Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Két éve, az őszi találkozón mi szedtük a legtöbb gombát Jani66 barátommal: ketten három nap alatt egy kosárral (egy nagy mező csiperkéi voltak benne). Tavaly ugyanott a többség már ki se ment terepre... mert nem volt miért. Most július 1. van és idén még gyakorlatilag semmit nem szedtem a VH-ban. Nem jó ez így.
Az alföldi aszályban 29-én gyerekeknek gombász napot tartottam. A következő augusztus 3-án lesz. Itt lehet tájékozódni a programról. 30-án pedig aszalvány gyötréssel szórakoztattam magamat. Nyári szarvasgomba és ízletes kucsmagomba tömlőit vizslattam a kis Bresser Biolux-szal.
Bármennyire hihetetlen, de minket a 25-én átvonult rendszer elkerült, nem adott esőt. Úgy néz ki, hogy a most érkező is ki fog kerülni minket. Dél-keleten az aszály az úr. :-(
Ennek ellenére már előjött az egyik kedvencem, a rózsáskalapú tinóru.
Anyum ma nagyon meglepett: tudtom nélkül kiment az erdőbe (nélkülem!!! :<) és hozott még galócát meg egy csomó ilyen tinórut, hihetetlen h 2 nap alatt milyen sok kinőtt. És a legrosszabb, h 10 órakor szedte és most hozta, addig meg szatyorban tárolta őket... :((
Én is próbálgatom hasonlítgatni, hamvas nemezestinórunak tippelem, de hogy az-e arra nem vennék mérget. Egyiket félbevágtam, leszámítva h az összes kukacos (de azért kidaraboljuk :)) nem színeződik el, fiatalon egészen sárgás (mint a kurkuma) a tönkje és a lemezes része, de most már inkább sárgás-zöldnek tűnnek. A szatyorban töltött idő miatt a lemezei is benyomódtak és elszíneződtek egy kicsit.
Meg hozott még 4 ilyen gombát is, azt hiszem ezt sikerült beazonosítanom, ez a mérgező változékony tinóru lehet.
Hol máj, hol géva utánzó. A sárga és a vörös színanyagok aránya a kajájával lehet összefüggésben? Kemény dolog az ízpróba utáni időszak:-) Szerintem a ritkasága erősen csökken a gombát felismerők növekedő számával. Egyébként már alapfokon is tanítom pár éve az utánzó képessége miatt. Ha lenne egy harmadik taplónk, amit nagyobb mennyiségben fogyasztana a nép, akkor annak az öltözetét viselné:-)
Siller Irén így fogalmaz: Alapos vizsgálata után kiderült, hogy bár erősen hasonlított a Fistulina hepaticára, mégis egy igen ritka fajnak bizonyult. Eddig Magyarországon Igmándy Zoltán gyűjtötte két helyről: Sopron, 1962. 08. 12. (MTT Növénytár herb, száma 89 644), Debrecen, Haláp, Szemán-tanya 1977. 05. 25. (MTT Növénytár herb, száma 89 602). Ezzel a példánnyal háromra növekedett a faj ismert magyarországi előfordulása.
Élőhely Öreg, még élő vagy elhalt tölgyfák lábánál, törzsén jelenik meg. Nuss & Besl (1978) szerint előnyben részesíti a kéreg nélküli tölgyfát. Gyakran együtt nő a Fistulina hepaticaval. Egyéves, nyári faj (főleg június, július, augusztus hónapokban). A termőtest nagyon rövid életű, csak pár (max. 5 hét!) hétig marad fenn. Parazita és lignikol-szaprotróf, Jülich szerint (1984) barnakorhasztó. Elterjedés Európában szélesen elterjedt, de mindenütt nagyon ritka. A németországi gombatérképezés eredményeként csupán 13 mérőpontról ismert (Krieglsteiner 1991). Európa számos országában védett, erősen veszélyeztetett faj (Schmid 1990, Lizon 1995, Bendiksen et al. 1992). Magyarországon Rimóczi et al. (1999) ugyancsak a veszélyeztetett kategóriába helyezi. Holarktikus elterjedésű: eurázsiai-mérsékelt, szubmediterrán pontusi faj (Krieglsteiner 2000).
Egy ideje megfigyelek két Tölgyfa-kérgestapló(Buglossosporus quercinus) termőtestet. Nem túl gyakoriak, viszont itt egy kicsiny erdőben meglehetősen nagy a számosságuk (Angliában ilyen terepre bukkanni szenzáció számba menne ). Általában Sárga gévagomba helyett kerülnek véletlenül legyakásra. A megfigyelés ideje alatt az egyik számon tartott rönknél gombászokkal futottam össze akik épp a frissen talált Pisztricgombának örvendtek. Bepróbálkoztam elmesélni, hogy mi is az amit találtak, azt, hogy nálunk is viszonylag ritka, meg keserű is . Inkább hajlottak arra, hogy a zsákmányukra fáj a fogam. Aznap tovább is álltam, a következő mustrán a gombák a helyükön voltak, de már meg voltak faragva. Gondolom az íz próbát elvégezték rajta. A mustra kezdete 06.02., a vége 06.28.
A tarajos:
A konzol szerű:
A nem szemmel tartott jószágokból néhány:
A KOH oldatot szépen színezi:
Egy kicsit belülről:
A nyomon követés elején (06.06.) a termőhelyen voltak sárga gévagombák is.
Azért ott sincs mindenhol, inkább csak helyi mikroklímától függően van.
Én megyek, remélem lesz mit fotózni, de ha azt nézem, hogy tegnap előtt Miskolcon szinte semmi nem volt az erdőben, sok reményt nem fűzök hozzá. Magasabbra, bükkösbe kellene menni, de 500 m felett a Bükk turista útjai a hótöréstől járhatatlanok.
Tegnap reggel is kimentünk az erdőbe gyűjteni ebédrevalót... Szombat óta ellepték az erdőt a cafrangos galócák. Már többféle gombát ettem rántva, de idáig ez a dobogós, akinek van lehetősége feltétlen kóstolja meg, tényleg nagyon finom gomba!
Boszorkánykörre utaló jelet nem láttam, inkább összevissza nőnek, hol kis családban, hol párban, vagy csak magánosan. És tényleg nagyon szép gomba. :)
A gombaszakellenőr felhívta a figyelmemet egy ritka és védett gombára, a sárga pikkelyesgalócára, mely ezen a gombán terem meg, én nem találkoztam vele, de legközelebb odafigyelek, hátha szerencsém lesz látni egyet.
És nagy örömömre életemben először találtam tinóru gombát is! :)) Esetleg valaki ráismer hogy milyen fajta lehet, én nézegettem könyv alapján de pont ilyet nem találtam. A kalapja bársonyos hamvas sötétbarna, a lemeze és a tönkje sárga. Kalapja kb. 3-4 cm-es.
Egyik szarvasgombász ismerősöm meglepett pár aprósággal. Mind a négy a Tuber nemzetségbe tartozik, és az egyik egy friss faj: T. magentipunctatum, amihez a mikroszkópos fotót mellékeltem. Extra öröm, hogy Békés megyében talált rá. Nálunk is él. :)
