Kérdés: Kirendel az elsőfokú bíróság egy szakértőt akinek feltesznek 3 kérdést. Az első két kérdésben szerepel a per tárgya amiről kellett volna szakértenie. A szakértő ezt nem vizsgálta meg (szakvéleménybe leírja nem állt rendelkezésre és egy másik módon próblta meg), sőt jegyzőkönyvben egy későbbi tárgyaláson azt vallja nem is ismeri azt a "dolgot". Tehát emiatt a technikai kérdésben egy valótlan információ halmazt adott át a bíróságnak és ez alapján kedvezőtlen az elsőfokú ítélet. Kérdés az: hogyan lehet a másodfoknak felhívni a figyelmét mivel érvelni, hogy a szakértő pontatlan válaszokat adott és meg sem vizsgálta a konkrét tárgyat?!
Megerősítést, vagy cáfolatot szeretnék kapni az alábbi okfejtésemre:
Egyetemleges kötelezettség cselekvőképes személyek szabad akarata jön létre.
(cselekvőképesség és szabad akarat hiányában nem lehet szó kötelezettségről)
Ez az egyetemleges kötelezettség, önkormányzati bérlőtársi szerződés és közüzemi szerződések alapján áll fenn férj és feleség között.
Az egyik kötelezettet korlátozó gondnokság alá helyezik általános jelleggel minden ügycsoport vonatkozásában és intézményben helyezik el, ügyeit kirendelt gondnok intézi egy Gyámhivatal felügyeletével. Ezzel belépett egy harmadik személy, aki visszaél a másik fél egyetemleges kötelezettségével. Gondnoki intézkedéseit jóváhagyja a Gyámhivatal és a tulajdonos Önkormányzat is tudomásul veszi.
Fennáll- e a cselekvőképes fél egyetemleges kötelezettsége, mint jogalap az olyan költségekért, amit a gondnok döntései és cselekedetei keletkeztettek a lakásbérlet és a kapcsolódó szolgáltatások terén.
A cselekvőképes fél nem a gondnokkal vállalt egyetemleges kötelezettséget.
A gondnoknak nincs fizetési kötelezettsége a gondnokolt helyett, csak a jövedelmét kezeli, azaz átutalja az intézménynek. A Gyámhivatal tudomásával zárja ki a bérlőt a lakásból.
Köszönöm a választ. Az eszközt saját használatra vettem és használom is, csak most nem igazán van rá szükség, de nem szeretném, hogy porosodjon a polcon. Ezért szeretném bérbeadni. Így lehetséges cég nélkül? Illetve van e valami kötelező rész amit a szerződésnek tartalmaznia kell?
miután nem engedik be a lakásba, a férj (bérlő) nem fizeti a rezsit. A lakásban hivatalosan nem lakik senki. Ez ugyan nem így van, de a Gyámhivatal és a gondnok tagadja és miután a villanyt kikapcsolják ez már nem bizonyítható. A gondnok nem akar lemondani a lakásról - meg akarja szerezni - de nem is mondhat le a gyámhivatal jóváhagyása nélkül és a Gyh. ezt nem is szorgalmazza. 2007. dec. 31-re felmondják a szerződést per beadva 2008. febr. Felfüggesztik. 2012. viszontkeresettel felélesztem, hogy rendeződjön végre. 2013. szeptember 30-ra ismét felmondják a szerződést, majd 2013. április 30. ra ismét. Szemptemberben tárgyaláson bírói kérdésre eldöntik, hogy a 2012-es felmodást tekintik felmondásnak.
Ez komoly! Egy tucat jegyzőkönyv van arról (Gyámhivatalnál : jelen van csak a gondnok a bérlő férjet ezekre nem hívják, ami arról szól, hogy a bérlőnek kell fizetnie a rezsit, de egy szó sincs arról, hogy a gondnok nem zárhatja ki a bérlőt a lakásból.
Most megy a csiki-csuki, hogy mikor hivatal és mikor tulajdonos az önk. No meg arról, hogy a gondnok zárta- e ki, vagy a Gyámhivatal irányította ebben.
Az elmű követelést peresítettem, perbe hívtam az Önk. aki ezt nem fogadta el, de a Bíróság elfogadta a bizonyítékaimat, hogy nem is lehettem volna fogyasztó igy pert nyertem. A precedensjogra még várnunk kell.
A lakást gondnoknak átadják 2006. Férjet nem engedik vissza a lakásba.
Jelenleg az összes lakbér, távfűtés etc... a férj egyetemleges kötelezettsége.
