Keresés

Részletes keresés

JFEry Creative Commons License 2006.04.25 0 0 918

Igazad van, figyelmetlen vagyok.

jav:

Ne is haragudj, de egyrész nem ezt írta, másrészt pedig tényleg nincs lehetőségünk olyasmit megfigyelni, ami nem csinál semmit.

Előzmény: Astrojan (917)
Astrojan Creative Commons License 2006.04.25 0 0 917

Gézoo szólj már valamit a fotonmodellemre.

 

A YY fotonmodellben a fény vonzza a fényt. Persze csak akkor ha a hullámhosszuk azonos és szinkronban vannak egymás mellett, tehát lézersugarak.

 

 

JFEry 906, Nem akarok megfigyelni olyasmit amit nem lehet megfigyelni, arról spekulálni kell, miért nem olvasol gondosabban.

 

 

Előzmény: Gézoo (913)
Simply Red Creative Commons License 2006.04.24 0 0 916
Erről nem hallottam még. Te hol olvastad?
Előzmény: Gézoo (915)
Gézoo Creative Commons License 2006.04.24 0 0 915
Azt olvastam, hogy a gömbvillám is KdV jelenség.. Te is úgy gondolod?
Előzmény: Simply Red (914)
Simply Red Creative Commons License 2006.04.24 0 0 914

Pontosan. Ami ebben lényeges az az, hogy a vízhullám is hullám. Azt, hogy ez a hullám vízrészecskék mozgásából áll össze, ne keverd össze magának a hullámcsomagnak a részecskeszerű viselkedésével. Ez utóbbi ugyanis minden olyan hullámra igaz, amit a KdV-egyenletek írnak le, függetlenül attól, hogy milyen konkrét módon realizálódik a hullám. A KdV-egyenletekben nincs szó vízrészecskékről.

 

Előzmény: Gézoo (910)
Gézoo Creative Commons License 2006.04.24 0 0 913

   Nem egészen! 

A jelenségnek több magyarázata van. Nekem túl kevés az információm ahhoz, hogy

valamelyiket is preferáljam.  Ezért rátok bíztam, hogy melyiket fogadjátok el,

felesleges vitát nem kívántam nyitni ez ügyben.

   A lényeg, hogy nagyobb energiasűrűségű lézerimpulzus tükör vagy lencse

alkalmazása nélkül fókuszálja önmagát. Ez olyan, mint ha a fény vonzaná a fényt.

Vagyis anyag nélkül hat a fény a fényre.

 

Előzmény: NevemTeve (911)
NevemTeve Creative Commons License 2006.04.24 0 0 912
> > eléggé meddő dolog az 'önmagában való', azaz kölcsönhatásba nem lépő foton milyenségéről spekulálni..

> amit itt állítasz az kb ennyi:
eléggé meddő dolog egy autó tulajdonságairól és milyenségéről vitázni vagy spekulálni addig amíg az nem karambolozik.

Szép próbálkozás, de nem nyert... az autó esetén az is kölcsönhatás, ha beszállok, megyek egy kört... sőt, az is, ha látom, vagy a motor hangját hallom...

A fotont nem tudod mérni addig amíg nem kölcsönhat.
Igaz

Spekulálni viszont bármikor lehet a tapasztalataid alapján, függetlenül a pillanatnyi foton-atom kölcsönhatástól.
Engedélyezem;) A spekuláció akkor termékeny, ha kijön belőle egy elmélet, amelynek jóslatai egyeznek a tapasztalattal... ha ez nem teljesül, akkor meddő spekulációról beszélünk.

Megint az einsteini ökörség köszön vissza, mely szerint csak az a valóság létezhet amit aktuálisan mérni tudsz.
Én inkább Karl Poppert említeném... de pontosabb úgy mondani, hogy csak az számít a természettudományban, amit mérni lehet.

Ezért kell tagadnotok az abszolút időt is például, mert nem tudjátok mérni, mert másként látszik. Számítani kell, mérni (közvetlenül) nem lehet.
Csak jöjjön ide egy ilyen abszolút idő! Úgy megtagadom, hogy ketté áll a füle!
Előzmény: Astrojan (905)
NevemTeve Creative Commons License 2006.04.24 0 0 911
Például úgy, amit önfókuszálásnak hívnak és alkalmazzák a katonai célú
lézereknél.

