Szerintem előbb élőben nézzed meg mindkettőt, más egy videó és más az élet.
Amúgy se árt némi személyes tapasztalat mielőtt belevágsz. A kaptártípus sokaknak hitvita kérdése, de valamiért a világ legnagyobb fele rakodózik. Itt az emelgetési komfortodat jó szem előtt tartani a típusválasztásnál.
A régiségben úgy tartották, hogy Gyertyaszentelő nap ,Február másodikán : "Ha szenteléskor szépen égnek a gyertyák, sok méz lesz az évben. Ha a gyertyák szentelés közben elalszanak, sem mézből, sem másból nem lesz jó termés" ,-))
Nem tudom pontosan mi a neve , madárhálónak ismerem , pont hegesztett fém háló, kb 0,6, -0,7 mm lyukbőséggel. Ebből vágtam " egérrácsot" . Eddig sértetlen.
Köszönöm a válaszod, remélem, hogy nincs baj, amit tudtam megtettem, igaz ez nem sok, tavaly sajnos ennyi fért a fejembe...:-)
Ez aligha alkalmas a rágcsálók távoltartására, ezt kirágják. Olcsón kapható, lemezből készült egérrács, de itt lentebb megtalálod a méretezett rajzot is.
Ilyenkor, a legfontosabb a nyugalom biztosítása. Szélcsendes időben érdemes hallgatózni, mert a szél akár több kilométerről is hozza a zajokat. Ha eddig még mind megvan, akkor már elég esélyes az áttelelésük. Ha esetleg mégis elcsendesedne valamelyik, az az elpusztul, ott egyenlőre csak annyit tegyél hogy becsukod a kijárót.( Ha le van fóliázva a sor) Nehogy majd tavaszi kirepüléskor fosztogassák a többi család méhei. Viszont csak teljesen csendes időben, tegyünk ilyen megálapítást, mert sokszor csak arról van szó, hogy egyes családok picit csendesebbek a többinél, a fürt oldalra, vagy hátrébb húzódott, (főleg fekvő kaptárak esetén) .
Én egy-két hetente, hallgatom meg őket.
A nagyobb bajok nem minden előzmény, és ok nélküliek. A lehetséges telelési veszteségek okai:
Kevés élelem, rágcsálók, madarak, atka, nosema, de elsősorban méhész mert ezek zömében megelőzhetőek.
Ha élelem van, és az atka is kellően mininimális szintre van szorítva. Már nagybaj nem lehet, főleg ha nem bontogattok télen kaptárakat.
Szia! Természetes. Akkor jönnek csak ki ha legalább 10 fok körül van.És sürgős dolguk van odakinn. Amire ügyelj,hogy a hullák a kijárást ne akadályozzák. Elég egy pillantás az egér rácsra. Hegeszt pálcából,vagy drótból készíts egy piszka vas szerűséget.Azzal óvatosan kitudod szedni a kijárótól, a keretek alóla hullákat..Azon a reggelen szoktam amikor várható a kirepülésük.Az egér rácsot elveszem,és kapnak még egy feljárót is.A földtől a röpdeszkáig,ha van neked.
Természetesen, ha nagyon sürgős akkor alacsonyabb hőmérsékleten is kijönnek. De az idei tél kiváló telelő idő megint. Legalábbis eddig itt az ország majdnem közepén.
A fényképek a videók a déli részeken készülnek.Ott ahol a meleg levegőből több jutott.
Még nálam se volt nagy mozgás a méhesben.A december végi jó időbe néztem az aljakat. Mind megvolt és elül voltak. Van pár család ami erősebben mozgott,őrájuk majd oda kell figyelni.
Szóval ne idegeskedj. Meg nyugtatásod végett meg is hallgathatod őket. Kis tölcsér, rá egy kis tömlő óvatosan bedugva a kaptárba. Szépen lehet hallani ahogy duruzsolnak.
Esetleg az illatuk is sokat elárul. Beleszagolva a kaptár levegőjébe érezni fogod az egészséges és a beteg, bajban lévő méh család illata közti különbséget.
Így van, ha erőssít illetve kiegyenlít az ember, jelölje a segítségre szoruló egységeket. Hogy amint lehetséges orvosolja a lemaradás okát. Többnyire, az anya cseréje a megoldás.
Egyes túlfejlődött családokat nem árt megcsapolni, nyilván nem akarunk gyönyörködni az akácfák elérhetetlen magas ágaira telepedett rajok tucatjaiban. A probléma ott kezdődik amikor a segítségre szorult családokról "megfeledkezünk", mivel felületesen szemlélve rendbenlévőnek tűnhetnek még pár hétig.
