A komlett jogszabálymegkutyulsá (másként nem tudom jellemezni) előtt, az OTÉK szabályozta a tűztávolságot ill a tűzvédelmet (volt hozzá tűzvédelmi szabályzat is, persze), a éptörvény kimondta, hogy a rendszerszerű építési elemeket minősíteni kell, illetve valamelyikben (bocsi de most nem jut eszembe) kimondták, hogy a vázszerkezetet méretezni kell, illetve az épület tűzállóságát számítással kellet igazolni.
Működött a dolog.
Erre az új szabály szerint nincs értelmezve lakóépületek egy jó részénél tűztávolság (tehát pl 5 cm-re is lehet rakni a szomszédtól) viszont minden épületnek fokozott tűzbiztonsági előírásokat kell betartani. Tehát ha 600 m-en belül nincs éghető anyag, akkor is úgy kell megtervezni (nyílásokat leszámítva) az épületet, hogy akár 5 cm-re is rakhasd a szomszédtól. "Maaaaaaaaaaaargit, nóóórmális vagy?...."
A tömeges háznak nagy előnye a hőtárolási képessége és, hogy szerkezetileg 50-100 évig lényeges karbantartást nem igényel. Viszont a favázas technológiának nagy előnye - túl a költségén -, hogy bármikor minimális anyagi és energiaráfordítással átalakítható szinte teljesen. Persze, csak akkor, ha az tényleg vázszerkezetes és nem a magyar építési stílus megtartása egy vázas szerkezetre adaptálva. Másik topikban jelentős vita folyt le, hogy mennyi időre kell előre látni egy tervnél. Nehéz szerkezetnél igaz, hogy legalább 50 év, mivel nehézkes lényegesen átalakítani, favázasnál meg szinte csak egy generáció. A hátülütőjét látni a sok 2 generációs, kényszeregyüttéléses vagy féligüres házakon, amit egyáltalán nem lehet átalakítani a szerkezete miatt.
Faszerkezetnél tervezünk 2 szülő+2 gyerekre. Ha "becsuszik" a harmadik, akkor bővítés. Ha egyik gyerek odaköltöztetné új családját akkor belső átalakítás, amikor lesz új lakása és "kiürül a ház" akkor felesleges lebontása (máshol felhasználható, tehát nem kidobott pénz).
Ezzel szemben a téglaháznál, ha születik egy nem előre tervezett gyermek, akkor vagy zsúfolunk, vagy keresünk másik házat. Ha odaköltözne az új nemzedék, akkor kerülgetjük egymást vagy beépítjük tetőteret vagy keresünk másik lakást. Ha ketten maradunk, akkor fűthetjük feleslegesen a lakás egy részét, kiadhatjuk albérletbe és kerülgetjük egymást vagy keresünk új lakást.
A könnyűszerkezetes épületekkel való ellenszenv inkább konzervatizmus mintsem logikus. Persze ebbe belejátszik az elmúlt időszak sok-sok igen xarul megcsinált könnyűszerkezetes épülete is. De hát téglaházat nem szoktak elba..ni?
Nem rábeszélni akarlak, csak elmondtam, hogy szerintem miért lenne létalapja ennek is.
A "szomszédjózsibácsik"-kal meg tele van a hócipőm műszaki vezetőként is... Amiket tudnak "szájhagyomány" útján művelni az emberek, az valami katasztrófa.
Jó meglátáso. Én úgy látom, hogy ajogszabályok egyre rosszabbak és egyre "kiskapusabbak".
Amúgy én elég konzervatív ember vagyok - sok téren - nekem az az épület szimpatikus (én azt választanám), amelyiknek "tömege" van.
Egyébként az is gond, hogy az építtetők is sokszor a pletykának hisznek és nem járnak jól utána a dolgoknak. Magyarul inkább megkérdezi a szomszédot, mint inkább egy hatóságis embert.
A szabályozatlan kérdéseknél nem csak az a gáz, hogy más a döntés egy településen, mint a mellette lévőban (ez legyne a tervező gondja, hogy tudja hol mit lehet :( ), hanem mint minden "szürke" megoldás gerjeszti a kiskapukeresést, az okoskodást és ebből van a gebasz is. Sokkal tisztább lenne egyértelmű szabályok szerint élni, építeni.
Az meg egy külön topikot érdemelne (gondolom van is), hogy az alsókukutyini állampolgárra miért vonatkoznak más mint a felsőkukutyinira? Néhány évvel ezelőtt egy építési társulásként működő építéshatóságnál dolgoztam, ami 3 település alapított. A kerítés illetéke egyikben 0Ft, a másikban 10eFt, a harmadikban 15eFt volt :(
De visszatérve faszerkezetre. Egyértelműen gazdasági kérdés a faszerkezetű ház építése. Ha lehetne nem így túlszabályozva, akkor minden egyéb szabályt betartva kb feléért lehetne megfelelő minőségű házakat építeni. Más igénytipus mint a téglaház, vannak vele szemben előnyei és hátrányai, de minden esetre lényegesen olcsób lehetne.
