Ez ilyen.
A fekvőmet már meg álmodtam.A mostani kornak megfelelően.Higiénikus alja van ami virágpor szedős. A rajz meg van.Szóval,ha esedékes lesz akkor megcsinálom és öregségemre ezzel fejezem be egy tanyán a méhész pályafutásomat.
Az igaz, NB 24-ben 1 anyás család megszorulásától nem kell tartani. :-) Kezdő hobbistáknak ma is tökéletes. Már csak egy ilyen kaptáram van, de azt már nem viszem vándortanyára. De még ma is sokan használják, igaz nem egy hanem két anyával. Anno az ilyen kaptár rakodásakor, főleg ha mézzel tele volt, igencsak nyúlt az ember karja, idős kollégánál volt ez jellemző. Az Öreg, öreg kaptárjai nem csak nehezek, de legalább lyukasak is voltak , így még a méhszúrás élménye is megvolt a segítőknek :-) persze sűrű ba.dmegolások közepette, he he.
Csütörtökön meghallgattam az állományt, sztetoszkóppal. Eddig, minden rendben van.
Szia! Remélem én is! Azok akik ne tudnák én NB 24-kel dolgoztam főleg.Szóval ott lehet jól kihasználni a fészek mézkamrás, a fészek áthelyezéses méhészkedést. Sokkal jobban látszanak az anyák közti különbségek. Nem kell félni a család megszorulásától. Szóval ezekért is szerettem,szeretem. Természetesen egy anyával. Minden kezdőnek csak ajánlani tudom,aki fekvő mellett dönt. Azért ő is hordozza a fekvők összes betegségét.
Bizony már hiányoznak. Tegnap a kémek szerint 11 óra körül már ki ki nézegetek.Sajnos este értem haza csak. Ma talán rájuk nézhetek.De az aljakat meg nézem hogyan is állnak most.
Szia! Igen eltértünk a témától, de azért remélem hogy azért nem teljesen hasztalan ez a kezdőknek sem. NB 15 -ös kaptárrakkal dolgozom ezért ragaszkodom a leírt módszerhez, egyenlőre. Régebben részletesebben is kifejtettem itt.
Egyébként ez a módszer illeszkedik a kaptár méretéhez, régebben már többen kifejtették kételkedésük az iránt hogy elég-e. Elég.
Más. A keretek gyors vissza adása, a családok gyorsabb rendeződését is segíti. Főleg, ha még jó hordásban volt szerencsénk pergetni. De ha hazafelé készülünk, akkor is jobb ha nem kint fürtöl a család javarésze.
A kereteket pergetés után,(akác) normál szokásos sorrendbe rendezem, majd otthon az érkezést követő kb 3. napon mindenütt ellenőrzöm a petézést. A hiányzó anyákat pótolni kell, ilyenkor jól jön az érett bölcsö, a frissen kelt anya....Ezekben a napokban indítom az anyák nevelését, amelyek már a tervszerű cserékhez kellenek. A legfontosabb tenyész kiválasztási szempont hogy népes, jó mézelő legyen. Azt már csak mellékesen említem, hogy vad hajlamúak szóba sem jöhetnek, ez alap követelmény. Sok szempont van még, de ha jól mézel akkor szinte már a többi is megvalósult.
Lehetne még oldalakat írni :-) Van itt sok érdekes, és szép dolog. ...
Őszön, kicsit már fellélegzik az ember ha végzett a beteleléssel. Most, meg már kezd hiányozni a méhek "turkálása".
Szia! Bizony nem baj,ha a keretek,csak este felé mennek vissza. Különben a rablás is ki alakulhat.A kerteket nem oly nehéz elzárva tartani. plusz sátor kel hozzá.
Nincs olyan erős család ami ne lenne el egy napig pár kerten.
Mivel én fészek áthelyezéses módszerrel dolgoztam fekvőkben,így nálam a fészek folyamatosan változtatta a helyét.Szóval azaz összevisszaság nem volt, mint az anyarács nélküliben.A fiatalabbik tanítóm is így méhészkedett.Nem tetszett.Főleg a hogy a pergetéskor válogatta a kereteket.Vagyis az anya a pergetésnél biztonságban van,és folyamatosan tud dolgozni.Azéért is,mert a pergetésre felkészülésnél rendeztem a fészket is.Vagyis ami elvételre alkalmas keret volt bent azt kicseréltem.
Igaz a termelésre állításnál kicsit lassabb a munka így.hogy az anyát keresni kell,de a pergetésekkor ez az idő vissza jön.Nem kell az egész kaptárt túrni a fia keretek után.
