Mennyire jó az Alabárdos? Azért kérdem, mert árban elég fájdalmas. Egyszer nyáron ki akartuk próbálni kettesben, de az étlap tanulmányozása után máshová mentünk a Várban, mert kevésnek ítéltem a nálam levő pénzt.
először is mindenkinek BUÉk, másodszor köszönöm a hozzászólásokat, ajánlatokat, szépen felirogattam őket, és elkezdhetünk mazsolázni a kollégákkal...(bár most azt hallottam, hogy "csak" nyolcan jönnek majd, és nagyon gondolkodnak, hogy a lengyel vagy a budapesti részleget látogassák-e - remélem az előbbi mellett döntenek...;)))))
Még jó, hogy mondtátok, hogy az indiai pasas nagy valószínűséggel vegetariánus, tutira elfelejtettük volna...:)))))))))
Nagyon rég nem voltam, még nem olvastam vissza. De könyörgöm láttátok, hogy a kis Gerbeaud-ból förtelmes onix étterem lett???????????????? Téboly! (Ezzel nem a szerencsétlen zserbót magasztalom, de így esélye se lesz, hogy bármi történhessen vele) 150 év kampó.
Sergio Tabeirat kifejezetten kedveltem, volt étterme Szentendrén, ott speciel nem voltam, de aztán megnyitott egyet az Oktogon mellett, majd az Attila úton, a jelenlegi Mófarguru helyén volt a "Ristorante Italian Espanol".
Sergio elmesélte egy alkalommal, hogy ő olasz spanyol keverék, hazájában mindkét nyelv hivatalos nyelv, ennek felel meg az éttermének gasztronómiai filozófiája is. Az étterem megszűnt, majd Sergioról vagy tíz éven át nem hallottam.
A Kisbudagyöngye listás, persze. Bár nem tudok elvonatkoztatni attól, milyen hideg és ízetlen volt a kaja a Remízben, legutóbb. Más étterem, más chef, de mégiscsak egy kompánia.
Nívós, modern és magyaros: Gold Bisztró (a Gold Centerben, Budafoki út 111). Rövid étlap, nagyon jól sütik a húsokat. Ráadásul nem is drága, a borok se. A dizájn csinos, a székek rendesek, meg az evőeszközök is. Egy hátránya van a helynek, hogy a GC fitness/squash/foci részlegének beeresztősorompóján keresztül lehet behatolni, és némileg hallhatóak bent a sportolási zajok. Amúgy itt is ajánlanám a Matteot, ha nem gond a Kárpátiához hasonló árszint. Legutóbb elég rendes választékuk volt modern magyarosnak nevezhető ételekből.
Szerintem a Kárpátiában az étel nagyon rendben van. Beleznai Tamás az "új" csef úr, már egy ideje, ha jól tudom. Egyébként ő a Nők Lapja szakácsa is. Ami engem zavar, hogy reprezentációs céllal elég nehéz bevinni oda hivatalos vendégsereget. Azok a székek... Ha a részleteket figyeli az ember, meglehetősen lepattant. Kár érte. Nekem mindig gond, hogy ha nívós, modern, de magyaros gasztronómiát akarok mutatni a partnereknek (céges), akkor hova is vigyük őket... Van bevált tippetek? Mintha ez hiányozna a kínálatból. Király Étterem, Dió, and?
Az Artis nekem nagyon tetszett, csak picit volt drágább a Trófeáknál. Egy-két évig üzemelt, 4-5-ször voltunk ott. A levesek és a főételek mindig változtak, csak a grill és a sütiválaszték volt nagyjából azonos. A főételek többségét simán kirendeltem volna étlapról is 2-3 ezerért. Lehetett enni alternatívaként sokfogásos bemutatkozó menüt is, 2-3 féle sorból választva, kb. dupla pénzért a svédasztalhoz képest. A kaják minőségén kívül a fő különbség az volt a Trófeákhoz képest, hogy a szesz nem volt benne az árban. Bár amit a Szerémi úton adnak, annál a kancsóban kínált csapvíz jobb lenne... Talán az Artis túl jó volt, vagyis a tulajok nem kerestek rajta eleget.
