A Tokodi Üveggyár a Tungsram leányvállalata volt, így a tokodi futballt is Aschner Lipót és a Tungsram támogatta. Sőt, Aschner talán elnöke/díszelnöke is volt a TÜSC-nek. Úgyhogy lesz még jópár újpesti vonatkozás! Úgyhogy nagyon érdekelne a könyv digitalizált változata, mégpedig minél előbb :D
Sajnos a szerzőt nem, csak a szerkesztőt ismerem, ő pedig nincs otthon a témában. A szerzőről azt írják, hogy régóta nem Dorogon él. De talán más úton sikerül. Egyébként megnéztem az új könyvben, de nem találkoztam a Garamvölgyi névvel.
Viszont találtam néhány érdekes esetet, ilyeneket Tempo szokott idézni :-) 1940. októberében a Tokod a Törekvéssel játszott otthon NB. 1-es meccset. 4-1-es hazai vezetésnél félbeszakadt, mert a "megroggyant" kapufát a vendégek intézője "elintézte". Az illető az esetnél súlyos fejsérülést szenvedett, amit helyben összekapcsoltak. Aztán kiderült, hogy nem a kidöntött kapufa, hanem a feldühödött tokodi közönség okozta :-)
Egyébként egy csomó újpesti vonatkozást találtam, pl. 1941-ben Tokodról Kecskés és Mészáros igazoltak oda.
Megkaptam a Péntek-Petrik és a "Dorogi (Nemzeti) sport krónika 1920-1944" c. kötetek tiszteletpéldányait. Utóbbi 2004-ben Dorogon jelent meg és döntően a Nemzeti Sport korabeli tudósításait gyűjti össze, illetve azokra reagál. "Meszes Lajos gyűjtése", aki ebben az időszakban Dorogon focizott. Nemcsak foci, hanem minden Doroghoz kapcsolódó sportág szerepel benne, de sajnos -ahogy belepillantottam- a forrásmegjelölése elég sajátos, ill. gyakran hiányzik :-( Mindenesetre a környékbeli csapatokról (TÜSC, Esztergom stb.) szóló tudosításokat is kigyűjtötte!!!
A szerkesztőt ismerem, ha kell, felveszem vele a kapcsolatot, hogy a számítógépen tárolt változatot nem szeretnék-e a neten viszontlátni :-)
A déli kerületben néha-néha feltűnő Postás nevű csapat aradi volt?
A vidékiséghez annyit, hogy ha a rokonokat látogatom meg Nyíregyházán, akkor én vidékre megyek, de ha Nyíregyházáról kimegyünk mondjuk Nyírtelekre, akkor szintén vidékre. Léptékváltás :)
Valahol olvastam valamit arról, hogy a Pozsonyi magyar anyagok fennmaradtak és még elérhetők odakint. Ha van nyoma a kluboknak, a próbálkozásoknak akkor ki kellene menni a helyszínre.
A századforduló környékén Sopronban rendeztek bemutató mérkőzéseket pesti csapatok részvételével is, ahol pozsonyi és helyi egyesületek is képviseltették magukat. A későbbi nyugati kerület bajnokságában feltűnik egy PULE és egy PTFC nevű egyesület is (az 1909-es MLSZ évkönyvben lévő tagegyesületi lista talán bővebben is ír róluk), tehát az intézményesülés Pozsonyban viszonylag hamar megtörtént és a város méretével viszonylag arányosan több egyesület is küzdött a magyar bajnokságban.
A korai szárnypróbálgatások valószínűsítéséről annyit, hogy a Rákóczi gimiben Pesten tanítottak expozsonyi tanárok is (talán jól emlékszem) és erről az iskoláról feljegyezték, hogy már a 90-es évek elején-közepén próbálkoztak a focival. A bécsi hatás valószínűsítéséhez pedig tudni kéne, hogy ott hol ágyazódott be a labdarúgás először: egyesületi vagy középiskolai szinten? Így már kereshetőek lennének a kapcsolatok, pl. fennmaradt iskolai értesítőkben, vagy a bécsi egyesülete korai mérkőzéseinek listájában. Az mindenesetre talán kijelenthető, hogy ha volt is jelentős labdarúgóélet Pozsonyban, annak nem volt nagy hatás a később(?) Pesten kibontakozóra.