Nálam ez Őrősi után jól működöt.
Az első éveben a visszaadott keretek miatt elég nagy volt a reze muri. A következő évben már a méztér kijáróit zártam,de akkor meg nagy volt a tolongás.Szóval az évi napraforgó pergetésnél már este kapták vissza a kereteket. Egy sátor mesze pergető helységtől fekete fólia füst.Így már nem volt baj. Igaz ekkor még csak 30 körüli család szám volt.. Ezzel a módszerrel még 50 családdal is el tudtam boldogulni.
Ezen a téren a rakodóra váltás egy megváltás volt.
Kicsit eltértünk az eredeti kérdéstől . Remélem azért nem zavartuk össze a kérdezőt.
"A kipergetett kereteket vissza adni, csak este felé szabad."
Ezt nem igen tudom értelmezni, ez milyen speciális esetre vonatkoztatható?
Ugyanis, normál körülmények esetén, a minél hamarabbi vissza adásra kell törekedni lehetőleg rögtön amint lehetséges.
Fekvőnél főleg, bár nem is igen lehetne másképpen hol is tárolná az ember az akár több száz kipergetett keretet vándortanyán. No meg, a méhek sem üres kaptár az ideális.
Az anyák óvása is érdekes téma, én amint írtam rács nélkül termelek. De belátható hogy arra nincs idő, hogy kikeressük pergetés előtt az anyákat. 5-6 család esetén még beválalható, ámbár jártam már úgy hogy a dajkának kiszemelt családnál, 2-3 nap után, találtam csak meg az anyát. Május végén, nagy a méhtömeg ráadásul kifogtam egy idegesebb lemászós anyát.
Szóval nem keresek anyát, csak a petézést ellenőrzöm. Kivétel dajka létrehozása, anya csere, pároztatók feltöltése, illetve mű és söpört rajok készítése esetén.
Teljesen más a méhészkedés rakodó kaptárakban, én mivel fekvőben méhészkedem ezért erről írok.
Azon belül is, az általam alkalmazott gyakorlati fogásokról. Bár ismerem elméletileg, többé kevésbé a többi rendszert, és más mézeltetési termelési fogásokat is.
"Kempingez hozzá szólását annyival egészíteném ki.A fekvők pergetésénél nem kell kivenni az összes keretet. Csak a méztéri keretek kerüljenek ki." Cirkusz01 felvetésére a magyarázat:
Mivel nállam nincs külön fészek és méztér, amint írtam léptűzdeléses mézeltetést alkalmazok. Ezért kell, az ilyen módszer esetén minden keretet kiszedni legfőbbképpen tisztópergetés esetében. Arra törekszünk hogy a méhek lehetőleg az egész kaptárt fészeknek tekintsék. Így nagyobb intenzitással gyüjtenek. (hogy miért, arra most nem térnék ki)
Természetesen, ezen módszer esetén nem áll az hogy nem pergetünk fiast! Mivel akár szinte minden keretben lehet némi fiasítás is.Mértéke, az anya minősége, és a hordás intenzitásának fügvénye. Így ha ezen dogmához ragoszkodnánk semmit nem pergetnénk.
Mivel némi élelmet, mindíg hagyni kell méheinknek ennek mértékét a következő vándortanya lehetőségéhez igazítjuk. Például, akác után itthon még jó 2 hét bőséges hordás várja a méheim így túlzásokba nem kell esni.
Szóval az olyan kereteket amelyben sok a nyílt fias, vagy éppen érdemtelen mennyiségű a méz , bent hagyjuk. Illetve visszarakjuk.
Más a helyzet például, az utolsó napraforgó pergetésekor, itt már tekintélyes mennyiségű élelmet érdemes hagyni, sőt fokozottan kell ügyelni a fiasításra. Ilyenkor, már lehetőleg teljes mértékben kerülni kell a nyíltfiasok pergetését.
Pergetéskor, nem csak a hordás mennyisége, hanem a legelő távolsága is számít. Akár napi 2kg hordás esetén is kibontakozhat szaglászás, kutatás, akár rablás is, távoli nektárforrás esetén. Ezt főleg aszályos nyár-nyárvégén tapasztalható.
Valójában, tényleg érdemesebb félbeszakítani a mézelvételt, ha kritikus pontot ér el a kutatás intenzitása. Ugyan is egy ponttól már visszafordíthatatlan a dolog, rablás is kitörhet, bár igaz nehéz ezt a pontot megállapítani.
