Szia! Két dolgot tehetsz,vagy ki dobolod őket vagy kifüstölöd. A dobolás egyszerű ,addig ütögeted a fát amíg ki nem jönnek onnan. Füstöléskor az volna a jó ha a füstöt felülről tudnád fújni.akkor szépen lemasíroznak . Mind a két esetben az anyára nagyon kell figyelni. nyakon kell csípni és egy elő készített kaptárba rakni.Ahol mézes virágporos keretek várják A nép szépen utána megy. Amikor az utolsó méh is elhagyta az odút a nyílást be kell zárni,és a kaptát kell eléje rakni.Úgy,hogy azt teljesen befedje.. Ne tudjanak mögé se menni.Két három nap után este amikor minden méh beült viheted őket a végleges helyükre. Ami röpkörzeten kívülre kell,hogy essen.5 Km -s sugarú körön kívülre
Nekem ez egyszer sikerült.A többi esetben a család elpusztult.Valószínű az anya megsínylette a háborgatást. Tegyük hozzá elég nagy stressz ez nekik.
Tudod nincs olyan,hogy biztos hely. A fertőző betegségek folyamatosan figyelni kell.A törvény 3 hete ír. vagyis ekkor kötelező ez ügyben is átvizsgálni a méh családokat.Ezt dokumentálni is kell .Erre van egy kis könyv is.Amit folyamatosan vezetni kell a méhesbe kell tartani.A esetleges hatósági ellenőrzéskor át kel adni.Kérni fogják.
Minden szükséges papírt letudsz tölteni a OMME honlapjáról.
Szia! Milyen magas az odú? Innen tényleg semmi életjel nincs. De ahogy melegebb lesz kiderül.
Melyik vizsgálat érdekel? rendőri intézkedésnek mi az értelme vagy a méh egészségügyis ellenőrzésének?
A rendőr a vándorlási ,és az adás vételi papírok meg léte felől is érdeklődik,kéri. A többi szokásos dokumentum mellett.
A méhegészségügyi felelős javaslatára állítja ki az állatorvos a vándorláshoz,eladáshoz szükséges okmányt.ami a méhek fertőző betegség mentességét igazolja.Amikor haza érsz ,akkor be kell jelentkezni az önkormányzatnál 48 órán belül. A helyi méh egészségügyi felelősnél is be kell mert látni a kel neki is. Egy évben 2-szer jön, de a vásárlás után nem árt,ha ő is átnézi.Ekkor minden kérdésedre ami még felmerül választ ad.
Szia! igen! a kaptárakba a tenyész kódot kell besütni, vagy olyan módon jelölni ami roncsolás nélkül nem lehet eltávolítani.Amíg nincs tenyész kódod addig elég a nevedet besütni.Ahogy sokan így is teszik.nem árt,ha vásárlás után közvetlenül meg jelölöd ,a saját módszereddel. Ezt a szerződésre rá is lehet vetni esetleg.azért,ha a rendőr meg állít,akkor tudd bizonyítani,hogy nem csak a méhek,e kaptár is a te tulajdonod.
Attól még a rendőr tüzetesen átnéz majd mindent,de neki ez a dolga. Hozzá teszem jó pár éve vándorlok,de a rend őrei szépen el kerülnek.
erre felé ahol lakok ígéretet kaptunk mi méhészek,hogy megfog változni. A méhegézségügyi felelősvolt bent náluk,és elmagyaráta mit kel nézni mire figyeljenek
Szia Zimmer Zolit,és a többiek neve ne reklám. A nevüket,és a munkájukat írásaikat illik elolvasni,és meg szívlelni. Nem kell Raj hordó láda.
A család vásárlásnál a méheket napközben átpakolja az ember. Előkészíti vándorlásra,aztán este amikor már beültek,akkor mehetnek haza.
Bár honnan is veszed a méheket két dolog nagyon fontos.Adásvételi szerződés,és egy eredeti Állatorvosi igazolás,arról,hogy a méhek nem betegek.Mindenképp vigyél magaddal egy tapasztalt méhészt. Amikor haza értél az önkormányzatnál le kell jelenteni.Ehhez Az OMME honlapjáról le tudod tölteni a űrlapot Keresd meg a méh egészségügyi felelőst,és nézesd át vele a családokat minél előbb. A személyéről az önkormányzat tud segíteni. Amennyien nem ,akkor a megyei szaktanácsadó tud segíteni.Az ő elérhetőségét szintén a honlapon találod.
Amennyiben új kaptárakat veszel,azt lenolajos kencével fesd először.Én két rétegben szoktam.Nem kell drága festék,se olaj Egyszerű olcsó zománc festék .Előtte illik alapozni is legalább egyszer. A festékre rá van írva ,hogy ha nem alkalmas a méhkaptárakra.
Még van időd ,mindenképp keres a környezetedben méhészt,aki az első években segít Az se baj,ha többet keresel.Minden szabad idődet náluk töltsd.
Szia! Mik voltak a könyvek.Február utolsó hétvégéjén Székesfehérváron vásár lesz.Ott árulnak szakkönyveket is. Ráadásul egész napos méhészeti előadások és rengeteg méhész is jelen lesz.
