A legjobbakat választottad ki:D Kedvenc hegyi ívben fekvő állomásom, ahol bájos kisasszony menesztett, és a legnagyobb völgyhíd messziről, amin visszafele cseh útitársunk hevesen magyarázott:). Tara-kanyon és Durmitor, Bobotov Kuk képeit senki ne tartsa magában! Főleg, ha mostaniak. Rafting videó is jöhet:)
Pedig feliratoztam a képeket... (no mindegy) A 3. fotó épp Murici felett készült. A GPS ugye ezen a tájékon helyenként nem igazán részletes (de azért hatalmas szolgálatot tett kóborlásaink során!). Szóval mikor kütyü szerint a topik egyik régebbi beírásából kilesett Murici strand-koordinátákhoz értünk, akkor döbbentem rá a tényre: oda még le kell jutni valahogy... De nagyon szép a környezet, emlékezetes, örök emlék marad ez az útvonal!
Az első kép pedig Sutomoréban készült, a népes strandtól távol (amúgy is kifejtettem, h milyen homokos tengerpart erre) pár km-re nyugatra, ha minden igaz a hegy a háttérben a Haj-Nehaj nevű magaslat, amin egy erőd romjai is láthatók.
Akkor bunyevác olvtársunk és a többi topiklakó kedvéért:D (ha érdekesek, még van egy jópár kép az útról, Ulcinjban a müezzin hangját is felvettem, azt viszont nehezebb feltenni:)
2. kép Ezért érdekesebb a vonat, autón ilyet nem látsz! 3-5. kép Skadarsko Jezero
remélem a feliratok az adott kép mellett jelennek meg..
Bocs, napok óta nem volt időm ide benézni, ezért csak most reagálok: mi július elején fordított útvonalon, azaz Zabljakból indultunk haza a viadukton keresztül Plevlja - Prijepolje felé. Teljesen jó út megfelelő minőségű burkolattal, kevés forgalommal. Semmi negatív emlék nem maradt meg - azaz nyugodtan bevállalható. No persze azért "néhány" kanyarra (no meg esetenként úton kóborló állatokra ) lehet számítani - de ez egész Montenegróra igaz :-)
Igaz, én pl. a hirhedt Scepan Polje-i szakaszról is annyi rémhírt olvastam az utazásunk előtt, hogy sokkal rosszabbra számítottam, pedig még kicsit esőt is kaptunk ott - de igazán sajnáltam volna, ha kihagyjuk a kalandot a fahíd felé... Egyetlen útszakaszról tudok csak beszámolni, amin be voltam tojva: a Szkadári tó mentén Virpazartól a Donji Murići strandig. Szívem szerint a tájban gyönyörködtem volna, ehelyett minden kanyar előtt azon imádkoztam magamban, hogy ne jöjjön szembe senki, mert ezen a keskeny úton ívben tolatni tuti bukfenc le a hegyoldalról. Mikor meg odaértünk végre a hegy mentén Murićihez, akkor szembesültem a ténnyel: a part majd 400 méterrel alattunk van, a faluhoz meg ha lehet, az eddiginél is keskenyebb, meredek szerpentin vezet le. De utána nagyon jól esett megmártózni a tó vizében, a nagy strandon csak kis családom lubickolt...
2 fajta vipera van, a minap láttam is egyet,de amúgy olyanok , hogy ha látják az embert lelépnek, nem céljuk megenni :) teknősök, ugyanez, ha nem macerálod akkornem harapra le tőből a kezed :)
Ha esetleg valaki még most tervezgeti az utazást Montenegróba, augusztustól- októberig menni valamikor, tudok jó szállás lehetőséget Sutomoreben! jindille@gmail.com
Tavaly kocsival voltunk görögben, a kocsink lpg-vel (is) megy. Szerbiában iszonyat sok lpg kutat láttunk. Montenegróban mi a helyzet, vannak autógáz kutak? A csatlakozó ugyanaz, mint itthon?
A másik az internet. Vannak a városokban free wifi "adások"? Néha jó lenne ad-hoc megnézni leveleket, híreket, látnivalókat keresni.
"A jugók nagyon bölcsen nem szinronizálták a sugárzott filmeket, így a feliratozás be tudta tölteni akarva akaratlanul is a nyelvtanár szerepkörét."
Kettős szerepkörét, lévén szóban azon a nyelven hallottuk, melyen a film szereplői beszéltek, az aláírás pedig szerb-horvát nyelven szerepelt, de hála istennek zömében latin írásmóddal. Na jó, én a cirilt is folyékonyan olvasom, ez valahogy belémívódott emiatt és az orosz nyelv egykori kötelező oktatása miatt.
Nekem bunyevác az anyanyelvem, és hála istennek a szüleim nem voltak beszarva attól, ami miatt rengeteg ember nem tanította meg a kölkét bunyevác, vagy sváb nyelvre, ami felénk a Bácskában a magyaron kívül leginkább dívik.
Továbbá hála a sorsnak sosem élt bennem semmiféle olyan gátlás, ami miatt ne gyakoroltam volna e nyelvet világ életemben bárhol.
Aztán ugye, volt az egykori Jugoszlávia, ahova az életem során mindig is folyamatosan jártam, ne feledd, tőlünk a határ 30 km-re található.
És aztán volt még egy szempont, a jugó tévécsatornák nyugati filmje azokban az időkben, amikor itt nálunk a legnagyobb szenzációt a Belphegor, avagy a Louvre fantomja jelentette a nagy népszerűségnek örvendő szovjet filmremekek mellett. A jugók nagyon bölcsen nem szinronizálták a sugárzott filmeket, így a feliratozás be tudta tölteni akarva akaratlanul is a nyelvtanár szerepkörét.
A szerb-horvát nyelvet - akkoriban még így egybevontan - csak általános iskolában tanultam.
Ugyanakkor meg, ha arra gondolok, hogy a hazai kisebbségi törvény ellenére hány olyan képviselő akad, aki az általa képviselt nemzetiség nyelvén egy kuma szót sem tud, akkor talán nincs szégyenkezni valóm.
"...a régi horvát nyelv zömét megértem... a nyelvújításaik viszont olyan változásokat hoztak, melyek számtalan esetben nehézséget okoznak számomra... A crnagoracokkal, boszniaiakkal és hercegovinaiakkal kisebb döccenőkkel, de közel folyékonyan beszélek."
Némi irigységet vettem észre magamon. Mennyi idődbe került?