Ez fokozottan érvényes, a nyárvégi, őszi kezelések esetén is!
Mindamellet ezekből is látható a fekvőkaptárak mézelvételi nyűgössége, főleg termelő állományok esetében. Magam is, ezen ok miatt vettem számításba a Péntek féle MHVK kaptár és technológia alternatív lehetőségét. Lentebb, erről már értekeztünk.
Szia! A passzdarab egy kaptár méretű keret.Olyan mint a menekülő tér.Csak 18 cm-e körülinek kell lennie a magasságának. A keretekre mehet szöktető.A passzdarabra meg a szöktetni kívánt kerteket tartalmazó fiók. A kitalálója ezt alkalmazza .Vagyis a pergetése rakodót csinál a fekvőből. Nem új dolog ez sem.
Kempingez hozzá szólását annyival egészíteném ki.A fekvők pergetésénél nem kell kivenni az összes keretet. Csak a méztéri keretek kerüljenek ki. Nálam ez valamikor olyan 18 keretet jelentett 2 db 12 keret befogadására alkalmas kezelő ládába kerültek. Ráillő tetővel.Azért ,hogy kutatásos időben is ehessen dolgozni.Megjegyzem ez csak ideg óráig jó.
A szabadban történő pergetéskor amikor megjelennek a kutató ,a szaglászók ,a kezelő ládakörül,akkor a pergetést abba kel hagyni.
Az anya rácsnak minden kaptárban az a szerepe,hogy az anyát biztos helyen tudjuk. Vagyis a pergetésekkor a munka sokkal gyorsabban menjen. A fekvő kaptárakba a legjobb a fixen be épített műanyag,vagy alumíniumból készültek.
A pergetést minden típusnál elő kell készíteni. A pergetésre szánt kereteket egy helyre rendezni,az anyát biztos helyre rakni. A pergetések után a fészke minél előbb rendezni kell.
Az anyáknak helyet adni a nagyobb fészek ki alakítására.
A kipergetett kereteket vissza adni, csak este felé szabad. 2-3 kerettel nincs gond ami a fészek bővítésére kell,de a többi az csak este felé kerüljön hozzájuk vissza. Természetesen úgy tárolva,hogy a méhek ne férhessenek a mézes keretekhez.
Fekvő kaptár esetében, szinte elkerülhetetlen a fias keretek pergetése. Főleg fajtaméz termelésekor (akác). Bár bevallani nem szokták. Az akácméz a legértékesebb termelhető mézünk, továbbá tekintélyes logisztikai költség is terheli (esetemben). Nos, tehát ha megadatik, hogy ütőképes állománnyal érkezik az ember igéretes virágzású erdőre. Akkor a tisztító pergetést már nyilván megtesszük. A repceméz lepergetését, gyakorlatilag az éppen beindult akáchordás legelején szoktam megtenni. Othon hiába is pergetnék, az legfeljebb könnyítő pergetés lenne. Hiszen még javában virágzik a repce, amikor már pakolunk az akácra. Mivel léptűzdeléses mézeltetést alkalmazok, ennek lényege hogy az egész kaptárt fészeknek tekintik a méhek. Így kivétel nélkül minden keret pergetendő, a tisztítópergetéskor. Viszont, ez korántsem jelenti azt hogy minden fiasítás tönkremegy. Ugyanis a petés és a már fedett fiasok megmaradnak. A mézet, rögtön pergetéskor szűrjük.
Még néhány gondolat, a méhek kíméléséről. Fekvőben is lehet(viszonylagosan) kíméletesebben bánni a jószagainkkal. Először is, a méhek eltávolításakor szedjük ki az egész családot a kaptárból, kezelőládába, vagy álványra. Majd ezután rázzuk, és seperjük a méheinket a kaptárjukba. Így elkerülhető az, hogy egyazon méhet többször is kitegyünk a procedúrának.
A méhek "kiömlését" így akár az anya elvesztését, mérsékelhetjük hogy az üres kaptár, két szélére már előzőleg kipergetett lépeket helyezünk.
Továbbá arra alkalmatlan időben, hideg, hordástalanság, lehetőleg ne pergessünk.Ha lehetséges vándoroljunk hordásos területre. Ha nem lehetséges akkor.
Mindíg gondoskodjunk pergetésre alkalmas méhektől elzárható helységről. Ez lehet lehálózott sörpavilon, vagy lakókocsielősátor, vándorbódé. Ugyan a hordás hirtelen leálhat bármikor, főleg akácon. Ilyen esetben még, gondoskodni kell (vizes) takarókról kezelőládára, és hordozóládára.
