Drotkoronggal pucold at a latszo feluleteket. Tisztara, lehetoleg maltermentesre, hogy latszodjon a tegla eredeti szine.. A fugat is melyitsd ki. Aztan fugazd ujra. Hidd el, hogy szep lesz az.
Én is belefogtam egy kemence építésbe. Sajnos, mivel villanyszerelő vagyok nem a legszebben sikerült. Igaz a tégla is elég rossz minőségű. Alig találni köztük két egyformát. Olyan régi tégla, hogy valószínűleg ezt még kézzel verhették Most azon gondolkodom, hogy bevakolom és szép fehérre bemeszelem. Remélem, ha nem is lett szép, de azért jó lesz.
Köszönöm! Igazatok lett! Próbáltam és most már egyre kevesebb fával fűtöm be, mert sajnos még mindig túlfűtöm (kb. 400celsius, mert eddig mutat a hőmérő...) Aztán megvártam míg lehült 350-re és fantasztikusra sült benne az egyben oldalas 45perc párolás után kb. 20 perc alatt. Utána sütöttem a kenyérlángost kb. 300-on és 5perc elősütés után percek alatt készre sütöttem. A legdöbbenetesebb, hogy mikor kész voltam mindennel betettem a tevőt és akkor még 220fokos volt. Vasárnap este kb. 9-órakor. Másnap reggel még 140fokos volt és kedd reggel indulás előtt megsimogattam a szememmel és még mindig közel 80fok volt benne. Eszméletlen. Ezzel ahogy írtátok alaposan felfűtve a fél utcát lehetne etetni. Tényleg az a gond már, hogy sütnék még, de már nincs ki megegye, pedig vasárnap is 17 embernek adtam enni!
Már a következő hétvégét tervezem.
Tényleg elfelejtem a fizikát! Már nem félek a magas hőmérséklettől sem, mert úgy veszem észre, hogy ebben a 300fok sem éget úgy, mint a sima sütőben!
Üdv és mégegyszer köszönöm!
Építsen mindenki kemencét és nem lesz baj a világon!:)
Szeretnék kertünkbe egy szép kis kemencét. Családi ebéd illetve tészta félék, kenyér sütésére használnánk. A hely szűke illetve az egyszerűség miatt egy (2 db 40*50cm-es tepsi rakható bele) mobil kemencét néztünk ki, az ára is kifizethető (kb100e Ft.).
Ilyesmit:
Kérdés az hogy szerintetek megéri-e az árát illetve használható ? Ti egy kicsit tapasztaltabbak vagytok mint én :)
Igen ahány ház annyi szokás. Én először a husokat sütöm ekkor még a kemence oldalában bent van a parázs ez kb 1 óra alatt megvan akkor kiszedem a parazsat és utána a tésztaféléket sütöm de ezt itt meg is nézheted a kemence használatát ahogy én csinálom.
Pizzát én legelőször szoktam sütni 300-350 fokon 2-3 perc,majd a kenyérlángost,utánna jöhet a csülök és az oldalas/már csak 200 fok körül/, legvégén a sólet,de azt csak másnap veszem ki. Így kihasználod a teljes kapacitását a kemencének.Felejtsd el a fizikát ,itt a tapasztalat sokkal többet ér! Minden kemence máskép süt. Első malacsütésemnél a frász kerülgetett mig sütöttem,-megsül,vagy nem ,-megég ,vagy nem ,de 6 óra sütés után remek lett!Gyakorlat teszi a mestert! :-)))
Én a fórumról hozott ötlettel először villanyrezsóval küldtem neki (hozzáteszem, hogy késő ősszel lettem vele készen), aztán egy palack gázzal kislángon égettem utána pedig szépen elkezdtem tüzelgetni benne és pazar jó lett!
A hétvégén sütöttem az első kenyérlángost és olyan jó lett, hogy a szomszédok is összegyűltek az illatra!:)
A rutinos sütőktől szeretném kérdezni, hogy ti milyen sorrendben sütnétek:
kenyérlángos
pizza
oldalas tepsiskrumplival
csülök pékné
Most gondolkodom rajta, de mivel a pizzának jó 300 feletti kell azzal kezdeném, aztán jön a kenyérlángos kb. 300-on és utána a csülök és aztán az oldalas...
vagy?
Mi ezekhez szerintetek az ideális hőmérséklet?
Az a baj, hogy a hülye műszaki agyam mindenáron konkrét hőmérsékleteken agyal... lehet, hogy hagyni kéne a fenébe és simán betenni 300 fok alatt és egyszerűen csak figyelni...?
A bővített újratermelés nem az újrafelhasználásról szól. Más oldalról úgy gondolom ebben a topikban a cigányok legfeljebb mint hozzáértő vályogvetők jöhetnének szóba. Az én 15.000 vályogomat pl. a karcagi Orsós Rózáék vetették, és 30 Ft/db piszok jó ár volt érte. mert kemény, mint a beton és tartja a hőt, ahogy kell. Köszönet érte.
b Amire gyártják a téglát, arra tökéletesen megfelel.