Az általad említett összerakásos módszer, viszont egy elkorcsosult elméletileg is kificamodott szokás lehet.
Ugyan is, ha csak arról van szó, hogy a gyenge és alig közepes családokból, így próbálnak évről évre termelésre képest létrehozni, az értelmetlen.
Miért is? Mert ha 100 családot teleltem be, etettem gondoztam. Akkor nem ötventől akarok pergetni. Mert 100 gyenge családdal, több a baj mint 50 erőssel. :-)
Persze rögtön vághatják rá, hogy régen is dolgoztak egyesítéssel, gondolva a jászsági kétanyás módszerre.
Csakhogy, ott teljesen más az indíték és a lényeg. Röviden: NB 24-es kaptár kettéosztva 12-12 keretes részre, az az két családal. Akác előtt 2-3 héttel az egyik anyát ráccsal lerekesztik 3, vagy 6 keretre. Az öregebb, vagy gyengébb anyát megsemmisítik. A válsztót középről kihúzzák.
Így, két család népe hord 18 vagy 16 keretbe. Az esetleges töblet produktum, abból adódik hogy az anya korlátozása miatt kevés fiast kell ápolniuk a dolgozóknak. Továbbá, fele fészek nyel el mézet.
Akác után, újra két családot képeztek belőlük egy új anya hozzáadásával.
Ma már ritka lehet az a termelő méhész akki ezt alkalmazza főleg jelentősebb méretű állomány esetén. Ugyan is munkaigényes. (De más problémák is vannak az úra anyásítás során, az NB 24-ből eredően)
Úgy 16 évvel ezelőtt, még volt szerencsém találkozni és beszélgetni idős, ezt a módszert gyakorló méhésszel. Egy szép akácerdőn, vándortanyai szomszédom is volt. Sok hasznos, tapasztalati tudással bírt, mesélt régi méhész történeteket, bográcsozás, és nyársalások alkalmával. Már régen nincs köztünk, az akkori derékvastagságú fák helyén is, fiatal akácos növekszik.
Szia ! Egyetértünk! Végül is minden méhész tudja,hogy nagy családok tudnak jól gyűjteni.
Ami a baj szerintem,hogy a nagy családokat nem szelekcióval és gondoskodással akarják el érni,hanem a kora tavaszi összerakásokkal.Ez a technológiájuk. Főleg ami még benne a rossz,hogy a kezdőket is erre buzdítják. Nagyon nem jó ez!
A jó méhanya a legfontosabb, és a fejlődéshez ideális tavaszi időjárás, ha ez megvan akkor már "szinte" mindegy, hogy 6-7, vagy 8-10 kereten teleltek. Mert végül is, mire eljön a repce, és az akác legyenek ütőképesek. Természetesen mindíg jobb az erőssebb család. De ha a valóságot nézzük, mindíg vannak gyengébbek például mert kölyökcsaládok, vagy gyengébb képességű az anya, meszes, és még ezer oka lehet. Vagy például a fajta jellegből adódóan is lehetnek, nagyobb egyed számmal telelőek. Persze a termelékenység az meg egy másik fogalom.( Gondolok itt az olasz keverékekre. Amelyek nállam is megjelentek. Szép sárgák, valaki a környékemre megint behozta. ...)
De pontosan arra törekszünk, hogy lehetől legkevesebb legyen a gyegébbekből.
Termelni, méh kell!
Volt ez már nállam így is, úgy is. Amikor kevesellettem a méheim, persze még éppen időben feljöttek, az akácra, meg volt a harmincas átlag. Na azóta, nem jósolok előre esélyeket. Más tavaszon meg, lendületes fejlődés, meg minden ami kell, aztán akácra hideg front, Örültünk, még a szűk 15 kg-os eredménynek is. ... Máskor meg minden elfagyott, akkor még ennyi sem lett. Persze nem véletlenül vannak, a mostani magas méz árak sem.
Őrösi azt írta, hogy átlag 5 évente van jó akáctermés. Ráadásul akkoriban még nem volt ilyen mértékű időjárás változás. Szóval ha belegondolok akkor 3 jó évet, akár 12 rosz év is követhet statisztikailag, persze azért nem valószínű :-).