Amit pedig a végére írtál az nem off. Ezért is háborodtam fel korábban a "jattos" kérdésen is. Még mindíg vannak ügyintézők, akiknél ez divat? Ez szégyen.
Azért nem teljesen lefutott a dolog, mert ha nem értesz egyet az első fokú döntéssel, akkor még mindíg ott van a másodfok vagy esetleg a bíróság is. Az már más kérdés, hogy ez nagyon idő és pénzigényes is lehet.
Sajnos ami nincs pontosan szabályozva (pl.: könnyűszerkezet fogalma), azoknál a döntési eredmény nagyon eltérő lehet.
Ha engem kérdeznek én - az ismert helyzet miatt is - mindenkit lebeszélek a könnyűszerkezetes házról. Persze ez privát vélemény.
Az előregyártás egyébként eddig is kötve volt emei engedélyhez. Ha pl. a vizszerelő kijött és helyben összeforrasztotta a rézcsövet, akkor az szabályos volt, ha otthon vagy a műhelyében összeforrasztott íveket (előregyártott) épített be, akkor azt elvileg le kellett volna elöbb EMI-ztetnie.
Tehát megint van egy jogszabályi kavar teljesen feleslegesen.
Ok, ezeket tudom. De ami megüti szemem és elmém, az az általad linkelt cikkben is benne van:
"...A rendelet a belföldi felhasználásra szánt építési célú termékek megfelelőségi-igazolási kötelezettségét, valamint az újfajta építési célú termékek és műszaki megoldások engedélyezését szabályozza, és minden olyan anyagra, szerkezetre vagy berendezésre vonatkozik, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék....!"
1. Az építési fát nem előállítják.
2. Ha előállítottnak tekintjük (felfűrészelik pl.) akkor is van szabvány az építési fatermékekre, (tartalmát nemismerem, ha valakinek megvan küldje meg, lécci) tehát külön minősítés nélkül beépíthető.
3. Ha valamiért mindenképpen minősítés kell ahhoz, hogy a falszerkezet favázas legyen, akkor a tetőszerkezetre, fafödémre miért nem kell? A vízszintes- illetve függőleges belső teherhordó szerkezetnél mindegy, csak a külső teherhordó szerkezetnél számít?
Szerintem ez egy jól elszúrt szabályozás. (sajnos nem egyedi) Mert ha falat nem építhetek fából, akkor födémet és tetőt sem szabadna és minden egyes faoszlopot az előtető alá külön-külön minősíttetni kellene az ÉMI-vel vagy "faoszlopgyártó" kft/rt/stb-től kellene megvenni műbizonylattal együtt.
Inkább itt az lehet a cél (és ennek lenne értelme), hogy az ELŐREGYÁRTOTT elemekből épülő szerkezeteknek kell műbizonylatának lennie. Akkor logikus és értelmes rendelkezés lenne. De hogy ne építhessek favázas épületet, amelyik technológia korábbi a téglánál, és hollandiában, ausztriában és szerte európában állnak évszázadok óta, többemeletes ilyen épületek?
Illetve továbbra sem látom meghatározva a "könnyűszerkezet" fogalmát. Az Ytong nehézszerkezet (700 kg/m3-el) de a rönkház könnyűszerkezet (800 kg/m2-el)? Ha e helyett mondjuk "előregyártott" vagy "építőelemes" megfogalmazás lenne, akkor érteném. De így?
9/2008. (I.26.) Korm. rendelet a 238/2005. (X.25.) Korm. rendelet módosításáról szól. Lehet, hogy egy korábbi állapot szerint a 9/2008. ÖTM módosítása is benne volt, de ma hatályos állapotban nincs benne. Viszont a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet a tűzvédelem. Belinkeltem a netjogtár és .gov oldalról, hátha a szemednek jobban hiszel. Vagy én vagyok vak:(
Na hát nekem ezzel van a problémám, első sorban az elmult 8 év rendeletmódosításainál. (no politika, tények). Hivatoznak "könnyűszerkezetre" de nincs meghatározva. Az "így szoktuk" nem jogi kategória. (Amerikában igen, de nálunk nincs amerika. pl. ebben sem)
Például a Tűzvédelmi szabályzat nehéz szerkezetként említi (nem meghatározza, csak utal rá) a 60 kg/m2-nél nehezebb szerkezetet. Hő- hangtechnikai tulajdonságok is utalnak könnyű-nehéz szerkezetre, de konkrét határ sehol nincs meghatározva.
