A 9/2008. (II.22.) Korm. rendelet az az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szól.
Az építésfelügyeleti bírságról szóló jogszabály az a 238/2005. (X.25.) Korm. rendelet.
A 9/2008-as ÖTM rendeletet nem ismerem.
Szerintem jelen kérdésben a 3/2003-as és a 9/2008-ast kell alkalmazni. Ezek között van ellentmondás.
Én nem tudok jogszabályi hivatkozást arra, hogy mi is pontosan a könnyűszerkezetes ház. Szakmai szempontból a 300 kg/m2 alattiakat mondják annak.
Valahogy úgy lehetne megközelíteni - szerintem - ezt a könnyűszerkezetes dolgot, hogy a szerelt szerkezetek (tehát nem a hagyományos falazottak, amelyeknek "tömegük" van) tűzállósági határértékét elsősorban a szerelés határozza meg. Ezért ezen szerkezetek tűzbiztonsági jellemzőit csak jogosított intézmény által végzett méréssel lehet megállapítani.
Szóval a fentiek miatt is írtam, hogy az ügyintézőtől függ, hogy ő hogyan értékeli a helyzetet.
A 9/2008-as Kormány rendelet, így a jogszabályi hierarchiában magasabb rendű, mint a 3/2003-as. Ha tehát ellentmondás van a két jogszabály alapján, akkor alapvetően a magasabb rendű javára kell dönteni.
Ha azonban Te fájlalod azt, hogy 9/2008-as alapján nem kapsz esetleg építési engedélyt, de a 3/2003-as alapján kaphatnál, akkor nincs nagy gond. Fordulj a másod fokú építéshatósághoz. Ha ő is ellened dönt, akkor még mindíg mehetsz bíróságra is.
Minisztériumi állásfoglalás (nem jogszabály csak ajánlás) alapján " amennyiben a benyújtott tervdokumentáció szerinti a könnyűszerkezetes épület nem bevizsgált építési rendszer, úgy az Étv. 31 § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak megsértése miatt meg kell tagadni az építési engedélyt".
Az hogy ezt az ajánlást melyik ügyintéző veszi figyelembe, az már egy másik kérdés.
A 3/2003.-as tiszta. Gondolom -erősíts vagy cáfolj meg - hogy az építési fáknak van valamilyen szabványa. Bár gondolom, hogy abban is csak max annyi van, hogy x minőségű fa, y víztartalommal, z kezelessel/fedéssel milyen (pl. erő)hatásnak tehető ki. (leegyszerűsítve) Tehát ez alapján lehet.
Viszont a 9/2008. (ami ÖTM r. és szintén megvan) nem határozza meg a "könnyűszerkezet" fogalmát, amit pedig zárójelben magyarázatként ír, az szerintem csak az építési rendszereket foglalja magában.
Kvázi az általad idézettek alapján semmi nem tiltja továbbra sem, hogy favázas házat építsek. Mellékelve persze statikai, tűzvédelmi számítást, szakvéleményt.
És ugyen így az acélváz is.
És jön a következő kérdés: hogy ha esetleg valamiért a favázas épület beletartozna a 9/2008. ötm "könnyűszerkezetes" fogalmába, akkor mi tiltja, hogy egy EMEI által már bevizsgált rétegrendet, technológiát alkalmazva megépítsem azt, egyedinek? Hisz magára a "könnyűszerkezetes" épület rétegrendjére a 9/2008. szerinti bevizsgálás megtörtént, a részeit pedig a 3/2003. alapján, mint szabvánnyal rendezett anyag építem be.
Bárhogy annak látszik, nem kötözködni akarok, csak szeretném megérteni, hogy miért ne szabad azt, amit jogszabály nem tilt, annak ellenére, hogy a magyar jogrend alapja ez. ("Mindent szabad, ami nem tilos") Vagy megtudni azt, hogy mi tiltja.
A 3/2003 (I.25.) BM-GKM-KvVm rendelet 3§ (2) bekezdése szerint" Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van".
A rendelet szerint specifikáció lehet:
a) magyar nemzeti szabvány
b) európai műszaki engedély (ETA)
c) építőipari műszaki engedély (ÉME)
A 9/2008 (II.22.) Korm. rendelet 5. melléklet I/4 fejezet 2.5 pontja pedig azt mondja, hogy "Könnyűszerkezetes (kész-, vagy gyorsház stb.) épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással, stb. létesíthetőek."