Szia! Tudod én időben váltottam. Így a fekvő kaptáras méhészkedésem a múlté. Bánom is meg nem is. Azt tervezem,ha meg öregszem,akkor vissza álok a jó öreg NB 24-re.Egy anyával. Láttam,tudom,hogy benne mire képes egy jó anya. Tudod amit sokan elfelejtenek egy termelő család az nem 6-7 NB telel. Minimum 8-10 keret kell hozzá. Van egy kollégám borsodi akinél most is 14 keretesek is vannak. Ezt sokallom én is,de nem akarta őket le gyengíteni. Világos nem minden család telel termelő nagyságon. Némelyiket gyengíteni kell másokat erősíteni.Ez ilyen.
A fekvőmet már meg álmodtam.A mostani kornak megfelelően.Higiénikus alja van ami virágpor szedős. A rajz meg van.Szóval,ha esedékes lesz akkor megcsinálom és öregségemre ezzel fejezem be egy tanyán a méhész pályafutásomat.
Az igaz, NB 24-ben 1 anyás család megszorulásától nem kell tartani. :-) Kezdő hobbistáknak ma is tökéletes. Már csak egy ilyen kaptáram van, de azt már nem viszem vándortanyára. De még ma is sokan használják, igaz nem egy hanem két anyával. Anno az ilyen kaptár rakodásakor, főleg ha mézzel tele volt, igencsak nyúlt az ember karja, idős kollégánál volt ez jellemző. Az Öreg, öreg kaptárjai nem csak nehezek, de legalább lyukasak is voltak , így még a méhszúrás élménye is megvolt a segítőknek :-) persze sűrű ba.dmegolások közepette, he he.
Csütörtökön meghallgattam az állományt, sztetoszkóppal. Eddig, minden rendben van.
Szia! Remélem én is! Azok akik ne tudnák én NB 24-kel dolgoztam főleg.Szóval ott lehet jól kihasználni a fészek mézkamrás, a fészek áthelyezéses méhészkedést. Sokkal jobban látszanak az anyák közti különbségek. Nem kell félni a család megszorulásától. Szóval ezekért is szerettem,szeretem. Természetesen egy anyával. Minden kezdőnek csak ajánlani tudom,aki fekvő mellett dönt. Azért ő is hordozza a fekvők összes betegségét.
Bizony már hiányoznak. Tegnap a kémek szerint 11 óra körül már ki ki nézegetek.Sajnos este értem haza csak. Ma talán rájuk nézhetek.De az aljakat meg nézem hogyan is állnak most.
Szia! Igen eltértünk a témától, de azért remélem hogy azért nem teljesen hasztalan ez a kezdőknek sem. NB 15 -ös kaptárrakkal dolgozom ezért ragaszkodom a leírt módszerhez, egyenlőre. Régebben részletesebben is kifejtettem itt.
Egyébként ez a módszer illeszkedik a kaptár méretéhez, régebben már többen kifejtették kételkedésük az iránt hogy elég-e. Elég.
Más. A keretek gyors vissza adása, a családok gyorsabb rendeződését is segíti. Főleg, ha még jó hordásban volt szerencsénk pergetni. De ha hazafelé készülünk, akkor is jobb ha nem kint fürtöl a család javarésze.
A kereteket pergetés után,(akác) normál szokásos sorrendbe rendezem, majd otthon az érkezést követő kb 3. napon mindenütt ellenőrzöm a petézést. A hiányzó anyákat pótolni kell, ilyenkor jól jön az érett bölcsö, a frissen kelt anya....Ezekben a napokban indítom az anyák nevelését, amelyek már a tervszerű cserékhez kellenek. A legfontosabb tenyész kiválasztási szempont hogy népes, jó mézelő legyen. Azt már csak mellékesen említem, hogy vad hajlamúak szóba sem jöhetnek, ez alap követelmény. Sok szempont van még, de ha jól mézel akkor szinte már a többi is megvalósult.
Lehetne még oldalakat írni :-) Van itt sok érdekes, és szép dolog. ...
Őszön, kicsit már fellélegzik az ember ha végzett a beteleléssel. Most, meg már kezd hiányozni a méhek "turkálása".
Szia! Bizony nem baj,ha a keretek,csak este felé mennek vissza. Különben a rablás is ki alakulhat.A kerteket nem oly nehéz elzárva tartani. plusz sátor kel hozzá.
Nincs olyan erős család ami ne lenne el egy napig pár kerten.