De azért köszi.
Kiscit off-osan az építési engedélyezéshez kapcsolódóan: sajnos amig ennyire a helyi ügyintézők megítélésére vannak bízva ilyen és még ennél komolyabb dolgok eldöntése(akrá pro-akár kontar, ez mindegy ebből a szempontból), addig nem is várható rend az építéshatósági ügymenetben. :(
A 9/2008. (II.22.) Korm. rendelet az az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szól.
Az építésfelügyeleti bírságról szóló jogszabály az a 238/2005. (X.25.) Korm. rendelet.
A 9/2008-as ÖTM rendeletet nem ismerem.
Szerintem jelen kérdésben a 3/2003-as és a 9/2008-ast kell alkalmazni. Ezek között van ellentmondás.
Én nem tudok jogszabályi hivatkozást arra, hogy mi is pontosan a könnyűszerkezetes ház. Szakmai szempontból a 300 kg/m2 alattiakat mondják annak.
Valahogy úgy lehetne megközelíteni - szerintem - ezt a könnyűszerkezetes dolgot, hogy a szerelt szerkezetek (tehát nem a hagyományos falazottak, amelyeknek "tömegük" van) tűzállósági határértékét elsősorban a szerelés határozza meg. Ezért ezen szerkezetek tűzbiztonsági jellemzőit csak jogosított intézmény által végzett méréssel lehet megállapítani.
Szóval a fentiek miatt is írtam, hogy az ügyintézőtől függ, hogy ő hogyan értékeli a helyzetet.
A 9/2008-as Kormány rendelet, így a jogszabályi hierarchiában magasabb rendű, mint a 3/2003-as. Ha tehát ellentmondás van a két jogszabály alapján, akkor alapvetően a magasabb rendű javára kell dönteni.
Ha azonban Te fájlalod azt, hogy 9/2008-as alapján nem kapsz esetleg építési engedélyt, de a 3/2003-as alapján kaphatnál, akkor nincs nagy gond. Fordulj a másod fokú építéshatósághoz. Ha ő is ellened dönt, akkor még mindíg mehetsz bíróságra is.
Minisztériumi állásfoglalás (nem jogszabály csak ajánlás) alapján " amennyiben a benyújtott tervdokumentáció szerinti a könnyűszerkezetes épület nem bevizsgált építési rendszer, úgy az Étv. 31 § (2) bekezdés d) pontjában foglaltak megsértése miatt meg kell tagadni az építési engedélyt".
Az hogy ezt az ajánlást melyik ügyintéző veszi figyelembe, az már egy másik kérdés.
A 3/2003.-as tiszta. Gondolom -erősíts vagy cáfolj meg - hogy az építési fáknak van valamilyen szabványa. Bár gondolom, hogy abban is csak max annyi van, hogy x minőségű fa, y víztartalommal, z kezelessel/fedéssel milyen (pl. erő)hatásnak tehető ki. (leegyszerűsítve) Tehát ez alapján lehet.
Viszont a 9/2008. (ami ÖTM r. és szintén megvan) nem határozza meg a "könnyűszerkezet" fogalmát, amit pedig zárójelben magyarázatként ír, az szerintem csak az építési rendszereket foglalja magában.
Kvázi az általad idézettek alapján semmi nem tiltja továbbra sem, hogy favázas házat építsek. Mellékelve persze statikai, tűzvédelmi számítást, szakvéleményt.
És ugyen így az acélváz is.
És jön a következő kérdés: hogy ha esetleg valamiért a favázas épület beletartozna a 9/2008. ötm "könnyűszerkezetes" fogalmába, akkor mi tiltja, hogy egy EMEI által már bevizsgált rétegrendet, technológiát alkalmazva megépítsem azt, egyedinek? Hisz magára a "könnyűszerkezetes" épület rétegrendjére a 9/2008. szerinti bevizsgálás megtörtént, a részeit pedig a 3/2003. alapján, mint szabvánnyal rendezett anyag építem be.
Bárhogy annak látszik, nem kötözködni akarok, csak szeretném megérteni, hogy miért ne szabad azt, amit jogszabály nem tilt, annak ellenére, hogy a magyar jogrend alapja ez. ("Mindent szabad, ami nem tilos") Vagy megtudni azt, hogy mi tiltja.
A 3/2003 (I.25.) BM-GKM-KvVm rendelet 3§ (2) bekezdése szerint" Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van".
A rendelet szerint specifikáció lehet:
a) magyar nemzeti szabvány
b) európai műszaki engedély (ETA)
c) építőipari műszaki engedély (ÉME)
A 9/2008 (II.22.) Korm. rendelet 5. melléklet I/4 fejezet 2.5 pontja pedig azt mondja, hogy "Könnyűszerkezetes (kész-, vagy gyorsház stb.) épületek csak akkreditált intézet által bevizsgált technológiával és szerkezeti elemekkel, rétegrenddel, kialakítással, stb. létesíthetőek."
