&son-nal 2004-ben mi is még a régi úton mentünk Szandaváraljáról Cserhátsurányba, aztán 2010-ben az aszfaltos kerülőn is bejártam ezt a szakaszt. Szerintem is még ez a megoldás a legjobb, de azt ne felejtsük el, hogy egy forró nyári délutánon felkapaszkodni az árnyéknélküli gerincen Cserhátsurányból nem lesz majd egy szépségdíjas mutatvány!
Ha végigtekintünk változásokon, a Cserhát az, ahol az útvonal a legjobban átalakult az utóbbi években. Lássuk csak:
- Szendehelyi kápolna és a Bik-kút között, Katalinpuszta kihagyása, a látogatóközpont bekötése
- A Naszály és Ősagárd között leterelték a kéket az Agárdi útról párhuzamos ösvényre, nem keresi fel a gerincen a kis pihenőházat sem
- Ősagárd és Felsőpetény között a Bogárdi-patak völgyének kihagyása
- Alsópetény bekötése az útvonalba
- Szanda-nyereg és Szandaváralja között
- Szandaváralja és Cserhátsurány közötti teljesen megváltozott útvonal
Nem ismered azt a barlangot, az egy zsomboly kimondottan nagy keresztmetszetű kezdő aknával, azt nem lehet lezárni. De nincsenek lezárva a magyar oldali zsombolyok sem.
Egészen csinos kis útvonal ez, még így képek alapján is megtetszett.
Eddig nem nagyon értettem egyet ezzel a módosítással, de lehet hogy revideálni kell az álláspontomat.
Végül is a Cserhátsurány-Szandaváralja útvonal nagyon erőltetett lett mióta a számomra legkedvesebb, Balassi-erdőn átvezető útvonalról kényszerűségből el lett terelve a magántulajdonba került szántó miatt.
Mi még azon mentünk 2009-ben, utána mentünk Terény felé is a hosszú aszfalton, nem volt rossz, kis forgalmú út lévén, de igazán jó sem.
Tetszetős ez a dimbes-dombos rész, sokkal szebbnek tűnik mint ez:
Cserhátsurány és Terény közt 2014-ben.
Viszont ha jól belegondolok akkor az utolsó kiadott papíralapú kéktúrás atlaszban szereplő Cserhátsurány-Szandaváralja nagyjából 8 km-es útvonalából szinte semmi sem maradt meg mára, annyira sok változás történt itt ezen a szakaszon.
Korrekt. Korrektúra: "Rajtunk kívül néma csend" - vannak akik csendben dolgoznak. Tassy Márk részéről elhangzott az is, hogy igazából az egész hóbeleblanc az MTSz-é, és mi legfeljebb csak javasolhatunk. Azaz, ezzel a mondattal ki is miskárolta az egész bizottságot. Szerintem a NEVEK is fontosak voltak a második kör összeállításánál, mert Vencel csak azoknak küldött meghívót, akinek mondták, hogy küldjön. Mondhatnám, egy későbbi döntés elfogadtatására, alátámasztására válogatták össze a csapatot. Ezzel nem akarom kisebbíteni az elért eredményt!
Mit gondolsz, miért választottam ezelőtt tucatnyi évvel a hörpölin nikket? Hát azért, mert szeretek bizonyos, kiöntésükkor erősen habzó, alkoholtartamú italokat hörpölgetni! Most se hagytam ki egyetlen nyitva tartó kocsmahivatalt sem! Szóval nem tüsszögés az, hanem 'tán torogtam. :-)
Ja! Egészen el is felejtettem, miért jöttem fel a fórumra tegnap! Becskétől Hollókőig csámpáztam el két nap alatt, még hétfő-kedden, sátorban alvással. Ezalatt két OKT útvonalváltozást is érintettem.
Az első a Szanda-hegy nyergében kezdődik, és levezet Szandaváraljára. Most a várhoz a KL jelzés megy fel, de persze a rom és az onnan nyíló kilátás kihagyhatatlan! Én sem hagytam ki. A nyeregből továbbindulva sokáig az erdőben halad a K- jelzés keréknyomokon, az erdőszélhez közeledve kell letérni róla és ösvényen leballagni a Mária-forráshoz. Itt pihenni is lehet a padokon, de pár lépéssel továbbmenve, az erdőszélről már látható Szandaváralja. A mezőkön keresztül gyorsan le lehet jutni a faluba, közben szép a kilátás a dombokra és a településre.
