"- Nézd, az emberi természet olyan, hogy a dicséretet jobban el tudja viselni. A negatív meg... De nem nagyon találkozom én negatív dolgokkal. Nemigen foglalkozik velem az emberiségnek az a része, amelyiknek esetleg nem tetszene a munkásságom."
naná :)) facebookról kitöröltök mindent, a csúnya emaileket nem olvassátok... így könnyű, lacibácsi, de azért szolgálatra jelentkezem :)))
"Ha nem is abban a kálvini értelemben, hogy minden szögig és minden hajszálig pontosan előre megvan határozva minden, de az embernek küldetése van valamire, amit legjobb tudása szerint végre kell hajtania. Latin-Amerikában ezt úgy fogalmazzák meg, hogy Isten azért adta a rumbatököt az embereknek, hogy rázzák. Én ezt kaptam. Nevezz engem akárkinek, valamilyen módon kaptam valakitől egy megbízást valamire nézve, amihez tehetséget is kaptam, és az a dolgom, hogy ezt csináljam."
a válasz arra a kérdésre, hogy "lacibácsi, mi a fasznak írsz évente 2 könyvet már 10 éve ugyanarról, csak más szereplőkkel?"
Isteni sugallat, gyermekeim.
persze aki Victor Hugótól tanulta meg, hogy hogyan kell jó párbeszédet írni (csak bazmeg egyszer írna egy jót végre :D), attól nem csodálkozok, ha az atyaistentől eredezteti az írói képességét és kötelességét.
"- Képes vagy végigolvasni akkor is, ha valaki csúnyát ír rólad?
- Nagyon kevesen írnak csúnyákat... Persze a negatív kritikát senki sem szereti. Az ember nem arra született, hogy eleve mazochista legyen - gondolom én."
jogos kritika befogadása = mazochizmus.
ha valaki még reménykedne abban, hogy valaha ír még egy értelmes könyvet ez a könyvgyáros, akkor itt a válasza :)))
szerintem ezt a topikot már rég nem olvassa az öreg, bár ki tudja, ott a piros iksz mindegyikünk neve mellett :)))
"Egyszer találkoztam egy kanadai-magyar írónővel, aki bűnügyi regényeket ír. Kellemesen eltársalogtunk, és ő elmesélte, hogy éppen alkotói válságban van - így mondta -, mert háromnegyed részben megírt már egy bűnügyi regényt, és röviddel a befejezés előtt rájött, hogy senki nem lehet a gyilkos. Velem azért ilyen nem szokott előfordulni..."
nem, lacibácsi. nálad az szokott előfordulni, hogy megírod a könyvedet, a 675. oldalig, majd ráböksz valakire, hogy "na, akkor ő lett a gyilkos", és befejezed :)))
"De volt ennél fontosabb is: a papír. A kiadóknál papírkontingens volt, és le volt bontva könyvekre, hogy egy évben hány mázsa jut neked, amit nem lehetett túllépni. Ha Lőrinc L. Lászlónak 92 mázsa papír jut erre a könyvre, de ő olyan vastag könyvet írt, hogy nem oldható meg csak 150-ből, akkor meg kell húzni 92-re. Meg is mondták világosan: Ha magának ebből a kétkötetes könyvéből nem csinálunk egy kötetet, akkor a Valamilyen Mariska a gyerekkönyvét nem tudja kiadni, mert maga elviszi a papírját. Ezt nem kívánhattam, de nem is lehetett volna, így a kétkötetesből egykötetes lett."
tessék, íme, emiatt a fiatalkori frusztrációja miatt fosik tele 750 oldalt gyerekkönyvi betűkkel, amikor normális szerkesztéssel 250-ből bőven kijönne az egész! és most már csak azért is 2 kötet egy könyv :)) csak a végére lehet járni ennek a paranormális jelenségnek!
"Írni ugyanis úgy lehet megtanulni, ha valaki nagyon sokat olvas. Anélkül nem megy. Ott tanultam meg tulajdonképpen írni, noha egyetlen huncut szót sem írtam még le. Oldalakat föl tudtam memoriterként mondani a Viktor Hugo-kból, a Monté Cristóból. És anélkül, hogy tanították volna rá, megtanult az ember egy csomó dolgot: hogyan kell jó párbeszédet írni, valamit jól leírni, hogyan kell feszültséget teremteni, hogyan kell jó figurákat csinálni."
azért nem kis emberekhez hasonlítja magát, meg nem egyszerű helyekről eredezteti az "íróságát" ez a vénember...
