Van jelentősége, hogy mi a jogcím, ha a járandóságokban megegyeztek (illetve hát nem megegyeztek, hanem megkapja, ami a törvény szerint így is, úgy is jár)? Így meg legalább, ha olyan cv-t kell kitölteni a jövőben, nem az szerepel benne, hogy a munkáltató mondott fel neki, hanem közös megegyezés.
Túlórát egy évben max 250 órát rendelhet el. Viszont a törvény szerint meg kell lenni minden héten a két pihenőnapodnak. Rendszeresen nem dolgoztathat úgy, hogy hat nap meló 1 nap pihi aztán újra így. Jogilag lehetősége van a munkáltatónak egyfolytában 6 napot dolgoztatni, de utána szigorúan ki kell adni a pihenőnapokat a törvény által előírt módon.
Ha kell valamelyik nap, szabadságot veszel ki, amit előtte 15 nappal be kell, hogy jelents. Ilyen egy évben 7 nap áll rendelkezésedre. A szabadságod jogilag augusztusra is kérheted, de mint mondtam csak 7 napod van erre egy évben amivel te "rendelkezel".
A munkáltatóm a megnövekedett megrendelésekre hivatkozva minden szombaton "túlórát" rendel el már másfél hónapja.Előre láthatólag nem tudni meddig.És kijelentették,hogy csak azon estekben tekintenek el ettől,ha valaki igazolást hoz,hogy miért nem tud megjelenni!Függetlenül attól,hogy családi program van-e vagy befizetett hétvége valahova.Ezt megtehetik?Ha most pl. apám szülinapja van,kitől kellene igazolás?nem gyerekes kicsit?
A másik:
Lassan aktualitását veszti,de augusztus hónapra csak akkor lehetett szabadságot kapni,ha a termelési igazgató engedélyezte,mivel csoport vezető nem merte a felelősséget vállalni!Szintén gyerekesnek Ítélem!
A fent említett problémákat azért írom meg,mert tavaly augusztus közepétől idén március végéig szinte minden szombaton bent voltunk!Talán 3-4 kivétellel!
Mindemellett a közvetlen főnökünk azt jelentette ki,hogy nem érdekli ha a HR. osztályra megyünk sem enged el senkit. Na meg,hogy őt csak a gyermeke iskoláztatása érdekli,és az állásával ne játsszon senki.csakhogy nekünk is van családunk.Ja és a főnökünk talán bent van egy hétvégét talán nem!
napi 8 órával kell kiszámolni a munkanapok alapján. a ledolgozott napjaid így kevesebbek lesznek, ha napi 10 órát dolgozol.
a megfelelő szabályok (pihenőidő, pihenőnapok stb) betartásával lehet egyenlőtlenul szervezni a munkát, a lényeg, hogy a 2 hónapos időkeretben meglegyen a ledolgozandó óraszám.
Ugyanannyi mint normál esetben, annyi a különbség, hogy 2 hónap alatt kell ledolgozni az adott hónapokra eső kötelezően ledolgozandó órák számát. Annyi a különbség ha a első hónapban többet dolgozol akkor nem fizet túlórát hanem a 2. hónapban kell kevesebbet dolgoznod. Ha mégis többet dolgoztat akkor a 2. hónap végén túlórában kötelező kifizetni a többlet órákat.
Tisztelt Szakértők! Október 14-én lesz 5 éve hogy Ausztriában dolgozom, önálló vállalkozóként (házigondozás). 1 évig csak balesetbiztosítást fizethettem, azóta baleset- beteg- és nyugdíjbiztosítást is fizetek (4 év). Az ausztriai biztosítónál (SVA) többszöri megkeresésemre mindig más választ kaptam. Kérdésem: ha 5 év lejárta után befejezem a munkám Ausztriában, kaphatok-e a ledolgozott évek után valamilyen járadékot? Ha igen, hol kell ezt az igényemet bejelenteni? Nem nyugdíjat szeretnék mert azt tudom hogy nem jár. 63 éves nyugdíjas vagyok Magyarországon 2008 szeptembere óta.
Tiszteletem!Azt szeretném kérdezni,hogy ha az üzemorvos egészségileg alkalmatlannak minősit,mik a lehetőségeim?Gondolom ha tudnak,felajánlanak könnyebb munkát,de ha az távolabb van,és az utazás aránytalanúl több terhet jelent,mi a helyzet?A fizetés?Nem tudom lényeges-e,de elmúltam55éves.A válaszokat előre is köszönöm!
Ha nem közölte veled előre és nem függesztette ki jól látható helyen a munkahelyen a munkaidőkeret alkalmazását és annak kezdeti és záró időpontját akkor jogszerűtlenül járt el és elméletileg ilyen esetben nem él a munkaidő keret.
A 12 óra biztosnak látszik a Munka Törvénykönyve szerint. :
"
47. A napi munkaidő
92. § (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő).
(2) A teljes napi munkaidő - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő).
(3) Tulajdonosnak - a (2) bekezdés alkalmazása során - a gazdasági társaság tagját kell tekinteni, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik.
(4) Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat.
(5) A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő).
48. A munkaidőkeret
93. § (1) A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja.
(2) A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A munkaidő (2) bekezdés szerinti meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni vagy számításba venni.
(4) A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni.
94. § (1) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
(2) A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos, valamint
c) az idényjellegű tevékenység keretében,
d) a készenléti jellegű, továbbá
e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben
foglalkoztatott munkavállaló esetében.
(3) A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
(4) A kollektív szerződés felmondása vagy megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást nem érinti.