Emlékszem milyen alaposan körüljártad ezt a témát nemrég... ("nem mondok semmit, akit érdekel nézzen utána")
Előzmény: Gézoo (909)
Gézoo Creative Commons License 2006.04.24 0 0 910
Vagyis? Ha a vízhullám is hullám, akkor a víz anyag.. Jól értem ??
Előzmény: Simply Red (908)
Gézoo Creative Commons License 2006.04.24 0 0 909

Szia!

 

 Például úgy, amit önfókuszálásnak hívnak és alkalmazzák a katonai célú

lézereknél.  Ott nincs anyag. Csupán fény-fény kontrakció.  

Előzmény: NevemTeve (900)
Simply Red Creative Commons License 2006.04.24 0 0 908

   Csak kérdezem: a víz mióta nem anyag????

 

Amióta a vízhullám nem hullám :-)

Előzmény: Gézoo (907)
Gézoo Creative Commons License 2006.04.24 0 0 907

Szia!

 

  "Edinburgh-Glasgow-csatorna mentén lovagolva egy lóvontatású bárka által keltett magányos hullámcsomagra nem lett figyelmes..."

 

   Csak kérdezem: a víz mióta nem anyag????

Előzmény: Simply Red (901)
JFEry Creative Commons License 2006.04.24 0 0 906
Ne is haragudj, de egyrész nem ezt írta, másrészt pedig tényleg nincs olyasmit megfigyelni, ami nem csinál semmit. ( ráadásul nincs is rá mód)
Előzmény: Astrojan (905)
Astrojan Creative Commons License 2006.04.24 0 0 905

eléggé meddő dolog az 'önmagában való', azaz kölcsönhatásba nem lépő foton milyenségéről spekulálni..  amit itt állítasz az kb ennyi:

 

eléggé meddő dolog egy autó tulajdonságairól és milyenségéről vitázni vagy spekulálni addig amíg az nem karambolozik.

 

A fotont nem tudod mérni addig amíg nem kölcsönhat. Spekulálni viszont bármikor lehet a tapasztalataid alapján, függetlenül a pillanatnyi foton-atom kölcsönhatástól.

 

Megint az einsteini ökörség örökség köszön vissza, mely szerint csak az a valóság létezhet amit aktuálisan mérni tudsz. Ezért kell tagadnotok az abszolút időt is például, mert nem tudjátok mérni, mert másként látszik. Számítani kell, mérni (közvetlenül) nem lehet.

 

 

Előzmény: NevemTeve (904)
NevemTeve Creative Commons License 2006.04.22 0 0 904
Valahogy úgy... eléggé meddő dolog az 'önmagában való', azaz kölcsönhatásba nem lépő foton milyenségéről spekulálni
Előzmény: JFEry (902)
JFEry Creative Commons License 2006.04.22 0 0 903
A soliton egy érdekesnek tűnő dolog. Egyesek nem is eviláginak tartják.
Előzmény: Simply Red (901)
JFEry Creative Commons License 2006.04.22 0 0 902
Ez egy kicsit olyan, mintha azt kérdeznéd, mi értelem (hogyan lehet) azt vizsgálni, ami sosem ad kölcsönhatást?
Előzmény: NevemTeve (900)
Simply Red Creative Commons License 2006.04.22 0 0 901

Emellett a hullámok pedig soha sem mutatnak részecske tulajdonságokat.

 

...gondolták az emberek egészen 1844-ig, mikoris Sir John Scott Russel hajóépítő mérnök az Edinburgh-Glasgow-csatorna mentén lovagolva egy lóvontatású bárka által keltett magányos hullámcsomagra nem lett figyelmes...

 

Nos, ez a hullámcsomag azóta a matematikusok és fizikusok érdeklődésének a homlokterében áll.

 

A hullámok és a részecskék közti különbséget addig ugyanis úgy fogalmazták meg, hogy a részecskék a találkozásukkor ütköznek, a hullámok pedig interferálnak, majd továbbmennek, mintha mi sem történ volna. A Russel által megfigyel magányos hullám azonban egészen más tulajdonságokkal rendelkezik. Az őt leíró nemlineáris egyenleteket  Diederik Korteweg és Henrik de Vries találta meg 1895-ben (KdV-egyenletek). A magyar Lax Péter 1968-ban kimutatta , hogy a KdV egyenletek által leírt hullámok bizonyos értelemben részecskékként viselkednek: ú.n. "teljesen integrálható Hamilton-rendszert" alkotnak. A KdV-hullámokat ma solitonoknak nevezik, és tekintve, hogy igen hasonló tulajdonságai vannak, mint az elemi részecskéknek, a modern részecskefizika egyik törekvése, hogy az elemi részecskéket 3-dimenziós solitonokként képesek legyenek leírni.

