Elnézést tévedtem, nem az aktuális osm nyomvonal szerepel a térképen. Egészen felnagyítva vannak eltérések, tehát vagy más a forrás, vagy valamilyen algoritmussal simítva van. Egyébként igazán érdekel honnan van az útvonal ha mindhárom ismert térképforrástól különbözik.
"- hol vezet a kerékpáros kéktúra útvonal? Az egész kerékpáros részről az égegyadta világon semmi infó nincs fenn. Valami talán történt, mert pl. a Cserhátban láttam a hétvégén kék kerékpáros jeleket Keszeg és Bánk között, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a kerékpáros kéktúra része..."
Jól láttad és szerintem annak a része, táblákat is kihelyeztek hozzá elég sokat. Ha ismert lesz a teljes útvonal és a koncepció akkor még jól is elsülhet ez a kerékpáros-projekt is.
A Cserhátban mintegy 70 kilométeren volt szerencsém követni többé-kevésbé a kerékpáros kék útvonalat, Pásztó alatt érkezett meg a Hollókő felé vezető útra, majd Bánk mellett kanyarodott el Felsőpetény felé, szinte végig az aszfalton ment, a gyalogos kékkel leginkább csak a településeken ért össze, Hollókőn, Cserhátsurányban, Cserháthalápon, Becskén, Romhányban, Kétbodonyban láttam fonódni a jeleket.
Magyarul az útvonal nem fog egyezni a gyalogos kékkel, csak a koncepció lesz hasonló. Viszont szemmel láthatóan a lehető legszorosabban követi az erdei kék sáv jeleket a biciklivel is járható aszfaltokon ez az új jelzés.
A kék biciklis jelzés Hollókőn fonódik a kék sávval, viszont a vár alatt már elválnak, innen Cserhátsurányig nem tudom merre ment a kerékpáros út
Pásztótól Felsőpetényig a Cserhát legtöbb részén a kis forgalmú aszfaltutakon halad a kerékpáros kéktúra, a gyalogostól olykor lényegesen eltérő útvonallal.
Az ilyen kijelentések nagyon súlyosak, úgyhogy nagyon vigyázni kell velük!
Mire alapozod, mert én nézegetve az osm és tuhu térképeket, mindkettőtől eltér az mtsz.org alján látható térkép!
Az én általam OSM-en 7 hónapja javított út pl. nincs benne. A turistautak.hu-n 5 hónapja módosított elem sincs rajta. Akkor meg mikor és honnan vették volna?
Mert azóta történt változások meg rajta vannak!
Persze nem védeni akarom őket, de amit nem követtek el, azért már ne bántsuk őket!
Oda nem fog bekerülni, mert kínos volna ha a sok milliós csudálatos felmérés eredményeként egy ingyenes közösségi térkép volna az oldalon. Az marad úgy amíg mutogatni kell azután az emberek majd leszoknak róla és szép csendben ki lehet kapcsolni.
A kohász kéket csak szervezett teljesítménytúra keretében lehet végig járni vagy normál tepóban is? Tudja valaki? Tavasszal szeretnénk végigjárni, de csak így kényelemesen kb 5 nap alatt. Úgyis lehet teljesíteni jelvényért vagy csak teljesítménytúra keretében fogadják el?
Szombaton a Gödöllői Kék valkói műút - Bag szakaszát jártuk be. A jelzések jók, az út első felében csak fehér alapok vannak szín nélkül, de simán követhető. Bag vasúti megállóban jegypénztár működik, a vonaton innen nem adnak jegyet! Máriabesnyő vasúti megállóból indultunk 9:20-kor és Bagon szálltunk fel 15:25-kor. A P3 és K találkozásánál a PP Zrt. kerületvezetője, volt osztálytársam várt ránk egy előadás keretében bemutatva a terület adottságait, erdő- és vadgazdálkodását.
A Gödöllői-dombság a középhegységi és az alföldi élőhelyek határa, mind a két élőhelytípus fauna- és flóraelemei megtalálhatóak, ezért is lett TK. Mint védett terület, a gazdálkodás szempontjából erős szabályozásnak van alávetve. Komolyan odafigyelnek az erdőgazdálkodási ciklusokban az őshonos fafajok visszatelepítésére, illetve a tízévente megtartott - gazdálkodótól független - erdőtervezői bejárás során értékelik az előző ciklusban megvalósult munkák eredményeit és kitűzik a következő ciklus célfeladatait. Új telepítésű erdő állománya nem lehet akác és fenyő faj! Az akácerdők megújíthatók rigolozással, de ha kivezetik a területről, akkor csak honos állomány telepíthető a helyére. Ez problémás a homokos talajú Állami telepek - valkói műút szakaszon, ugyanis a homok remek cserebogár bölcső, mert sokkal jobban melegszik, mint az általunk bejárt szakasz löszös talaja. Ezért ott a szintén honos szürke nyár telepítéssel először árnyékolják a területet, a későbbiekben telepítik csak a honos tölgy-juhar-kőris állományt, így a pajorok kisebb kárt tesznek a gyökérrágással. Sajnálatosan a tavalyi jégtörés itt is komoly károkat okozott, így újra kell tervezni a gazdálkodást. Vadászati szempontból jelentős a vaddisznó, 5-600 lövés esik évente, főleg hajtáson - ezért szezonban a Valkói erdészetnél érdeklődni kell, hogy járható-e az út a tervezett időpontban! :) Gímből 20-30 bika, 60 tarvad; dámból 15 bika, 40 tarvad; őzből 40 bak, 50-70 tarvad az éves lövés. A terület 8000 ha-os része kerített, a túltartott vadállomány kártételétől így óvják a mezőgazdasági területeket. Bár, csak négyszemközt, de szó esett a bevezetendő tájegységi fővadász titulusról, ami szakmailag megkérdőjelezhető. Gyakorlatilag létrehoznak egy tök felesleges szintet a haveroknak (politikai állás), felelősség és követelmény nélkül. Egy ilyen tök felesleges pozíció létrehozása helyett a megyei vadászati ellenőröket kellett volna pénzzel kitömni, hiszen pl Pest-megyében összesen 2 fő foglalkozik az ellenőrzéssel, és áprilisban már elfogyott a benzinpénz! Ez a komplett vadásztársadalom véleménye.