Szóval ha már véres kezű diktátor és sportember névazonossága...
Románia ellen játszott 1948. június 6-án, telt ház előtt a Megyeri úti stadionban a magyar válogatott és 9-0 arényban győzött. Deák megbetegedett, Gallowich Tibor szövetségi kapitány választása pedig Mészárosra esett. A csatársor összetétele ez volt: Egresi, Kocsis, Mészáros, Puskás, Tóth III. Ma is elfogadnánk...
Ahogy ilyenkor lenni szokott, egy illusztris személy látogatott be mérkőzés után az öltözőbe, hogy gratuláljon az eredményhez.
Ez az illusztris személy Rákosi Mátyás volt.
Puskás, aki mindig valamilyen tréfán törte az agyát, azonnal kombinálni kezdett, hogy ezúttal mivel is rukkoljon ki, hiszen végre szemtől szembe találkozhatott a "Magyar Nép Atyjával".
Itt jegyezzük meg: a válogatott egyik játékosa Rákosi Feri, a Csepel balfedezete, akit korábban Rottenbillernek hívtak, de időközben magyarosított.
Rákosi ezen a meccsen nem játszott, de éppen a zuhanyzóból jött ki, amikor Rákosi Mátyás egy kör közepén, Gallowich Tibor társaságában még az öltözőben tartózkodott.
Már elmenőben, Rákosi Mátyás még visszaszólt:
- Még egyszer gratulálok és további sok sikert kívánok!
Ekkor érkezett el Puskás abgangja.
Anyaszült meztelenül törülközött és egyszer csak, amikor Rákosi Mátyás már az ajtóban volt, elordította magát:
- Rákosi!!!
Rákosi Mátyás megtorpant, visszanézett, Puskás meg Rákosi Feri felé fordulva kinyilatkoztatta az óhaját:
- Adj egy törülközőt...
Egy pillanatig megállt a levegő, majd a meglepett Rákosi Mátyás zavartan elhagyta a helyiséget.
Az eset folytatása az lett, hogy néhány nap múlva levelet kapott a Csepel Rákosi titkárságától, amelyben kérték a vezetőséget, hogy Rottenbiller ne játsszon többet Rákosi néven.
Nem tudtam. Ilyen mély nyomott hagyott... Nem lepődöm meg. Annak a bizonyos pernek (Mihály Aranka kontra Újpest) talán utána lehetne nézni a levéltárban. Majd megpróbálom. (Elnézést mindenkitől, azt hiszem, ezt most csak ketten értjük.:))
A harmincas években a nyíregyházi Chevra Kadisának volt egy alelnöke, Führer Mihály. Az NYKISE-nek meg egy vezetőségi tagja, még durvább névvel: Führer Adolf. Azt hiszem, egy hitközségbe tartozhatott Mihállyal. Szegény.
Azt hiszem Photoshop volt. Bár nem vagyok profi photoshopos, de ha jól emlékszem, karikatúránál jó módszer a fényerőt és a kontrasztot felvinni, és akkor elég éles rajz lesz. Aztán lehet satírozni a hibákat.
És akkor azt megtanulni, hogy Budapesten, Debreceben, Pécsett... sőt, van amit a többség hibásan is használ (pl. Csíkszeredában a helyes változat, a gyakoribb Csíkszeredán helytelen)
Más téma: van néhány NS-ból merített karikatúrád. Azt hogy csináltad, hogy egyiken sincs semmilyen "piszok", és minden sarka ugyanolyan éles? Photoshoppal játszottál, vagy nem a mikrofilm, hanem a papír változat volt a forrásod?