Nah, tegnap volt egy előzetes egyeztetés az építési engedéllyel kapcsolatosan a hatósággal. Minden oké, kivéve a ház helye. Van egy 110 méter hosszú telkünk, és 5 méterre az út mellé kell építeni a házat a 22 kv-os villanyvezeték alá. Nóóórmális? Ehhez az 5 m-hez bármilyen érvet hoztunk fel - bár közben magánemberként igazat adott nekünk - ragaszkodott az 5 méterhez. Most azt találtuk ki, ha mindenképpen építmény kell 5 méterre az úttól, akkor ott kezdjük a garázst, aztán még kitalálunk mindenféle fedett tárolót, és majd a végére kerül a ház. A ház az I. ütem, a többi a II. ütem. Legalábbis valami ilyesmit javasolt a tervező. Abban persze még nem vagyok teljesen meggyőzve, hogy az I. ütem, vagyis a ház megépítése után megkapjuk a használatbavételi engedélyt...A tervező szerint megkapju, a II. ütemet pedig vagy megépítjük vagy nem....hát lehet, hogy megoldás, de most bele kell ásnom magam a jogszabályokba, nehogy a végén büntetésekbe fussunk...Ha valaki jártas ilyesmiben írhatna.....
Ha esetleg tudná valaki, hogy mire szól a fa (mint építőanyag) megfelelőségi tanusítványa?
Azt a faramuci helyzetet szeretném ugyanis jogszabályilag, esetleg hivatalos állásfoglalással megérteni, hogy ha a fából lehet külön EMEI ill. CE minősítés nélkül tetőt/szabad oszlopt stb. építeni, akkor miért nem lehet favázas házat?
A 37/2007.ÖTM rendelet szerint a kerti tó egy kategóriában van a medencével és ha 50 m3 alatti és 1 m-nél nem mélyebb engedély nélkül, 50-100 m3 között és 1-2 méter mély akkor bejelentéssel, e felett egyszerűsített építési engedéllyel építhető. (1. sz. melléklet 21. pont)
Szerintem a csúszópénzt hanyagold! Így sohasem fog az ország korrupció tekintetében fejlődni. Ráadásul még meg is járhatod.
Az építési engedélyednek van egy hivatalos ügyintézési határideje. Ezt az eljárás megindításakor közölnie kellett veletek az ügyintézőnek. (Ha nem így történt, az is gond.) A határidőbe vannak be nem számítandó idők (pl.. hatáskör vita, hiánypótlás, szakhatósági eljárás...).
Ha úgy látod, hogy a határidő lejárt, érdeklődj az ügyintézőnél, ha pedig nem ad korrekt választ, akkor írj egy hivatalos levelet a főnökének (rendszerint a jegyző) a mulasztásról.
Ezek ma már komolyabb dolgok, esetenként az eljárási lletéket is vissza lehet kérelmezni a határidő mulasztás miatt.
Lehet, h első hallásra felháborító kérdés, de...ahhoz, hogy megkapjuk végre az építési engedélyt, "szokás" fizetni egy kis csúszópénzt az önkormányzat ügyintézőjének?
Mert néha az az érzésünk, hogy emiatt húzódik az ügyünk....máskor meg...
Elvileg engedély nélkül létesíthető, de meg kell nézni a helyi építési szabályozást is, mert van ahol tiltják a tereprendezést. A telekhatárokon az OTÉK szerint nem térhetsz el a szomszéd terepszintjétől.
Építési engedéllyel kapcsolatos kérdésem lenne: elvileg 1m-t nem meghaladó támfal építhető mindenféle kérdezősködés nélkül.
Van nálunk egy kb. 230-240cm magas rézsű, viszont szeretném megregulázni, szebbé tenni. A telibeton támfal amúgyis felejtős, befojtaná az udvart... Ha növénytámfal-elemből három lépcsőben pl. 100-80-60 cm (vagy amit majd kiad) leváltanám, az most akkor úgy belefér a törvénybe? ;) A lépcsők közé 150-200cm széles teraszt gondoltam, ott lehetne füvet nyírni, vagy effélék.
Ez már kicsit OFF, de nem tudtok valami fórumot, ahol a flórakosarakról és hasonlókról cserélnek tapasztalatot? Legtöbb tüzépen árulják ezeket, viszont még senkinek nem láttam az udvarában...
A másik: kerti tó létesítéséhez szükséges engedély? vagy a
"a 30 m3, vagy annál kisebb térfogatú állandó jellegű és a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú szétszedhető, idényjellegű, az év során legfeljebb 6 hónapra felállított magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence építése,"
