Keresés

Ha a pofafolt alapján bizonytalan vagy, akkor nézd meg a szárnybelsőt!

 

szárnybelső (gal.): a szárny fonákja, a test felöli oldala. Sokszor többet árul el a madárról, mint gondolnánk, pl. a neophemáknál, a nimfánál a madár nemét erre tekintve minden másnál nagyobb biztonsággal lehet megítélni. Tudniillik tojóknál egy sor fehéres foltocska mutatkozik az elsőrendű evezőkön.

Hál'Istennek!

A legjobb megoldást választottad.

Ha majd a párodnak lesz kicsinye, azok közül válasz ki mondjuk a 2. héten egy rokonszenvest, s azzal próbálkozzál.

S ha netán bármi gond lesz visszateheted a kicsit a szüleihez.

Találtam az iwiwen néhány témába vágó videót

 

szülinapot köszöntő: http://videa.hu/main.php?page=play&v=Qc0JEYeCyK7oxDkb

 

számoló: http://videa.hu/main.php?page=play&v=p8QQ6u9W0Ili2yLV

 

telefonos: http://videa.hu/main.php?page=play&v=gKoX2BuuZwJkYg5s

 

táncoló tyűk: http://videa.hu/main.php?page=play&v=SMugfUFD3Rzqa20h

 

kolibri: http://videa.hu/main.php?page=play&v=tewQSB4nsXSjAN8e

 

héja fiókák: http://videa.hu/main.php?page=play&v=gxj2MP0hplPEgc0X

 

jégmadár: http://videa.hu/main.php?page=play&v=neMTyfUb8l0nzv7A

 

gyurgyalag: http://videa.hu/main.php?page=play&v=AUUNERlwZpg0VY1H

 

feketesapkás papagáj v. zöldszárnyú papagáj (Pionites melanocephala) http://videa.hu/main.php?page=play&v=Or7BN70yZIMejWz1

http://videa.hu/main.php?page=play&v=WX9Nz4ae3v79ep9U

 

jégre vitt tőkések: http://videa.hu/main.php?page=play&v=WX9Nz4ae3v79ep9U

 

nádi poszáta: http://videa.hu/main.php?page=play&v=SWqQH1HBopBwKO3f

 

FENÉKPUSZTA MADÁRGYŰRŰZŐ ÁLLOMÁS: http://videa.hu/main.php?page=play&v=JTRwp6wM134E53KV

 

egerészölyv: http://videa.hu/main.php?page=play&v=L2Cj5WMjwDaDiQkj

 

süvöltő 1,1: http://videa.hu/main.php?page=play&v=9N736KPP1pCwavh1

 

faeces: http://videa.hu/main.php?page=play&v=9N736KPP1pCwavh1

Tényleg: le a kalappal!

Aki a Zsolt-féle linkgyűjteményben nem találja meg ami érdekli, az már nagyon furcsa dologra keres.

Az IDRE - én ki merem mondani - az országban (vagy magyar nyelven) a legjobb.

Ha összefogtok, azon a madarásztársadalom is csak nyerhet!

Ne aggódj!

A fejet hátra, csőrt ki (szét!) és a kaját a nyelvére kell tenned. Na, mondjuk ehhez kezdetben valószínűleg kell egy segítő.

Szerintem óraközi szünetekben egy sima etetés 2 perc alatt megoldható, aztán az "odú" újból elsötétül és csend, békesség uralja a "tájat".

(Már ha érted!!!!) 

Már mostani stádiumában is megérdemel nagyobb publicitást!

Gratulálok hozzá!

Én is úgy érzem, hogy talán nem hiábavaló a munkátok és saját tevékenységem se. A díszmadaras linkgyűjteménynek már 52 tagja létezik, 25.000 körüli egyedi látogatója van havonta. /ebben nincsenek benne a napi többszöri visszalátogatások, aloldalletöltések/.

A www.idre.hu tartalma is szépen alakul, látogatottsága növekszik. Tehát csak így tovább.

Egyszer, ha majd valamelyik hideg téli napon nem tudok mit kezdeni rengeteg szabadidőmmel, javasolnék egy találkozót Veled és Csabával. Website ügyben lenne egy-két ötletem, anyagom, ami talán megérdemelne egy beszélgetést.

 

 

Szia motav !

 

Ez az oldal nem titkolva van, hanem csak fejlesztés alatt áll és még csak szerényen hírdetjük, ill. hírdeti Csaba, de megtalálható a főoldalunk linkjeiben. Ez Csaba érdeme, de segíti Őt még két fiatal és lelkes személy is. Hamarosan színre lépnek ők is.

Alakul az új szellemű madarász generáció, remélem,  hogy  élvezem a hasznát a következő kiállításokon a minőségi madarak felvonúltatásánál a tapasztalatok átadásának, melyben nagy segítségünkre vannak  a Te oldalaid és  "madárbarát" évtizedes előkészítő munkájú lexikonja. Érezhetően nagyobb a szakmai tudása a kezdőknek, haladóknak a korábbi években tapasztalhatóakhoz  képest.

 

A karcagi kiállításon a COM bírók által minősített madarak összesített átlagpontja  88,3 tized volt ez egy nagyon előkelő eredmény és én annak is veszem.

 

Üdv idre. 

Kedves Fanny!

Ha visszalapozol a 739-es hozzászóláshoz (legyöngül fecskék megmentéséről van ott szó!), akkor találsz egy másik receptúrát a kézből neveléshez, ez sokkal egyszerűbb:

"A fenékpusztai madárgyűrűző állomásra több olyan egyed került, amely alig volt több 10 grammnál. Az állomás munkatársa, Paprika Anikó a Független Hírügynökségnek elmondta: öt napja folyamatosan etetik a madarakat. Speciális tápot készítenek nekik, amelybe keménytojást, túrót és tejfölt tesznek. Ehhez vitaminkészítményeket és ásványi anyagokat kevernek, majd vízzel hígítják. A kúra eredményeképpen a kismadarak pár nap alatt felerősödtek, így az ide behozott 800 fecskéből 300-at sikerült megmenteni."

Nem kell megijedni a vitaminkészítmény kifejezéstől én például a humán Polyvitaplex 10-et használtam, ásványi anyagnak pedig a Tibor által említett főtt-tojás porrá tört héja felel meg - ráadásul ez a legolcsóbb.