Atya ég, a Dracula sorozatot is tönkre akarják vágni? Én az első Orsis kötetet még meg vettem, azóta sem tudtam elolvasni annyira rossz. Azóta nem vettem meg egyiket sem, mert senki nem ajánlotta annyira, hogy kifizessek érte ilyen sok pénzt. Kár mert egészen addig az összes kötet meg van. Most már csak nagyon csalódott vagyok, és reménykedem, hogy dedikálásokon, és író-olvasó találkozókon egyre többen emelik fel a hangjukat a könyvek minősége és ára miatt, a kiadóról nem is beszélve. Azt már a magyar fociban is láthatjuk évtizedek óta, hogy a régi dicsőségből nem lehet megélni a mai világban. Ugyanez igaz Laci bácsira is. Az eladások nem csak a válság miatt csökkennek, hanem mert egyre többen csalódnak a könyvekben. Ha a pénz miatt hagyja, hogy ez megtörténjen akkor én azt is meg tudom érteni, mert 75 évesen is fontos a pénz, meg kell élni, de legalább egy nyilatkozatot tegyenek, hogy mi a helyzet. Remélem azért lesz még olyan könyv amit mindenki dicsérni fog majd, akkor megveszem én is, és végre újra egy jót szórakozhatok egy LLL könyvön. Addig meg maradnak a régi klasszikusok, amik még ma is jó hangulatot tudnak teremteni.
Végre kiolvastam a könyvet, és a végkifejletre kicsit javult a megítélésem. Összességében ez a történet még elmehetett volna egynek, ha LLL nem akart volna mindenáron két kötetben 750 oldalt írni róla. Ha olyan 450-be belefogalmazza, és néhány helyen kicsit máshogy szövi, akár jó is lehetett volna. Így viszont tele volt értelmetlen vakvágánnyal, mint a 22-23 részes sorozatévadok Amerikában, ahol csomó töltelékszálat raknak be, hogy kijöjjön a kellő számú rész. Valahogy Lőrincz László is így lehet ezzel sajnos. Persze 1 kötetnél aligha lehet elkérni 3300 ft-ot, max olyan 2 ezret, és azért az messze nem csengene olyan jól.
Amúgy a könyv hajaz a Manitukra, de még ez is belefért volna, ha nem húzza el ennyire a sztorit. A külön környezetvédős vonal a halas raktárakkal nagyon gáz volt, iszonyúan szarul lett megkreálva a kínai gyerekkel, a majmokkal meg a titkos ügynök kapitánnyal együtt. Hulladék. Helyette kicsit kellett volna beszélni a helyszínről, mert mostanáig nem tudom, pontosan hol játszódott a történet, máskor erről mindig esett szó. A szerelmi szál nagyon nem kellett bele, kár erőltetni. De még menthető lett volna, ha nincs happy end, de sajnos ezt nem merte meglépni a szerző.
Valahogy a régi sci-fi történetekhez képest hiányzik ma már a keménység, és valami bugyuta szerencsétlenkedés van helyette. Most a vicceskedés szerencsére alig jelent meg, de pl. A kegyetlen csillagokból ismert durvaság, ahogy potyognak a szereplők, nagyon hiányzott. De mondhattam volna A kicsiket, vagy a Monszunt is. Utoljára ez a Manitukban volt meg. Nekem nagyon hiányzik.
Az meg, hogy a végén már ott szerepel az ajánlóban, hogy a következő kolostoros sztori a Dracula/Negrescu Dan sorozat része lesz, botrányos. Ennek meglepinek kellett volna lennie. Így nem ér semmit.
ÉN viszont azt mondom a Kicsik a legjobb könyve volt.
A kéz a sziklán, kő fiai, nagy mészárlás szintén.
aki mondjuk nem szereti a misztikus, nagyon kitalált, lehetetlen, elképzelni nem tudó dolgokat, annak valóban , sőt biztos , hogy nem jönnek be a Lőrincz könyvek.
Röviden és tömören: rossz. Bár, mint azt előzőleg is írtam, nem szeretem a Lőrincz L. László néven írt könyveit, a sokak által oly' nagyra tartott A Kicsik életem legrosszabb könyve volt, amikor elolvastam vagy 10 éve.