A Mária-forrásnál
Kilátás az erdőszélről, A távolban az a földút látszik, amelyiken felkapaszkodunk Szandaváraljáról a Hucskó-hegyre
Lassan elérem a falut
A második útvonalváltozás jóval hosszabb, ez a Terény és Cserhátsurány közötti. Most kimarad a Terény utáni hosszú aszfaltozás, átvágunk a falun, és észak felé kezdjük meg a kapaszkodást a Hrabina dombjára. A temető mellett hagyjuk el a falut, felkaptatunk a gerincre, majd leereszkedünk egy völgybe. Innen megint felfelé vezet az út a következő dombhátra, aztán a tető után újabb ereszkedés kezdődik, most már le Cserhátsurányba. Nekem legjobban az útnak ez a szakasza tetszett, ahogy a mezőkön kanyargó füves keréknyomokon leereszkedünk a faluba. A lejtő végén rátérünk egy mezőgazdasági telephely betonos bekötőútjára, ezen érjük el az országutat, amin besétálunk Cserhátsurányba.
Szerintem ez egy nagyon jól eltalált útvonalváltozás, a jellegtelen országút és szántók helyett jól járható keréknyomokon maradunk a dombok között, a nem piskóta szintemelkedés pedig karakteressé teszi a szakaszt! Feltöltök erről is pár képet:
Indulás kifelé Terényből. A zsákutca tábla ne zavarjon meg senkit...
Az ereszkedés vége az első dombhátról. Már látszik a következő kaptató
Az ereszkedés kezdete a második dombhátról. Az út sokáig szemmel követhetően ereszkedik
Ereszkedés a keréknyomokon
Kilátás a lejtő végéről Cserhátsurányra.
A faluhatárt elérve a K- jelzések jobbra térnek a Rákóczi útról az Alkotmány utcára, ezen haladnak a központ felé, majd pár száz lépés után visszajönnek a Rákóczi útra. Ezt benéztem, maradtam kinn a főúton, amint ez a tracken is látható, amit szokás szerint most is megosztok veletek.
Jólesett a hideg sör a Vadászban, innen már csak felballagtam a Hegyes gerincére, ahol aztán sátoroztam. De ez már egy másik történet... :-)
Közbiztonság valamennyire objektív módon értékelhető a bbterkep.police.hu -n levő java alkalmazással. Sajnos már csak Exploreren fut és külön engedélyezni kell a java Configure-ban hogy menjen egyáltalán, de 30 napos késleltetéssel az "elmúlt" egy évre minden autófeltörés/lopás megnézhető rajta országosan, térképen.
Aki nem ismeri, egyébként érdemes megnézni mind saját lakóhelyét hogy ne ringassa magát hamis biztonságérzetben, vagy akár tervezett ingatlan-vásárlásnál..
Vidéken persze elképzelhető hogy a kisebb értékű dolgokat nem jelentik be, de legalább egyfajta mérce szerint objektivitást ad.
"Köszönöm a gyors összeállítást! Ugyanakkor korrektnek is tartom, mert a Tassy-Környey időkben a projekt értekezleteken elhangzott jegyzeteimmel is összhangban van."
Igyekeztem úgy összefoglalni a dolgokat, ahogyan én láttam, afféle hörpölines alulnézetből. Nyilván nagyon sok, akkoriban a háttérben lezajlott folyamatról nem tudok, mert nem tájékoztattak róla, nekem pedig rálátásom nem volt. Az igazság azonban lassan összeáll, ahogy egyre több személy visszaemlékezéseit, gondolatait, mint egy hatalmas puzzle darabkáit összerakosgatjuk. Remélem, hogy amit leírtam, az legalább 2-3 darabkája az egésznek.
Nem, nem nyertem! Az ötlet mástól indult de azt sem Te sem a beterjesztő aki nem azonos a kitalálóval nem tudja vagy inkább nem akarja megnevezni! Nyilván az csak véletlen, hogy a számszerű és tényekre alapozott hozzászólásod tele van nevekkel, tehát vannak személyek akiket meg lehet nevezni és vannak akiket nem. Ez nyilván nem személyeskedést takar hanem más oka van.