A méheket kezelés nélkül tartani lehet.Sőt a jó méhész akkor kezel amikor szükséges.Se többet se kevesebb beavatkozást nem végez csak ami épp szükséges. Az atka,és a többi betegséget illóolajokkal,és egyéb természetes anyagokkal ajánlatos kordába tartani. Erről van rengeteg irodalom.Fehérváron ezek közül is válogathatsz.
Szóval az utolsó kérdésedből is látszik,hogy még van mit tanulni. De kinek nem.Szóval a legkevesebb gond az NB 24.-sel van. Amiben egy anya petézik.A pontos technológiát Őrösi leírja a bibliájában.Vagyis a Méhekközt.-ben
Kettő családot tudok is kemenyekben ki is rajzanak minden évben.Könyveket már átolvastam.Újat nem nagyon leltem régi kiadások.Tudok egy családot oduban is iszonyú vadak :-D már megközelitésnél támad :-( egyépként az mi,hogy gyogyszerek nélkül nem maradnak életben?Minden videon ez van.Azokat senki nem gyogyszerezi eteti es már 10 éve mióta észrevettem őket megvannak.
Szia! Bizony nehéz dönteni.Mielőtt neki állsz tudnod kel,hogy aki méheket tart azon nagy felelősség van. A méhek nem tyúkok,nem disznók.Aki az ólban vannak . Amikor beteg akkor sírnak nem esznek,vagyis jeleznek.A méhek ezt nem teszik Szép csendben meghalnak. Miközben a körülötted élő méhcsaládok szépen át fertőződnek. Miért is? Azért mert a méhek kijárnak és olyan 5 Km-es sugarú körben mindent meg keresnek ,begyűjtenek amire szükségük van.Nektár,virágpor propolisz. Függetlenül hol van.amihez hozzá férnek azt viszik.Kell a családjuknak A méh betegségek így terjednek. Azt is tudnod kell,hogy körülötted olyan 1000 méhcsalád van,bárhol laksz az országban.Ez egy átlag.Lehet kicsivel több,vagy kevesebb,de durván ennyi méhcsalád vesz körül Remélem érthetően írtam le.
A másik,még azt sem tudod nem vagy nem allergiás a méh termékekre. szúrás,propolisz stb. Javaslom keress meg egy méhészt a környezetedben.Menj el hozzá legyél nála minél többet.Lásd,valójában mi is a méhészet. Olvass sok szakirodalmat Ne a neten,mert az néha csalós. mielőtt ténylegesen gazdája leszel egy méh családnak képbe kell legyél. Látnod kell a szépségeit,a veszélyeit a buktatóit. Nem beszélve pénzről olyan 200 000 Ft körüli az összeg amit be kel fektetned a megfelelő induláshoz. Ez természetesen jó párév amire visszajön ,vagy nem.
Szóval sok sikert az induláshoz. Látogass ide többször,vagy a többi internetes fórumot.Kérdezz,okoakat bátran, aztán majd látni fogod most miről is írtam.
Szerintem előbb élőben nézzed meg mindkettőt, más egy videó és más az élet.
Amúgy se árt némi személyes tapasztalat mielőtt belevágsz. A kaptártípus sokaknak hitvita kérdése, de valamiért a világ legnagyobb fele rakodózik. Itt az emelgetési komfortodat jó szem előtt tartani a típusválasztásnál.
A régiségben úgy tartották, hogy Gyertyaszentelő nap ,Február másodikán : "Ha szenteléskor szépen égnek a gyertyák, sok méz lesz az évben. Ha a gyertyák szentelés közben elalszanak, sem mézből, sem másból nem lesz jó termés" ,-))
Nem tudom pontosan mi a neve , madárhálónak ismerem , pont hegesztett fém háló, kb 0,6, -0,7 mm lyukbőséggel. Ebből vágtam " egérrácsot" . Eddig sértetlen.
Köszönöm a válaszod, remélem, hogy nincs baj, amit tudtam megtettem, igaz ez nem sok, tavaly sajnos ennyi fért a fejembe...:-)
Ez aligha alkalmas a rágcsálók távoltartására, ezt kirágják. Olcsón kapható, lemezből készült egérrács, de itt lentebb megtalálod a méretezett rajzot is.
Ilyenkor, a legfontosabb a nyugalom biztosítása. Szélcsendes időben érdemes hallgatózni, mert a szél akár több kilométerről is hozza a zajokat. Ha eddig még mind megvan, akkor már elég esélyes az áttelelésük. Ha esetleg mégis elcsendesedne valamelyik, az az elpusztul, ott egyenlőre csak annyit tegyél hogy becsukod a kijárót.( Ha le van fóliázva a sor) Nehogy majd tavaszi kirepüléskor fosztogassák a többi család méhei. Viszont csak teljesen csendes időben, tegyünk ilyen megálapítást, mert sokszor csak arról van szó, hogy egyes családok picit csendesebbek a többinél, a fürt oldalra, vagy hátrébb húzódott, (főleg fekvő kaptárak esetén) .