 

Előzmény: Gézoo (899)
NevemTeve Creative Commons License 2006.04.21 0 0 900
Bár szerintem, minden magyarul értőnek világos, hogy a fény csak és
kizárólag anyaggal való érintkezés során mutat hullám tulajdonságokat.


No, ez érdekesen hangzik! Hogyan lehet vizsgálni a fényt az anyaggal való kölcsönhatáson kívül?
Előzmény: Gézoo (899)
Gézoo Creative Commons License 2006.04.21 0 0 899

Szia!

 

  Ezt őszintén sajnálom.  Más nyelven nem tudok annyira jól, hogy félreérhetetlenebbül el tudjam magyarázni. Tényleg sajnálom.

 

  Bár szerintem, minden magyarul értőnek világos, hogy a fény csak és

kizárólag anyaggal való érintkezés során mutat hullám tulajdonságokat.

  De ugyanígy hullámtulajdonságokat mutatnak a részecskék is, pedig

egy-egy elektront legkevésbé sem nevezhetünk álló e.m. hullámnak..

 

  Emellett a hullámok pedig soha sem mutatnak részecske tulajdonságokat.

 

  Eddig érthető?

 

 

Előzmény: mmormota (898)
mmormota Creative Commons License 2006.04.20 0 0 898
Az nem világos, hogy mit akarsz kihozni ezekből a szilánkokból. Nem áll össze értelmes kérdéssé, gondolattá.
Előzmény: Gézoo (897)
Gézoo Creative Commons License 2006.04.20 0 0 897

Szia!

 

  Szóval akkor mi érdekes beszélgetést folytatunk..  Tévednék? Azt állítottad,

hogy kiemelten tanultál fizikát, külön facton, így alig találkoztatok a többiekkel...

 

  A yagi-t nem érted? Vagy a Co60-at?

 

  Ha megmérjük az em térerősséget különböző források közelében akkkor azonos

jellemzőkkel rendelkező ekvipotenciális felületeket regisztrálhatunk, függetlenül

attól, hogy klasszikus em forrást vagy éppen sugárforrást vizsgálunk..

 

   Így már érthető számodra??

Előzmény: mmormota (896)
mmormota Creative Commons License 2006.04.20 0 0 896
Pl. ha ez így van akkor egy Co60 forrást

vastagfalú acélcsőbe helyezve ugyanolyan térerősség karakterisztikát

kell tapasztalnunk mint pl. egy háromelemes Yagi esetében.

   Szerinted?  Az az érzésem hogy fogalmad sincs! Így rávágod, hogy nem

azonos.

 

Arról nincs fogalmam, hogy mit kérdeztél. (minek a térerőségéről beszélsz, hol, mi köze ehhez a Co60-nak stb)

Előzmény: Gézoo (895)
Gézoo Creative Commons License 2006.04.20 0 0 895

Szia!

 

   Nos erről van szó!  A Maxwell egyenletekkel leírható em mező nem terjedhet

kis "csomókban" !  Ez tény. Az egyenletek ismeretében Te sem vitathatod.

 

   Ellenben ha detektorláncon  megfigyeljük a beütésszámot, vagy megfigyeljük

em forrástól nagy távolságon a térerősség hely-idő függvényét, akkor

azt tapasztaljuk, hogy egyedi csomagok (kvantumok) formájában érkezik

az energia a detektorokra.

   Mi következne ebből? Sok minden. Pl. ha ez így van akkor egy Co60 forrást

vastagfalú acélcsőbe helyezve ugyanolyan térerősség karakterisztikát

kell tapasztalnunk mint pl. egy háromelemes Yagi esetében.

   Szerinted?  Az az érzésem hogy fogalmad sincs! Így rávágod, hogy nem

azonos.

    Nos akkor ha így lenne tévednél!  A két karakterisztika minden szempontból

teljesen azonos.