Nagy ötlet, s bár drága, de rendkívül értékes összetevő lehet az étkezési búzacsíra!

Rettenetesen köszönöm:)

a végén azt szeretném mondani hogy az apám nem ismeri/ismerheti mert már több mint 2éve nem él velünk. nagyon köszönöm, így bátran merem majd megvenni azt a kis nimfát:)

Kedves FANNY!
A 20 NAPOSAK MÁR ÚGYSZÓLVÁN ÖNÁLLÓAK.
NYUGODTAN MEGPRÓBÁLHATOD.
ÉN TOJÁSOS LÁGYELESÉGGEL PRÓBÁLKOZNÉK, AMELY
1 FŐTT TOJÁS,
2 ÉDESKEKSZ,
1/2 KANÁL ÉTKEZÉSI BÚZACSÍRA
1 KANÁL PERGELT TÚRÓ
1 UJJNYI SÁRGARÉPA és
némi félkemény sajt (pl. trappista)
RESZELÉK KEVERÉKÉBŐL ÁLLHAT.

EZT MÉG OKVETLENÜL MEGHINTENÉM FŐTT TOJÁS PORRÁ TÖRT HÉJÁVAL.
(Ez szerintem kb 3 napi kajája EGY 20 NAPOS NIMFÁNAK vagyis a felét lefagyaszthatod, de VIGYÁZZ! kézmelegen kell MAJD ETETNED!)
Ezzel etetheted és kezdj el magkeveréket csíráztatni (az 2 nap) mert kis kanállal már azt is kínálhatod neki naponta 3-4 óránkénti etetéssel (miután mondjuk sodrófával jól megroppatgatod), de éjjel TESZEM FEL este 9-től reggel 6-7-ig hagyd aludni, ODÚSZERŰ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT!
A csiráztatot magot jól át kell mosni, mert nyálkásan betegséget okozhat!

Aztán fokozatosan áttérhetsz az 5 majd a 6 óránkénti etetésre.
Lényegében fogod látni, hogy mi a helyzet - éhes-e vagy sem, ezt ki kell tapasztalni, nem lehet általános receptet adni rá.
Papírdobozban ágyazz be neki, levegőztető lyukakon (zárható tetővel, FAFORGÁCS ALJZATTAL) kívül semmi nem kell, hiszen A KIS NIMFA TERMÉSZETES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT az odúban is sötétben növekszik.
Először valószínűleg félni fog tőled, mert egy 20 napos madárka már felismeri, tudja, hogy eddig kitől számíthatott kajára, te kezdetben idegen leszel számára, miből adódóan talán első 3-4 alkalommal talán még erőszakkal kell a csőrébe tenni a kaját, s ehhez segítségre lesz szükséged. Figyelj rá, hogy a kanál ne legyen ijesztő (hasonlítson az anyja csőréhez!).

Ha van nagylyukú injekciós tűd, akkor hígabb kaját is csinálhatsz, s azzal nyomd be a lágyeleséget a csőrébe - de arra nagyon kell vigyázni, hogy a nyelőcsövébe menjen, ne a légcsövébe!

(Apukád talán ismeri a krumplipuskát, ahhoz hasonló szerkezet helyettesítheti az etető-injekciósfecskendőt!)
Sok szerencsét
Lengyel Tibor
2141 CSÖMÖR
Tinódi u. 5.
28/446-526
madarbarat@invitel.hu
http://madarbarat-lexikon.mindenkilapja.hu/
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9156025?cmd=Article_showArticle&t=9156025

Kedves Nimfapapagáj!

Valami félreértés lehet, hiszen egy 20 hetes nimfa már önálló - 3-4 hónap múlva ivarérett. Nézd át, mi van róla a lexikonban:

nimfapapagáj (Nymphicus hollandicus /régen: Callipsittacus Novae-Hollandiae v. Leptolophus novae-hollandiae/ - Nymphensittich - Cockatiel): eredeti élőhelyét Ausztráliában találjuk, a kontinens középső és nyugati sztyeppéin, ahol ez a látványos, a kakaduk családjába tartozó papagáj nagy csapa tokban él, s fák odvaiba fészkel. Fotó: Uwe Toebs és www.parrotland.hu

Az első leírásokban Psittacus hollandicus néven szerepel, hiszen Russ 1792-ben a Psittacus nemezetségbe sorolta.

A nagysága 30-32 cm, a súlya 70-90 g (Low szerint a tenyésztett hímek 80-102, a tojók pedig 89-92 g-osok).

 Életmódja megegyezik a laposfarkú papagájokéval. A szárazságok idején felkerekedik, s nagy távolságokból vonul azokra a helyekre, ahol még lelhet vizet. Nagy elterjedése ellenére nincsenek alfajai, ugyanis a vízlelőhelyek közelében a klb. tájakról érkezett csapatok keverednek. Ez a magyarázata, hogy alfajok nem keletkeztek.

  Egyébként nem csak a vízhiány készteti vándorlásra, hanem a rendkívüli szaporasága is. Kedvező feltételek mellett olyan gyorsan követik egymást a fészekaljak, hogy esetenként a legbőségesebb táplálékforrás is kevésnek bizonyul.

 Ilyenkor nagy csapatok vonulnak le a kontinenst övező tengerekig, s volt rá példa, hogy átjutottak Tasmánián. Érdekes, hogy a párok a legnagyobb csapatokban sem tévesztik egymást szem elől.

A normál v. vad alak alapszíne barnásszürke, a szárnyfedők csaknem fehérek, a fültájék piros v. narancssárga, körülötte a tollazat fehér. A fej alsó része és a fejtető a homlokkal, vm. a bóbita citromsárga.

A hím farka felül barnásszürke, alul fekete. A tojó farktollai felül fehéres hullámvonalakkal keresztcsíkoltak, a fonákjuk sárgásan márványozott, a bóbitája számottevően kisebb, a pofafoltja sápadtabb, a sárga színek a fejen mosottak.

Má egészen fiatalon is meg lehet állapítani a nemét, ugyanis a tojó kézevezőinek a fonákján (a szárnybelsőn) a galambszürke színű tollak mindegyikén 2-3 sárgás folt van. A hímeknél ezek a foltok egészen elmosódottak, és csupán 2-3 evezőn lelhetők fel.

A fiatalok sötétebb csőre a 3. hónapban kezd világosodni. Aki tehát beszédre szeretne nimfát tanítani, az sötétebb csőrű, vagyis fiatal madarat válasszon!