Mivel én fészek áthelyezéses módszerrel dolgoztam fekvőkben,így nálam a fészek folyamatosan változtatta a helyét.Szóval azaz összevisszaság nem volt, mint az anyarács nélküliben.A fiatalabbik tanítóm is így méhészkedett.Nem tetszett.Főleg a hogy a pergetéskor válogatta a kereteket.Vagyis az anya a pergetésnél biztonságban van,és folyamatosan tud dolgozni.Azéért is,mert a pergetésre felkészülésnél rendeztem a fészket is.Vagyis ami elvételre alkalmas keret volt bent azt kicseréltem.
Igaz a termelésre állításnál kicsit lassabb a munka így.hogy az anyát keresni kell,de a pergetésekkor ez az idő vissza jön.Nem kell az egész kaptárt túrni a fia keretek után.
Nálam ez Őrősi után jól működöt.
Az első éveben a visszaadott keretek miatt elég nagy volt a reze muri. A következő évben már a méztér kijáróit zártam,de akkor meg nagy volt a tolongás.Szóval az évi napraforgó pergetésnél már este kapták vissza a kereteket. Egy sátor mesze pergető helységtől fekete fólia füst.Így már nem volt baj. Igaz ekkor még csak 30 körüli család szám volt.. Ezzel a módszerrel még 50 családdal is el tudtam boldogulni.
Ezen a téren a rakodóra váltás egy megváltás volt.
Kicsit eltértünk az eredeti kérdéstől . Remélem azért nem zavartuk össze a kérdezőt.
"A kipergetett kereteket vissza adni, csak este felé szabad."
Ezt nem igen tudom értelmezni, ez milyen speciális esetre vonatkoztatható?
Ugyanis, normál körülmények esetén, a minél hamarabbi vissza adásra kell törekedni lehetőleg rögtön amint lehetséges.
Fekvőnél főleg, bár nem is igen lehetne másképpen hol is tárolná az ember az akár több száz kipergetett keretet vándortanyán. No meg, a méhek sem üres kaptár az ideális.
Az anyák óvása is érdekes téma, én amint írtam rács nélkül termelek. De belátható hogy arra nincs idő, hogy kikeressük pergetés előtt az anyákat. 5-6 család esetén még beválalható, ámbár jártam már úgy hogy a dajkának kiszemelt családnál, 2-3 nap után, találtam csak meg az anyát. Május végén, nagy a méhtömeg ráadásul kifogtam egy idegesebb lemászós anyát.
Szóval nem keresek anyát, csak a petézést ellenőrzöm. Kivétel dajka létrehozása, anya csere, pároztatók feltöltése, illetve mű és söpört rajok készítése esetén.
Teljesen más a méhészkedés rakodó kaptárakban, én mivel fekvőben méhészkedem ezért erről írok.
Azon belül is, az általam alkalmazott gyakorlati fogásokról. Bár ismerem elméletileg, többé kevésbé a többi rendszert, és más mézeltetési termelési fogásokat is.
"Kempingez hozzá szólását annyival egészíteném ki.A fekvők pergetésénél nem kell kivenni az összes keretet. Csak a méztéri keretek kerüljenek ki." Cirkusz01 felvetésére a magyarázat:
Mivel nállam nincs külön fészek és méztér, amint írtam léptűzdeléses mézeltetést alkalmazok. Ezért kell, az ilyen módszer esetén minden keretet kiszedni legfőbbképpen tisztópergetés esetében. Arra törekszünk hogy a méhek lehetőleg az egész kaptárt fészeknek tekintsék. Így nagyobb intenzitással gyüjtenek. (hogy miért, arra most nem térnék ki)
Természetesen, ezen módszer esetén nem áll az hogy nem pergetünk fiast! Mivel akár szinte minden keretben lehet némi fiasítás is.Mértéke, az anya minősége, és a hordás intenzitásának fügvénye. Így ha ezen dogmához ragoszkodnánk semmit nem pergetnénk.
Mivel némi élelmet, mindíg hagyni kell méheinknek ennek mértékét a következő vándortanya lehetőségéhez igazítjuk. Például, akác után itthon még jó 2 hét bőséges hordás várja a méheim így túlzásokba nem kell esni.
Szóval az olyan kereteket amelyben sok a nyílt fias, vagy éppen érdemtelen mennyiségű a méz , bent hagyjuk. Illetve visszarakjuk.
Más a helyzet például, az utolsó napraforgó pergetésekor, itt már tekintélyes mennyiségű élelmet érdemes hagyni, sőt fokozottan kell ügyelni a fiasításra. Ilyenkor, már lehetőleg teljes mértékben kerülni kell a nyíltfiasok pergetését.
