Ilyenkor már semmit. Azok a pici fekete képletek a talajba több évig életképesek, és a talajból fertőznek. Legalább 5 - 6 éves vetésforgó kellene, úgy, hogy semmiféle hagyma ne legyen a területen. Vegyszeres védekezésről nem tudok. Hajlamosít a levegőtlen nedves talaj.
Lehet fuzárium, akkor a tönki, és a pikkelylevelek alsó résza is rothadnak, vagy a Sclerotium cepivorum, a hagymafélék fehérpenészes rothadása. Sajna védekezni már nem lehet ellenük.
Sclerotium cepivorum A penész es részen apró fekete gömböcskék is láthatók.
Képzeljétek a guta megüt. Néhány hete aggyondicsértem - itt is - milyen szép a vöröshagymám. Kétszer lenyomtam reldánnal + cuproxattal. Egyszer április végén utána május végén...Múlt héten feltűnt hogy itt ott némelyik tő feltűnően visszamarad a növekedésben. hohóó semmi gond mivel hetek óta nincs sok eső elkezdtem locsolni. Elég nagy területen van (ca. 1000 m2) ezért műanyag slaggal nyomattam. De egyre több helyen látom hogy valami továbbra sem oké. Kiszedtem néhány tövet. némelyik már kezd rendesen fejesedni és gyakorlatilag nincs gyökere ráadásul fehéres penészfoltok vannak alul némelyiken, de a föld miatt nem látom rendesen. A lényeg hogy ezek rothadnak. Utánaolvastam természetesen de nem teljesen egyértelmű...Legjobban a fuzáriumra hasonlít. Az a gondom hogy 3 hét múlva elkezdem a csomós nyári főzőhagymát árulni. De most foggggalmam sincs h mit tudnék csinálni. Lehet hogy nagy kiesés lesz! Esetleg tud valaki javasolni vmit, mit lehet még ilyenkor tenni? Ha őszi száraz hagymának tervezném akkor természetesen jobban lehetne növényvédeni. De igy? Köszönöm a segítségeteket.
Köszönöm mindkettőtök válaszát. A Tango Star-t lisztharmaton kívül tafrina ellen gondoltam volna felhasználni, mivel a növényvédős szaki szerint a hatóanyaga hasonló a Folicur Solo-hoz.
A Tangó Start talán használhatnád lisztharmat elleni permetezésre a gyümölcsfáknál vagy szőlőnél de mivel nincs megadva az ÉVI ezért csak a tavaszi permetezésnél használd akkor biztos nem okoz problémát.
A másik szer szürkerothadás elleni szer. Ezeket a gyümölcsérés utolsó fázisában szoktuk használni ezért én nem javasolnám.
Szerintetek a következő szántóföldi növényvédő szerek használhatóak-e a házikertben gyümölcsfák permetezésére? Ha nem ajánljátok, mik a legfontosabb ellenérveitek? Ha esetleg igen, milyen fák milyen betegsége ellen használhatók?
Én még nem ruháztam be motoros permetezőre. A hozzászólás korábbi előzményeiben éppen az van benne, hogy a tapasztalatom szerint a felszívódó szereket is érdemes rendesen teríteni a koronában. Ezt olyan módon tudtam megtenni, hogy hátamon a kézi permetezővel létráról permeteztem a tetejét a fának. Nem egy életbiztosítás, de itt vagyok... :-)
Ez vicces, mert ha a hatóság adatbázisában rászűrsz a kajszira, az látszik, hogy egyedül a Calypso kapott már a múltban eseti engedélyt Magyarországon a kajszira (14 nap ÉVI-vel), se az Actara se a Mospilan soha.
Ami nem jelenti azt, hogy ezek okvetlen károsítanák a kajszit, valószínűbb, hogy a gyártó úgy vélte, hogy nincs olyan elterjedt károsító a kajsziban Magyarországon, ami ezeket a szereket indokolná, tehát nem éri meg neki a párszázmilliós befektetés, amivel összeállítja az erre a gyümölcsre vonatkozó megfelelőségi dossziét...
(ami persze változik, lásd a dió esetét - amióta az almamoly megszállta a diót, folyamatosan látod, hogy a megfelelő szerek engedélyét terjesztik ki erre a kultúrára is, legutóbb pont a Calypso alapengedélyébe került bele idén, nyilván, ha jelentkezik egy piac, az megmozgatja a gyártókat...)
Mivel eddig a kajszik jellemző rovarkártevője a tetű volt, tetűírtó van dögivel rá, Judo, Teppeki, Full, Karate...
Ha ugye az ember árutermel, akkor van a hivatalos út, egyedi engedélyt kell kérni... ha meg magáncélra, akkor érdemes körülnézni, hogy más EU országokban hogyan áll a helyzet, elvégre is az EÜ-határértékek egységesek az unión belül.
Szerintem bármelyik lehet. Az, hogy a gyártó nem írja a barackmolyt, nem perdöntő. A hatóanyaguk nem tér el olyan nagyon, hogy az Actara, vagy a Calypso hatástalan lenne a barackmolyra.Szerintem...
Erről a feromonról több évtizede lehetett olvasni hogy sikerült szintetizálni,meg a légy átvan verve"már folgalt a szem" és odébbáll,keresk.forg.ilyen szerrel még nem telálkoztam!
Sziasztok! Mindenkinek köszönöm a választ. Igyekszem tanulni belőle. Jövőre biztos hogy elő fogom keresni a bejegyzéseket.