A pigmenthiányos albínók és lutinók mellett a mutánsok tenyészkiválasztása folytán ma már számos színváltozata ismert:

I. fehér 1. /fekete szemmel/ albínó tojó és albínó hordozó hím keresztezésével keletkezett - fehér tollazat és csőr jellemzi, a fülfolt viszont még rózsaszínes, a bóbita homokszínű, a láb rózsaszínes;

II. fehér 2. /piros szemmel/, vagyis →albínó. Az egész tollazat, a láb, a csőr és a szem is pigmenthiányos. Az öröklésmenete:

1,0 albínó x 0,1 albínó = 100% tiszta albínó;

1,0 albínó x 0,1 normál = 50 % albínó hordozó hím és

50 % albínó tojó;

1,0 normál x 0,1 albínó = 50% hím, albínót hordozó és

50 % tojó normál;

III. világosszürke v. pasztellszürke - a törzsalak jegyeit viseli, de a tollazatban a szürke és a fehéresszürke dominál;

IV. ezüst - mindazon tollrészek, amelyek a normál alaknál szürkék, itt sokkal halványabb, ezüstös árnyalatúak. Valamelyest sötétebb a hamvasnál;

V. hamvas - a bóbita és az áll halvány kékes szürke, a szemtájék és az arci rész fehér, de a pofafolt piros; a fejtető, a tarkó, a váll, a szárny és a test hamvasszürke, de a szárnyél fehér. A farok fehérpettyes hamvas;

VI. hamvas ezüst - a legvilágosabb változat, amelyben még fellelhető az ezüstös árnyalat.

VII. izabella v. fahéj - a hamvasból keletkezett, a tollazatban a világos krémszín uralkodik;

VIII. tarka - a bóbita és az áll aranysárga, az arc szürkés, a fej fehér, narancsos füllel; a test és a szárny barnásszürke, de a szárnyél fehér, az evezők és a farok szintén, a csőr sárgás szaruszín. Az ideális tarkán a fehér és a szürke aránya 1:1;

IX. gyöngyös - a fej fehér, de a pofafolt narancsos, a bóbita alja krémszínű, a tollvégek szürkék; a nyak, a test és a szárnyfedők hamvas szürkék, de szabálytalanul fehér foltokkal pettyezettek, e foltok cc. fél cm átmérőjűek; az evezők sötét szürkék, a farktollak sárgás árnyalatú szürkésfehérek. A csőr világos szürke.

X. gyöngyös tarka - köztesalak a gyöngyös és a citrom között;

IX. fahéj gyöngyös - tulajdonképpen a gyöngyös ezüst változata;

X. fekete - Hollandiában keletkezett

XI. lutinó - a tollazatból már a sárga is kifogy, jóformán csak az arci rész, a farktollak és a bóbita lehet egészen halvány citromsárga. A bóbita csúcsán a tollak enyhe hamvas árnyalatúak. Az arcfolt narancspiros;

XII. sárga - az egész tollazat kanárisárga, a feji részeken megengedett a világosabb tónus. Az arcfolt narancspiros;

XIII. fehérfejű - megegyezik a normál színváltozattal. A különbség csupán annyi, hogy a fejről hiányzik a sárgás tónus és a pirosas arcfolt. A hímek arci része és bóbitája ilyenformán teljesen fehér, a tojóké a nyak és a mell szürkéjével megegyező;

XIV. fehérfejű szürkepasztell - megegyezik a szürkepasztellel, de a fej hímeknél az arci részen (a bóbitát is hozzáértve) hófehér, a tojóknál viszont világosszürke;

XV. fehérfejű fahéj - a fej a fehérfejű változatnak megfelelő, a testi tollazat szürkésbarna, akárcsak a fahéj változatnál;

XVI. fehérfejű ezüst - ezüst fehér fejjel (a tojók feje természetesen ezüstös szürke);

XVII. fehérfejű hamvas - a hamvas fehérfejű változata;

XVIII. fehérfejű tarka - a bóbita fehér, az arci rész világosszürke, a tollazat másutt a tarkával egyező;

XIX. fehérfejű szürkepasztell tarka - szürkepesztell világosszürke bóbitával és fehéres arci résszel;

XX. fehérfejű fahéjtarka - fahéjtarka fehér fejjel;

X fehérfejű ezüst gyöngyös - az ezüst színű gyöngyös fehér fejű változata;

XXII. arany tarka - a tarka agapornisok tollruháját juttatja az ember eszébe;

XXIII. gyöngyös lutinó - a lutinónak a szárnyán sárgával "gyöngyözött" változata;

XXIV. kettős bóbitájú - mindenben megegyezik a normál változatokkal, de itt a bóbitát sokkal több toll alkotja, s a kiterjedése a normál bóbitának mintegy kétszerese.

A nimfapapagáj nagysága 30-31 cm. Ez meghatározza a minimális kalitméretet: 80x70x110 cm, amelyben az állatvédők sem találhatnak kivetnivalót.

Az egy évnél idősebb, tenyészérett pároknak (nagyobb volierben akár több pár is költethető együtt) 25x25x30 cm-es fűrészporral 3 cm magasságig bélelt odúkat kínáljunk fel, 7 cm átmérőjű bebúvónyílással.

A tojók 3-6 fehér tojásából a kicsik a 21. napon kelnek. A hím is megkotlik, de éjjel csak a tojó melengeti a tojásokat. A fiókák 4-5 hetes korukban repülnek ki. Már a fészekben is nagy zajjal kunyerálnak élelmet a szülőktől, amikor pedig kirepülnek, betölti az egész lakást a kéregető kis nimfák éktelen ordítása.

A kirepülés után rendszerint már csak a hím etet, mert a tojó általában új költéshez kezd. A kicsik 4 hónapos korukra színeződnek ki, 8-9 hónapos korukra ivarérettek.

A táplálásuk nem sokban különbözik a hullámos papagájétól, de kaphatnak kendert és napraforgót is. Megszolgálják a csíráztatás fáradtságát és a tejbe áztatott kenyeret, vm. a tojásos lágyeleséget is. Meg kell még jegyezni, a nimfapapagáj olymértékben akklimatizálódott, hogy némi edzés után napi 2-3 alkalommal langyos vízzel itatva, energiadús takarmányozás mellett mínusz 20 fokon is teleltethetők. Természetesen nem ez számukra az ideális.