Pergetéskor, nem csak a hordás mennyisége, hanem a legelő távolsága is számít. Akár napi 2kg hordás esetén is kibontakozhat szaglászás, kutatás, akár rablás is, távoli nektárforrás esetén. Ezt főleg aszályos nyár-nyárvégén tapasztalható.
Valójában, tényleg érdemesebb félbeszakítani a mézelvételt, ha kritikus pontot ér el a kutatás intenzitása. Ugyan is egy ponttól már visszafordíthatatlan a dolog, rablás is kitörhet, bár igaz nehéz ezt a pontot megállapítani.
Ez fokozottan érvényes, a nyárvégi, őszi kezelések esetén is!
Mindamellet ezekből is látható a fekvőkaptárak mézelvételi nyűgössége, főleg termelő állományok esetében. Magam is, ezen ok miatt vettem számításba a Péntek féle MHVK kaptár és technológia alternatív lehetőségét. Lentebb, erről már értekeztünk.
Szia! A passzdarab egy kaptár méretű keret.Olyan mint a menekülő tér.Csak 18 cm-e körülinek kell lennie a magasságának. A keretekre mehet szöktető.A passzdarabra meg a szöktetni kívánt kerteket tartalmazó fiók. A kitalálója ezt alkalmazza .Vagyis a pergetése rakodót csinál a fekvőből. Nem új dolog ez sem.
Kempingez hozzá szólását annyival egészíteném ki.A fekvők pergetésénél nem kell kivenni az összes keretet. Csak a méztéri keretek kerüljenek ki. Nálam ez valamikor olyan 18 keretet jelentett 2 db 12 keret befogadására alkalmas kezelő ládába kerültek. Ráillő tetővel.Azért ,hogy kutatásos időben is ehessen dolgozni.Megjegyzem ez csak ideg óráig jó.
A szabadban történő pergetéskor amikor megjelennek a kutató ,a szaglászók ,a kezelő ládakörül,akkor a pergetést abba kel hagyni.
Az anya rácsnak minden kaptárban az a szerepe,hogy az anyát biztos helyen tudjuk. Vagyis a pergetésekkor a munka sokkal gyorsabban menjen. A fekvő kaptárakba a legjobb a fixen be épített műanyag,vagy alumíniumból készültek.
A pergetést minden típusnál elő kell készíteni. A pergetésre szánt kereteket egy helyre rendezni,az anyát biztos helyre rakni. A pergetések után a fészke minél előbb rendezni kell.
Az anyáknak helyet adni a nagyobb fészek ki alakítására.
A kipergetett kereteket vissza adni, csak este felé szabad. 2-3 kerettel nincs gond ami a fészek bővítésére kell,de a többi az csak este felé kerüljön hozzájuk vissza. Természetesen úgy tárolva,hogy a méhek ne férhessenek a mézes keretekhez.
Fekvő kaptár esetében, szinte elkerülhetetlen a fias keretek pergetése. Főleg fajtaméz termelésekor (akác). Bár bevallani nem szokták. Az akácméz a legértékesebb termelhető mézünk, továbbá tekintélyes logisztikai költség is terheli (esetemben). Nos, tehát ha megadatik, hogy ütőképes állománnyal érkezik az ember igéretes virágzású erdőre. Akkor a tisztító pergetést már nyilván megtesszük. A repceméz lepergetését, gyakorlatilag az éppen beindult akáchordás legelején szoktam megtenni. Othon hiába is pergetnék, az legfeljebb könnyítő pergetés lenne. Hiszen még javában virágzik a repce, amikor már pakolunk az akácra. Mivel léptűzdeléses mézeltetést alkalmazok, ennek lényege hogy az egész kaptárt fészeknek tekintik a méhek. Így kivétel nélkül minden keret pergetendő, a tisztítópergetéskor. Viszont, ez korántsem jelenti azt hogy minden fiasítás tönkremegy. Ugyanis a petés és a már fedett fiasok megmaradnak. A mézet, rögtön pergetéskor szűrjük.
Még néhány gondolat, a méhek kíméléséről. Fekvőben is lehet(viszonylagosan) kíméletesebben bánni a jószagainkkal. Először is, a méhek eltávolításakor szedjük ki az egész családot a kaptárból, kezelőládába, vagy álványra. Majd ezután rázzuk, és seperjük a méheinket a kaptárjukba. Így elkerülhető az, hogy egyazon méhet többször is kitegyünk a procedúrának.
A méhek "kiömlését" így akár az anya elvesztését, mérsékelhetjük hogy az üres kaptár, két szélére már előzőleg kipergetett lépeket helyezünk.