Az első kötet még úgy, ahogy tetszett, de nem értettem, hogy mi akar kibontakozni a dologból. Azt sejtettem, hogy jó szokásához híven itt is két történet fonódik össze (mint végül kiderült nem is kettő, hanem három), mégsem fogtam, hogy ebből mi lesz. Kicsit nyúlós volt a sztori, nem történt túl sok dolog, de az legalább jó sokáig tartott. A második kötet pedig még nyúlósabb lett, sokszor csapott át unalomba az olvasás, viszont épp emiatt vártam, hogy a végén lesz valami jó kis csattanós befejezés. Nem lett. Igazából egy se eleje, se vége történet némi misztikummal keverve, amiből egy "A Föld nem csak a miénk, óvjuk, védjük, ne szennyezzük, mert ha nem, akkor a fagyi visszanyal" propaganda végkifejlet lett.
Az előző két könyvre azt írtam (ha jól emlékszem), hogy nem nagy durranás, de azért érdemes megvenni és elolvasni. Erre nem írom azt. Ez sajnos egy rosszul sikerült könyv, nem sorolom az ajánlott kategóriába. Ami felemelő benne az a hülye hasonlatok és idétlen viccek hiánya. A befejezése olyan, hogy akár még folytatást is el tudnék képzelni belőle, de kötve hiszem, hogy ezt folytatni kellene.
amúgy hagyjuk már ezt, hogy "helyszíneket bejárni"...
mikor csinált utoljára ilyet #lacibácsi?
az a baj, hogy úgy beszéltek róla, mint egy valódi íróról. nem, ő nem az most már. egy egyszerű, világlátott gépírnok, picit besült "kerekekkel", és elég komoly igénnyel a pénzre. persze ez utóbbi mindenkire érvényes.
továbbra sem értem, hogy ki mitől várna változást. a rajongótábor egyik fele elégedett, a másik meg nem, de "akkor is" megveszi a könyveket, mert lacibácsi írta őket. meg mert már megvan az előző 37 is, és úgy szeretünk gyűjtögetni... a pénzük megvan belőle, a minőséget senki sem kéri számon (illetve igen, de azokkal nem kell foglalkozni), mégis mi okuk lenne változtatni?
mondjuk, én titkon nagyon reménykedek abban, hogy egy darab jó könvy még van benne. nem tudom, hogy az igény megvan-e benne rá, hogy írjon egy ilyet, de remélem, hogy van egy sztori, amin mondjuk már hat-hét éve dolgozik, olyankor, amikor picit kitisztul a feje az ostoba gépírásoktól. hogy készül egy könyv nála, amivel azért a "pénznyomtatás" mellett jelezné, hogy "gyerekek, azért ne feledjétek, hogy...".
szerintetek - és erre ez a jó szó - meglepi-e majd valaha valami hasonlóval a rajongóit?
Még 100 oldal van hátra a 2. kötetből, de egyre inkább összezavarodtam. Az első kötet nem is volt rossz, bár egyáltalán nem tudtam, hogy mi is akar ebből a történetből kisülni. A második kötet már sokkal kevésbé tetszik, ráadásul már annyira sem értem, hogy mi akar kisülni a dologból, mint az elsőben. :)
Egyébként ezt a napi 5 óra írást is régebbi interjúkban mondogatta még, újabban én nem láttam ilyen interjút. Mert oké, hogy azokban is időkben is, amikor ezt mondogatta, már vagy 68-70 éves volt, de most már akkor is 75, ez azért mégsem ugyanaz. Lehet persze, hogy most is így van vele, de én akkor se láttam már leírva ezt a szöveget mostanában.
Beállok a sorba. Én is abszolút ellenszenvvel viseltetek a Studium Plusz iránt. Nem egészen normális dolog évenként két darab 600-700 oldalas könyvet követelni egy 70+os szerzőtől. Persze Laci bácsit sem kell félteni- több interjúban is nyilatkozta, hogy neki az abszolút napi rutin 5-10 darab A5ös oldal legépelése, rmellett pedig neki is alá kellett írnia ezt a két vastag könyv/év jellegű szerződést- szóval nyakig sáros a dologban ő is. Nem tudok másra gondolni, minthogy anyagilag roppant csábító ajánlattal állt elő a kiadó. A kiadóváltás egyedüli pozitívuma az az volt, hogy lassabban sárgul a papír, mint a Gestás könyvek esetében. De ez sovány vigasz. Elgépelés például szembetűnően sok van, mindegyik könyvben.
Miért ne írhatna LLL mondjuk kétévente egy könyvet? Mint egy átlagos (normális) író? Több ideje lenne anyagot gyűjteni, helyszínt bejárni, letisztítani a cselekményt, jellemeket faragni.
Mundzsukkal abszolút egyetértek- Giornalista alpári stílusától én is elhatárolódom- de ha finomabban fogalmazott volna, akkor bizony nem tudnék belekötni a mondandójába.