Grahl említi, hogy tud a nimfa egy énekespapagájjal való kereszteződéséről. Vasiceknél szerepel, hogy rozella hím összepárzott egy nimfa tojóval. Sajnos a kicsik 14 napos korukban elpusztultak, de a keresztezés mégiscsak reménykeltő.

http://www.youtube.com/watch?v=PHg-1usnHRw&NR=1

http://www.youtube.com/watch?v=ffQF_tnxAmc&NR=1

http://www.youtube.com/watch?v=Hye3YFJFgj8&mode=related&search=

http://www.youtube.com/watch?v=Vqdpa-hXT9Q&NR=1

 

2 fotó Rácz Sándor tenyészetéből

Remélem ez a pár sor segít - és pótoljunk be egy régi mulasztást!

Te meg voltál hívva a júl. 22-i gulyáspartyra, de kimentetted magadat.

Viszont így elestél egy Madárbarát-lexikon tiszteletpéldánytól. Szerintem nagy hasznodra válhat, és  meg is érdemled. Légy szíves adj meg egy postacímet, s abban a példányban, amit küldök neked, olvashatsz majd a kézzel nevelésről is stb

Lengyel Tibor

2141 CSÖMÖR

Tinódi u. 5.

28/446-526

madarbarat@invitel.hu

http://madarbarat-lexikon.mindenkilapja.hu/

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9156025?cmd=Article_showArticle&t=9156025

 

Kedves Zsolt!

A folyamat elején, mint ötletgazda volt valaki...

Nekem sajnos nem nincs már energiám - minden esetre el kell ismerni: szuper.

Küzmös Csaba olyan mint egy lottó főnyeremény.

Nekem is ajánlotta ezt a csodálatos háttérlapot, de Bélám megfúrta.

Nem akart osztozni a sikeren, ami nincs is.

Azt mondhatom ragyogó és valamennyi hazai madárkedvelő csak üdvözölheti az IDRE kzdeményezéseit - ha ezt egy 5-10 évvel ezelőtt produkálják, akkor sokkal előrébb tart a madarásztársadalom.

És sokkal kevesebb ok lenne nyafogásra.

 

 

 

Tengerkék tangara (Thraupis sayaca) Pablo Rodríguez fotója

Kedves Tibor!

Köszönöm a segítséget! Valahogy én is így látom a dolgot mostmár.

Egy érdekes google fejlesztésre hívnám fel a figyelmeteket, a Google Tudósra, mely kereséskor csak a tudományos munkákban keres:

http://scholar.google.com/

 

Illetve jól titkolják ezt az oldalt, de én már rátaláltam:))

www.madarhatarozo.hu

 

 

Nem, nem úgy van.

Már ha tényleg érdekel: a kiindulási rendszertanban (Dudich-féle, amelyet hazánkban a jövő biológusainak is tanítottak - hogy jelenleg mi a helyzet, azt meg kellene tudni pl az ELTÉ-n, de lehet, hogy Debrecenben más a helyzet) Serinus nemzetségnév alatt 35 faj szerepelt, de emiatt nem szabad követ vetni rá, mert a többi is többé kevésbé be volt sorolva valahová. Például alfajként már ha akkor már ismert volt, amikor a neves magyar szisztematikus megalkotta rendszerét.

Ezeket a mozgásokat a lexikon érzékelteti, ennél többre aligha vállalkozhat, mint ahogy Brehm is egy adott helyzetet mutat meg, mégis sok embernek szerez örömöt munkájával még ma - halála után sok-sok évtizeddel - is, de lehet, hogy ki fogjuk dobni (vagy vannak, akik már ezt meg is tették?!?) -  én nem szívesen tenném.

Az évek során egyes alfajok önálló fajjá minősítését egyesek indokoltnak tartották, volt, akinek amiben igaza lett, mások elmélete megdőlt. Vagy az se ritka, hogy egy korábban elfogadott alfaj létét a tudós társadalom ma már nem tartja indokoltnak.

(Most nem bonyolítanám a dolgot azzal, hogy fajok, alfajok nem csak előbukkannak, hanem el is tünek, vagy kipusztulnak.) 

Ilyen mozgások voltak, vannak, lesznek, de ez ritkán okoz gondott egy madárbarátnak. ha tudja a keresett faj latin nevét (ma már általában az angol is megteszi), akkor különösebb problémája nem lehet, mert az Avibase a kérdésekre rendszerint megnyugtató választ ad. Akinek nem, az tovább kutakodhat például a Zsolt által kínált utakon, de átlagembert valószínűleg kielégíti az is amit a lexikon kínál.

Hogy még egyértelműbb legyen citálom a caninde ara esetét a lexikonból:

 

caninde-ara: sok vitát generáló név. Előbb a példányokat az ararauna alfajának, mások egy változatnak vélték, végül gyökeret vert a meggyőződés, hogy itt egy másik fajról van szó. Ezzel párhuzamosan beszéltek a másik fajról, amely szintén hasonlít a sárgamellű kék arára, s kéktorkú araként törzskönyvezve is lett. Amikor a caninde hívei bizottság elé vitték az ő új fajukat, kiderült, hogy az valójában a →kéktorkú ara (Ara /ararauna/ caninde /Lownál: Ara glaucogularis/ - Kaninde-Arara - Wagler's Macaw). Az elnevezés kettőssége kínálta rést ma is próbálják kihasználni a madárkereskedelem vámszedői és a szabad természetből befogott kéktorkúakat caninda-araként kínálják, tudniillik caninda nincs a CITES listáján. Fotó: Jeff Blincow - http://www.northamptonshirewildlife.co.uk/ngallery.htm

 

 

Akkor most megpróbálok rendet tenni a fejembe. Ha már számokról volt szó, akkor ez is lehet, hogy segít tisztábban látnom.

