Inkább polietilént (PE) az ellenállóbb. A PP-t hamar megeszi. Ha hidegben tárolod az sokat segít. Legjobb a jó öreg üveg, abba mehet bármilyen töménységben. Az már más kérdés milyen csavarzárat használsz.
a nátrium esetében gondolom SO2vel nátrium oxid meg nátrium szulfid is keletkezik a reakcióhő miatt... attól függően excess Na adagolunk e de ez csak tipp.... lehet hogy nátrium szulfit is keletkezik? vagy egy vegyes mix...
kénhidrogén +SO2: hát ha nagyon keveset adunk az egyikből a másikba nem lesz annyi hő hogy gázfázisba menjen..
tegyük fel hogy 1-2 csepp folyékony H2St csepegtetünk mondjuk 1 deci folyékony SO2be...
"gázfázisban a kén hidrogén és a kén dioxid reagál:
2 H2S + SO2 = 2H2O + 3 S
kb -66 fokon mindkét anyag folyadék. mi történik ha folyékony SO2-t és H2S-t összeöntünk? jég és kén keletkezik? vagy annyi hő hogy gyakorlatilag gázfázisba megy át?"
Első blikkre azt mondanám, hogy mivel ez egy exoterm reakció, ezért felforr az egész, és szétfröcsköl.
A pontosabb válaszhoz meg kell nézni a reakcióhőt (hogy mennyire exoterm), és hogy mennyi az egyes komponensek fajhője.
"Továbbá mi történik ha folyékony H2S-be vagy SO2-be fém nátriumot dobunk?"
A H2S-ből hidrogént tesz szabaddá; a SO2-ből nem tudom, hogy kiredukálja-e az elemi kenet (ként).
gázfázisban a kén hidrogén és a kén dioxid reagál:
2 H2S + SO2 = 2H2O + 3 S
kb -66 fokon mindkét anyag folyadék. mi történik ha folyékony SO2-t és H2S-t összeöntünk? jég és kén keletkezik? vagy annyi hő hogy gyakorlatilag gázfázisba megy át?
Továbbá mi történik ha folyékony H2S-be vagy SO2-be fém nátriumot dobunk?
Létezik ilyen a gyógyászatban is, ahol ioncserélőt nyeletnek a hyperkalaemiás beteggel Ez megköti a K-ot a gyomor és béltraktusban. Gondolom ez egy spec. gyanta, beszerzés, termék neve stb. vonatkozásában orvos tud benne segíteni. Amúgy mi a baj a káliummal? Ugyan nem vagyok dietetikus, de gondolod, hogy teafőzetből annyi kálium többletet vinnél be a szervezetedbe hogy az már ártalmas? Napi 100 g teából(ami nem kevés) 1,5-2000 mg K oldódik ki. A vegetáriánusok szerintem ettől magasabb dózist kapnak (bab, banán paradicsom zöldségek, gyümölcsök stb) a napi táplálékbevitellel. Ha a folyadék utánpótlás megfelelő és a vesék jól működnek, napi 3-4000 mg K terhelés nem lehet gond. Nyilván ha extrém sok teát iszol akkor az más, de ebben az esetben nem árt megfelelő szakemberrel ezt megbeszélni.
Megőrlöd, faszénnel összekevered, felmelegíted. Az olvadt ón az alján összegyűlik. Legalább 1 mm kell összetörni, ha izzik, kavarni kell. Akár egy bádog dobozban is megcsinálhatod.
Köszönöm szépen, igen, ilyesmi összefoglalóra gondoltam, csak újabb szerkesztésűre, már ha létezik. Megnézem majd az egyetemi könyvesboltban elérhető könyveket, jegyzeteket, az ajánlás segítség lenne.
Sziasztok, tudnátok nekem ajánlani egy (vagy több) jó kézikönyvet szervetlen kémia témakörben? Gimnáziumi tanár vagyok, anno szervetlent csak jegyzetekből tanultunk. Olyan lenne jó, ami kapható is, és ha lehet, magyar nyelvű, nem angol. Köszönöm.
Mi lenne ha hidroxidok helyett alkáliföldfém bikarbonátokkal (HCO3) próbólnád itt nagyobb esély van magasabb hőm. történő bomlás és olcsóság megtalálására. A víz mellett szén-dioxid is felszabadul mely lassítja az égést is. Mivel nem vagyok a múa. ip techn. jártas, nincs más ötletem.