Hát egyszerűen nem tudom befejezni a 2. kötetet, az teljesen tönkrevágja a történetet, ha egyáltalán bármennyire is érdekes volna. Egy teljesen zagyva állatság eddig (2. kötet majdnem felénél vagyok). Pedig az első könyv még élvezhető volt valamennyire, legalábbis jó elemek voltak benne. Én tényleg nem vágom, mekkora pórázon lehet LLL, de ez aggasztó, és nyilvánvalóan a kiadó szórakozik velünk. A dedikáláson nekem is mondta a szerző, hogy a könyv hátuljában lévő új könyv címe (az őszi) nem is az lesz, mert a kiadó megváltoztatta az óta. Hát ezt meg hogy? Kinyomják a mostanit, utána mást gondolnak?
És azt se értem, hogy lehet valakit 75 évesen még így rángatni, miért hagyja, hogyan tűri el 40 év írói munkásság után? Akármelyik kiadó örülne, ha hozzájuk menne akár kétévente egy könyvvel! Egyszerűen fel nem foghatom, miért marad Lőrincz László a Studium Plusznál, miért képes érte lerombolni a korábbi pályafutását is. Mert pont ezen a könyvön is látszik, hogy írhatna ő jó(bb) műveket, csak nem évi kettőt állandóan.
Az ilyen giornalista féle pondrókkal nem kell foglalkozni. Milyen beteg lehet aki 5 év után beír az író fórumára és hergeli a rajongókat. Ilyen bunkók mindig is voltak és mindig is lesznek. A nagyobb baj az, hogy sok mindenben igaza van.
Sajnos Laci bácsit kihasználja a kiadója és ez vezetett a mostani állapotokhoz. A kiadónak mindegy, hogy milyen könyvet ad ki, csak LLL legyen ráírva, a rajongók úgyis megveszik. Nekem gyanús, hogy néhány könyvet nem is Ő írt. A játék rabszolgái (ami az új könyvben a könyvlistában csak rabszolgák néven szerepel?) olyannyira kilóg a sorból, hogy azt biztos, hogy más írta.
Az új könyv első kötete nekem a régi Lőrincz könyvek hangulatát hozta, alig vártam, hogy olvashassam, ilyet már rég éreztem LLL könyvel kapcsolatban. Sajnos a második kötetben kezdődtek a baromságok, a főhős nem derít ki semmit, csak sodródik az árral és várja a csodát. A befejezés is teljesen összecsapott, mintha a kiadó sürgette volna, hogy fejezze be, vagy más író fejezte volna be, akinek nincs képzelőereje ezért lezárja a történetet a nagy semmivel.
A könyv borítókat összecserélték, a kettes köteten lévő hajókirándulás az egyes kötetben van, az egyes köteten lévő búvár pedig a kettesben, apróság, de ez is azt sugallja, hogy a kiadásnak nincs gazdája. Az ajánlóban lévő: Oliveiro alatt felrobban a WC sort sem értem, én a könyven másképp olvastam. Ráadásul mindezért 10 százalékkal többet is kell fizetnünk?
A kiadó kérésére a novemberi könyv kolostoros lesz, és szintén a kiadó megváltoztatta a címét, hogy az együgyűek is tudják, hogy kolostoros sztoriról van szól. Tulpa oldalán maga Laci bácsi írja, hogy sajnos. Hát neki nincs ebbe beleszólása?
Természetesen folytatás jön, hogy a sorozat előző könyveit újra ki lehessen adni.
Az pedig, hogy leszedették az elektronikus könyveket pl. a lorinczl.fw.hu -ról az is a rajongók ellen irányuló lépés volt.
Laci bácsinak fel kellene nyitni a szemét, hogy rúgja ki a kiadóját, évente csak egy könyvet írjon, de az legyen érdekes, kidolgozott, igazából ezzel szolgálná a rajongóit.
Nos, olvasom az új könyvet, és bár még csak a 250. oldal magasságában járok, eddig nem igazán jön át a dolog. Mondjuk való igaz, hogy a Lőrincz L. László néven írt könyvei közül Az elátkozott hajón kívül egyik sem tetszett. Az új könyvnél nem vágom igazán, hogy mi akar ebből kialakulni? Aztán lehet persze, hogy csak tovább kell olvasni a történetet. :)
"Ezzel kapcsolatban hadd kérdezzek valamit! Akkor honnan tudod, hogy szarok az utóbbi időben írt könyvei? Azt hadd ne tekintsem válasznak, hogy mások leírásából, elmondásából."
hát, magyarázhatod, ahogy akarod, de itt bizony ezt írtad.
