Sajnos allergiás a bolhacsípésre, most megint bekapott egyet.
Kivakarja, lenyalja a sebeit, ahogy elkezdenek varasodni.
Kapott bolhairtót, kiderült, hogy enyhén gombás is volt, megkapta 2x a biocant, az meg is hozta szépen az eredményt.
Az allergia okozta többi apró seb az egész testéről eltűnt már, kivéve a nyakán lévőket.
3 hete, az első szurinál szteroidot is kapott, a sebek szépen gyógyultak, de ahogy levettem a kötést, megint vakarja, lenyalja a hegeket.
Már lenyírtuk a szőrét, próbálom kötözni megint, de vagy a karma akad bele, van a kötés gyűrődik, irritálja, nem hagyja a sebet gyógyulni, ha pedig leveszem, akkor kezdődik az egész újra.
Gallért nem kaphat, az álla alatti nyakrész sebes. Nem mélyen, csak felszíni sebek, olyan horzsolás-szerűek. De nedvedzenek, ahogy nyalogatni kezdi. Ilyen sebes bőrre haszálhatom a cevaderm gélt?
Arra van ötletetek, tanácsotok, mivel, és hogyan kössem be, ami nem irritál, nem akadhat bele a körmével?
Vagy hagyjam szabadon, és majd begyógyul?
Naponta többször bekenem betadinnal, vagy First-tel, persze azt is azonnal lenyalja a pödörnyelvével:))) Mindenhova elér vele...
Tündéri macska amúgy, mindent hagy magával csinálni, mikor fent volt a kötés, naponta többször jött, hogy akkor én vakargassam a nyakát, fültövét :)))
Most egy selyemsálat kötöttem a nyakába, lazán, hosszan meghagyva a csomó utáni részeket, ettől baromira meg van illetődve, úgy megy, mint a birodalmi lépegetők, de nyugi van egyelőre :)
Azért egyre erősebb döbbenet van a szemeiben, hogy már megint mit művelünk vele:))
Nincs mit lavanda.Amikor én macskás kezdtem lenni még nem volt netem és én is megszenvedtem az első macskám dolgait.Jó,hogy vagyunk egymásnak és tudunk tapasztalatot cserélni.Való igaz, én a négy állaton látom,hogy nincs két egyforma macska, mindig tudnak ujat mutatni és meglepetést okozni.Egyébként én is kingA nézeteivel értek egyet.Nélkülük szegényebb lenne az élet.
Nem vagyok már kezdő és ezzel a koromfekete kisördöggel négyre szaporodott a létszám. Ezzel együtt meglepett, amit írtatok. A másik három nagyobb, egy nőstény, két ivartalanított kandúr szorgalmasan bekapar, szag nincs. Ez a kis Boxos Ali az első, aki fütyül a takarásra. A két mellső lábát a végtelenségig kaparássza, hogy az alomból egy szem ne maradjon rajta, miközben a hátsó lábával a végtermékben áll.
Cicómicó, megszoktam már az alomtakarítást. A nagyok egész télen benn vannak/voltak, Misó nálam lakótelepi macskaként kezdte. A családom, és persze én is a szagtól őrülünk meg, na és persze a gyanús nyomoktól a kövön, időnként a tűzhelyen, konyhapulton. Merthogy Alit csak a konyhában hagyhatjuk éjszakára, na meg nappal, amikor nem vagyunk otthon.
Ezek szerint nincs mit tenni, bele kell törődni... Ali a többiekkel együtt marad benn, legfeljebb ha tudok, délben haza szaladok. És próbálkozom valami vonzó/bb alommal, meg a spray-vel.
Nekem csak egy macskám van, ivartalanított fiú. Néha elkaparja a kakiját, néha nem. És néha leguggolva pisil, néha meg állva, olyankor almosdoboz alsó és felső része közötti illesztésnél kifolyik a cucc.
Imádom a macskákat és azt vallom, hogy "macska nélkül lehet élni, de minek"...
nálunk is úgy fele-fele arány azok között, akik elkaparják és akik nagyvonalúan otthagyják. valóban szörnyű látvány reggelente. a nap végén hajlamosak megvárni, és akkorra időzíteni a cselekvést, amikor hazajön a gazdi. van ám nyüzsgés az almosok körül...igazi élmény;)
Ráadásul ha folyamatosan az alomban éri kellemetlen élmény, akkor az almot is kerülni fogja és keres inkább egy nyugodt zugot, ahol békében végezheti a dolgát. Szerintem inkább másfajta alommal kellene próbálkozni, hátha abban nagyobb kedve lesz kapirgálni. Esetleg az alomtálcában be lehetne vetni a macska-feromonos sprayt is, hátha a kellemes élmény segít.