Nem voltam ott előtte soha, pedig jópár évig nem is laktam messze onnan. Az újbudai Trófea viszont nekem is a legelrettentőbb élményem volt éttermileg... másokkal teljesen egybecsengően nekem is az ételgyár jutott róla eszembe. És mi még a pincérekhez sem fértünk hozzá.:-)
Az Artist nem látogattam, a korábban ott tündöklő kínait sem, de a hatvanas évek Gül Baba önkiszolgáló mérgezdéje fiatalságom egyik meghatározó helye volt. Brassóit és mákos gubát elfogadható szinten adtak, ennél jobb ebben a műfajban csak a Centrál volt a Tanács körúton. (inkább az Íz-emlékekbe való)
Ez a hely volt egykor az Artis, messze a Trófeák felett, de gyaníthatólag azonos tulajdonos(ok) birtokában. Aztán sajnos Trófeává léptették vissza, de ezek szerint nem lett még teljesen olyan (talán megmaradtak a korábbi szakácsok, akik a mai egyenételeket is jobban készítik?). Nekünk az újbudai Trófea (Szerémi út) megrázó volt nyár végén. A kedves pincérek érkezésünkkor odavezettek akaratunk ellenére a legrosszabb asztalhoz. Minden készétel reménytelenül középszerű, a grillhez nem fértünk a folyamatos sorállás miatt, a sütik a leggagyibb cukrászdákat idézték, az ingyenpezsgő borzalmas volt, az ingyenbor egy halvány fokkal jobb. Azért volt jó is, az étterem alatti parkoló, meg a helyben sült kiváló pékáruk, de csak ezekért nem megyünk vissza...
Hát mit mondjak, utoljára ugyan itt szidtam a Trófeát, de úgy adta az élet, hogy tegnap az utolsóban ettem, ahol még nem voltam: a Margit hídnál levőben. Hát egyetértek azzal, amit nemrég valaki írt: a kaja nagyon finom volt. A belső is tetszett, nem, olyan őrülten nagy, és nem is tűnt olyan (szó szerint és átvitten is) tömegetetésnek, mint a Lágymányosi híd után levő.
Amiket összeettem (jaj, de tele voltam utána, pedig mindenből csak egy picit:)
-a grillrészről chilis valamint citromfüves szárnyasmell is meg sertésszűz, hozzá
grillzöldség meg burgonyakrokettszerűség
-sajttorta, mézes krémes, marcipános meggyel töltött túrógombóc
Mint említém, a legtöbb nagyon jó volt, egy-két dolog meg csak szimplán rendben.
Viszont:
- a két levesescsészénél az enyém csorba volt, az Emberének meg az egyik füle
hiányzott
- az asztalunk eggyel volt egy olyan asztal előtt, ami miatt tutira nem adtam volna
borravalót, és az életben többet nem megyek oda: a vécéhez (meg egy újabb kis
teremhez) vezető lépcsősor tetején, a testi fogyatékosoknak kijelölt vécé mellett,
gyakorlatilag a termen kívül, mi még éppen benne voltunk a borhűtők mellett. Aki
ott befele ült (a fiú), egy vécéajtón kívül mást nem látott, csaj meg egy csíknyi
éttermet. Utánunk jöttek, és láttam is, hogy a csaj pofákat vágott - nagyon nem
csodálom.
A fenti két dolog viszont szerintem a világ cikije egy magára valamit is adó étteremben.
Azért még hozzáteszem, hogy a pincérek - pl. az újbudaiakkal ellentétben, ahol oda se fértek a legtöbb emberhez a "szellős" ültetés miatt - folyton jártak, érdeklődtek, javasoltak, és nagyon kedvesek és udvariasak voltak.
Azt nem gondolom, hogy a Kárpátia beférne a legjobb pesti éttermek közé, de két látogatásunkkor (tavaly ősz és idén tavasz) nem volt baj semmivel, az árakat leszámítva. Tavasszal svédasztalos vasárnapi ebédet próbáltunk, ott az ár (4500 körül, nem emlékszem pontosan) is rendben volt. A színvonal jócskán verte a Trófea láncot vagy a Mongoliant, nem csak ehető, hanem kifejezetten élvezetes főételek is voltak, és jó desszerteket találtunk. Ilyet ebben a műfajban csak az egykori Artisban és a Le Meridienben tapasztaltam.
