Szia. 1.-Az 50-éve a talajban lévő gyűrűk szilárdan állnak fogja a talaj.Ha az egész sort akarod süllyeszteni,körbe kell ásni az egész kutat kb az utolsó előtti gyűrűig.Ez óriási munka de kivitelezhető szakember nélkül is. 2- Ez már felszerelést igényel,egy számmal kisebb gyűrűt kell betenni,és abból szedni az anyagot.Ha 80-as a belső átmérő akkor 60-as gyűrű kell bele.Ez már nem szabvány mert ebben dolgozni már nem igazán lehet,ezért házilag öntött gyűrűt alkalmazok és markolóval szedem az anyagot.Ha kevés a víz akkor lehet rá tenni több gyűrűt is és elsüllyeszteni. 3.-Eszedbe ne jusson, így, a legalsó gyűrű alá ásni, mert az alsó gyűrű vizes részben van, és elmozdulhat oldal irányban is,mondjam életveszélyes is lehet. Üdv.
Üdv! Van egy fúrt kutam és egy házivízművem. Még nem volt vele bajom amióta beköltöztünk, de most lett. Nem tudom mijen mély a kút és h. mijen vízművem van. Kiszívtuk a kútból az összes vizet, szerencsére a vízművet sikerült lekapcsolni. A kút a ház melett van és a szivattyú a pincében van 1 feltehetőleg légtelenítésre szolgáló csap a vízmű légtelenítésére. Elkezdtem feltölteni vízzel onnan hallom hogy csobog de nem akar megtelni. ha belefújok a csőbe akkor nem szökik el a levegő, vissza fúj (este még elszökött) gondolom a kút aljában van egy szelep, ami most már remélhetőleg jól zár.
kútból jövő cső I csap -------------------------I I I I Vízmű---------------I------------csap I I --------- vizes rendszer
Az EC mérése azért jó, mert gyors és egyszerű, a vízoldható sók meglehetősen lineáran viselkednek a koncentráció szembontjából.
Tudni kell azonban, hogy milyen víz:talajarányt használunk. Legáltalánosabb az egyrész (száraz) talaj, kétrész desztvíz kevercs. Ugyanebben a lötyben lehet mérni a pH-t is.
1.3. Az öntözővíz hatása a talaj tulajdonságaira.
Az öntözővizek mindig tartalmaznak sókat, ennek mértéke függ a víz forrásától. A talaj-, vagy rétegvizek nagyobb mennyiséget tartalmaznak belőlük mint az állóvizek. Lefolyástalan területeken, ahol a nyári vízpótlás nem megoldott, szoros a kapcsolat a talajvízzel, a sótartalom olyan kedvezőtlen lehet hazánkban, mely a vizet alkalmatlanná teszi öntözésre. Legkedvezőbbek ebből a szempontból a folyóvizek.
Az öntözővizek minőségét elsősorban az alábbi jellemzők alapján ítélhetjük meg.
1. Az összes oldott sótartalom, melyet mg/l-ben fejezünk ki. A jó minőségű öntözővíz összes sótartalma ne legyen nagyobb 500 mg/l-nél. Laza, homokos talajok esetében ahol a talajvíz mélyen helyezkedik el ennél nagyobb, 800-1 000 mg/l sótartalom is jónak minősíthető. Ez egyrészt az alacsony agyagtartalommal van összefüggésben, mivel a nagyobb koncentrációjú víz hatására sem romlik veszélyes mértékben a vízvezetőképesség, valamint kevesebb só kötődik meg, mely a téli csapadék hatására mélyebb rétegekbe lúgzódik ki. Másrészt a mélyen (3-4 m) elhelyezkedő talajvíznek nincs befolyása a felszíni réteg sóforgalmára. A víz alkalmazhatósága csak az adott talaj, a növényállomány igényének ismerete mellett állapítható meg.
Az öntözővíz sótartalmát a víz elektromos vezetőképessége (EC) alapján, közelítőleg a következőképpen lehet számítani: mS/cm vagy dS/m x 640= x ppm, vagy mg/l mennyiségű só. A szakirodalom különböző értékeket ad meg a megengedhető összes sótartalomra vagy elektromos vezetőképességre nézve.
2. A víz nátrium (Na) ionjainak relatív mennyisége, az összes kation százalékában kifejezve /Na %/.
mgeé/l
Az öntözővíz kationösszetétele akkor kedvező, ha minél kevesebb Na-iont tartalmaz. A szikesítő hatás szempontjából azonban nem csak az abszolút mennyiségű Na+ tartalmat kell figyelembe venni, hanem a többi fémionhoz viszonyított arányát is. Ez az agyagásványok diszperziójával van összefüggésben. A diszperzió mértéke függ az agyagásványok típusától, az oldat koncentrációjától és az ionok arányától.
