A főigazgató közpénzből utazgatni fog a sleppjével távoli szigetekre, kapcsolatfelvétel címén. (mert pl. Borneo és Celebesz magyar volt és magyar lesz :)
Yoram Hazony szerint „az Európai Unió jelenlegi formájában a Szent Németrómai Birodalom újjászületett formája, amelyben a katolicizmus helyét átvette a liberalizmus”.
Atilla nagykirály felesége Honoria erdélyi lakhelyéről sok dolog tanúskodik.
A székely hagyományok mint ősi lexikon őrzik a legfontosabb neveket.
Az Atilla történetek meghamisításának a sorába tartozik Honoria is, akit feleségül vett, és tőle született Csaba királyfi, akiről a székelyek nagy szeretettel emlékeznek, mint végső reménységükről.
Az elhazudott magyar ősmúlt azonban visszatér, újabb és újabb véletleneknek köszönhetően.
Itt kell köszönetet mondani Drechsler Miksa temesvári főrabbinak, aki emlékirataiban megismertette a valóságot a finnugor elméletről, amit a Habsburg udvar irányításával zsidók terjesztettek el, jó pénzért.
Az MTA azonban hallgat, és ez még sokba kerül magyarfób hírnevének, és hazugságai maga lá temetik.
A teljes anyagból már látható, hogy gyakorlatilag az egész német történelmet beledolgozták a klipbe, a germán/gót harcosoktól a középkoron, a V-2 rakétán és az NDK-n át a modern időkig. A szöveg pedig arról szól, hogy elég bonyolult dolog egy állam és a történelme, így egyszerre szereti és irtózik tőle az ember - nem valami bonyolult gondolat, bár Schmidt Máriának leolvasztaná az aznap ügyeletes agysejtjét. A baj pont az lett volna, ha kihagyják a tablóból a holokausztot.
A klip miatt felhorgadó zsidó szervezetek azért emeltek szót, hogy az együttes "trivializálja a holokausztot" azzal, hogy zsidónak öltöznek – elég nehéz lesz folytatni a mondatot, miután beöltöztek vizigótnak, néphadseregnek és dokkmunkásnak is; igaz, hogy a vizigótozást sosem mérték egyenlő mércével. A vád amúgy már eleve különös volt, mert ennyi erővel a Schindler listáját is kiátkozhatták volna, hiszen ott is színészek öltöztek be fogolynak.
Ugye csodálatos ez az épület! Alkotója pedig, amúgy magyar módra, elnyerte életműve "méltó jutalmát": 1944. november 12-én Budán, a nyílt utcán elfogták a nyilasok, majd a 76 éves építészt gyalog hajtották egészen Sopronkereszttúrig, ahol végeztek vele.150 éve, egy pesti rabbi fiaként született, és ő a századforduló egyik legjelentősebb magyar építésze: Komor Marcell. Lechner tanítványaként a magyar szecesszió egyik legnagyobb mesterévé vált. Számos magyar nagyváros (Marosvásárhely, Nagyvárad) köszönheti neki ikonikus épületét, de Szabadkának szinte az egész arculatát meghatározta. A képen: Zsinagóga, Szabadka, 1902. Az épületet alkotótársával Jakab Dezsővel tervezték.
Komor Marcell "1897-ben társult az 1864-ben Révén született Jakab Dezsővel, későbbi szomszédjával a Keleti Károly utcában, hogy aztán 1932-ig, Jakab haláláig együtt rajzolják bele magukat a magyar és az egyetemes művészet történetébe. Terveztek takarékpénztárt Szentesre és Losoncra, zsinagógát Szabadkára és Marcaliba, szállodát Nagyváradra és Kiskunhalasra, vigadót Selmecbányára és Pozsonyba, városházát Szabadkára, fürdőt Palicsra, szanatóriumot az Aréna útra és lakóházakat a kispesti Wekerle-telepre. Budapesten ők tervezték a Palace Szállót, a Fiumei úti OTI-székházat és az egykori Népoperát, amelyik ma lecsupaszítva Erkel színházkodik. Legnevezetesebb alkotásuk Marosvásárhelyen áll: a városháza és a kultúrpalota. És, sok-sok magyar polgár és arisztokrata háza mellett, ők építették Simeon bolgár cár kastélyát is Murányban. Mindezeken túl az építészpárosban a mester, Jakab mellett inkább a szellemet, az „Esprit”-t képviselő Komor Marcell alapította a múlt század végén a kéthetente megjelenő Vállalkozók Lapját, melynek - a millenniumra utaló Ezerey álnéven - szinte minden számába írt is, majd' minden cikkében hitet téve szellemi mesterétől, Lechner Ödöntől vagy kollégájától, Koós Károlytól örökölt és továbbfejlesztett építészeti alaptétele mellett, miszerint a modern magyar építészet csak a nemzeti motívumok, a hagyományos formák és a korszerű technológiák ötvözésével bontakozhatik ki." (Bacher Iván)
Meg kell találni az egyensúlyt a csak saját magára gondoló törzsi szemlélet és a közeli embertársakkal nem törődő univerzalizmus között – mondja Yoram Hazony a Mandinernek. A neves izraeli konzervatív filozófus populista helyett inkább nacionalista hullámnak nevezné a világban tapasztalható új jobboldali mozgalmakat. Interjúnk.
"RÖHRIG GÉZA: „Rájöttem, hogy el kell szakadni a közvetlen magyar rögvalóságtól, bármennyire fájdalmas is, mert nem lehet verset írni a hajléktalanokról, kötetnyit egész biztosan nem, ha nem találom meg az örök hajléktalant, aki mindig volt, van és lesz. A hajléktalanságot mint metafizikai státust. Mindannyian hajléktalanok lettünk amikor elhagytuk az Édenkertet, hajléktalanok leszünk, amikor kipottyanunk az anyánk méhéből; ez voltaképpen a megváltatlanság szinonimája. Olyan szép szó a haj-lék! A hajlék nem feltétlenül szögletes, inkább olyan, mint egy barlang vagy mint a test, hajlik, gurul. Weöres Sándor az egyik verseskötetének azt a címet adta, hogy Hideg van. Ennél egzisztenciálisabb, jobb verseskötetcím nem létezik. Hideg van, mert csupaszok vagyunk. Az angyalvakondban az volt a kihívás, hogy erről a hidegről, erről a hajléktalanságról hogyan tudok írni.”