Nem egy esetben láttam, "méhészt" szabadban pergetni teljes hordástalanságban. Minden ilyenkor kívánatos óvintézkedések nélkül. A méhek ezrével lepik a kereteket, pusztulnak a pergetőbe, a mézbe. Ez ráadásul még, mások állományát is veszélyezteti.
Szia! először is teljesen egyetértek az előttem szólóval,Kenpingezzel. A fekvőkben nem vagy ritkán lehet azt elérni,hogy a méztér elég távol legyen a családtól. Végül is ez a lényege. na meg a nagy kereteken nagyon nehéz azt elérni,hogy a méztérbe ne kerüljön fias keret.Azt nem hagyják ott. Gyorsan hozzá teszem fias keretet nem pergetünk.Természetesen meg lehet oldani van rá módszer, de az a méz elvételre rakodót csinál a fekvőből.A megfelelő távolságot egy passzdarabbal lehet elérni.
Ami még fontos lehet,ne egy mentor legyen.Amennyi méhész van a közeledbe az időd függvényében látogasd őket.Azt természetesen aki szívesen fogad,aki őszintén tud beszélni a szakmánkról. Lesd el a hibáikat,és azokat ne kövesd el!
Talán csak annyit érdemes még meg említeni, hogy hobby méretekben nincs jelentősége a kaptár tipusának. Bár előre nem lehet tudni, hogy mivé kerekedik, egy kis méhészkedés. Így azt mondom, hogy addig, amíg csak tiz-húsz család van az udvar végében, nincs különösebb jelentősége a kaptár rendszernek. Főleg, ha többet sem akar az ember, nameg Amihez olcsón hozzájut, illetve szerencsésebb ha hasonló kaptárja van mint a tanító mesterének, így egy "nyelven beszélnek".
Szia! Más! Ennyi. Nincs jobb kaptár,vagy rosszabb csak más. Ez az én mondásom. Igazából a különbségek a méz elvétenél a legnagyobbak.Vagyis egy rakodó ami közép magas keretű 30 cm-ig az tudod szöktetni,fújni. Vagyis egy fióknyi mézet ami 10-12 keret Olyan 1 perc alatt elveszel.Úgy,hogy a család szinte észre sem veszi nem töröd a méheket. A Nagy kereten már nem működik olyan jól a szöktetés.Na és a fekvőnél se lehet. Egy fekvőből elvenni a mézet 10 12 keretről olyan 8 perc körül van. Sokkal több munkával hisz a méhtelenítés nem magától megy végbe,mint a rakodónál alkalmazott szöktetésnél,hanem le kell őket rázni seperni. Ehhez is van már gép,de az is töri a méheket.
Természetesen van más különbség is,de ez a legnagyobb A többi szinte lényegtelen ehhez képest.
Méhészkedésre adtam a fejem... vagyis hát még nem, de lehet. :) Szóval mamám szomszédjában, nyár folyamán meghalt egy idős bácsi, méhészkedett, mindig is mondta hogy majd megtanít meg ad családot de ez elmaradt/tolódott , viszonylag sokat segítettem neki. Tegnap mamám megemlítette, hogy egyik ól padlásán vannak méhek. Ma megnéztem és tényleg méhek, de nem egy család hanem kettő, legalábbis úgy gondolom, de majd ti ezt is megmondjátok. Két külön helyen van, vadlép kiépítve és azon vannak a méhek. A kisebb család építménye kb egy cipősdobozba beleférne. Érdemes lehet velük foglalkozni? Ha betegek lennének akkor már nyár óta valószínűleg elpusztultak volna? Nem tudtam hozzájuk közel menni, meg nem is akartam megzargatni őket mert elég eldugott kis zugokba van mind a kettő, a nádtető és a gerendakeresztnél az egyik, a másik meg tetősarkában egymástól olyan jó 4 méternyi távolságra.
Kezdésként a könyvekhez, könyvtárból is hozzá lehet jutni, így nagyobb ráfordítás nélkül kaphatsz kezdeti információkat. De a lényeg, hogy elméleti tanulással kell kezdened. A rovarok világa, tartása teljesen más, mint egyéb általánosan tartott haszon, vagy kedvenc állat esetén.
Sokszor hallottam már olyan régi akár 40, 50 éve történt esetekről, amikor alapismeret nélkül vásároltak méhcsaládokat. A történet, szinte kivétel nélkül, a méhek pusztulásával végződött. Talán még direkt, marhaságokkat is tanácsoltak, állítólagos hozzáértők.