A Na % megengedett értéke függ a víz anionösszetételétől és az öntözendő terület talajtulajdonságaitól (agyagásvány típusok aránya). Kísérletek szerint azonos Na+ koncentráció esetén nátrium-klorid, vagy nátrium-szulfát oldatából kevesebb Na kötődik meg mint a nátrium-karbonátból. Ezért a hidrokarbonátos víz Na % legfeljebb 35 lehet, ha viszont számottevő kloridot vagy szulfátot és kevesebb hidrokarbonátot tartalmaz úgy 45 % is megengedhető.
3. A vízben levő magnézium (Mg) ionok relatív mennyisége, a Ca+Mg összes mennyiségének %-ában.
mgeé/l
A sok magnéziumot tartalmazó öntözővízből jelentős mennyiség kötődhet meg a talajkolloidokon és kiszorítva a kalciumot (Ca) a talaj vízvezetőképessége, szerkezete romlik. Amennyiben a Mg % megközelíti a 40-50 %-ot kötött, agyagos talajon a víz alkalmazhatósága kérdésessé válhat.
4. A víz tényleges szódatartalma. Lúgosan hidrolizáló alkáli sók oldatában fenolftalein-lúgosság mutatkozik. Az ilyen oldatok erőteljes szikesítő hatással rendelkeznek, ezért az öntözésre használt víz szódát nem tartalmazhat.
5. A víz számított szódatartalma, szódaegyenérték. A fenolftalein lúgosságot nem mutató vizek is tartalmazhatnak szikesítő hatású nátrium-hidrokarbonátot.
Sze=(HCO3-+CO32-)-(Ca2++Mg2+) mgeé/l
Ha a Sze mgeé/l 1,25, akkor nem rontja az öntözővíz minőségét. Ha ezen felüli értéket találunk, nagy körültekintéssel kell a víz felhasználási lehetőségét megvizsgálni. Olyan esetékben amikor a Sze 2,5 és a víz 500 mg/l-nél kisebb sótartalmú, gipsz adagolásával lehet a károsító hatást kiküszöbölni. A javításhoz szükséges gipsz kiszámításához a szódaegyenértéket szorozzuk a gipsz egyenértéktömegével.
Ha a szódaegyenértéket megszorozzuk a nátrium-karbonát egyenértéktömegével a számított szódatartalmat mg/l-ben kapjuk.
6. A nátrium adszorpciós arány, a SAR érték a sótartalommal együtt lehetőséget ad a talaj az öntözővíz hatására bekövetkező vízvezetőképesség változásának becslésére.
3. számú táblázat
A SAR és a víz sótartalmának várható hatása a vízvezetőképességre
(Ayers és Westcot, 1989)
A SAR értéke
Várható változás a talaj tulajdonságaiban
gyenge közepes erős
Elektromos vezetőképesség (dS/m)
3
0,7
0,7-0,2
0,2
3-6
1,2
1,2-0,3
0,3
6-12
1,9
1,9-0,5
0,5
12-20
2,9
2,9-1,3
1,3
20-40
5,0
5,0-2,9
2,9
A talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak javítására nagyadagú ( 60 t/ha) szervestrágyázást vagy meszezést végezhetünk, melynek célja a megközelítően semleges kémhatás és a kalciumtelítettség elérése. A mész mennyiségének kiszámításához figyelembe kell venni a Na tartalmat, a javítandó talajréteg vastagságát, a talaj térfogattömegét, a terület nagyságát.
A talaj folyadékfázisának kémhatását a pH értékkel jellemezzük. A talajok pH értékének megítélésekor figyelembe kell venni a következőket.
- A pH érték függ a szuszpenzió készítésekor használt talaj:folyadék aránytól. Ezért csak azonos vizsgálati módszerrel kapott eredmények hasonlíthatók össze. Az általánosan használt az 1:2 talaj:víz összetétel, de találkozhatunk az 1:5 arányú, vagy a telítési kivonat elemzéséből származó adatokkal is. Ugyancsak eltérést okozhat ha a szuszpenzióban, vagy a leszűrt oldatban mérjük a kémhatást.
- A talaj pH-ját hazánkban vizes vagy kálium-kloridos (KCl) szuszpenzióban határozzák meg, mely két érték jelentősen (0,5-2 pH) eltérhet egymástól. Külföldi mérési eredményeket közölhetnek CaCl2 oldat alkalmazásával is, mely egy harmadik értéket mutat.
- A laboratóriumban előkészített talajból készített szuszpenzió kémhatása összefügg ugyan a jellemezni kívánt talaj pH-jával, de nem azonos vele.
- A talajok pH-értéke szezonálisan változik.