Az egészből - számomra - az jött át, hogy a 'bizoccság' addig redukálta a létszámát amíg kellett :-) így határozatképes lett legalább a változásokban.
A nagy volumenű és lényegesen több költséggel járó dolgokhoz pedig nem igazán volt beleszólásotok. Vagy tévedek?
Valóban... Eddig, úgy látszik, nem ismertelek eléggé! Az (53416)-os hozzászólásod az (53434)-gyel együtt egy újabb színnel gazdagította a palettát! Tehát tudtad, hogy ki terjesztette be a változtatási javaslatot, de kíváncsi voltál arra is, hogy csőbe tudsz-e húzni vele? Nyertél.
Bocsánat, nem a projekt értekezleten elhangzott jegyzeteimmel, de az ott elhangzottakról készült jegyzeteimmel. De a lényeg, hogy összevágnak az emlékek.
Köszönöm a gyors összeállítást! Ugyanakkor korrektnek is tartom, mert a Tassy-Környey időkben a projekt értekezleteken elhangzott jegyzeteimmel is összhangban van.
A magam részéről köszönöma választ, a megkövezés már megtörtént és szerintem is megérdemelten! Annak a változtatás tervezetnek semmi ésszerű oka nem volt. Engem egyébként nem ismersz, ezt visszautasítanám! Mivel okosabb nem lettem a válaszodtól így célszerű ezt a témát lezárni. Még léteznek azok a sporttársak - bár fogyatkozunk - akik annak idején kitalálták az RP-DDK-t ez ugyanis nem az MTSZ találmánya, Ők a készbe ültek bele! Akit érdekel utána olvashat a múltbeli dolgoknak.
Akkor következzen most a történet a Kéktúra Szakbizottságról. Igyekszem tényszerűen felidézni mindent, forrásom az ezzel kapcsolatban kapott és küldött többszáz e-mail, és az MTSZ honlapjának archívuma. Próbáltam minél kevesebbet kommentelni a tényeket, mindenkire inkább rábízom azt, hogy vonja le a szükséges következtetéseket.
Az egész valamikor 2012 nyarán kezdődött. Az ekkora kiszivárgott hírek szerint komolyabb pénzt nyert az MTSZ a kéktúra fejlesztésére… Aztán beindultak a dolgok:
2012. 07. 18-án tartotta az új Kéktúra Szakbizottság az alakuló ülését az MTSz központ Thököly úti irodájában. A megalakuló bizottság névsora: Bozó András, Ispánovity Márton, Kovalik András, Labancz Mihály, Nagy Zoltán, Pálmai Vencel, Róza Árpád, Sebestyén István, Thuróczy Lajos és Horváth Béla (ez én vagyok), valamint Peták István, mint meghívott. A bizottság megbízott vezetője Pálmai Vencel lett.
Idézet a meghívó levélből: „Az értekezletre valószínűleg eljön Garancsi István elnök úr is. Mivel az új bizottságot a Kéktúra megújítása miatt kell megalakítanunk, kérlek benneteket, hogy készüljetek fel néhány mondat erejéig: milyen elképzeléseitek, ötleteitek vannak az OKT megújításával, népszerűsítésével kapcsolatban. És mi az, amin nem szabad változtatni.”
Idézetek az alakuló ülés jegyzőkönyvéből: „Garancsi István elnök úr röviden szólt az elképzeléseiről és megemlítette, hogy beadtunk egy pályázatot a Kéktúra Észak-Magyarországi szakaszának felújítására, fejlesztésére. … Pálmai Vencel összefoglalójában elmondta, hogy az elhangzottak alapján kimondhatjuk: útvonal módosítás jelenleg nem indokolt, csak kényszerhelyzetben. Ennek ellenére, mivel Peták István korábban említette, hogy lenne több útvonal módosításra vonatkozó javaslata, Pálmai Vencel arra kérte, hogy augusztus 6-ig szíveskedjen kidolgozni és a Bizottság tagjai részére megküldeni. A Bizottság többi tagjától is azt kérte, hogy bármilyen ötletük, javaslatuk van, azt küldjék meg a többiek részére.”
Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy ott az ülésen kár lett volna ötletelni! Egy útvonal változtatás nem úgy megy, hogy na, ingujj felgyűr, itt most kitalálunk pár változást, mert addig nem állunk fel az asztaltól, amíg tucatnyi össze nem gyűlik! Ezt lehet, hogy így gondolta Garancsi, de mi nem!