Nah, tegnap volt egy előzetes egyeztetés az építési engedéllyel kapcsolatosan a hatósággal. Minden oké, kivéve a ház helye. Van egy 110 méter hosszú telkünk, és 5 méterre az út mellé kell építeni a házat a 22 kv-os villanyvezeték alá. Nóóórmális? Ehhez az 5 m-hez bármilyen érvet hoztunk fel - bár közben magánemberként igazat adott nekünk - ragaszkodott az 5 méterhez. Most azt találtuk ki, ha mindenképpen építmény kell 5 méterre az úttól, akkor ott kezdjük a garázst, aztán még kitalálunk mindenféle fedett tárolót, és majd a végére kerül a ház. A ház az I. ütem, a többi a II. ütem. Legalábbis valami ilyesmit javasolt a tervező. Abban persze még nem vagyok teljesen meggyőzve, hogy az I. ütem, vagyis a ház megépítése után megkapjuk a használatbavételi engedélyt...A tervező szerint megkapju, a II. ütemet pedig vagy megépítjük vagy nem....hát lehet, hogy megoldás, de most bele kell ásnom magam a jogszabályokba, nehogy a végén büntetésekbe fussunk...Ha valaki jártas ilyesmiben írhatna.....
Ha esetleg tudná valaki, hogy mire szól a fa (mint építőanyag) megfelelőségi tanusítványa?
Azt a faramuci helyzetet szeretném ugyanis jogszabályilag, esetleg hivatalos állásfoglalással megérteni, hogy ha a fából lehet külön EMEI ill. CE minősítés nélkül tetőt/szabad oszlopt stb. építeni, akkor miért nem lehet favázas házat?
A 37/2007.ÖTM rendelet szerint a kerti tó egy kategóriában van a medencével és ha 50 m3 alatti és 1 m-nél nem mélyebb engedély nélkül, 50-100 m3 között és 1-2 méter mély akkor bejelentéssel, e felett egyszerűsített építési engedéllyel építhető. (1. sz. melléklet 21. pont)
Szerintem a csúszópénzt hanyagold! Így sohasem fog az ország korrupció tekintetében fejlődni. Ráadásul még meg is járhatod.
Az építési engedélyednek van egy hivatalos ügyintézési határideje. Ezt az eljárás megindításakor közölnie kellett veletek az ügyintézőnek. (Ha nem így történt, az is gond.) A határidőbe vannak be nem számítandó idők (pl.. hatáskör vita, hiánypótlás, szakhatósági eljárás...).
Ha úgy látod, hogy a határidő lejárt, érdeklődj az ügyintézőnél, ha pedig nem ad korrekt választ, akkor írj egy hivatalos levelet a főnökének (rendszerint a jegyző) a mulasztásról.
Ezek ma már komolyabb dolgok, esetenként az eljárási lletéket is vissza lehet kérelmezni a határidő mulasztás miatt.
Lehet, h első hallásra felháborító kérdés, de...ahhoz, hogy megkapjuk végre az építési engedélyt, "szokás" fizetni egy kis csúszópénzt az önkormányzat ügyintézőjének?
Mert néha az az érzésünk, hogy emiatt húzódik az ügyünk....máskor meg...
Elvileg engedély nélkül létesíthető, de meg kell nézni a helyi építési szabályozást is, mert van ahol tiltják a tereprendezést. A telekhatárokon az OTÉK szerint nem térhetsz el a szomszéd terepszintjétől.
Építési engedéllyel kapcsolatos kérdésem lenne: elvileg 1m-t nem meghaladó támfal építhető mindenféle kérdezősködés nélkül.
Van nálunk egy kb. 230-240cm magas rézsű, viszont szeretném megregulázni, szebbé tenni. A telibeton támfal amúgyis felejtős, befojtaná az udvart... Ha növénytámfal-elemből három lépcsőben pl. 100-80-60 cm (vagy amit majd kiad) leváltanám, az most akkor úgy belefér a törvénybe? ;) A lépcsők közé 150-200cm széles teraszt gondoltam, ott lehetne füvet nyírni, vagy effélék.
Ez már kicsit OFF, de nem tudtok valami fórumot, ahol a flórakosarakról és hasonlókról cserélnek tapasztalatot? Legtöbb tüzépen árulják ezeket, viszont még senkinek nem láttam az udvarában...