Az udvaron évtizedek óta van egy használaton kívüli ásott kút (min. 50 év). Elhatároztam, hogy a kert locsolása céljából kitisztítom. A föld alatti fedlap leemelése után kiderült, hogy 3db 60 cm magas kútgyűrű mélységtől lefelé tele van földdel. A tisztítás viszonylag könnyen ment és az ötödik kútgyűrű alsó felénél (kb. 3 méter mélyen) már elértem a vizet. Tovább mélyítve sajnos az is kiderült, hogy több kútgyűrű nincs. Most van 10-15 cm kristálytiszta vizem. Kérdésem: Van -e valakinek tapasztalata ill. tanácsa, hogy a feltehetően jól beállt talajban házilagosan (mármint kútásó szakember nélkül) lehet-e tovább süllyeszteni a gyűrűket. Természetesen az ötöt egyszerre anélkül, hogy szétnyílnának. Egy 80 cm magas kútgyűrű kb. 350 kg. Erre még tudnék súlyokat tenni. Ha a legalsónál tovább szedem a földet meg fog-e mozdulni lefelé? Ha valaki tud segíteni tanácsokkal megköszönöm.
Gratulálok az egyetemi disszertáció-hoz ,nem semmi lehetett begépelni ,de tanulságos.Minden,talajvíz típusú öntözés,/ bizonyos idő után/ maradandó károsodást okoz a talajszerkezetben, kivétel az eső az desztillált víz, illetőleg a folyó hordalékos kiöntése. A 7-es talaj ph-érték a legideálisabb mezőgazdasági termelésre.1-természetes anyagot tudok ami képes akár savas akár lúgos irányba vinni a ph-t,az az érett istállótrágya.Több éven keresztül trágyázott föld nem csak a tápanyagokban gazdagítja a talajt de amely irányba kell oda mozdítja a ph-értéket is.Tudom Magyar földön lassan keresgélni kell hol láthatnak a gyermekek igazi tehenet,de a természet ezt megoldotta,annó.
Szikes talajok: olyan talaj, amely oldatában és kicserélQdési komplexében az oldható sók mennyisége és összetétele meghatározó tényezQ a növényi fejlQdés szempontjából A szikesedés jelentQsége: A felszín mintegy 10%-át szikes talajok borítják, az öntözött területek mintegy 50 %-át sújtja szikesedés és elvizenyQsödés. Miért érdekesek és érdemes velük foglalkozni? - fizikai és kémiai tulajdonságok szoros kölcsönhatást mutatnak - öntözés esetén a sófelhalmozódás nagy gazdasági jelentQségq - nagy ökológiai jelentQségük van a NP-ok miatt - abiotikusan meghatározott, logikusan szervezett élQhelyek - rendkívül tarka, mozaikos
A szikes talajok legfontosabb fizikai-, kémiai és biológiai tulajdonságai A szikesedés specifikumai a növényzet szempontjából: Normális talajon a növényi vízforgalom hajtóereje vízpotenciál különbség az atmoszféra és a talaj között, ami a növényen keresztül valósul meg. A szárazság a levegQ víztelítetlensége - kiszívja a vizet a talajból. Szikes talajon a talaj meg akarja kötni a vizet, nincs ilyen erQs grádiens, tehát a növénynek speciális mechanizmussal kell a vizet felvennie. A) A növények a nagy víztartalmú nem sós talajból könnyen felveszik a vizet B) A szárazság vagy az oldódó sók jelenléte csökkenti az összes talaj vízpotenciált, emiatt a növények vízfelvétele lecsökken
A növények válaszreakciója a magas sótartalomra és kicserélhetQ Na százalékra A kettQ, egymástól olykor csak kevésbé elválasztható tényezQ részben hasonló hatást válthat ki.
Ozmotikus szabályozás Legismertebb a talajok magas sótartalma által elQidézett ozmotikus hatás, amit a növények ozmotikus szabályozással (osmotic adjustment) védenek ki. Sós talajban a talaj ozmotikus nyomása nagyobb mint a növényi sejtben uralkodó, így a sejt nem tud passzívan, azaz az ozmózis grádiens következtében vizet felvenni, hanem védekeznie kell a vízvesztés ellen. Megoldásképpen a növényi sejtnek növelni kell a belsQ oldat koncentrációját, amit tehet vagy a szervetlen vagy a szerves oldott anyagok mennyiségének növelésével is. A szervetlen anyagokként ott vannak a talaj sói, a szerves anyagokat pedig újonnan kell szintetizálni. A halofiták és a glikofiták (nem halofiták) közötti különbség az ozmotikumok (az ozmotikus szabályozást szolgáló oldott anyagok) megoszlásában van.