Továbbá arra alkalmatlan időben, hideg, hordástalanság, lehetőleg ne pergessünk.Ha lehetséges vándoroljunk hordásos területre. Ha nem lehetséges akkor.
Mindíg gondoskodjunk pergetésre alkalmas méhektől elzárható helységről. Ez lehet lehálózott sörpavilon, vagy lakókocsielősátor, vándorbódé. Ugyan a hordás hirtelen leálhat bármikor, főleg akácon. Ilyen esetben még, gondoskodni kell (vizes) takarókról kezelőládára, és hordozóládára.
Nem egy esetben láttam, "méhészt" szabadban pergetni teljes hordástalanságban. Minden ilyenkor kívánatos óvintézkedések nélkül. A méhek ezrével lepik a kereteket, pusztulnak a pergetőbe, a mézbe. Ez ráadásul még, mások állományát is veszélyezteti.
Szia! először is teljesen egyetértek az előttem szólóval,Kenpingezzel. A fekvőkben nem vagy ritkán lehet azt elérni,hogy a méztér elég távol legyen a családtól. Végül is ez a lényege. na meg a nagy kereteken nagyon nehéz azt elérni,hogy a méztérbe ne kerüljön fias keret.Azt nem hagyják ott. Gyorsan hozzá teszem fias keretet nem pergetünk.Természetesen meg lehet oldani van rá módszer, de az a méz elvételre rakodót csinál a fekvőből.A megfelelő távolságot egy passzdarabbal lehet elérni.
Ami még fontos lehet,ne egy mentor legyen.Amennyi méhész van a közeledbe az időd függvényében látogasd őket.Azt természetesen aki szívesen fogad,aki őszintén tud beszélni a szakmánkról. Lesd el a hibáikat,és azokat ne kövesd el!
Talán csak annyit érdemes még meg említeni, hogy hobby méretekben nincs jelentősége a kaptár tipusának. Bár előre nem lehet tudni, hogy mivé kerekedik, egy kis méhészkedés. Így azt mondom, hogy addig, amíg csak tiz-húsz család van az udvar végében, nincs különösebb jelentősége a kaptár rendszernek. Főleg, ha többet sem akar az ember, nameg Amihez olcsón hozzájut, illetve szerencsésebb ha hasonló kaptárja van mint a tanító mesterének, így egy "nyelven beszélnek".
Szia! Más! Ennyi. Nincs jobb kaptár,vagy rosszabb csak más. Ez az én mondásom. Igazából a különbségek a méz elvétenél a legnagyobbak.Vagyis egy rakodó ami közép magas keretű 30 cm-ig az tudod szöktetni,fújni. Vagyis egy fióknyi mézet ami 10-12 keret Olyan 1 perc alatt elveszel.Úgy,hogy a család szinte észre sem veszi nem töröd a méheket. A Nagy kereten már nem működik olyan jól a szöktetés.Na és a fekvőnél se lehet. Egy fekvőből elvenni a mézet 10 12 keretről olyan 8 perc körül van. Sokkal több munkával hisz a méhtelenítés nem magától megy végbe,mint a rakodónál alkalmazott szöktetésnél,hanem le kell őket rázni seperni. Ehhez is van már gép,de az is töri a méheket.
Természetesen van más különbség is,de ez a legnagyobb A többi szinte lényegtelen ehhez képest.
Méhészkedésre adtam a fejem... vagyis hát még nem, de lehet. :) Szóval mamám szomszédjában, nyár folyamán meghalt egy idős bácsi, méhészkedett, mindig is mondta hogy majd megtanít meg ad családot de ez elmaradt/tolódott , viszonylag sokat segítettem neki. Tegnap mamám megemlítette, hogy egyik ól padlásán vannak méhek. Ma megnéztem és tényleg méhek, de nem egy család hanem kettő, legalábbis úgy gondolom, de majd ti ezt is megmondjátok. Két külön helyen van, vadlép kiépítve és azon vannak a méhek. A kisebb család építménye kb egy cipősdobozba beleférne. Érdemes lehet velük foglalkozni? Ha betegek lennének akkor már nyár óta valószínűleg elpusztultak volna? Nem tudtam hozzájuk közel menni, meg nem is akartam megzargatni őket mert elég eldugott kis zugokba van mind a kettő, a nádtető és a gerendakeresztnél az egyik, a másik meg tetősarkában egymástól olyan jó 4 méternyi távolságra.