   Ragozhatjuk még, de a lényeg minden esetben ugyanaz marad:

 

       Energia csak és kizárólag kvantumos energiacsomagokban terjed

sugárzással. Ezen csomagok mnden esetben az anyaggal (, réssel )

való kölcsönhatás során hullámtulajdonságokat mutatnak.

      

    

Előzmény: mmormota (893)
Gézoo Creative Commons License 2006.04.20 0 0 894

Szia!

 

  Eredetileg nem résnek szántam. Mikroszkópokhoz készítettem manipulátorokat.

Különböző fémek és műanyagok, kerámiák és ragasztók felhasználásával.

   Több esetben a tesztelés során interferenciaképhez hasonló csíkokat

láttunk. Elkezdtük keresni az okát. Az optikai rendszerről kiderült, hogy nem

az okozza. Hanem optikai réseket képeztek az egymáshoz közeli manipulátor karok.

   Ez azért volt nagy meglepetés számomra, mert lépcsős interferenciaképek képződtek, amikről addig nem hallottam, de utánaolvasva kiderült, hogy az egyes anyagok különböző tulajdonságaiból adódik.

Előzmény: NevemTeve (892)
mmormota Creative Commons License 2006.04.19 0 0 893

Nem érted a kérdést?  Ok. Egyszerűbben: Hogyan terjed az em mező változása?

 

Tényleg hiszel abban, hogy ilyen kérdésre néhány soros választ lehet adni?

Nem kvantumos felfogásban a klasszikus elektrodinamika, a Maxwell egyenletek írják le. Ha ez a közelítés nem megfelelő, akkor kvantumos felfogásban pedig a QED.

 

Nem tudod valamiféle királyi úton elképzelni, valami szép metaforával megérteni. Kell hozzá a matematika, anélkül reménytelen. Ha kellő gyakorlatra teszel szert ebben, akkor már működhet az intuíciód is atárgykörben, addig nem.

 

Mivel gimnáziumi szintű mechanikai feladatokat sem látsz át egyelőre, a QED tanulmányozása kissé korainak tűnik.

 

Számomra világos, hogy ez utóbbi, hiszen a lépcsős interferenciakép csak

az összetett anyagú réseken jön létre...

 

Az a gyanúm, nem az összetett anyag, hanem a pontatlanság okozhatott inkább összetett interferenciaképet.

Előzmény: Gézoo (891)
NevemTeve Creative Commons License 2006.04.19 0 0 892
Szerintem itt az idő, hogy felfedd a titkot: te milyen összetett anyagból készült résekkel kísérleteztél?
Előzmény: Gézoo (891)
Gézoo Creative Commons License 2006.04.19 0 0 891

Szia!

 

  Nem érted a kérdést?  Ok. Egyszerűbben: Hogyan terjed az em mező változása?

 

  A másik: elhiszem, hogy sokat foglalkoztál lézerekkel, de ezt bármelyik gyerek elmondhatja magáról, amióta a lézerpointerek, cd lejátszók tömegcikkek.

  De valóban készítettél összetett anyagú rést? Vagy csak kitérő választ adtál?

       

Számomra világos, hogy ez utóbbi, hiszen a lépcsős interferenciakép csak

az összetett anyagú réseken jön létre.. Ha legalább láttál volna ilyet,

akkor eszedbe sem jutott volna vitatni..  Ugye milyen egyszerűen kiderül..

Előzmény: mmormota (890)
mmormota Creative Commons License 2006.04.19 0 0 890
 Szóval szerinted kizárólad az e.m. mező terjedhet tova erősen lokalizálható csomagokban?   Igen/Nem  ?

   Mitől tartja meg az e.m. mező a koncentráltságát? 

 

Ezek teljesen értelmetlen kérdések, sajnálom. Semmit se tudsz az EM leírásáról, és emiatt értelmesen kérdezni se tudsz a tárgykörben.

 

Az interferencia képet pedig kettős vagy többes anyagú résen is szemléld meg!

Tanulságos lesz! Minden anyagnál más fázistér jön létre. Nézd meg. És jusson eszedbe ha legközelebb olyanról mondsz véleményt, amit még életedben nem láttál.

 

Elég sokat dolgoztam lézerekkel... :-)))

 

Előzmény: Gézoo (884)
Gézoo Creative Commons License 2006.04.19 0 0 889
A mi az energia topicban felelek erre..most.
Előzmény: JFEry (888)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!