Csak térkitöltésre és nem arra, hogy bontás után újra felhasználják.
Ja , hogy minden nagyobb falúnak volt téglagyára. Van benne valami. Ahol gyerekeskedtem ott volt téglagyár, 2 gőzmalom 3 szélmalom, bikaistáló stb. stb. - 6 800 fő. Ma egyik sincs , van viszont sok roma, a falú fele talán már az !!
Tegyük hozzá, a két háború között még a nagyobb falvaknak is volt téglagyára, a fene tudja, hogy érte meg nekik, de azon a környéken, ahol én nöttem fel, Békés megye É-Ny-i csücskében 30 km-en belül volt Gyomán, Endrődon, Dévaványán, Mezőberényben, Mezőtúron, és alighanem Szarvason is, bár azt nem tudom biztosan. Ezek a gyárak, majd ugyanaból az alapanyagból dogoztak, de ránézésre lehet látni, melyik tégla hol készült. A berényi és a (régi) túrí messze a legjobb volt, az endrődiben, meg a gyomaiban szinte soha nem dolgozták el rendesen az agyagot, a kiégetés után kérgesen repedtek, meg talán túl kövérre is hagyták a masszát. Túron, ahol most az Altek központja van piszok jó minőségú agyag van, nem véletlen telepedett rá a fazekasipar. Most csak cserepet, meg burkolólapokat gyártanak, az Altek tégla Tiszaföldváron készül. Én építettem Altek téglából, B30-asból is, meg nagyméretűből is, a célnak mindkettő megfelelt. Azt gondolom, ma a végtermék minőségét szabvány határozza meg, a gyártók annak akarnak megfelelni, azon a minőségen nagyon túlmenni egyszerűen nem éri meg. Régen az égetőmester presztizsét is jelentette a tégla minősége, olcsób volt a munkaerő, és az energia, ha egy gyár adott a hírére tágabb tere volt a kreativitásnak. Épp úgy mint az acélgyárakban. A mai kohómérnökök számára megfoghatatlan, hogy a korabeli műszerezettség meg szabályozástechnika mellett hogyan tudtak Ózdon, Salgótarjánban meg Resicán olyan minőségű acélt előállítani, amilyet.
A szinenek igazabol nem sok koze van a dologhoz (sem a korahoz, sem a kemenysegehez, a szin leginkabb tajegyseg fuggo dolog, hol milyen osszetetelu agyagot tudtak kifejteni).
En gyujtom a regi teglakat, vannak olyan 1600-as evekbol szarmazo citromsarga szinu Gyor-bol szarmazo darabjaim, amiket 60 centi mely alapbol "regeszkedtem" ki, es meg most is ugy csilingelnek, mint az uveg. De van ugyanilyen kemenysegu Hodmezovasarhelyrol a mult szazad elejerol, ami viszont jo "vasas" piros szinu es azzal is megizzadna meg a gyemantkorong is.
Viszont van olyan is (legyen az piros, vagy sarga, vagy epp roze szinu) amire ha csak csunyan nez az ember, maris kettereped, szoval az egy elegge osszetett dolog, hogy mitol fugg, mennyire tartos es kemeny a tegla. Tobbek kozott fugg az anyagosszeteteltol, a kiegetes modjatol/idejetol, es nem utolso sorban attol (es talan ez a legfontosabb szempont), hogy ki keszitette azt a teglat. Nem veletlenul lattak el jellel a teglakat, ez egyfajta minoseget jelzo megkulonboztetes is volt. (Bar szo se rola, az elso jelolesek inkabb a lopasok elkerulese vegett szulettek, mert az egyik gyori varkapitany megelegelve, hogy szarasig gyartja a teglat, megsincs sose eleg belelo, azt talalta ki, hogy ellatja a monogramjaval, hatha ugy jobban nyomon kovetheto 1-1 "elvandorolt" tegla utja. Legalabbis igy tartja a fama:-)
Abban tokeletesen egyetertunk, hogy a ma gyartott tomor teglak nagy resze semmire se jo (nekem a putnoki kismeretuhoz volt szerencsem parszor, azt is lehet mindennek nevezni, csak teglanak nem.)
Az , hogy milyen szine van a téglának csupán az alapanyag szennyeződésétől függ.
Így a szép veres/vöröstéglák alapanyagában sok a vasoxid (veres iszappal is szinezik néha ) - a sárga tégláéban viszont vasoxid nincs. A jósága nem ettől függ.
Függ a gyártás körülményeitől, pl. egy gépísajtolt tégla tömörebb, mint egy húsdarálóval /extruderrel / gyártott tégla.
A CSENGÉS MEG AZ ÉGETÉS MINŐSÉGÉTŐL FÜGG. A szépen csengő téglát majdnem olvadásig hevítették égetéskor.
A samott tégla ?
Végül az is agyagból készül. Válogatott alapanyagból. Piros samott téglát nyilván még nem láttál : Valóban abban vas lenyegesen kevesebb mint a mezei falazó téglában.