KülönbözQ talaj EC értékeknél várható termés becslése YR=100-S * (ECm- ECt) YR relatív termés S százalékos termés csökkenés a" 50 / (Y50-ECt) ECm átlagos gyökérzóna EC ECt a talaj küszöb-EC értéke Faj ECt (mS/cm) Y50 (mS/cm) 50% terméscsökkenést okozó EC Árpa 8 18 Búza 6 13 Paradicsom 0.5 7.6 Tök 4.7 9.9
A kolloidok felületén adszorbeált, kicserélhetQ Na A) Ha a kicserélhetQ Na (kis vegyérték, nagy hidrátburok) >15% akkor az agyagok diszpergálódnak, a talajszerkezet rossz B) Amikor Ca megfelelQ arányban helyettesíti a Na-ot az agyag kicsapódik C) Stabil aggregátumok képzQdnek, a talajszerkezet jó A kicserélhetQ Na % határértékei < 5% nem szikesedQ, 5-15% gyengén szolonyeces, 15-25% erQsen, szolonyeces, > 25% szolonyec talaj
Szikesedési elméletek: a tényezQk fontossága f&talajvíz mélysége - Mados, Darab f&talajvíz oldottanyag tartalma - Sigmond, Scherf, Endrédy, Erdélyi f&talajvíztükör tengerszint feletti magassága-Kreybig & Endrédy f&felszínalatti képzQdmények szemcsemérete- Sigmond f&nátrium szerepe-Darab, Várallyay f&komplex elméletek-Endrédy, Tóth, Kovács, Kuti, Várallyay
Sigmond, 1923 szerint a szárazföldi sóstalajok kialakulásának fQ tényezQi a 1. száraz éghajlat 2. vizet át nem eresztQ altalaj 3. olyan hidrológiai viszonyok melyek idQszakonként túlbQ nedvességgel árasztják el a talajt. Mados talajvízszint észlelések vizsgálatával hangsúlyozta, hogy a beszivárgás és kapilláris vízemelés által érintett talajmélységek átfednek, és ez a hortobágyi szikesedés fQ tényezQje.
Várallyay, 1967. is a medence elmélet gondolatmenetét követi
VizenyQs területek lecsapolásának a hatása A felszíni vizek szerepét mutatja a fólia. Vízállás esetén a sófelhalmozódás a terület peremén jelenik meg. Ha lecsapolják az egész területen sófelhalmozódás jelentkezik. Máté, 1955 szerint Karcag környékén a szikesek elQfordulására az jellemzQ, hogy 1. domborzat szerint legalacsonyabban a réti talajok, magasabban a szikesek és legmagasabban a csernozjomok helyezkednek el. A réti 84-85 m, szikesek 85-88 m. Nem lehet hajszálpontosan megadni, sok átmeneti forma van 2.térkép hasonlítás alapján Réti talaj ott van, ahol mocsarak, állandóan vizenyQs területek voltak. 1783-as katonai vs Kreybig térkép. Ezeken a helyeken savanyú humusz képzQdött az anaerob viszonyok között. A mész lemosódott. A réti talajoknak van átmenete a kotus, tQzeges talajok felé. B. A szikes talajok ott vannak ahol nem volt állandó vízborítás, hanem csak az áradás idején kerültek víz alá. Nyáron felfelé irányuló mozgás van, késQbb kilúgzás. Nem szoloncsákokból alakultak ki. C. Helyenként szolonyeces átmeneti talajok vannak. Talajvíz 4-5 m mélyen, rozsdás, esetleg glejes foltok D. MezQségi talaj alatt a talajvíz 7-8 m mélyen van, 100-120 cm-nál gyakran szikes réteg
Szikesedés a talajszelvényben Gedroitz sémája a szikes talajok fejlQdésérQl -1. normális (nem szikes) talaj: nincs só a talajoldatban, a kicserélQdési komplexben kétértéku kationok, a kolloidok flokkuláltak, a talaj semleges. -2. szoloncsák: Sós víz hatására sófelhalmozódással {szoloncsákosodás, salinization} képzQdik 1.-bQl. Sok só van a talajoldatban, sok Na van a kicserélQdési komplexben, a sok só flokkulálva tartja a kolloidokat, a pH nem feltétlenül nagy. -3. szolonyec: Szolonyocesedéssel {de-salinization (kilúgzás) + alkalinization=a Na-nak a kicserélQdési komplexumba kerülése. Nevezik sodification-nek is} képzQdik 2.-bQl. Ha kétértéku kationok voltak akkor a szoloncsák normális talajjá alakul. Mivel legtöbbször jelentQs kicserélhetQ Na van ezért a kilúgzás hatására a Na hidrolízise következtében nátrium hidroxid keletkezik, amibQl nátrium karbonát képzQdik. Kevés só van a talajoldatban, dominál a Na a kicserélQdési komplexben, a kolloidok diszpergáltak, oszlopos B szint képzQdik kemény aggregátumokkal. -4. szology: Szologyosodással {'Sigmond:degradation} képzQdik 3.-bQl. A szolonyec kilúgzása során a diszpergált kolloidok lefelé mozdulnak a talajban. A kolloidok (agyagrészecsék és szervesanyag) eltávolítása következtében csökken a kation kicserélQ képesség, nQ a kicserélhetQ H és a pH csökken. A kemény, nehéz oszlopos B2 szint felett egy világos, könnyq A2 (valójában E!) szint alakul ki. KésQbb a B2 oszlopos szerkezete is eltqnik és savanyúvá válik.