 

Van ezek szerint 35 Serinus faj, ami a tudomány állása szerint biztosnak tűnik, mint önálló Serinus faj

 

1-alario: alárió (Alario v. Maskenfink - Black-headed Canary),

2-albogularis: fehértorkú csíz (White-throated Seedeater),

3-atrogularis: sárgafarcsíkú csicsörke (Yellow-rumped Seedeater),

4-burtoni: busacsőrű kanáricsíz (Thick-billed Canary),

5-canaria: →kanárimadár (Island Canary – fotón a tenyésztett változata),

6-capistratus: feketearcú csíz (Black-faced Canary),

7-citrinella: →citromcsíz (másutt Chrysomitris),

8-citrinelloides: afrikai citrompinty (African Citril Finch),

9-citrinipectus: citrommellű csíz (Lemon-breasted Seedeater),

11-dorsostriatus: fehérhasú kanáricsíz (White-bellied Canary),

12-estherae: maláj aranypinty (Malay Goldfinch),

13-flaviventris: →sárgahasú csicsörke (Gelbbauchgirlitz - Yellow Canary - korábban S. canicollis alfaj),

14-gularis: csíkosfejű csicsörke (Brauengirlitz - Streaky-headed Seedeater),

15-koliensis: papírusz kanáricsíz (Papyrusgirlitz - Papyrus Canary),

16-leucopterus: fehérszárnyú hernyófaló (Proteagirlitz - White-winged Seedeater),

17-leucopygius: →szürke csicsörke v. fehérhátú csicsörke (Weißbürzelgirlitz - White-rumped Seedeater),

18-mennelli: feketefülű csicsörke (Black-eared Seedeater),

19-mozambicus: →mozambik csicsörke (Yellow-fronted Canary),

20-nigriceps: feketefejű csíz (Black-headed Siskin),

21-notata: feketefejű csíz (újabban Carduelis),

22-pusillus: →aranyhomlokú pinty v. vöröshomlokú csicsörke (Red-fronted Serin),

23-reichardi: csíkosmellű csicsörke (Stripe-breasted Seedeater),

24-rufobrunneus: vörösesbarna hercegcsíz (Principe Seedeater),

25-scotops: erdei kanáricsíz (Forest Canary),

26-serinus: →csicsörke (Girlitz - European Serin),

27-canarius: →kanárimadár - önálló faj/,

28-sulphuratus: Brimston-kanáricsíz (Brimstone Canary),

29-striolatus: csíkozott csicsörke (Streaky Seedeater),

30-symonsi: Drakensberg csíz (Drakensberg Siskin),

31-syriacus: szír csicsörke (Syrian Serin ),

32-thibetanus: tibeti csíz (Tibetan Siskin),

33-tottus: fokföldi csíz (Cape Siskin),

34-tristatus: barna farcsíkú csicsörke (Brown-rumped Seedeater).

35-flavigula valójában a S. xanthopygius,

 

Van 15 Serinusunk, ami vitatott, hogy faj, vagy alfaj

 

1-angolensis: sárgafarcsíkú csicsörke (vitatott faj, másutt S. atrogularis alfaja - Gelbbürzelgirlitz)/,

2-elgonensis valójában a S. gularis alfaja,

3-kikuyensis – valójában S. citrinelloides alfaj (Kenya Citril),

4 melanochrous (Kipengere Seedeater - Jemengirlitz - számos szerző a S. burtoni alfajának tekinti)

5-menachensis: jemeni csíz (Yemen Serin - vitatott faj, kettéhasították a taxont, s az alfajok egy részéből keletkezett a S. ankoberensis),

6- reichenowi: Reichenow-kanári - vitatott taxon,  valószínűleg S. atrogularis alfaj lesz (Reichenow's Seedeater),

7- rothschildi: angolai csicsörke - vitatott taxon,  valószínűleg S. atrogularis alfaj lesz (Olive-rumped Serin - Angolagirlitz),

8-ankoberensis: ankoberi csicsörke (másutt S. menachensis alfaja - Ankober Serin),

9- whytii: sárgás csicsörke - vitatott taxon,  valószínűleg S. striolatus alfaj lesz (Yellow-browed Seedeater),

10- xantholaemus: Salvadori csicsörkéje - vitatott taxon,  valószínűleg S. striolatus alfaj (Salvadori's Seedeater),

11- xanthopygius: etióp csicsörke - vitatott taxon,  valószínűleg S. flavigula alfaj (Abyssinian Yellow-rumped - Abyssinien Angolagirliz)

12-buchanani - vitatott faj, kérdéses, hogy marad-e S. donaldsoni alfaj;

13-canicapillus: barna csicsörke (Afrikanischer Brauengirliz - West African Seedeater - újabban az S. gularis alfaja),

14-canicollis: →szürkenyakú csicsörke (vitatott faj, melyből újabban néhány alfaj az önálló rangot innen nyert S. flaviventrex alfajaként lett besorolva - Yellow-crowned Canary),

15-corsicanus: másutt a S. citrinella alfaja (Korsischer Zitronengirlitz),

 

Van 2 fajunk, ami néhol más nemzetségben szerepel

 

1-carduelis: →tengelic (másutt Carduelis),

2-cucullata: csuklyás csíz (helyesen: Carduelis),

 

És számomra legalábbis maradt 4 faj, ami nem világos, hogy egy-egy faj más elnevezése, vagy pedig egy másik faj alfaja esetlegesen

 

?-dimidiata – másutt flavigula,

?-flavivertex – másutt S. canicollis (Gulkronet Sisken),

?-hypostictus- másutt citrinelloides (Dünnschnabelgirliz - East African Citril),

?-frontalis – másutt S. citrinelloides,

 

Ez azt jelenti, - csak, hogy tudjak aludni, hogy a jelenlegi állapot szerint minmum 35 fajt tekinthetünk önálló Serinus fajnak, maximum pedig 52-őt+ esetlegesen a 4 ?-jelest?

Mozambik csicsörke fotóm van néhány (rögtön hozzáteszem, hogy egyik se olyan szép, mint a tied - ezért köszönettel fel is fogom használni).

Igazából a Serinus serinus vagyis csicsörke az amit fájlalok

vagyis CSICSÖRKE FOTÓ KELLENE

S hogy valóban szuper mozambik képet küldtél, azt itt helyben is bitonyítom:

 

Hegedűs Zsolt: Mozambik csicsörke

 

 

Ez pedig az én párom, melytől 1977-ben 11 fiókát fogtam. A két ivar közötti különbség jól látszik, még ha a fotó eléggé gyenge is

máris béka! nem 35 hanem 47

Kedves Motav!

Nagyon köszönöm, hogy a Serinus szócikkre irányitottad a figyelmemet átnéztem újra, összehasonlítottam az általad citálttal, s az eltéréseket megpróbáltam tisztázni. A következő eredményre jutottam:

 

Serinus: a pintyfélék családjának tengelic-alcsaládjába tartozó nemzetség, a csicsörkék v. csízek 35 fajjal.