Én egy-két hetente, hallgatom meg őket.
A nagyobb bajok nem minden előzmény, és ok nélküliek. A lehetséges telelési veszteségek okai:
Kevés élelem, rágcsálók, madarak, atka, nosema, de elsősorban méhész mert ezek zömében megelőzhetőek.
Ha élelem van, és az atka is kellően mininimális szintre van szorítva. Már nagybaj nem lehet, főleg ha nem bontogattok télen kaptárakat.
Szia! Természetes. Akkor jönnek csak ki ha legalább 10 fok körül van.És sürgős dolguk van odakinn. Amire ügyelj,hogy a hullák a kijárást ne akadályozzák. Elég egy pillantás az egér rácsra. Hegeszt pálcából,vagy drótból készíts egy piszka vas szerűséget.Azzal óvatosan kitudod szedni a kijárótól, a keretek alóla hullákat..Azon a reggelen szoktam amikor várható a kirepülésük.Az egér rácsot elveszem,és kapnak még egy feljárót is.A földtől a röpdeszkáig,ha van neked.
Természetesen, ha nagyon sürgős akkor alacsonyabb hőmérsékleten is kijönnek. De az idei tél kiváló telelő idő megint. Legalábbis eddig itt az ország majdnem közepén.
A fényképek a videók a déli részeken készülnek.Ott ahol a meleg levegőből több jutott.
Még nálam se volt nagy mozgás a méhesben.A december végi jó időbe néztem az aljakat. Mind megvolt és elül voltak. Van pár család ami erősebben mozgott,őrájuk majd oda kell figyelni.
Szóval ne idegeskedj. Meg nyugtatásod végett meg is hallgathatod őket. Kis tölcsér, rá egy kis tömlő óvatosan bedugva a kaptárba. Szépen lehet hallani ahogy duruzsolnak.
Esetleg az illatuk is sokat elárul. Beleszagolva a kaptár levegőjébe érezni fogod az egészséges és a beteg, bajban lévő méh család illata közti különbséget.
Így van, ha erőssít illetve kiegyenlít az ember, jelölje a segítségre szoruló egységeket. Hogy amint lehetséges orvosolja a lemaradás okát. Többnyire, az anya cseréje a megoldás.
Egyes túlfejlődött családokat nem árt megcsapolni, nyilván nem akarunk gyönyörködni az akácfák elérhetetlen magas ágaira telepedett rajok tucatjaiban. A probléma ott kezdődik amikor a segítségre szorult családokról "megfeledkezünk", mivel felületesen szemlélve rendbenlévőnek tűnhetnek még pár hétig.
Az általad említett összerakásos módszer, viszont egy elkorcsosult elméletileg is kificamodott szokás lehet.
Ugyan is, ha csak arról van szó, hogy a gyenge és alig közepes családokból, így próbálnak évről évre termelésre képest létrehozni, az értelmetlen.
Miért is? Mert ha 100 családot teleltem be, etettem gondoztam. Akkor nem ötventől akarok pergetni. Mert 100 gyenge családdal, több a baj mint 50 erőssel. :-)
Persze rögtön vághatják rá, hogy régen is dolgoztak egyesítéssel, gondolva a jászsági kétanyás módszerre.
Csakhogy, ott teljesen más az indíték és a lényeg. Röviden: NB 24-es kaptár kettéosztva 12-12 keretes részre, az az két családal. Akác előtt 2-3 héttel az egyik anyát ráccsal lerekesztik 3, vagy 6 keretre. Az öregebb, vagy gyengébb anyát megsemmisítik. A válsztót középről kihúzzák.
Így, két család népe hord 18 vagy 16 keretbe. Az esetleges töblet produktum, abból adódik hogy az anya korlátozása miatt kevés fiast kell ápolniuk a dolgozóknak. Továbbá, fele fészek nyel el mézet.
Akác után, újra két családot képeztek belőlük egy új anya hozzáadásával.
Ma már ritka lehet az a termelő méhész akki ezt alkalmazza főleg jelentősebb méretű állomány esetén. Ugyan is munkaigényes. (De más problémák is vannak az úra anyásítás során, az NB 24-ből eredően)
Úgy 16 évvel ezelőtt, még volt szerencsém találkozni és beszélgetni idős, ezt a módszert gyakorló méhésszel. Egy szép akácerdőn, vándortanyai szomszédom is volt. Sok hasznos, tapasztalati tudással bírt, mesélt régi méhész történeteket, bográcsozás, és nyársalások alkalmával. Már régen nincs köztünk, az akkori derékvastagságú fák helyén is, fiatal akácos növekszik.
Szia ! Egyetértünk! Végül is minden méhész tudja,hogy nagy családok tudnak jól gyűjteni.
Ami a baj szerintem,hogy a nagy családokat nem szelekcióval és gondoskodással akarják el érni,hanem a kora tavaszi összerakásokkal.Ez a technológiájuk. Főleg ami még benne a rossz,hogy a kezdőket is erre buzdítják. Nagyon nem jó ez!