A szikes talajok osztályozása Szikes talajok esetén speciális vonások: a legfontosabb, élettanilag is számszerqsíthetQ hatású talajtulajdonságok miatt a hagyományos genetikus szemlélettQl eltérQ praktikus osztályokat lehet kialakítani amelyek a talajok hasznosításában közvetlenül alkalmazhatók. Ugyanakkor ezek a tulajdonságok idQben változnak és emiatt a talaj besorolása évszak-függQ lehet.
A szikes talajokra jellemzQ folyamatok Sófelhalmozódás Semleges vagy lúgosan hidrolizáló sók. Karbonát és hidrogénkarbonát esetén a CaCO3 kicsapódás miatt a Na gyorsan uralkodóvá válik. Na megkötés és oszlopos szint kialakulása A Na hatására fokozott duzzadás/zsugorodás lép fel. Kilúgzás A szolonyecek esetén elQfordul. Agyagbemosódás is jellemzQ, a szerkezeti elemek felületén agyaghártya, és a Na humát miatt fekete bevonat. Eredménye a texturdifferenciálódás. ElQrehaladott állapotban jelentkezik a szologyosodás, a szemcsék szétesése vázrészre és lehúzódó kolloidokra. HumuszképzQdés A humusz a Na miatt mozgékony, a tócsákban Na humát. A humuszosodás elQrehaladott fokozata a sztyeppesedés ami a szerkezet megjavulását okozza.
A szikes talajok altípusai: Szoloncsák talajok Karbonátos (karbonát + hidrokarbonát>20%) Karbonátos-szulfátos (szulfát>50%) Karbonátos-kloridos (klorid>30%) Szoloncsák-szolonyec talajok {Mint a szoloncsák talajnál} Réti szolonyec talajok Kérges (A<7 cm) Közepes (7<A<20 cm) Mély (A>20 cm) SztyeppesedQ réti szolonyec Közepes (A<25 cm) Mély (A>25 cm) Másodlagosan elszikesedett talajok Elszikesedett réti Elszikesedett öntés Elszikesedett csernozjom
Praktikus osztályozások Sigmond, 1927 SZIKES OSZTÁLYAI I-IV. Osztály Só %(sa) Szóda %(so) I < 0.1 0.-0.05 II 0.1-0.25 0.05-0.1 III 0.25-0.5 0.1-0.2 IV >0.5 >0.2 A két alkotó kombinációjával áll elQ (_sa és_so) I = Isa/Iso IIa= IIsa/Iso or Isa/Iiso, IIb=IIsa/IIso or IIIsa/Iso IIIa=IIIsa/IIIso or IIsa/IIIso, IIIb=IIIsa/IIIso or IVsa/Iiso IVa=IVsa/IIIso or IIIsa/IVso, IVb=IVsa/IVso
A szikesek természetes élQvilága A növényzet a nádastól a kissé szikes löszpusztagyepig változik Bodrogközy (1965) talajtípus és növénytársulás rendszere a Hortobágy északi részére (1/4)
A szikesek ökológiai jelentQsége f&Speciális növényzetük és állatviláguk világszerte hasonló, de a földrajzi elszigetelQdés miatt erQsen diverzifikálódott, jelentQs természeti értéket képviselnek. f&JelentQségüket emeli, hogy mivel a hidrológiai viszonyok meghatározóak a kialakulásukban a hasznosításukhoz is azokat a viszonyokat kell megváltoztatni, azaz a hasznosításuk a nehézségek és költségek miatt (csatorna építés, kiszárítás, öntözés stb.) késQbb következik be mint a könnyebben (erdQirtás, szántás) termelésbe vonható területeké. f&Ezért az állatvilágnak gyakran utolsó menedékeit képezik.