Szia! Nincs szükségem ónra. A sztori a következő. Ipari kitermelésre alkalmas, aranyszemekben gazdag kasziterit torlatot találtam. Még gondolkodom, hogy mi legyen vele. Drágakőkutatás a szakterületem. Nem értek a kohászathoz sem a vegyészethez. Tudom, az én bajom. Szeretnék egy akkora redukciós olvasztóművet építeni, amit kézben elbírok. Mielőtt még mindenki azt gondolná, hogy ezzel akarom kinyerni a bányászott ércből az ónt, közlöm nem! Mindössze, kíváncsi vagyok és hobbiból akarok egy mini berendezést, ami tökéletesen működik. Mondjuk 100g, maximum 500g oxidos érccel működjön. Szerintem mindenkinek vannak őrült álmai. Én miért lennék normális. Gondolom érted?
Értem,ránéztem a periódusos táblára, sajnos olcsó és nem mérgező hidroxid kevés van az általad említetteken kívül. (Mg Al)Ami még értelmesnek tűnhet az a titán(IV)-hidroxid. ahol relatíve könnyű a fémion és sok vizet tartalmaz. Az árát és a boml. hőm. ellenőrizni kell. Mi a helyzet a szerves brómvegy+ antimon-trioxid párossal ez is eléggé elterjedt eljárás. Égéskor a gyökök vízképződését segítí.
Értem, Nyilván fontos az ár és a kevésbé toxikus tulajdonság.- Ez leszűkíti a választékot. Ha jól emlékszem ATH-val (alumínium-trihidrát) szokták ezt megoldani. Ez az anyag 200 fok körül ad le vizet és tömegének 1/3 arányában tartalmazza. Mi a helyzet a foszforsav tartalmú és halogéntartalmú égésgátlókkal?
Szia! Elnézést, tévesen írtam le. Természetesen ón ércből, kasziteritből szeretném kinyerni a fém ónt házilag. Köszönöm az iránymutatást, hogy merre próbálkozzam.
"nekem olyan kéne ami 300-500 fok között adja le a vizet"
Ezt nem igazán értem. Egy konkrét fém-oxidra lenne szükséged melyet oldott sójából hidroxidként leválasztasz és dehidratálsz illetve a készen vásárolt fém-hidroxidot akarod dehidratálni? Ha igen, ird le melyikre van szükséged és próbálok segíteni benne. Vagy másról van szó?
mindent lehet kapni kicsiben és ipari mennyiségben is. Az alibabán cirkonium-hidroxidot vehetsz min mennyiség 1 tonna. Az ára potom 1000 USD /kg
Pillanatnyilag, csak hobbi szinten szeretném kinyerni a fém ónt ólomércből. Találkoztam egy 80 éves öregasszonnyal. Ő mesélte, hogy 50 évvel ezelőtt az ón mosók hogyan csinálták. Az ónérc homokját egy termeszek által kirágott fatörzsbe öntötték és meggyújtották. Mikor eléget a fatörzs és kihűlt a hamu, kiszedték belőle a szétfolyt fém ónt. Felolvasztották és formákba öntötték, így adták el a feldolgozónak. Gondolom házilag, termesz rágta fa nélkül is meg lehetne oldani a fém redukálását. Íme egy videó, egy ügyes ember profi megoldásáról. Egyszerű és olcsó házilag. https://www.youtube.com/watch?v=blkDvfx6oNk Természetesen nem kaszideritet olvaszt ónná. A filmen látható darálmányban, a hajszálnál is vékonyabb fémdarabkák vannak és a végén a siker.
Ilyen táblázat szerintem nincs. A kérdéses fém-hidroxidot kell kiguglizni nem hinném hogy sok idő. Nem hibázol ha 900- 1000 C fokon tömegállandóság hevíted a kérdéses hidroxidot, mivel ilyen hőmérsékleten szinte mindegyik átalakul oxiddá. A kérdés inkább a megfelelőm készülék, illetve alacsonyabb ox. számú vagy reaktív anyag esetben az inert atmoszféra biztosítása.
Ha egy nehézvegyipari eljárást szeretnél otthon megvalósítani, akkor először is irodalmazz alaposan utána. Hogy végzik ezt a reakciót a vegyiparban, milyen veszélyei vannak, stb.
Milyen méretben szeretnéd reprodukálni, és miért; demonstrációs kísérlet? Hobbi?
