A múlt héten négy nap alatt jártam be az Alföldi Kéktúra Bács-Kiskun megyei szakaszát. Öttömös és Baja között. 1. nap: Öttömös-Kunfehértó 2. nap: Kunfehértó-Hajósi pincék 3. nap: Hajósi pincék-Sükösd 4. nap: Sükösd-Baja
A tapasztalataim: A jelzések a majd 120 km alatt végig rendben voltak, csak Császártöltés külterületén volt némi eltérés a digitálisan letöltött térkép és a valóság között. Az új nyomvonal egy szakasza egy bekerített cseresznyés kerítése mellett és a szántőföld szélén halad.
Tele volt az útvonal az új információs táblákkal, amik tartalmilag nem igen változnak. Volt olyan is, hogy egymás után 3 táblán ugyan azt lehetett olvasni.
Láttam új beton "karókat" MTSZ emblémával és rajta két fehér négyzettel. Gondolom ezekre még lesz valami festve. Ezek elhelyezése számomra teljesen ésszerűtlen volt, nem jöttem rá hogy milyen célból, milyen távolságra is akarták egymástól letenni, mert volt ahol a bekötő dűlőút mindkét oldalára le voltak téve, majd több km-en keresztül semmi.
Találkoztam akác oszlopokkal, ezek még ott álltak kopaszan az út mellett. Valószínűsítem ezek lesznek az irányjelzők egyszer.
Pecsételő helyek: Mindenütt felleltem a pecséteket a fórumokból megismert helyeken. A Pici-paci tanyánál találkoztam az ugatós kutyával. Szegényke kora már nagyobb volt mint a hangja :-) . Kéleshalmon a buszmegálló falán fenn volt egy új barna dobozka, egy új pecséttel. Tintapárna szükséges! A dobozka nem a reklámban megismert új típusú doboz volt. Az Ósükösdi turistaháznál egy kék dobozkát találtam, ami tele nyomtatóval nyomtatott "cetlikkel" Ósükösdi turistaház felirattal. Nem ilyennek gondoltam a fórumokban megismert "nyalókát", de legalább nem volt üres a dobozka, rengeteg "cetli" maradt még benne. Maga a turistaház nagyon rendben van.
Ami nekem nagyon hiányzott: Valahol egy pad, mert az utat végigjárva csak Érsekhalmon és a már említett turistaháznál tudtam leülni. A sok infótábla helyett célszerűbb lett volna 10-15 km-enként egy-egy pihenő helyet kialakítani.
Annyi megjegyzésem még lenne, hogy a Hajósi Pincék és az Ósükösdi turistaház közé is kellene legalább egy-két pecsételőhely, mert így ez a szakasz teljesítése ellenőrizhetetlen. Az Ólom-hegyi kilátóhoz feltétlenül kellene egy pecsét. A túra alatt remek időt fogtam ki, s a túrát megelőző héten lévő csapadékos idő a homok utakat is feljavította. Öröm volt a gyaloglás, az őszi Alföld pedig gyönyörű!
Látom valaki a Less Nándoron járt! :-) Jó túra nagyon, pláne a szervezés és az ellátás. Olyan zsíroskenyér-hegyet mint az Oszlai ponton volt sosem láttam sem előtte sem azóta, kb 10 emeletes volt a piramis!
Tényleg szépek, de épp ezért is félek, meddig maradnak kint. Itt egy kicsit más a kultúra, mint az Alpokban - sajnos.
A tegnapi projektzáró meg csak egy médiaesemény volt csupán. Épp tegnap voltam az Érsekhalma-Kunfehértó szakaszon és még híre-hamva sincs az új bélyegzőknek. A táblák itt tényleg sokat segítenek, de csak az utam első felén voltak még kint, aztán már csak üres oszlopok. Aztán az itt felesleges beton oszlopokról ne is beszéljek.
Ami még igen meglepett október elején, hogy a Hór-völgyének déli részén is van kékkörös oszlop pl. a K+ jelzésen az Ódorvár alatt, Oszlánál, sőt a Török úton van beton oszlop, nem is egy, ahova szintúgy tök felesleges, mert végig van mire festeni, de ahol meg épp irtás van, oda nem is került.
Köszönöm az elismerést és a felajánlást, de nyitott kapukon dorombolsz. Igaz nem külön a kéktúra, de a borsodi turistaság története már le lett írva, a kezdetektől (1892) egyenlőre 1970-ig. Benne természetesen a kéktúra is szerepel, részletekben.
Gratulálok én is Pulmynak! Ha már a múlt hónapban lemaradt, most kárpótlásul szuperül teljesített és pihenhet egészen 2016-ig.