A szikes talajok vizsgálata -laboratóriumi vizsgálatokkal -terepi vizsgálatokkal -távérzékeléssel A talaj sótartalmának meghatározása a laboratóriumban. A telítési vagy egyéb vizes (vákuum, nyomás vagy centrifugálás segítségével elè
ê ¼PRî® Ü æRnâHJ®,.Þàtvž¸¼ÞàX-- -¢-Î-Ò-þ- ( B D ‚ ¶ ìÛìÛÉìÉÛìÛìÛµÛ¡ìÛ Û Û Ûµ{µgÛgÛµ¡ìÉÛÉ{ÛÉ{& hâ| hep6 CJOJQJ] ^JaJ) hâ| hD^²6 CJOJQJ ] ^JaJ hâ| hepCJOJQJ^JaJ& hâ| hep5 CJOJQJ ^JaJ& hâ| hD^²6 CJOJQJ] ^JaJ# hâ| hD^²CJOJQJ ^JaJ hâ| hD^²CJOJQJ^JaJ& hâ| hD^²5 CJOJQJ ^JaJ(P † € Ü
Régebbi módszerek A vizes kivonatok bepárlási maradéka. Az egyes alkotórészek összege A telített paszta elektromos vezetQképessége (terepi is)
AZ ELEKTROLITOK ELEKTROMOS VEZETPKÉPESSÉGÉNEK ELMÉLETE Az elektrolitok specifikus vezetQképességét az ionok koncentrációja és mobilitása határozza meg. º= ± * ce * (F * Uk + F * Ua) º = specifikus (=fajlagos) vezetQképesség, a specifikus ellenállás reciproka a" egy 1 cm-es kocka elektromos vezetQképessége, ha az áram egy oldalpárra merQlegesen folyik ± = disszociációfok ce = a koncentráció gramm-egyenérték/cm3 mértékegységben F = egy gramm-egyenértéknyi ion elektromos töltése U = az ion abszolút mobilitása, ez a vegyértékkel egyenesen, az ion tömegével fordítottan arányos
Egy talajtulajdonság egyedülálló hasznossága: közvetlenül használható a só által okozott stressz értelmezésére ECe osztály ECe osztály A haszonnövényre gyakorolt hatás Sáv mS/cm 0-2 A só hatása elhanyagolható A 2-4 Nagyon érzékeny növények termése kicsi B 4-8 Sok növény termése csökken C 8-16 Csak sótqrQ növények termése jó D > 16 Csak erQsen sótqrQ növények termése jó E
Nátriumosság (Sodicity) =a talajban a Ca, Mg és K kationokhoz képest a Na viszonylagos dominanciája A Na a talajban jelen lehet mint -a talajoldatban oldott Na -a talaj kolloidrészecskék felületén adszorbeált Na -a kristályokban mint szilárd alkotórész A kicserélQdési komplexum és a talajoldat összetétele szoros összefüggést mutat egyensúlyi állapotban
A nátriumosság fQ mutatói KicserélhetQ Na% (ESP)=100 * kicserélhetQ Na/T ahol T kationcserélQ képesség, vagy kationcsere kapacitás (CEC=cation exchange capacity) A telítési kivonat SAR értéke=CNa/"(CCa+CMg)/2 ahol C koncentráció milliegyenérték per liter-ben
A sótartalom felmérésére alkalmas terepi eszközök -négyelektromos elektromos vezetQképességmérQ szonda: a külsQ elektródák között folyik az áram a belsQk között a mérés -elektromágneses indukció: EM 38 felsQ 1,2 m. EM 31 felsQ 6 m, EM 34 6-60 m mélységben. -TDR: nem a jel visszaverQdésének ideje (nedvességmérés), hanem a jel erQssége jelzi a sótartalom hatását
Elektromágneses indukciós szonda Az adó tekercs a mqszer egyik végén van elhelyezve, ez körkörös örvényhullámot kelt a talajban. Az örvényhullám hurkok mérete arányos a hurok közelében lévQ talaj elektromos vezetQképességével. Mindegyik áramhurok másodlagos elektromágneses mezQt gerjeszt, ami a hurokban folyó árammal egyenesen arányos. A vevQ tekercs a másodlagosan gerjesztett elektromágneses mezQt méri és a kijelzett érték a mélység-szerint súlyozott talaj össz-elektromos vezetQképességgel (ECa) arányos. (Rhoades, Comm. Soil Sci Plant Anal.21:1887-1926) A mqszer 1-2 m mélységben észlel.