A másik: kerti tó létesítéséhez szükséges engedély? vagy a
"a 30 m3, vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,"
Nem a kérdés a hülye, hanem a szabályzat. Én is megszenvedtem vele egy engedélyezésnél, és nem tudtam meggyőzni őket, hogy ez nem stimmel. Máshol is előfordul, hogy az építmény magasság mellett külön leszabályozzák a max homlokzatot is, de ott a max homlokzatot magasabbra engedik. Óbudán annyiban egyedi a helyzet, ha jól emlékszem, hogy a max homlokzat magasság számításánál néhány egyedi előírást is bevezetnek, de ezzel együtt is szerintem logikátlan.
Bocsánat, ha esetleg hülye lenne a kérdés, de van itt valami, amit nagyon nem értek: nézegetem itt az óbudai építési szabályzatot és az engem érdeklő övezetre megadott maximális építménymagasság magasabb, mint a maximális homlokzatmagasság. Értelmes dolog ez? Ha az építménymagasság gyakorlatilag a homlokzatmagasságok hosszal súlyozott átlaga, akkor mindig kisebb a legnagyobb homlokzatmagasságnál és így a megengedettnél is. Vagy felcserélték a két értéket a táblázatban? Úgy van megadva, hogy megengedett legnagyobb építménymagasság / homlokzatmagasság 5,0/4,0m.
Az nem jó válasz, hogy sok gyártó csak a megvett holmihoz, a szállításkor adja ki az engedélyeket, tanúsítványokat, tehát az engedélyezés során ilyet nem tudsz benyújtani?
Rá kell kérdezni az előadónál, hogy miért kéri most tőled a minősítést, amikor az csak 5 évre szól és ha 2 év múlva kezded meg az építkezést, akkor 7 év múlva is befejezheted, amikor már nincs esetleg minősítése az anyagnak, vagy éppenséggel új minősítése van már. Azt is meg lehet tenni, hogy egy másik gyártó minősítését adod meg és utána megbeszéled a te gyártóddal, hogy intézzék el egymás között a minősítést.
Mindenesetre a használatbavételi engedélynél muszáj minősítést bemutatni, elvileg a nélkül megtagadhatják a használatbavételit.
Hát hogy pontosan mekkora épületet építhetsz egy telekre a beépítési előírásokon túl sok mindentől függ. Függ a rendezési tervben leírt korlátozásoktól, a HÉSZ-ben esetlegesen leírt illeszkedési szabályoktól, a környező telkeken lévő beépítéstől stb. stb.
Ha nem akarsz meglepődni, inkább jobb ha megbízol egy tervezőt, hogy nézze meg a telket. Több fajta jogszabály együttesen határozza meg a Helyi Építési Szabályzattal a telekre építhető épület nagyságát.
Mivel a homlokzat közös tulajdon, csak a társasházi közgyűlés engedélyével építhetsz rá még akár kitekerhető előtetőt is (ami ugyebár nem építési engedély köteles). Ha valaki beléd akar kötni, akkor úgyis beléd tud. Ha rábólint a közgyűlés, akkor meg nyugodtan csinálhatsz normál télikertet is.
A segítségeteket szeretném kérni télikert építése ügyében. Egy 3 emeletes társasházban lakom az első emeleten. A lakásomhoz kapcsolódik egy 60 nm-es saját terasz, ami gyakorlatilag egy- a házunkhoz kapcsolódó- önálló épület teteje. Tulajdonjogilag az enyém.
Erre szeretnék építeni egy télikertet, ami a lakásom falához kapcsolódik, de meg szeretném kerülni az építési engedély kérését.
A helyzetet "súlyosbítja", hogy erre a teraszra kb. 40 lakás lát rá, és nem szeretném, ha egy is feljelentene.
Tudnátok mondani valami megoldást erre? Mobil télikert, falakkal trükközés, stb.
Köszönöm a válaszokat, közben találtunk ismerőst az építési osztályon, aki azt mondta csináljuk nyugodtan, ha nem érkezik bejelentés, nem foglalkoznak vele.:) Egyébként teljes tervdokumentációt kellene készíttetni tervezővel, amit a Nemzeti Örökségvédelmi hivatal bírál el, ami akár 4 hónap is lehet:(