• alario: alárió (Alario v. Maskenfink - Black-headed Canary),

• albogularis: fehértorkú csíz (White-throated Seedeater),

•  angolensis: sárgafarcsíkú csicsörke (vitatott faj, másutt S. atrogularis alfaja - Gelbbürzelgirlitz)/,

• ankoberensis: ankoberi csicsörke (másutt S. menachensis alfaja - Ankober Serin),

• atrogularis: sárgafarcsíkú csicsörke (Yellow-rumped Seedeater),

- buchanani - vitatott faj, kérdéses, hogy marad-e S. donaldsoni alfaj;
• burtoni: busacsőrű kanáricsíz (Thick-billed Canary),

• canaria: →kanárimadár (Island Canary – fotón a tenyésztett változata),

• canicapillus: barna csicsörke (Afrikanischer Brauengirliz - West African Seedeater - újabban az S. gularis alfaja),

• canicollis: →szürkenyakú csicsörke (vitatott faj, melyből újabban néhány alfaj az önálló rangot innen nyert S. flaviventrex alfajaként lett besorolva - Yellow-crowned Canary),

• capistratus: feketearcú csíz (Black-faced Canary),

• carduelis: →tengelic (másutt Carduelis),

• citrinella: →citromcsíz (másutt Chrysomitris),

• citrinelloides: afrikai citrompinty (African Citril Finch),

• citrinipectus: citrommellű csíz (Lemon-breasted Seedeater),

• corsicanus: másutt a S. citrinella alfaja (Korsischer Zitronengirlitz),

• cucullata: csuklyás csíz (helyesen: Carduelis),

• dimidiata – másutt flavigula,

• donaldsoni: vastagcsőrű kanáricsíz (Grosbeak Canary),

• dorsostriatus: fehérhasú kanáricsíz (White-bellied Canary),

• estherae: maláj aranypinty (Malay Goldfinch),

• elgonensis valójában a S. gularis alfaja,

• flaviventris: →sárgahasú csicsörke (Gelbbauchgirlitz - Yellow Canary - korábban S. canicollis alfaj),

• flavigula valójában a S. xanthopygius,

• flavivertex – másutt S. canicollis (Gulkronet Sisken),

• frontalis – másutt S. citrinelloides,

• gularis: csíkosfejű csicsörke (Brauengirlitz - Streaky-headed Seedeater),

• hypostictus- másutt citrinelloides (Dünnschnabelgirliz - East African Citril),

• kikuyensis – valójában S. citrinelloides alfaj (Kenya Citril),

• koliensis: papírusz kanáricsíz (Papyrusgirlitz - Papyrus Canary),

• leucopterus: fehérszárnyú hernyófaló (Proteagirlitz - White-winged Seedeater),

• leucopygius: →szürke csicsörke v. fehérhátú csicsörke (Weißbürzelgirlitz v. Grauedelsänger - White-rumped Seedeater),

- melanochrous (Kipengere Seedeater - Jemengirlitz - számos szerző a S. burtoni alfajának tekinti)
• menachensis: jemeni csíz (Yemen Serin - vitatott faj, kettéhasították a taxont, s az alfajok egy részéből keletkezett a S. ankoberensis),

• mennelli: feketefülű csicsörke (Black-eared Seedeater),

• mozambicus: →mozambik csicsörke (Yellow-fronted Canary),

• nigriceps: feketefejű csíz (Black-headed Siskin),

• notata: feketefejű csíz (újabban Carduelis),

• pusillus: →aranyhomlokú pinty v. vöröshomlokú csicsörke (Red-fronted Serin),

• reichardi: csíkosmellű csicsörke (Stripe-breasted Seedeater),
  - reichenowi: Reichenow-kanári - vitatott taxon,  valószínűleg S. atrogularis alfaj lesz (Reichenow's Seedeater),

- rothschildi: angolai csicsörke - vitatott taxon,  valószínűleg S. atrogularis alfaj lesz (Olive-rumped Serin - Angolagirlitz),
• rufobrunneus: vörösesbarna hercegcsíz (Principe Seedeater),

• scotops: erdei kanáricsíz (Forest Canary),

• serinus: →csicsörke (Girlitz - European Serin),

• /- s. canarius: →kanárimadár - önálló faj/,

• sulphuratus: Brimston-kanáricsíz (Brimstone Canary),

• striolatus: csíkozott csicsörke (Streaky Seedeater),

• symonsi: Drakensberg csíz (Drakensberg Siskin),

• syriacus: szír csicsörke (Syrian Serin – fotó: Jeff Blincow - http://www.northamptonshirewildlife.co.uk/ngallery.htm),

• thibetanus: tibeti csíz (Tibetan Siskin),

• tottus: fokföldi csíz (Cape Siskin),

• tristatus: barna farcsíkú csicsörke (Brown-rumped Seedeater).
  - whytii: sárgás csicsörke - vitatott taxon,  valószínűleg S. striolatus alfaj lesz (Yellow-browed Seedeater),
  - xantholaemus: Salvadori csicsörkéje - vitatott taxon,  valószínűleg S. striolatus alfaj (Salvadori's Seedeater),
  - xanthopygius: etióp csicsörke - vitatott taxon,  valószínűleg S. flavigula alfaj (Abyssinian Yellow-rumped - Abyssinien Angolagirliz)

•  

• Nem állítom, hogy ez most egy kőbe véshető változat, de talán rámutat arra, hogy mivel kell itt szembenéznünk, ha a szisztematika tudományával ismerkedünk.

• A világon kb 20 rendszer elfogadott a lexikonban egyrészt a Dudich-, másrészt a Wolters-féle alapján indult el a fajok bemutatása. A zürzavaros helyzetek tisztázása véget később jobbnak láttam a BirdLife adatbázisára támaszkodni, de sajnos (vagy inkább a dolgok természetes rendje szerint) ott sincs egyedül üdvözítő megoldás.

• számos esetben olvashatja az ember, hogy:

•        This taxon is considered a subspecies of ...................... (sensu lato) by some authors

• Species status: this taxon has now been split  

• Species status: full species (sometimes considered a subspecies)

• ami néhány esetben megnyugtató, máskor viszont a laikust állásfoglalásban óvatosságra kell intse. Több kevesebb sikerrel próbáltam magamat ehhez tartani, remélem, most a segítségeddel közelebb kerültünk az igazsághoz.