A szikes talajok térképezésére alkalmas távérzékeléses módszerek A szenzor szerint: -pánkromatikus kamera Légifényképezés Hegedqs, 1958 szerint: Szikes talajok foltjainak térképezéséhez a késQ száraz Qszön készült felvétel a legjobb. Tavasszal a belvíz miatt tqnik fel. Ha csak kicsit nedvesebb akkor sötétebbnek tqnik mint a környezQ talajok. Legjobban megpirkadt szántásban tqnik ki. Haszonnövénnyel borított területen a szikes folt csak nehezen kivehetQ színárnyalatbeli különbségként tqnik fel. Színes infrafénykép a legjobb. -multispektrális kamera Mit érzékel csupasz talajon: -só a felszínen, felszíni kéreg, vízállás, Mit érzékel növényzettel fedett talajon: -visszamaradt növekedésq haszonnövényzet, a haszonnövénnyel fedett talajon kopár folt, természetes növényzet A szenzor hordozó szerint -qrfelvételek -repülés -terepi reflektometria Hortobágy, NyírQlapos TM3/TM4 és összes borítás valamint sótartalom. Az egyes csoportok: P, Ar, C,R
A térbeli változékonyság jellemzésének egyes aspektusai f& A talajtérképeket hagyományosan fQként pontadatokból szerkeszjük, vagyis valamilyen generalizálási/foltrajzolási eljárást választani kell f& A kontúr/izovonalas térképek praktikusan használhatók a döntéshozatalban f& A kontúrvonalas térképek szerkesztéséhez különbözQ módszerek közül választhatunk -Inverz-távolságnégyzet, -Geostatisztika A szikes területek térképezése, elméleti alapok és gyakorlat A szikes talajok térképezésének jellegzetességei -a sótartalom könnyen köthetQ termésszintekhez -a sótartalom (és a kísérQ vízellátás) különbségei tükrözQdnek a növényzetben és a talajban -a sótartalom és az azzal korreláló elektromos tulajdonságok jól (gyorsan, pontosan és megbízhatóan) mérhetQk -a numerikus paraméterek izovonalasan térképezhetQk és ezáltal a térképek használhatósága javul -a talajfizikokémiai és ökológiai viszonyok miatt a talaj és növényváltozók szorosan összefüggnek és ezért többváltozós technikák is alkalmazhatók -a talajra és növényzetre kifejtett hatás miatt az erQsen szikes területek a látható spektrumban is elkülöníthetQk, és ez a távérzékelés alkalmazására nyújt lehetQséget
A szikes talajok térképezésének hazai hagyományai A rendelkezésre álló térképi információk: Treitz, Kreybig, Alföld földtani atlasza, AGROTOPO, HUNSOTER. 1:500 000-es szikes, agrogeológiai és geomorfológiai térkép
Kreybig-féle átnézetes talajismereti térképek A nem speciális célra készült, általános talaj tulajdonságokat feltüntetQ 1:25 000-es méretarányú térképek közül kettQt tartunk számon. Fontosabb az átnézetes talajismereti térkép, amit Kreybig Lajos irányítása alatt, a következQ tulajdonságok feltüntetésével készítettek: - kémiai talajtulajdonságok (6 kategória a feltalaj és altalaj kémhatása, szikessége valamint a termQréteg vastagság alapján, ebbQl 3 kimondottan a szikesedésre utal) - fizikai talajtulajdonságok (4 kategória a víztartó és vízvezetQképesség szerint) - tápanyagtQke és talajvíz mélysége (összetett kódszám a humusztartalom (8 kategória), összes foszforsav tartalom (5 kategória), összes káliumoxid tartalom (5 kategória), a humuszréteg vastagsága (cm-ben) és a talajvízszint mélysége (m-ben) alapján) - a talajnem, fQtípus és altípus - egyéb jelzések (kavicsos vagy köves felszín, idQszakosan vízállásos területek, erdQk tavak, nádasok és folyók). Az átnézetes talajismereti térképek tartalmazzák a helyszíni felvételi és a laboratóriumi jegyzQkönyvek adatait valamint magyarázót is; jelenleg az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében Qrzik a (részben nyomtatott, részben kézíratos) teljes sorozatot. Az átnézetes talajismereti térképek 1935 és 1951 között készültek, a 385 térképlap az ország egész területét lefedi.
Az üzemi genetikus talajtérképezés módszertana szikes talajokon. A megkívánt kartogrammok. Részletes információt nyújtanak az 1:10 000 méretarányú országos talajtérképek (korábban üzemi genetikus talajtérképek, ezek lapjai a mezQgazdasági üzemek területi határait követték) a következQ térképlapokkal, illetve feltüntetett tulajdonságokkal (utmutató, 1989). Talajtérkép - talaj típus és altípus (összesen mintegy 100 kategória) - talajképzQ kQzet típus (56 kategória) - a mqvelt talajréteg fizikai félesége (9 szemcse eloszlás típus). Humusz kartogram - a humuszos réteg vastagsága (6 kategória) - humusz tartalom (5 kategória) Kémhatás és mészállapot kartogram - a mqvelt réteg kémhatása (7 kategória a vizes pH alapján) - a CaCO3 megjelenési mélysége (6 kategória) - a CaCO3 tartalom a megjelenési mélységben (5 kategória a CaCO3 %-os mennyisége szerint) - a mqvelt réteg savanyúsága (5 kategória a talaj mqvelt rétegének hidrolitos aciditása alapján) - a visszameszezQdés mértéke (4 kategória). Talajvíz kartogram - átlagos talajvízszint (5 kategória) - a talajvíz sótartalma (6 kategória a g/l-ben kifejezett sótartalom szerint) - a talajvíz Na %-a (8 kategória a mgeé-ben kifejezett Na+/(Ca2+ + Mg2+ + Na+ + K+) arány alapján). Szikesedési tulajdonságok kartogram (a szikes fQtípusú talajokon) - a szikes tulajdonságú talajréteg megjelenési mélysége (6 kategória) - a szikes tulajdonságú talajréteg megjelenési mélységében a kémhatás (3 kategória) - a szikes tulajdonságú talajrétegben a vízben oldható összes sótartalom, illetve a kicserélhetQ Na% (8 kategória) - a maximális szikes tulajdonságú talajréteg megjelenési mélysége (6 kategória) - a maximális szikes tulajdonságú talajréteg kémhatása (3 kategória) - a maximális szikes tulajdonságú talajrétegben a vízben oldható összes sótartalom illetve a kicserélhetQ Na% (8 kategória).
