ez teljesen jó gondolat, hisz negyedéven belül adta ki a szabadnapot.
mondjuk felfogni nem tudom, hogy munkaszervezésben ez hogy jön ki. egyik hónapban pótolni kell a kollégát, a másikban meg még egy ember elmehet szabadnapra?
hacsak persze közben föl nem vettek valakit, ami elég gyors ügyintézésnek számít, és nem jellemző.
Volt előre beosztásod? Mert ha igen és a beosztás szerinti pihenőnapodon hívott ba akkor túlóra pótlék jár. Nyílván a beosztást meg tudja csinálni úgy is, hogy besűrűztet és nem lesz túlórád, de ezt csak akkor terheti meg ha változtat a beosztásodon előtte 4 nappal. Viszont ha 4 napon belül teszi ezt meg akkor szintén túlórapótlék. Sűrűztetni úgy tud, hogy a pihenőnapodat átteszi a következő hétre, de 6 napnál semmiképp nem dolgozhatsz többet egymás után és a műszakok közti pihenőidőt is betartja. Ha pedig a pihenőnapodra vagy szabadnapodra oszt be az akkor is 100% pótlék vagy 50% és 1 plusz pihenőnap. A 15 órás munkaidő viszont szintén túlórapótlék köteles a 12 órán felüli részre. Arról nem is beszélve, hogy a 9 órás és a 15 órás unkaidődben 45 perc munkaközi szünetet köteles biztosítani.
Viszont az MT idevágó szkasza rád vonatkozik szerintem.
Ugyanis te a 12 órán felül a pihenőidődben dolgozol, ugyanis 12 óra munkavégzés után jár pihenőidő. Tehát amit abban dolgozol az már túlóra és ez vonatkozik ide.
"(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít."
Normál munkaidő pedig minimum 4 óra és maximum 12 óra. Tehát ha te egy műszakban 15 órát dolgozol az a 3 óra plusz már mindeképp túlóraként számolandó, ugyanis nem dolgozhatsz rendes munkaidőben 12-nél többet.
Szerintem.
Ja, és ezekszerint az áltlam leírtak nem teljesen a te esetedre vonatkoztathatóak.
Ugyanis neked a túlóra nem külön plusz nap munkanap hanem plusz óraszám a 12 órán felül.
Igen. Viszont én úgy olvasom, hogy a munkaidő keret még nem járt le, ezért nem beszélhetünk munkaidő kereten felüli munkavégzésről.
És ha nála a pihenőidőre van elrendelva a rendkívüli munkavégzés akkor:
"(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít."
Mivel esetében még nem beszélhetünk munkaidő kereten felüli munkavégzésről akkor a fentebb leírt (4). pont az irányadó.
Ugyanis ha van beosztása és a pihenőnapjára hívja be akkor vagy 100% pótlék jár vagy 50% és 1 nap pihenőnap.
Teát amit te írtál azt akkor kell figyelembe venni, ha nem a beosztás szerinti pihenőnapra írja ki a túlórát. A munkáltató egyébként ugye 4 nappal előtte még módosíthat a beosztáson úgy, hogy az a munkáltatónak kedvezzen.
De természetesen nem biztos, hogy én látom jól. :)
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó
munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.
108. § (1) A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
(2) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
(3) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben
rendelhető el.
143. §76(1) A munkavállalót a (2)-(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.
(2) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár
a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
b) a munkaidőkereten felül vagy
c) az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.
(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
(5) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (4) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.
(6) A szabadidőt vagy a (4) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.
Ha nincs munkaidőkeret akkor a plusz munkanapot vagy kifizeti túlórában vagy 50% túlóra és egy plusz szabadnap.
Munkaidőkeret esetében ez értelmét veszti, ugyanis arra mások az elszámolási szabályok.
Ugyanis munkaidőkeret esetében azok a plusz napok nem nevezhetőek túlórának ugyanis a 4. hónap végéig kell teljesíteni összességében a kötelezően ledolgozandó napokat, szabadnapokat. Viszont a pihenőidőt a műszakok után köteles biztosítani.
Azért ez a munkaidőkeret is csak akkor törvényes ha a dolgozó tudomást szerez róla, ugyanis a munkáltatónak kötelessége erről tájékoztatni a munkavállalót és jól látható helyen ki kell függesztenie, hogy mettől meddig tart. Ha ezt elmulasztja nem alkalmazhatja. Ezt azért közölheted vele.
Ez a munkaidő keret nekem is újdonság, akkor tudtam meg, hogy abba dolgozom, mikor megreklamáltam az elmaradt pótlékot. Azt se tudtam, mi az, most kezdem már sejteni. Volt már ilyen, hogy túlóráztunk, de eddig mindig kifizették a túlórát, az adott hónapban, a pótlékokkal együtt. A pihenőidő az nem volt meg.
Akkor ha túlórázok, semmi hasznom belőle, legfeljebb a következő hónapom lazább lesz!Hajrá! Örüljünk hogy dolgozhatunk a minibálbérér! Több szakmával úgy vagyok felvéve, mint egy nyolc osztályos (4első+4 második). A szakmunkás minimálbért se kapjuk meg.
Bocs, az elején nem írtad, hogy munkaidő keretben dolgozol. Ez esetben dolgoztathat többet az adott hónapban viszont csak az erre vonatkozó jogszabályok betartásával. Azaz a kötelezően előírt pihenőidők és pihenőnapok betartásával.
Szerintem nem lehet semmiképp szabályos. Ugyanis ha írja a jelenléti ívet akkor az igazolja az adott hónapban a ledolgozott órák számát és hivatalosan ez alapján kell a bért számfejteni. Tehát azt mindenképp ki kell túlórában fizetnie. Pláne ha nincs egy hónapnál több munkaidőkeretre megállapodásuk.
Folyamatosan dolgozunk, két nappal, utána egy éjszaka, utána két nap pihenő. Tehát ebbe volt nappali műszak meg éjszakai is, meg hétvége is. A nappali munkaidő 9 óra, az éjszakai pedig 15 óra.
Ezek szerint így bárkitől elvehető a túlórapótlék, egy kis "ügyeskedéssel",.
Azt szeretném megkérdezni, hogy egy kollegám kórházba került, és emiatt túlóráztam 40 órát az adott hónapban, amit a főnököm megígért szóban, , hogy természetesen kifizet a túlóra pótlékokkal együtt! Ez azonban csak ígéret lett, nem fizette ki, hanem a következő hónapban nem adta ki a kötelező óraszámot, hanem a 40 órával kevesebbet dolgoztam, de kifizette a le nem dolgozott 40 órát is. Így egyenesben vagyunk "jelszóval".
Így én elestem a túlóra után járó bérpótléktól!
Megreklamáltam, de hiába, magam alatt vágom a fát!
Az a kérdés, jól van ez így, szabályos? Lehet ilyet csinálni legálisan? Ha nem, kihez forduljak?