De van egy másik oldala is, amikor a szorgos falusi legény, azt mondja hogy ha elboldogul szépen a malacokkal akkor a méhekkel is. Persze ha tanul, akor ez akár igaz is lehet. Mert azt is megtanulta, a családtól. Csak éppen a méhekkel való bánásmód nem annyira közismert, mint anno még 30 évvel ezelőtti vidéken a sertés tartás fortélyai.
Volt olyan más esetem, amikor egy teljesen laikus, (városi) illetőt "lebeszéltem", bár nem a méhészkedésről azt ő nem akart. Csak sok méhet venni, kölcsön milliókból gondolván, hogy az majd magától fialja a pénzt. Amikor próbáltam a tényeket feltárni a számára, csak a hitetlenkedést és haragot ébresztettem fel benne magam iránt. Nyilván szépen, de oktalanul felépített légvárat romboltam el. Természetesen felajánlottam a szakmai segítségem, ha mégis meg akarna tanulni méhészkedni is. A válaszon már meg sem lepődtem, Az illető szerint a méhészkedés az nem szakma, meg menjek a p..ába, stb.
Így évtizeddel utólag belegondolva, lehett abban valami amit mondott. Talán inkább életforma, mint "csak" egyszakma a méhészkedés. :-)
Szia! Örülök,hogy szeretnél e nagy csapat tagja lenni.A szakkönyv és a folyóiratok olvasása az a minimum,de keress a közeledben méhész tanítót.lehetőleg többet.A hibáikat lesd el amiket sose kövess el.A kaptár típus kiválasztása maradjon a jövő kérdése.
Amit tudnod kell most az elején :Nincs jobb kaptár ,csak más ! Ami még fontos, : nem a kaptár termeli a mézet Ezt nagyon sokan elfelejtik. Próbálj e két ős igazság körül tanulni.
Akármilyen kérdésed van nyugodtam fordulj hozzánk,vagy bármelyik internetes oldal ,értelmesebb méhészéhez .Aki nem minősít,hanem segít,az az értelmesebbje. A többi nemért a szakmához.
Egy mézes recept, olyan mézeshez, amely nem fog megkeményedni!
Mézes Figurák 1/4 kg cukor, 2 db tojás, 1 kávéskanál szegfűszeg, 1 ká.v.k. fahéj, 1/4 kg langyos méz, 1 evőkan. zsír, 2 dkg szalalkáli, 1 dkg szódabikarbóna, 2,5 dl forralt tej, 6 evőkan lekvár (házi lekvár is megteszi), 1 kg liszt A tejet kétfele kell venni, az egyik feléhez a szalalkálit, a másikhoz a szódabikarbónát kell keverni. 80 dkg liszttel kell készíteni, a többi lisztet az összegyúrás végén adjuk hozzá, amennyit képes felvenni. Elméletileg 1 nap pihentetés lenne, de nem szükséges. 1 cm vastagra nyujtani, szaggatni, tojással megkenni, sütni. Ez már sütés után rögtön puha, és nem is szárad könnyen.
Szia! Köszönöm a kiigazítást.Valahogy így gondoltam. Tudom,hogy ki lettél tiltva a Méhészfórumról, annak idején már átbeszéltük.
Sőt más onnan kitiltott állítólag méhész ellenes kollégával is már sokat beszéltem más helyeken.Úgy gondolom ahogy te is más az érdeke a kis kezdőnek,és más a giga méhészet tulajdonosának .De a méhek világa minden kaptárban ugyanaz.Az,hogy ki rakodókasban,vagy hűtőben,vagy kerek fészken tartja a méheit nem érdekes. A maga helyén kell kezelni. Se lenézni nem szabad,se az egekbe emelni.
Sok bajunk van nekünk méhészeknek a 4 évszakon kívül is. Ezek orvoslása csak összefogással lehetséges. Nem is a szakmaisággal van itt a baj úgy látom ,hanem itt anyagiak állnak a háttérben.Vagyis a megoldásterén esetleges el szenvedett pillanatnyi anyagi veszteség ami sok embert akár vérre menő ellenszegülésére készet.
Ezt onnan olvasom ki amikor egy egy oldal képviselőjével beszélek szinte szóról szóra ugyan az a dolgokról véleményük.
Remélem érthetően írtam le!
Amennyiben nem beszélnénk addig akkor kellemes ünnepeket kívánok neked ,s a családodnak is!