2012. 08. 01. Már korábban spontán módon kezdődött egy ötletbörze itt, az Index kéktúra fórumán, az elgondolásokat akkoriban én gyűjtöttem össze, most ezeket összeszerkesztettem és feltöltöttem az MTSZ honlapra. Azt hiszem, érdemes elolvasni, mi hogyan gondolkodtunk akkoriban a kéktúrázásról, hogyan képzeltük el a jövőjét: http://termeszetjaro.hu/cikk/otletborze_az_orszagos_kekturarol Ebben a cikkben egy felhívást is közzé tettem, hogy akinek ötlete van, írjon. A beérkező javaslatokat később én gyűjtöttem össze. Arra gondoltam, ez belefér az ötletek, javaslatok közé, még ha nem is egyből a következő ülésen, de aztán hónapokig jöttek a komoly, megfontolt javaslatok innen is. Ezeket tehát szépen hozzáírogattam a fórumos ötletekhez, amiket itthon gyűjtögettem tovább.
2012. 08. 13-án volt a bizottság második ülése is. Ekkor a bizottság átbeszélte az addig beérkezett javaslatokat.
Idézet a jegyzőkönyvből: „…a Bizottság – immáron a beérkezett javaslatok ismeretében – ismét úgy döntött, hogy jelenleg nem javasol semmilyen módosítást az Országos Kéktúra útvonalán, természetesen a kényszerhelyzeteket leszámítva. Napirenden tartva, középtávú fejlesztésként javasol bizonyos módosításokat, azonban ezeket először egyeztetni szükséges a Nemzeti Park Igazgatóságokkal és az érintett erdészetekkel, mivel több tájegységben a kék módosítása kihatással lesz a helyi útvonal-hálózatra is. Továbbra is nagyon fontosnak ítélik a Kéktúra marketingjét és a jogi védettséget, bár ez az összes turistaút védelmében is kiemelten fontos.”
Az már csak saját megjegyzés, hogy legfőbb érv az útvonal meghagyása mellett az volt, hogy lóhalálában nem lehet útvonal változtatásokról dönteni.
A következő ülés 2012. 09. 10-re lett összehívva, de 08. 27-én P.V. körlevelet küldve azt javasolta, hogy mivel nincs semmilyen megbeszélnivalónk, napoljuk el. Ekkor szenderedett Csipkerózsika-álmába először a Kéktúra Szakbizottság. Egészen a következő év tavaszáig (akkor ez inkább csak téli álom volt),
2013. 03. 25. Ezen a bizottsági ülésen került képbe Tassy Márk, aki akkor a kéktúra projekt vezetője volt. Ő hívta össze a megbeszélést, célja az volt, hogy felrázza a bizottságot a téli álmából. Javaslatokat tett, mivel lenne érdemes foglalkozni, de végül is csak Güsziológus és én vállaltunk munkát, én felvállaltam az OKT mentén meglévő, felújítandó, kiépítendő pihenőhelyek listájának elkészítését, Güsziológus a hidak és a fontos tájékozódási pontok listájának elkészítését vállalta. Rajtunk kívül néma csend.
2013. 04. 08. Elkészítettem az OKT pihenőhelyek listáját, azt elküldtem Tassy Márknak. Bár ide is belinkeltem akkoriban a listát – sőt még arra is megkértem a fórumozókat, hogy véleményezzék –, de újra megadom a linkjét. http://www.kektura.click.hu/mtsz/pihenohelyek_okt_m3.xls
Güsziológus is elkészítette a listáját a pontokról, ő is elküldte azt. Az ezen a napon tartott ülésre családi okok miatt nem tudtam elmenni, még aznap este Güsziológus e-mailben arról tájékoztatott, hogy nem volt semmi különös. A Kéktúra Szakbizottság megbízott vezetője továbbra is Pálmai Vencel maradt.
2013. 04. 25. Következő bizottsági ülés. Meghívott vendég volt Garancsi István és Környey Balázs, a projekt koordinátora. Ekkor jelentették be, hogy pár napon belül megkezdődik a Kék Kör GPS-sel történő felmérése. (tudjátok: amin még a tüsszentés is látszik…). Amúgy semmi lényeges nem történt.