Ja és egyébként a munkidőkeretet mindenképp a munkaidő keret kezdete előtt tudomásodra kell hozni és a munkahelyen jól látható helyen kifüggeszteni, hogy mikor kezdődik és meddig tart.
Ha időben változtatta meg a munkabeosztást (nem 4 napon belül) akkor elméletileg megtehette. Ugyanis a pihenőnapot kiadhatja később is viszont a műszakok után járó pihenőidőt ki kell, hogy adja, azaz a két műszak között el kell telnie - folyamatos munkarend esetén - minimum 8 órának.
Mi van azzal, hogy nem dolgozhatnál 12 óránál többet még túlórázva sem egy műszakban?
Volt beosztás, besűrítette!Két nappal, egy éjszaka, két nap pihenő. Ezt sűritette be úgy, hogy csak egy pihenőnapot adott ki! Meg volt egy alkalom, amikor két éjszakát egymás után dolgoztam.
Viszont a munkaidőkeret nem tesz bármit lehetővé, azaz bármennyit nem dolgoztathat a munkáltató a munkavállaló meg majd legfeljebb később pihen.
A heti munkaórák száma nem haladhatja meg a 72 órát viszont ennyi lehet még túlórák nélkül.
Azaz 6 nap 12 órás műszak. Viszont a pihenőnapokat mindenképp ki kell adnia utána, ha pedig pihenőidőben és pihenőnapon dolgoztat akkor mindenféleképp túlórapótlékot kell adnia. A 15 órás műszak szabályellenes.
A beosztást pedig, ha időben változtatja a munkáltató esetleg kijöhet úgy is, hogy az a 40 óra (5 munkanap) simán nem túlóra, de nyílván ezt időben kell jelezni és később esetleg a következő hónapban ennyivel kevesebbet dolgozik. A pihenőidőket és a pihenőnapokat viszont törvény szerint ki kell adni.
ez teljesen jó gondolat, hisz negyedéven belül adta ki a szabadnapot.
mondjuk felfogni nem tudom, hogy munkaszervezésben ez hogy jön ki. egyik hónapban pótolni kell a kollégát, a másikban meg még egy ember elmehet szabadnapra?
hacsak persze közben föl nem vettek valakit, ami elég gyors ügyintézésnek számít, és nem jellemző.
Volt előre beosztásod? Mert ha igen és a beosztás szerinti pihenőnapodon hívott ba akkor túlóra pótlék jár. Nyílván a beosztást meg tudja csinálni úgy is, hogy besűrűztet és nem lesz túlórád, de ezt csak akkor terheti meg ha változtat a beosztásodon előtte 4 nappal. Viszont ha 4 napon belül teszi ezt meg akkor szintén túlórapótlék. Sűrűztetni úgy tud, hogy a pihenőnapodat átteszi a következő hétre, de 6 napnál semmiképp nem dolgozhatsz többet egymás után és a műszakok közti pihenőidőt is betartja. Ha pedig a pihenőnapodra vagy szabadnapodra oszt be az akkor is 100% pótlék vagy 50% és 1 plusz pihenőnap. A 15 órás munkaidő viszont szintén túlórapótlék köteles a 12 órán felüli részre. Arról nem is beszélve, hogy a 9 órás és a 15 órás unkaidődben 45 perc munkaközi szünetet köteles biztosítani.
Viszont az MT idevágó szkasza rád vonatkozik szerintem.
Ugyanis te a 12 órán felül a pihenőidődben dolgozol, ugyanis 12 óra munkavégzés után jár pihenőidő. Tehát amit abban dolgozol az már túlóra és ez vonatkozik ide.
"(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít."
Normál munkaidő pedig minimum 4 óra és maximum 12 óra. Tehát ha te egy műszakban 15 órát dolgozol az a 3 óra plusz már mindeképp túlóraként számolandó, ugyanis nem dolgozhatsz rendes munkaidőben 12-nél többet.
Szerintem.
Ja, és ezekszerint az áltlam leírtak nem teljesen a te esetedre vonatkoztathatóak.
Ugyanis neked a túlóra nem külön plusz nap munkanap hanem plusz óraszám a 12 órán felül.
Igen. Viszont én úgy olvasom, hogy a munkaidő keret még nem járt le, ezért nem beszélhetünk munkaidő kereten felüli munkavégzésről.
És ha nála a pihenőidőre van elrendelva a rendkívüli munkavégzés akkor:
"(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít."
Mivel esetében még nem beszélhetünk munkaidő kereten felüli munkavégzésről akkor a fentebb leírt (4). pont az irányadó.
Ugyanis ha van beosztása és a pihenőnapjára hívja be akkor vagy 100% pótlék jár vagy 50% és 1 nap pihenőnap.
Teát amit te írtál azt akkor kell figyelembe venni, ha nem a beosztás szerinti pihenőnapra írja ki a túlórát. A munkáltató egyébként ugye 4 nappal előtte még módosíthat a beosztáson úgy, hogy az a munkáltatónak kedvezzen.
De természetesen nem biztos, hogy én látom jól. :)
c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó
munkaidő, továbbá
d) az ügyelet tartama.
108. § (1) A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni.
(2) Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.
(3) Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő
a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy
b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben
rendelhető el.
143. §76(1) A munkavállalót a (2)-(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.
(2) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár
a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
b) a munkaidőkereten felül vagy
c) az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.
(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
(5) Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót a (4) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.
(6) A szabadidőt vagy a (4) bekezdés szerinti heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni.