Sajnos jelenleg ott tartok, hogy inkább (ésszel) permetezem és eszem, mint hogy nem permetezem és nézem. Mert a kukactól a hideg futkos a hátamon.
Sajnos gyakorlatilag minden szomszédnál van meggy vagy cseresznye, senki nem védekezik sőt még a fán is rajta szokták hagyni a gyümölcsöt. A fa alja be van füvezve, egyelőre ezt nem ásnám fel. Tiszta sor, az lenne a legjobb talán ha felásnám időközönként és még a tyúkok is lennének alá telepítve. De a szomszéd legye akkor is tele fogja petézni az én fámat.
Az viszont most hogy utánaolvastam számomra nagyon durva (ugyanakkor nagyon jól ki van találva a természet részéről) hogy egy darab kis cs.légy 150-250 cseresznye szembe szisztematikusan egyesével beletojik egy db petét. Ez nagyon durva.
Lehet hogy olyan permetszer kellene fejleszteni amelyik feromonos és a kis genya légy azt hinné, hogy mindegyik szem már meg van jelölve azaz már tojt bele egy petét. Akkor talán menne a szomszédhoz az én legyem is. :-)
Nézd, én meg próbálok szülni egy általános képletet, a 10 liter permetlé általában 100 m2, max 1 méter magasra növő növényre van számolva. Szóval ha fogod a lombkorona területét, megszorzod a vastagságával meg egy x-szel mondjuk 0,4-0,8 között azt figyelembe véve, hogy mennyire kúposodik a fád, gyengébben porlasztó hagyományos vagy jobban porlasztó motoros a permeteződ, felszívódó, vagy jobb lefedettséget igényló kontakt szert fújsz épp - akkor kb egy használható adatot fogsz kapni...
A cseresznyelégyről meg annyit, hogy "szegénykének" nincs naptárja, ezért azután mi se azt nézzük... amikor a talaj 8-10 cm mélyen napközben eléri a 12 fok C-t, akkortól van esély a felbukkanására... ez ugye egyik tavaszon korábban, másikon később jön el.
Az idei év kevésbé mérvadó, mert a nem permetezett fákon is kevés a kukacos sem, és az is igaz, inkább a koronában. Az elmúlt két évhez hasonló cseresznyelégy-fertőzés mellett lenne érdekes, hogy egyáltalán meg lehet-e védeni házikerti viszonyok között a termést.
Nekem egyetlen Mospilanos kezelést kapott, azt is még kb fél nagyságnál. Nem volt kukac.
Szüleimnél nem volt permetezve, idén alig volt kukacos szem.
Szomszédunkban lévő fa, ahol tavaly nem volt leszedve a gyümölcs, rajta rohadt, majd lehullott, ott azért van rendesen.
A permetezésen túl attól is függ a harc, hogy marad-e ott kikelő légy, ami fertőzzön. Ha előző évben minden gyümölcs le lett szedve, a kukac (ha volt) nem tudott a fa alatt bebábozódni. Ha meg rendesen ki van tányérozva, ősszel-tavasszal átforgatva, akkor is gyérül a populáció.
Mert alapvetően nem hiszem, hogy olyan nagyon messzire repkednének, ha van a fejük felett játszótér.
Egy ekkora fára 2,5-3 liternél semmiképpen nem fújnék többet, de azt jól elporlasztva, hogy a teljes lombkoronát elárassza.
Virágzás után volt egy Mospilan + Karate kezelés.
Amikor a szemek elérték a végleges méretük 2/3-át, utána kezdtem intenzíven védekezni. Gyakorlatilag minden héten permeteztem. Minden második héten kapott felszívódó szert (sorrendben: Mospilan, Actara, Calypso) és Karate keverékét. A köztes hetekben a lombkorába Sherpa, vagy Decis ment. Ez utóbbi kettő is kontakt szer, mint a Karate, de hosszabb ideig tart a hatásuk. Az nőstény cseresznyelegyet kiirtják, ha a permetezés után néhány nappal is. A legyek ritkítása is fontos, mert a felszívódó szerek csak a kikelt kukacokkal végeznek.
Minden kezeléshez ment Wuxal kb. 50 ml/10 liter, valamint a második felszívódószeresbe Folicur Solo.
A biotermesztők bizonyára hüledeznek ennyi vegyszertől, és valóban elég durva volt, de a termés minősége kárpótolt. Az ÉVI-ket nagyon szigorúan betartottam, sőt egy héttel túl is léptem, a tegnapi teljes szedéshez számítva.
Most a kezelések lezárásaként a következő hétvégén visszavágom a fát, sajnos a lombkorona teljesen szétesett a hatalmas tehertől, sőt egy ágam le is tört. Nem is kell ennyi cseresznye, inkább a fa egészsége a fontos. Utána kap ismét egy Actara, Topas és Dithane permetet. Őszig már nem fogom terhelni, hacsak nem lesz rá szükség. Esetleg augusztus közepén megismétlem ugyanezt Folicur Solo-val.
Határeset. Az én ingerküszöbömet egy ilyen nem lépi át.
De ha gyorsabb, biztosabb gyógyulást szeretnél, akkor egy éles késsel lefaraghatod a gyantát és a kéregből is egy kicsit, majd valami fasebkezelővel (van?) lezárhatod.
Ha nincs fasebkezelőd és ezért a pár négyzetcentiért nem akarsz beruházni, és esetleg van bordói porod, akkor abból egy kis pépet keverve lefestheted, vagy méhviasz, vagy oltott mész....