Ekkor úgy nézett ki, hogy a bizottsági munka újra megállt. Úgy gondoltam akkor, hogy ez elsősorban a bizottsági tagok passzivitása miatt alakul így, ezért akkor merült fel bennem a Kéktúra Munkacsoport létrehozása azzal a céllal, hogy a gyakorlati munkát rá lehessen bízni. A csoport létrehozását egyeztettem egy informális megbeszélésen Tassyval, ahol váratlanul Garancsi is megjelent. Zöld utat kaptam a szervezéshez, a tagok kiválasztásához. Máig nem tudtam eléggé megköszönni annak a néhány embernek a munkáját, akik az első hívó szavamra jöttek és tették azt, amiben őszintén hittünk! A munkacsoport több munkát is elvégzett néhány hónap alatt, a felmérők munkáját segítendő összeállította a problémás szakaszok listáját, elkezdtük a kéktúra útvonalon lévő POI-k összegyűjtését is.
Ezidőben kezdődött a Kéktúra Szakbizottság erodálódása is. Nagy Zoltán már korábban kilépett, Róza Árpád egy kritikus hangvételű levélben kissé felrótta a szövetség szemére az eddigi semmittevést, hiszen a projekt órája akkor már vagy fél éve ketyegett! Választ tudtommal nem kapott rá… viszont a késő őszi ülésekre már nem kapott meghívót. Októberben kilépett Güsziológus és Peták István is, bár P.I. valóban részt vett még az azt követő üléseken is. A szerintem valószínű okról kicsit később. Tassy Márk augusztusban kilépett a projektből, így az gyakorlatilag vezető nélkül maradt, de ő volt a munkacsoport felé is a kapcsolat, így ezzel a csoport alól is kihúzta a talajt.
2013. 11. 06-án esett be a postafiókomba a következő levél: „Kedves Sporttársak, Barátaim! A Kéktúra projekt kapcsán eljutottunk abba a fázisba, amikor a terepen felmért Kék-Kör útvonalai elektronikus térképen is láthatóvá váltak, az adott területek tulajdonviszonyaival együtt. Fentiek okán 2013. november 11-én, hétfőn 17,00 órakor, az MTSZ Központban egyeztető megbeszélést tartunk az esetleges, illetve szükséges nyomvonal-módosításokkal kapcsolatban. Mivel az Országos Kéktúra útvonalát mindannyian jól ismeritek, ezért tisztelettel meghívlak benneteket a megbeszélésre. PV”
Az MTSZ tehát újra előhúzta a molyzsákból az útvonal módosításokat! Azt hiszem, ekkor vált világossá a számomra, hogy a szövetség mindenképpen változásokat akar keresztülverni! Akkor pedig azok legalább ne hülyeségek legyenek, döntsön inkább a szakbizottság, mint annak hiányában kívülállók! Elővettem hát a több mint egy éve gyűjtött ötletelési anyagot, beküldtem a bizottsági tagoknak.
Peták István is elküldte a már említett anyagának kissé átdolgozott változatát. Ezeken kívül harmadikként Berki Zoltán, a Cartographiánál a kéktúra atlaszokat gondozó szerkesztő is küldött egy nagyobb lélegzetű anyagot. Ezeket néztük át a megbeszélésen. Ekkor már a megváltozott összetételű Kéktúra Szakbizottság (Pálmai Vencel, Thuróczy Lajos, Peták István, Berki Zoltán, Kovalik András, Ispánovity Márton, Horváth Béla) úgy döntött, hogy érdemben foglalkozik majd a dokumentumokkal. Tulajdonképpen ez érthető is: a felsoroltakból három személy is anyagot küldött be, tehát a lecsökkentett létszámú bizottságban már ezzel is szinte többségbe kerültünk. Összefésültem hát a különböző forrásokból (Berki, Peták, ötletbörze) származó anyagokat, ez volt a kiindulópont.
Tehát nem volt szükség itt semmiféle, a háttérben meghúzódó „meggyőzésre”, csak éppen megfelelő összetételű bizottságra! Ettől a pillanattól fogva Berki Zoltánnal közösen végeztem az ezzel kapcsolatos adminisztrációt, én az összejöveteleken vezettem a jegyzőkönyvet, Zoltán pedig az egybeszerkesztett útvonal módosítási fájlon rögzítette a változásokat, döntéseket.