Jobbulást Katának is! Látod ezért jó ez a játék. Nem is kell menni sehova hozzá. És a suzukissal tényleg vigyázni kell. Nekem is súrolta már a jobb combom egy hasonló járgány, miközben a nyitott ablakon kihallatszott az anyósülésről rikácsoló hang: "figyelj má', mert neki mész!"
Ezek az új bélyegzők nekem is elnyerték a tetszésemet. Ez már valóban színvonal /a hibák ellenére is/. Külföldön, pl a Dolomitokban minden turistaháznak egyedi bélyegzője van. Ezzel is érdekessé, vonzóvá teszik a túrázás élményét.
Gratulálok mindenkinek, főleg az első helyezettnek! A kilátó kivételével mindet tudtam, de egér nélkül játszottam, és ez a hülye laptop két képnél is kattintásnak értelmezte a térképnagyítást :-(
A jókívánságokat is köszönöm, egy térdzúzódással és pár kék folttal megúsztam, de elvileg több hét a gyógyulása.
Egyszer még összegyűjtöm a hozzászólásaid és kiadom könyvben a kéktúra Borsod megyei történetét! Természetesen forrásmegjelöléssel, és jogdíjat is fizetek majd! :-))
De azt sem bánom ha te foglalod össze valamikor egy nagyobb lélegzetű írásban...;-)
Amúgy meg kell, hogy mondjam, nagyon tetszenek az új bélyegzők, remélem ha lesz új füzet, már figyelembe veszik majd ezek alakját, nem kell 45 fokban megdönteni.
Szerintem ide kevesen térnek ki,mert ha arra mégy elkerülöd a Lajos-bükköket és az Avasi-tölgyet is. Mi is csak azért voltunk fent,mert évente többször megfordulunk Káldon és egyszer felmentünk. Elég jó a panoráma.
1938. március 25-27 között zajlott le a Szent István vándorlás keleti ágának első szakaszbejárása. A túra a határon lévő Tolvaj-hegyről indult, mert az eredetileg tervezett Nagy-Milic felkeresésére nem kaptak engedélyt. A Tolvaj-hegyre is csak egyszeri, ideiglenes látogatási engedély volt. Sátoraljaújhelyt a vándorlás harmadik, vasárnapi napján érintették, a következők szerint: A résztvevők a vármegyeházánál találkoztak. Innen két csoport indult. Az egyik dr. Zsembery Gyula vezetésével a Magyar Kálváriát , a stációk érintésével járta be és az országzászló kőpiramisánál babérkoszorút helyeztek el. Majd a Várhegyen a tervbe vett Rákóczi-bástya alapkőletételén vettek részt.
A másik csoport tagjai a város északi szélén a kék-jelzést követve, az Ungvári-pincéktől a Magos-hegyre, a Széll József kilátótoronyhoz kapaszkodtak fel, majd Mihály Jenő túravezető irányításával a Vörös-nyereghez túráztak. Itt találkozott a két csapat és innen már együtt haladtak a Nagy Nyugodó- Csonkakút- Radványi-patak- Bonckút- Makkoshotyka útvonalon. Itt ért véget a vándorlás első háromnapos szakasza.
A túraút kijelölését és festését egyébként k. Czékus Miklós, - aki egy időben a Hegyaljai Osztály alelnöke is volt - végezte más segítőtársakkal. Csak érdekességként említem, hogy az ő nevéhez fűződik a csonka, addig szinte ismeretlen Eperjes-Tokaji hegysor túraúthálózatának létrehozása. Később a Rákóczi túra útvonalának kialakításánál is maradandó munkát végzett. De ugyanő részt vett a Nagy-Milicen létesült kilátó felépítésben, sőt a Sátorhegyi sípályát és a ródlipályát is ő építette ki még 1934-ben.
Háromnegyed tíz előtt egy perccel fejezte be a játékot Jesper, aki 4875 pontot ért el. Éppen csak, hogy megelőzte Eusebius, 4876 ponttal, de lehet, hogy csak nagyobbak a monitorán a pixelek :) Egyikőjük sem tudta, hogy 9:16 perckor már eldőlt az első hely: Pulmy 5000 pontosat játszott!
Jók a képek, színesedik az ősz :-) A füzetet megkaptam, köszönöm szépen! Sajnos tegnap egy 84 éves bácsi eltalálta a biciklimet a Suzukijával, miközben én is rajta ültem, így mostanában nem fenyeget a veszély hogy elkezdem az északi zöldet :-(
"Magyar Rádió" jelzések Súr közelében. A Reformáció útja könyv nemsokára kapható lesz (mondta az esperesünk), és egy hosszabb tájékoztató honlapja is készül.