Hát, ez már tényleg nagyon bonyolult. Mármint a megfelelő igekötők használata. A le- igekötőnek van egy kicsit lenéző konnotációja, ezt főképp Pesten használják (bár én nem feltétlenül érzem sértőnek - hiszen, mégha nem is mindenki, de itt is mondják, hogy "felmegyek Pestre"). Azért érdekes ez a le-, mert voltaképp földrajzi irányt is jelölhet (pl. innnen Debrecenből nézve, én rendbenvalónak találom a lemegyek Szegedre kifejezést). És még ehhez vegyük hozzá az át- igekötőt (pl. Debrecen-Nyíregyháza viszonylatban én ezt tartom legszerencsésebbnek, tehát amikor egy nagyjából azonos méretű, közeli településről van szó). Ja, és akkor ott van a be- igekötő is, amikor egy közeli, kisebb településről "bemész" egy nagyobba. Szóval bonyolult ez, és sokszor csak a helyiek ismerik az "elfogadott" igekötőket (mint ahogy azt is, hogy mikor kell egy településhez a ba- be-, és mikor a ra- re- ragot kapcsolni. Emlékszem, magyar szakos lengyel barátaim milyen nehezen fogadták el, hogy erre bizony nincs szabály.:))
Gondolom ebből alakultak ki azok is, hogy "lemegyek Pécsre" vagy "felmegyek Pécsre" attól függően, hogy a fővárosból, vagy egy baranyai faluból teszem. Szerintem vidékről a városba felmegy az ember, így pl. Pécshez képest Gilvánfa a vidék, Pécs viszont nem.
De pl. Debrenből (vagy éppen egy borsodi kis faulból) már "elmegyek Pécsre", mivel nincs alá-fölérendeltségi viszony.
Azt elfelejtettem, hogy elméletileg a községek és a városok is rendelkeztek "rendőrséggel", de általában csak az utóbbiaknak volt rá pénzük. Ha mellette csendőrség is volt, akkor a rendőrök csak a kevésbé fontos ügyekben intézkedtek.
És még egy érdekesség, hogy mennyire érdekes is ez a vidéki kifejezés (és hogy mennyire nem tudjuk pontosan megfogalmazni tartalmát). Németországban a Bayern München, Angliában a Liverpool a legjobb vidéki csapat. Ez vajon hogy hangzik?:-)
A téma bonyolult, de ha röviden össze akarom foglalni: a községekben és a rendezett tanácsú -tehát kisebb- városokban a csendőrség tartotta fenn a rendet, a törvényhatósági jogú városokban viszont csak akkor, ha azok erre külön szerződést kötöttek a belügyminisztériummal. A társadalom szempontjából a legfontosabb különbség: a parasztember viszonylag hamar megszokta, a városi polgárt viszont roppantul felháborította, ha vita helyett inkább jól pofán vágták.
Ha valakit részletesebben érdekel, a Századok 1999/3. számában írtam erről egy hosszú és még annál is sokkal unalmasabb tanulmányt, ami aztán a könyvembe is bekerült. Az előbbit már sajnos csak a Történelmi Társulat tagjai tölthetik le, viszont emilben bárkinek szívesen elküldöm, ha kapok címet.
Én értem a dilemmát. A probléma azonban alapvetően az, hogy mit jelent a vidék. Hiszen nem valamiféle jogi, vagy közigazgatási szakkifejezésről van szó. A vidékiség egy relacionális struktúrában értelmezhető. Magyarán az, hogy mi számít "vidék"-nek, az attól függ, hogy "honnan nézed". Azt hiszem a hozzám hasonlók (akik megyeszékhelyen laknak, de a fővárossal is "kapcsolatban állnak") tökéletesen értik, hogy miről van szó. A "vidéki" nekem/nekünk két dolgot jelent: egyrészt a város környéki kisebb településeket, másrészt (ha a fővároshoz mérjük magunkat) akkor saját magunkat. Így volt ez a futballban is. Lásd a Debrecen-Nyíregyháza rivalizálást (vagy épp a Szeged-Békéscsabát). A húszas években Debrecenben Nyíregyházát tekintették "A" vidéknek.Például ezt írta a Hajdúföld 1925-ben: „a lenézett vidék, bár a sportkerület igazán nem támogatta, erőre kapott és nyakára nőtt Debrecennek” (igen, itt bizony Nyíregyháza jelenti a Debrecenből lenézett vidéket).
Én a sajtót azért írtam, mert szerintem Gazsi nem könyvekre, hanem levéltári forrásokra gondolt, de majd ő elmondja. Sajnos nekem eddig nagyon kevés dolgot sikerült levéltárban összegyűjteni.