A bizottság több megbeszélést is tartott: 2014. november 11-én, 25-én, december 4-én és 11-én. Ezek általában délután 4-kor kezdődtek, eltartottak 8-ig, sőt tovább is. Tényleg alaposan megrágtunk minden javaslatot, mindegyikéről a bizottság többségileg döntött, hogy megvalósuljanak-e? Hogy jól döntöttünk-e, azt nem tudom. Egy dolog elől azonban sohasem bújtam el: ez pedig a személyes felelősség! Bár a bizottság több döntésével sem értettem egyet, de hát ilyen a „demokrácia”, többség dönt, és aztán közösen is viselik a tagok a döntésükért a felelősséget! A döntési folyamatról született egy cikk, Berki Zoltánnal közösen követtük el: http://termeszetjaro.hu/cikk/utvonalvaltozasok_es_csatlakozo_modositasok A végleges útvonal változási javaslatok listája: http://termeszetjaro.hu/images/arg_attachment/1/1443/okt_modositasi%20javaslatok_20141006_teljes_terkepekkel.pdf?28478231413300646
2014 decemberének végén és 2015 januárjának elején a bizottság tagjai vállalták, hogy bejárják azokat az új útvonalszakaszokat, amik nem már meglévő turistautakon vezettek volna, és erről jelentéseket készítenek. Rám a Kelet-Cserhát egy része esett és a Keleti-Mátra. A végén az egész csomagot átadtuk az MTSZ részére, a változások engedélyeztetése és kivitelezése körül semmilyen munkánk nem volt. Gyakorlatilag a projekt iroda fekete lyukként mindent elnyelt, de semmit nem adott ki magából. De ezt már többen, többször is leírták előttem.
Hasonló módon jártunk el a DDK és AK útvonalváltozások dolgában is. Itt megemlítendő, hogy a somogyi természetbarátok kérésére egy már elfogadott útvonalváltozást visszavont a bizottság.
A Patca és Szilvásszentmárton közötti módosítás a bizoccság egyik tagjának elgondolása volt. A nevét pedig ne haragudj, de nem szeretném közölni. Ha én lettem volna, leírnám, de vele szemben nem tehetem meg, hogy egy teljes megye természetjáróit ellene uszítsam! Ugyanis tudom, hogy ez lenne. Ismerlek, még ha az életben nem találkoztunk, akkor is. ;-)
A szerény véleményem az, hogy nem kellett volna ágyúval verébre lőni! A reakciótok erre a változásra mindenkit meglepett a szövetségben! Szinte politikai ügyet gerjesztettek ebből az útvonal módosításból. Pedig elég lett volna egy levél Pálmai Vencelnek, hogy ti nem így gondoljátok! Az említett személy pedig soha többé nem fog „bepróbálkozni”, mivel ettől egy életre elvettétek a kedvét! Ez tuti fix!
Még egy dolog. Tavaly nyáron pont a korábbi vita miatt úgy döntöttem, hogy végigjárom a második RP-DDK bejárásomon mindkét útvonalat. A régit is és a javasoltat is. Kaposmérőről indulva elmentem első napon Szilvásszentmártonig a K- jelzésen, aztán visszatértem a patcai Katicatanya th-hoz a K négyzet jelzésen. Másnap reggel újra a K négyzeten mentem át Szilvásszentmártonba, aztán tovább Zselickisfaludra. Így az első bejárásommal együtt kétszer jártam végig mindkét útvonalat, egyszer-egyszer mindkét irányból. Akik nem ismerik az ügyet, azoknak elmondom, hogy a sokkal rövidebb K négyzet lett volna az új K-, egyrészt mert rövidebb, másrészt van egy szép kilátópontja a két falu közötti magaslaton. Ti ragaszkodtatok a Nozsi-hegyi kerülőhöz és a Szilvásszentmártonba levezető löszös mélyúthoz, ami szintén szép útvonal. Megkaptátok – illetve nem vették el tőletek.
...ezt mindegyikre ráhúzzák, hogy turisták ne mászkáljanak be, valamint ha van valami baj, akkor le lehessen söpörni a felelősséget. Barlangásztál valaha? Vitatkozzunk tovább (feleslegesen, ahogy elnézem)?
Már elnézést, de a jövőheti Országos Túravezetői és Jelzésfestői Találkozóra készülvén én napok óta minden időmben a jobbnál jobb kitett táblákat és más említeni való dolgokat gyűjtöm területünkről. Ezért csak tegnap este volt alkalmam bekapcsolódni a beszélgetésekbe.