A macskák ezzel a fajta neveléssel nem tanithatók mivel az elmult dolgokat nem tudják társitani a büntetéssel.Maximum megijed tőle , ugyhogy nincs is értelme csinálni.a domináns kandurokra jellemző,hogy nem kaparják el az ürüléküket és erre nem is vehetők rá.Gyakorlatilag a macska ugy mükodik,hogyha nem akarod,hogy valamit csináljon akkor a lehetőséget kell megvonni a cselekvésről mert leszoktatni róla nem lehet.Nekem négy macskám van, ebből egy kandur aki ugyan ivartalaintva van és ő sem kaparja el az ürülékét, a másik három lány igen.Ugy gondolom ebbe bele kell nyugodnod.Az alomtakaritás valóban nem kellemes dolog de hozzá kell szokni.Megtanitani az elkaparásrasok esélyt nem látok.A számodra nem tetsző dolgokról is csak ugy tudod leszoktatni ha éppen végzi az a nemkivánt cselekvést és egy hangos határozott nem-et kiáltasz,ezt is elég sokszor kell tenni ahhoz,hogy rögzüljön a dolog.
Nyáron jártam nálatok, amikor a város szélén rátaláltam egy nagyon rossz állapotban lévő kismacskára, majd haza hoztam. Nagyon sokat kínlódtam vele, de végül összeszedte magát. Gyönyörű, koromfekete kismacska, zöld szemekkel. Imádom! Annak idején az volt a baj, hogy agyonzabáltattam, aztán meg nem kakált. Most ezzel nincs baj. Rengeteget eszik/enne, ha hagynám. Reggelenként végig járja az almokat, csak győzzem takarítani. A baj az, hogy a végterméket nem kaparja el. Próbálkoztam, a lábával kaparásztam az alomban, semmi eredmény. Nem érti, mi a fenének kínozom őt ezzel. Nem részletezem, milyen állapotok vannak, amikor reggel bemegyünk hozzá, majd este, amikor haza jövünk.
Keresgéltem a neten. Az a módszer, hogy az orrát belenyomkodjuk a szarba, nem új. Én ezt nem akarom, ráadásul, amilyen akaratos, azt érem el vele, hogy az almot is elkerüli.
Tudom, hogy ez nem egészen ebbe a topicba való ( próbálkoztam a másik macskás topicban, hiába ), mert hiszen a kis dög nem beteg, legfeljebb én őrülök meg, szép lassan.
Nőstény cicám nagyon vékony,ugyanakkor tele van energiával,jó az étvágya,vidám. Általános laborvizsgálat nem mutatott semmi elváltozást. 3 állatorvos sem talált problémát a cicánál,ami indokolná a soványságát.
Egy időben véresre vakarta a fülét,akkor váltottunk gabona-mentes tápra, a vakarózás abbamaradt. Az alutasakost mindig kihányja a cica, a csirkés száraztápot is elég gyakran.Hányás után is szalad játszani,mintha mi sem történt volna. Most halas Orijennel próbálkozom,de gondoltam arra,hogy az érzékeny emésztőrendszerű cicáknak való tápot is kipróbáljuk.
Bocsi. Fájdalomcsillapításra elsősorban a meloxicam-hatóanyagú készítmények használhatóak macskára. Ezek általában folyékonyak, így könnyen adagolhatóak naponta egyszer. Lehet próbálkozni a carprofen hatóanyagú ízesített tablettákkal is, ezeket is szoktuk adni macskáknak, bár hivatalosan nincsenek törzskönyvezve. Sajnos az, hogy épp melyiket hajlandó ételbe keverve elfogyasztani, az nagyon egyedfüggő, de érdemes próbálkozni. Ha ezek nem jönnének be, akkor havi 1* hosszú hatású szteroid injekció is tünetmentessé teheti a cicát.
Sziámiban nem ritka a 20 év körüli állat, így 10 évesen még nem idős. Ennek ellent is mondok rögtön, mert a hét végén részt vettem egy konferencián, ahol az idős állatok ellátásáról is szó volt: a definíció szerint 7-8 éves kor felett már idősnek kell tekinteni az állatokat, 10 felett pedig öregnek. Bár ez konkrétan kutyákról hangzott el, de egy fél mondatban azt is megemlítették, hogy macskák esetében is hasonló adatokkal kell számolni.
Vérvétel és májfunkció vizsgálata nélkül csak puszta találgatás az egész, de májbetegség kezelésére létezik (receptre kapható) paszta, azzal talán érdemes lenne próbálkozni. Ezt kiegészíteném valamelyik általános, erősítő hatású készítménnyel, pl. Calopet pasztával is. Heti 1x-i injekcióval legfeljebb ezek mellett próbálkoznék, önmagában kevésnek tűnik.