Serinus alario

Serinus albogularis

Serinus ankoberensis

Serinus atrogularis

Serinus buchanani

Serinus burtoni

Serinus canaria

Serinus canicollis

Serinus capistratus

Serinus citrinella

Serinus citrineloides

Serinus citrinipectus

Serinus corsicana

Serinus donaldsoni

Serinus dorsostriatus

Serinus estherae

Serinus flavigula

Serinus flaviventris

Serinus flavivertex

Serinus frontalis

Serinus gularis

Serinus hypostictus

Serinus koliensis

Serinus leucopterus

Serinus leucopygius

Serinus melanochrous

Serinus menachensis

Serinus mennelli

Serinus mozambicus

Serinus nigriceps

Serinus pusillus

Serinus reichardi

Serinus reichenowi

Serinus rothschildi

Serinus rufobrunneus

Serinus scotops

Serinus serinus

Serinus striolatus

Serinus sulphuratus

Serinus symonsi

Serinus syriacus

Serinus thibetanus

Serinus tottus, totta

Serinus tristatus

Serinus whytii

Serinus xantholaemus

Serinus xanthopygius

Annyit tennék hozzá, hogy a Serinus nemzetség besorolása időközben változott, növekedett az önnálló fajként számontartottak száma, elsősorban az alfajok átsorolása miatt. Esetlegesen érdemes lenne a lexikonban is frissíteni a listát.

http://www.birdlife.org/datazone/species/index.html?action=SpcHTMFindResults.asp&hdnAction=SEARCH&hdnPageMode=0&cboFamily=189&txtGenus=serinus&txtSpecies=&txtCommonName=&cboRegion=-2&cboCountry=-2

 

küldök egy segéd listát hozzá.

Saját mozambiki csicsörke fotóimat szívesen ajánlom a lexikonba.

Mailen elküldöm.

Ha viszont valaki a Serinus menzetségnév felöl kezdi a keresést, az előbb ezt találja:

 

Serinus: a pintyfélék családjának tengelic-alcsaládjába tartozó nemzetség, a csicsörkék v. csízek 35 fajjal.

• alario: alárió (Alario v. Maskenfink - Black-headed Canary),

• albogularis: fehértorkú csíz (White-throated Seedeater),

• /- angolensis: sárgafarcsíkú csicsörke (másutt S. atrogularis alfaja - Gelbbürzelgirlitz)/,

• ankoberensis: ankoberi csicsörke (másutt S. menachensis alfaja - Ankober Serin),

• atrogularis: sárgafarcsíkú csicsörke (Yellow-rumped Seedeater),

• burtoni: busacsőrű kanáricsíz (Thick-billed Canary),

• canaria: →kanárimadár (Island Canary – fotón a tenyésztett változata),

• canicapillus: barna csicsörke (Afrikanischer Brauengirliz - West African Seedeater),

• canicollis: →szürkenyakú csicsörke (Yellow-crowned Canary),

• capistratus: feketearcú csíz (Black-faced Canary),

• carduelis: →tengelic (másutt Carduelis),

• citrinella: →citromcsíz (másutt Chrysomitris),

• citrinelloides: afrikai citrompinty (African Citril Finch),

• citrinipectus: citrommellű csíz (Lemon-breasted Seedeater),

• corsicanus: másutt a S. citrinella alfaja (Korsischer Zitronengirlitz),

• cucullata: csuklyás csíz (másutt Carduelis),

• dimidiata – másutt flavigula,

• donaldsoni: vastagcsőrű kanáricsíz (Grosbeak Canary),

• dorsostriatus: fehérhasú kanáricsíz (White-bellied Canary),

• estherae: maláj aranypinty (Malay Goldfinch),

• elgonensis valójában a S. gularis alfaja,

• flaviventris: →sárgahasú csicsörke (Gelbbauchgirlitz - Yellow Canary),

• flavigula valójában a S. xanthopygius,

• flavivertex – másutt S. canicollis (Gulkronet Sisken),

• frontalis – másutt S. citrinelloides,

• gularis: csíkosfejű csicsörke (Brauengirlitz - Streaky-headed Seedeater),

• hypostictus- másutt citrinelloides (Dünnschnabelgirliz - East African Citril),

• kikuyensis – valójában S. citrinelloides alfaj (Kenya Citril),

• koliensis: papírusz kanáricsíz (Papyrusgirlitz - Papyrus Canary),

• leucopterus: fehérszárnyú hernyófaló (Proteagirlitz - White-winged Seedeater),

• leucopygius: →szürke csicsörke v. fehérhátú csicsörke (Weißbürzelgirlitz v. Grauedelsänger - White-rumped Seedeater),

• menachensis: jemeni csíz (Yemen Serin),

• mennelli: feketefülű csicsörke (Black-eared Seedeater),

• mozambicus: →mozambik csicsörke (Yellow-fronted Canary),

• nigriceps: feketefejű csíz (Black-headed Siskin),

• notata: feketefejű csíz (másutt Carduelis),

• pusillus: →aranyhomlokú pinty v. vöröshomlokú csicsörke (Red-fronted Serin),

• reichardi: csíkosmellű csicsörke (Stripe-breasted Seedeater),

• rufobrunneus: vörösesbarna hercegcsíz (Principe Seedeater),

• scotops: erdei kanáricsíz (Forest Canary),

• serinus: →csicsörke (Girlitz - European Serin),

• /- s. canarius: →kanárimadár - önálló faj/,

• sulphuratus: Brimston-kanáricsíz (Brimstone Canary),

• striolatus: csíkozott csicsörke (Streaky Seedeater),

• symonsi: Drakensberg csíz (Drakensberg Siskin),

• syriacus: szír csicsörke (Syrian Serin – fotó: Jeff Blincow - http://www.northamptonshirewildlife.co.uk/ngallery.htm),

• thibetanus: tibeti csíz (Tibetan Siskin),

• tottus: fokföldi csíz (Cape Siskin),

• tristatus: barna farcsíkú csicsörke (Brown-rumped Seedeater).
   

serke keringő: a Bánátban valószínűleg a bécsi rózsatarkából kitenyésztett házigalamb-fajta.

Kicsi test, keskeny mell, viszonylag hosszú láb, meredek

 

Tudni kell, hogy ha bármely nyílazott kifejezésre kattintunk (a lexikonban) repít bennünket a gép a jelzett szócikkhez

Kiegészítés, merthogy van, aki máshonnan keres:

 

madárvilág: a madarak összessége a Föld bolygón v. valamely állatföldrajzi területegységen.