Férj 3 kisérletet tesz a lakásbérlet megszüntetésére. A gondnoság alatt álló bérlőtárs feleség nevében a Gyámhivatal nem járul hozzá, hogy lemondjanak a lakásbérletről. Pontosabban: az Önk. térítés nélkül akarja elvenni a lakást és nem a hatályos rendelet alapján. Inkább indít két pert egymás után a feleség nevében (4 év). mindkettőt elveszíti.
Most azonban az Önk. a peres ellenfél, magyarul széllel szemben p.....k
Bocsánat, még mindig háríthatsz, csak egyértelműen.
A joggal való visszaélést akarom levezetni belöle, mert a Gyámhivatal nem a gondnokolt érdekét vette figyelembe a döntésnél, hanem azt, hogy nyugodtan tehet bármit, minden kötelezettség a férjet terheli a közüzemi szerződések alapján. Semmi oka nem volt arra, hogy ragaszkodjon a lakásbérlet fenntartására.
Hálás vagyok és nem akarlak túlterhelni, de ha van rá energiád megnéznéd a másik fórumon az egyetemleges kötelezettséggel kapcsolatos kételyeimet? A cselekvőképesség elvesztésével a szabad akaratot korlátozták, holott a kötelezettségvállalás időpontjában mindkettő fennállt.
Nem veszem zokon, ha hárítod a kérdést már egy tucat ügyvéd megtette az évek során.
Konkrétan: hivatkozhat egy hivatal arra, hogy azért nem tartotta be a KET törvényt, mert én nem tudtam azt, hogy a Jegyzőtől birtokvédemi eljárást kellene kérnem?
Törvényértelmezésben kérek segítséget. Ptk 4 § (4) bek. A bekezdés első fele evidens, a második felét nem tudom egyértelműen értelmezni. Ki az egyik fél és ki a másik? Ez idő alapon dől el, vagy más alapon kell értelmezni?
Hálával gondolok mindenkire, aki erről felvilágosít és arra is, akinek nem sikerül, de megpróbálja.
Ha ezt most az egyszer, egyedi, kivételes alkalommal akarod tenni, akkor nem kell. Azaz ha a bérbeadandó cuccot saját használatodra vetted. Ha rendszeresen akarod ezt csinálni (ha a cuccot eleve bérbeadás céljából vetted), akkor azt csak vállalkozóként (vagy cég nevében) teheted.
Segítséget szeretnék kérni. Bérbe szeretnék adni rendezvénykellékeket. Ehhez szükséges vállalkozás vagy ezt magánszemélyként megtehetem bérleti szerződés kötéssel?
Jogi tanácsot szeretnék kérni hozzáértőtől. Írásos panasszal fordultam egy üzletlánc felé egy biztonsági őr viselkedését kifogásolva. Ezt a levelemet az üzletlánc adott boltjának vezetője átadta a biztonsági őrnek, aki ezzel visszaélve feljelentett engem rágalmazásért. Kérdésem: megvalósult -e a levéltitok sérelme, a levéltitokkal való visszaélés és az adatkezelés sérelme? A panaszlevélbe beleírtam, hogy diszkréten kezeljék az adataimat, mivel nevem, címem, telefonszámom benne volt.
A testvéretek eladósódása csak a saját örökségét befolyásolja a tieteket nem.
A szülői háznak is maximum azon tulajdonrészére fog végrehajtási jog kerülni, amelyet ő örököl.
Az ingatlan sorsáról pedig a szüleiteknek kell dönteni. Ha pl. azt szeretnék, hogy csak a tietek legyen ,akkor készíthetnek végrendeletet, ill. ajándékozási szerződéssel rátok ruházhatják a haszonélvezeti joguk fenntartása mellett, vagy pl. tartási szerződést köttök rá, amelyben ti vállaljátok , hogy eltartjátok őket, cserébe az ingatlan már most a nevetekre kerül stb.
A párod vszinűleg úgy lett adós, hogy (készfizető) kezesi minőségéből 'előléptették'.
Nekem kell az autó munkába járáshoz.
Az autó nem a te tulajdonod.
Meg nem értem, ha én vagyok az üzembentartó, nekem semmi jogom nincs?
Ebben a helyzetben semmi.
De egyébként se több.
Az üzembentartó joga a gk. üzemeltetése, kötelezettsége a gk. műszaki állapotának fenntatása, az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek (üzemanyag, stb., esetleges birság) megfizetése. Elővásárlási joga sincs, de ha volna is, az ilyen esetben nem 'játszik'.