Mivel ez az OKT téma szerintem szintén aktuálisan illeszkedik a találkozóhoz, ezért "ugrottam a témára", és ezért is várom a valós tényeket.
De reagálásodra most visszább is olvastam. Nem tudok nagy újdonságot mondani a jelvények ügyében. Örömünkre annyira felkapott a Rákóczi túra, hogy elfogytak a korábban készült jelvények. Ezért két éve a meglévő verődúcról frissítettük a készletet. Az eltérő jelvény megjelenés a zománc technológia fejlődését, változását és talán a reprodukálási lehetőségeit tükrözik.
A Csengő-lyukat rendkívüli természeti értékei miatt 1996-ban nemzeti természeti emlékké nyilvánították. Nyílását körülkerítették, látogatása csak engedéllyel lehetséges.
Tudom, hogy nem így kellene lennie normálisan, de a http://ttrmap.hu/layout/szeddakeken linken már jól látszik, tehát a ttr tartalmazza az új útvonalat a Vércverésnél.
Hogy ez miért nem látszik a kezdőlapon, az jó kérdés lehetne, úgy tűnik nem kívánják tájékoztatni a nagyközönséget, vagy egyszerűen nincs aki foglalkozzon vele.
Belülről, gondolom mindenki az aktuális állapotot látja.
Nem járt tilosban, mert látogatható a barlang. A tanfolyamot megjárt emberek is elkövetik ugyanezt a hibát (én magam is láttam ilyen esést).
Valamit félreértetek. Nem védem amit tett, oltári, elképzelhetetlen ballépés volt, amit művelt. Azt kifogásolom, amit az egykori "barátai" művelnek nyilvánosan a médiában, szimpla polkorrektségből.
Ja, és az első döntésnél, amikor még a P.V. által összehívott bizottságban ültünk, "természetesen" az volt a véleménye, hogy nem kell módosítani. Mindenkinek az volt a véleménye, kivéve az előterjesztőnek, P.I.-nek.
Mindez majd reméljük leíródik, na és az is, miért változott meg a vélemény.
Sajnálom, hogy beszélgetésünkbe mások is bekapcsolódtak, ezekre a hozzászólásokra nem reagálok, mert személyeskedni nincs kedvem.
Természetesen beszéltem Vencellel azt követően is, hogy bejelentettem, nem asszisztálok tovább, de nem hatalmazott fel, hogy nyilvánosságra hozzam, amit nekem mondott.
Ez a mi kettőnk ügye, békében váltunk el.
Még egy apróság is történt akkoriban.
Szerencsétlenkedett pár hétig egy bizalmi ember, aki formálisan átvette a szakbizottság vezetését, de nem sokáig tartott a lelkesedése.
Otthagyta az egészet, a bizottság magára maradt, még összejöttünk tán egyszer, akkor Laci bácsi nagyon fontos történésekről tájékoztatott bennünket.
Remélem lesz hiteles összefoglalása az akkori történéseknek, melyben az is benne lesz, meddig volt a bizalmi ember formálisan pozícióban.
Mert ez a lényeg!!!
Mindez már a múlt én már nem kéktúrázok, de néha megszólalok.
Dzsovanni, ismered Széll urat, kérdezd ki, hogyan csináltuk meg ketten a Bódvaszilas-Sátoraljaújhelyt tömegközlekedéssel! Tök jó volt!
Encsig pestről vonat (Rákóczi IC) mindkettő alkalommal, 9 körül ott van Encsen, vasútnál szívesen bélyegeznek a füzetbe dátumosat is!
Bódvaszilas felé Irotán feleztünk, (Talentum, vagy Óperenciás) másnap elértük Bódvaszilason a 3 óra körüli vonatot Miskolc felé, onnan megint I.C.
Encs-Sátoraljaújhely pedig Regécen és Makkoshotykán megszakítva (Csobogó Regéc, Vilma mama Makkoshotyka) és ismét gyorsvonat a Sátoraljaújhelyi vasútállomásról.
1. átkelés az Arka-patakon... száraz lábbal március 15-én
2. Mogyoróska a regéci várheggyel (a falu közelebb van hozzá mint maga Regéc)
Cserhátsurány és Terény közt 2014-ben.