 

madárvonulás: sok →költöző madár faj őszi, ill. tavaszi, évenként, rendszerint azonos időszakban és útvonalon ismétlődő vándorlása a →telelőhelyekre v. a telelőhelyekről a →költőhelyekre.

A fecskéről régebben az a hiedelem járta, hogy iszapba bújva vészeli át a telet. Ezt J. Leonard Frisch (1666-1743) német ornitológus döntötte meg, azzal, hogy ősszel a házuk ereszén kelt fiatalokat a lábukon piros fonallal megjelölve engedte útjukra.

Tavasszal azt tapasztalta, hogy a fonálon semmi jele az iszapnak, sárnak, miből arra következtetett, hogy a ficsergők enyhébb éghajlatú tájakon kerestek védelmet a tél elől.

A madárvonulás jelenségére Linné hívta fel a figyelmet, ő állította először határozottan, hogy vannak fajok, melyek másutt költenek, s másutt telelnek, s a két hely közötti távolságot meghatározott körülmények között, módon és időben teszik meg, ez pedig a madárvonulás.

A madárvonulásról ma már sok mindent tudunk, de még számos körülményt fed homály.

Nem is sejtjük, hogy miért utazik egészen Dél-Afrikáig a mi sarlósfecskénk és a gólyánk, holott a daru megáll a Nílusnál. És miért vándorol le a barna kánya a Fokföldig, hiszen rokona, a vörös kánya már jól érzi magát a Földközi-tenger táján.

A madárvonulás oka az egyik elmélet szerint a jégkorszakban keresendő, mások úgy vélik, hogy a klíma ingadozása és a nappali megvilágítás változásaiban kell az indítékot keresni.

Viszont kétségtelen, hogy a déli féltekén a száraz és az esős évszak váltakozása során fellépő táplálékhiány miatt indulnak vándorútra az állatok, közöttük számos madárfaj.

A gólya és a tövisszúró gébics a maga 10 000 kilométerét oda 100 vissza 60 nap alatt teszi meg.

A szárazföldi madarak útvonala elkerüli a tengerek szélesebb szakaszait, s a Gibraltárnál, Szicíliánál és a Boszporusznál vannak az európai vonuló madarak nagy átkelőhelyei.

A vízimadarak számára a Volga ill. a Mississippi válik valóságos országúttá.

Ti. az észak-amerikai madarak közül számos ugyanúgy vándorol, mint Európa és Ázsia számos madara.

Sőt, a távolsági rekordot is egy újvilági madár, az amerikai csér tartja. Északi sarki fészkelő helyeitől az óceánon átkelve az afrikai partok mentén évente kétszer teszi meg a 15 000 kilométeres vándorútját.

Erre aligha lennének képesek, csak úgy, hogy időnként megpihennek a hullámokon.

A folyamatos repülésben a japán partfutó a világcsúcstartó, 6000 kilométert tesz meg Ausztráliáig a nyílt víz felett. Az észak-amerikai aranylile 4000 kilométert utazik a Hawaii-szigetekig, de ezt 50-55 óra alatt, miközben ¼ millió szárnycsapást tesz, ami szintén rendkívüli teljesítmény, hiszen nagy távon 80 km/óra sebességet jelent.

A sólyom és az elő-indiai méhészmadár “csak” 3000 kilométert utazik.

Utazósebességek:

a karvaly és a tövisszúró gébics 40 km/óra;

a daru, az örvösgalamb, a dolmányos és a vetési varjú, a hering- és a dolmányos sirály 50 km/óra;

a zsezse és az erdei pinty 55 km/óra;

a csóka és a vándorsólyom 60 km/óra;

a seregély 75 km/óra;

az aranylile 80 km/óra;

a postagalamb 90 km/óra;

a csörgőréce 120 km/óra;

a sarlósfecske és a fregattmadár 150 km/óra.

Napi röpteljesítmények:

az énekesmadarak 60 km-t tesznek meg;

a gólya 200-1200 km-t tesz meg;

a szalonkák 500 km-t.

Megjegyzendő, hogy a sólyomtól többet várnánk el, hiszen zuhanórepülésben 250 km/óra teljesítményre képes.

Érdekes, hogy fiókanevelés idején az énekesmadarak nagyobb távolságokat tesznek meg, pl. a széncinke cc. 100 kilométert, a fecske pedig nem ritkán 1000 kilométert.

Vannak magányos vándorok: kakukk, jégmadár, nyaktekercs, búbos danka és sok ragadozó, míg mások csapatban, sőt szabályos rendben vonulnak.

(→vonulás)

 

Mada-Spatelschwanzpapagei (ném.): →zászlós madapapagáj (Prioniturus mada - Buru-Spatelschwanzpapagei).

 

madeirai barátkaposzáta: a →barátposzáta alfaja (Sylvia atricapilla obscura).

 

Egy közelgő esemény - a MADÁRBARÁT-LEXIKON  aktuális szócikkei közül -, melyre érdemes odafigyelni:

 

madármályva (Lavatera thuringiaca): halványpiros virágú, karéjos levelű, a mályvával rokon növény.

 

Madármegfigyelő Nap: az őszi madárvonulások idejére a világ madárvédő szervezetei az egyik októberi hétvégét madármegfigyelő nappá nyilvánítják, amely jó alkalmat teremt a közvélemény figyelmének orientálására.

Pl. Kanadában, az 1980-as évekre valóságos népi-nemzeti mozgalommá vált a madármegfigyelés. Az emberek várják a napot, készülnek rá, s egymással vetélkednek, kinek hány fajhoz lesz szerencséje.

1994-ben már a több tagszervezetet tömörítő világszervezet, a BirdLife International szervezte az eseményt, s az év október 1-2-án 19 európai és egy afrikai ország (Marokkó) közel 700 megfigyelőhelyén 9300 madárbarát 1 millió 40 ezer madárról gyűjtött adatot. Ezeket a BirdLife finnországi szervezete (BirdLife Finland, Fax: +358 18 143 682) tárolja.

http://www.birds.cornell.edu/programs/urbanbirds/video/ubs_GullsGalore.html

(→Kiss Balázs)

 

Migratory Bird Day 2005- Kanada - sas szabadon bocsátása - fotó: FWS