Értem, köszönöm a tippet. Szeretném ha jobban érezné magát, meg tudnád mondani, hogy tapasztalatod szerint milyen gyógyszerkombináció az, ami jól bevált és tartósabban adható neki komolyabb mellékhatás nélkül? Ráadásul olyan kellene, amit nem szagol ki, ha porrá törve belekeverjük az ételébe, mert a szájához nyúlni nem enged, tablettát rendszeresen beadni neki esélytelen.
Injekció is szóba jöhet, ha lenne valami, amit hetente egyszer kell csak beadni.
Ilyen régi mérgezésnél nyilvánvalóan súlyos máj- vagy vesekárosodás állhat a háttérben. Ennek kiderítése vese és májfunkció vizsgálata, esetleg UH-vizsgálat (csakis a vérvétel után!) nélkül elég reménytelen. zs
Már kezeltem jónéhány idős sziámit ilyen tünetekkel. Általában az állkapocsízület gyulladása-kopása áll a háttérben. A pontos diagnózishoz röntgen szükséges, a szokásos fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő gyógyszerek átmenetileg hatásosak voltak, de az állapotuk fokozatosan tovább romlott. Rötgen+hozzáértő sebész kombináció viszont megoldhatja a problémát, de ilyen sebészből az országban csak néhány van. zsolt
Szörcsögős kismacskának a kamillás gőzölés jót tesz? Kapott antibigyót meg minden egyebet, kiegészítésnek gondoltam. A kaját se kéri olyan taknyos szegény.
Keylargo, én értem... és tényleg hihetetlen, hogy nyár óta még életben van a macskád! Kitartás, biztosan fognak neked itt válaszolni szakmailag is, csak türelem. Én is ide fordultam, mikor bajom volt, és - szakmai érzékenység ide vagy oda, de - orvosi hiba következtében majdnem ráment a macskám. De akár hamar kapsz választ, akár nem, mindenképp minél gyorsabban próbálj egy átfogó laborvizsgálatot elintézni!
Kapott antibiotikumot az ínygyulladásra, injekcióra hordtuk, mert a tablettát esélytelen volt beadni. Kívülről nyugodtan lehet nyomkodni bármit, nem tapasztalok duzzanatokat, amennyire meg tudom mondani, a nyirokcsomók se nagyobbak.
Volt már egy ilyen macskánk pár éve, panleukopéniát kapott és utána ugyanez a kínlódás volt majdnem két évig. Annak se találtál meg a baját. Aztán egyszer csak egyik napról a másikra elmúlt. Persze nehéz megmondani, hogy meddig fájt, mert utána ugye kialakult pszichés blokk is, annak is el kellett múlnia.
Az biztos, hogy a szája kinyitásával van baja. Ásítani sem tud. Tehát nem az étel nyomja meg, inkább mintha feszülne valami, vagy maga az állkapocscsont forgása lenne fájdalmas.
Szeged. Pestig nem szívesen vinném el. Még ha kutya lenne, azt ismerősöm is Bécsbe hordja. De egy ilyen öregedő makacs jószágnak (sziámi ugye) nagyon nagy stressz lenne az út. A klinikán itt is nagyon jó orvosok vannak, de sajnos egy mosolyuk is ötezerbe kerül. Egy műtétet nem tudnánk ott kifizetni.
Merre van az errefele? Hajlandó vagy utazni a macsekkal? Milyen messze? Lehet, hogy tudunk ajánlani alaposabb/felkészültebb dokit a környéketeken vagy távolabb.
Az ínygyulladás magától nem múlik el. Ahhoz antibiotikum kell. Nézesd meg az ínyét, fogait. Nyaki nyirokcsomókat, állcsontot, ízületet. Jelez-e fájdalmat ha kívülről megtapogatod?
Segítséget szeretnék kérni. 10 év körüli sziámi macskánknak pár hónapja problémája van a szája kinyitásával. Nem tud ásítani, ha véletlenül evés közben túl nagyra tátja (már csak pépeset adunk neki, de azért előfordul), akkor fájdalmasan nyávogva szalad el, öklendezés-szerű hangok kíséretében. Egyre jobban fél az etetéstől, van hogy félóráig kell nyugtatgatni mire megpróbálj.
Orvos altatásban leszedte a fogkövet és megnézte szabad szemmel a torkát, nem látott semmit, azt mondta, a gyulladt ínytől lehet és elmúlik. Sajnos nem múlt el.
Elvinném másik orvoshoz, de kellene némi iránymutatás, hogy mit nézessek meg vele, mert errefelé maguktól nem nagyon erőlködnek.