Talajtermékenységet és talajhasználatot befolyásoló tulajdonságok kartogram - eróziós fokozat és defláció (8 kategória az erózió típusa szerint is), - az eltemetett, illetve kovárványos réteg megjelenési mélysége (10 kategória) - kQ és kavicstartalom (6 kategória), - termQréteg vastagság (7 kategória) - a talajhibák megnevezése (10 kategória), - a talajhibák vastagsága (6 kategória). A nagyméretarányú talajtérképek a térképlapokon kívül talajfelvételezési jegyzQkönyveket, laboratóriumi vizsgálati lapokat és szöveges leírást tartalmaznak. A nagyméretarányú talajtérképeken lehatárolt legkisebb talajfolt 1 ha, ezek a térképek maximum 15 hektár összefüggQ erdQt tartalmaznak. A nagyméretarányú talajtérképeket a MÉM Növény- és Talajvédelmi Szolgálat állomásai (Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások) (korábban MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ illetve állomásai, ezt megelozQen Országos MezQgazdasági MinQségvizsgáló Intézet és laboratóriumai) valamint a megyei földhivatalok készítik, azokat az elkészítQ szerv illetve újabban az illetékes megyei földhivatalok Qrzik meg. A nagyméretarányú talajtérképek szerkesztése 1962 óta folyamatosan történik, az elkészített térképek mindeddig az ország mezQgazdasági területének mintegy 60 %-át fedik le.
A domborzat szerepe A szikesek térképezésénél alapvetQ segítséget nyújt a domborzati térkép. Minél részletesebb felbontású annál jobb. Hegedqs beszámol arról, hogy a Duna-Tisza közén 25 cm-es szintvonalak használata nem volt elégséges, mert a 4-5 cm-es szintkülönbségek befolyásolták a talajviszonyokat. A talajtani határt is térképen a szintvonalak között fel nem tüntetett apró szintbeli különbségek okozták A szikesek monitorozása A szikesedés monitorozásának speciális problémái -térbeli és attribútumbeli reprezentativitás a mintavételi pontok kijelölésében -fix pontok használata -idQbeli jellemzés
Azt kifelejtettem, hogy lehetséges, hogy csak iszapos, vagy homokos a vized. Ezt leellenőrizheted, hogy ha teszel egy üvegbe és másnap megnézed, van- e lerakódott réteg az üveg alján.
Így találomra megmondani, hogy milyen a vized? Szerintem csak annyit lehet mondani, hogy vagy ilyen, vagy olyan. Az viszont, hogy milyen hatással van a kertedre, arra már lehet választ adni. Legyen savas, vagy lúgos, vagy só tartalmú, mindegyik rontja a talajminőséget. A mész és a só lugosítja a sav pedig savasítja.
Nézd meg kémhatást laknuszpapírral, vagy azt mobdják, hogy akvarista bóltokban lehet kapni valami vegyszert, amivel lehet ellenőrizni a víz kémhatását. Legjobb, ha a kert megmarad a semleges kémhatás közelében. A lúgos talajt tőzeggel, a savas talajt, pedig meszezéssel szokták javítani. Lehet, hogy van már valami újabb módszer rá, de én valamikor így tanultam.
Pl. lakmuszpapírral. Nálam is foltos lesz a kútvíztől bármi. (nem homok) Autót mosni egyáltalán nem alkalmas. A növényeknek kevésbé árthat. Kényes fajtáknál kerüld a zsenge hajtások locsolását. Csak a talajra. Ez van.
Ezek szerint semit nem tehetünk?És ez a növényt menyire befojásolja a növekedésben és a termésben?Vagy hogyan tudom megnézni,hogy savas vagy lugos-e a kút víze?
Vagy talán lúgos? 50-60 méter lejjebb fúrás valószínűleg megoldaná. Szerencsés eset lenne, ha a két kútból az egyik savas, míg a másik lúgos lenne. Keverve közel semleges kémhatást produkálna :-)
Lenne egy kérdésem. van kető 17 méteres fúrot kútunk/1200ft/méteréért furták/.Azt vetük észre,hogy locsolás után fehér a föld.Azt mmondják tul savas a kút víze.Mivel lehetne semlegesiteni a savaságát?