Mivel Géza barátom méhész is, ezért zsákjainkat - a szél elleni védekezésül, és az előadásért cserébe - kilós mézes bödönökkel kitömve ballagtunk Bagig.
Viszont csak 2 állami erdőgazdálkodás hírei vannak fenn, és valszeg nem csak itt vannak vadászatok.
"A 22 állami erdőgazdaság közleményein kívül az önkormányzati erdőkben gazdálkodó vadásztársaságok korlátozásairól az érintett települések hirdetményeiben lehet tájékozódni."
Na ez az, ami a gyakorlatban sokszor nem kivitelezhető.
Viszont ilyenkor egy csomó mindent észrevesz az ember, amit eddig a lomboktól nem látott... Mondjuk nekem is jobban tetszik, amikor már nem csupasz, mert tizenöt centis hó ül az ágakon :)
Tegnap mi is megnéztük az új pecséteket, és meg kell mondanom tetszettek. Végül is elfordítva elfér a lenyomat a füzetben, a pecsét tartó rész kicsi így nem lesz tele szeméttel, a doboz nem feltűnő, így csak az figyel fel rá aki keresi, a lánc zárószeme is hegesztett így nem olyan könnyű ellopni a pecsétet, maga a pecsét is egyszerű nem csábít az ellopásra. A teteje lehetne egy picit nagyobb hogy asztalkaként szolgáljon a pecséthez, mert itt jobban számít az alátámasztás mint a rugalmas gumi esetén. A dobozok rögzítése viszont néhol elég igénytelenre sikeredett. De összességében szerintem pozitív a változás.
A szuperhonlapon előbb lesz fent az összes haver útvonal közeli wellness szállása és kajáldája mint mondjuk az új pecsétek koordinátái, vagy a vadászati korlátozások. Ez van..
Ez így teljesen korrekt tájékoztatás, különösen, hogy a Vérteserdő honlapjának kezdőoldalán is fenn van ugyanez a hír.
Az ilyen híreket kellene csokorba szedni, és azt közzétenni a ttr-es szuperhonlapokon, minél hamarabb.
Kezdetnek az is megtenné, ha az egyes kéktúraszakaszokhoz tartozó illetékes erdészeti szervek elérhetőségét feltüntetnék, hogy a t. turista tudja, kinél lehet érdeklődni.
Mi pedig ma tettünk Kisinassal meg a szomszéd 13 éves Domi gyerekkel (akinél még épp magasabb vagyok, lábmértben viszont régen lekörözött :-) egy nem annyira kellemes tempójú túrát a Vértesben. Gánt-Bodajk, 24 km, épp sötétedésre végeztünk az országúti szakasszal. Bár a túrának még a csőkakői vár előtt volt egy olyan fejezete ahol elérhetőnek tűnt a 15:18-as busz, végül a 17:17-es lett belőle. De legalább alaposan megnéztük a várat (még ingyér') és Bodajkon cuklerájoztunk is.
Nade előreszaladtam.
Szép a Vértes is, úgy általában, az én ízlésemnek ez már kései volt. Elkéstünk. Tudjátok, van ez a hülyeségem, a lombtalan (tetsz)halott fák látványa okozta mélabú. A múlt héten Kisinassal kettesben remek túrát tettünk a Spartacus-ösvényen, aranyló erdő, aranyló avar, a felszálló ködből előbukkanó már-már giccsbe hajló gyönyörű Dunakanyar, a híres ámde általunk még csak most felfedezett ösvényen pedig arany(levél)eső
Valami ilyesmit képzeltem most is, csak kisebb intenzitással, de nagy csalódás hogy már nulla a fákon a lomb. Itthon a kertben kitekintve még színorgia, bár a tölgyfán már csontszáraz a levél de még rajta van, még faforma, nem csontváz. Hát, a Vértesben már csak a csontvázak állnak.
Tettünk egy kitérőt a Redl-emlékoszlophoz, hamisítatlan vértesi kopár mini-gerinc, csak azt sajnálom hogy sokan elsétáltok alatta. Persze lehet hogy ez is csak egyike a "mindenféle érdektelen hely"-nek. Na mindegy, mi megnéztük és nem bántuk meg! (Gánt felől a K - K+ elágnál kell balra felvágni a csomópontba lefutó kis élen, később ösvény is kerül a lábunk alá, eltéveszteni nem lehet, csak a meredélyt tartsuk mindig a jobb felünkön)
Naszóval ezután a kitérő után jött egy bükkös, itt már legalább az aranyló avar megvolt, de levél már nemigen volt fent. Azért szép volt, a szürke törzsek a kék égboltdrapéria előtt kevésbé komorak mint a tölgyek.
A vár előtt ismét elhagytuk a kéket és egy darabig a piros romon, majd jelzetlen ösvényen haladtunk a gerincen. Ez a szakasz se feledhető egyhamar. És szégyen vagy sem, nekem a vár-rekonstrukció is bejött. A látogatóknak pedig az előadás, amíg lekecmeregtünk a sziklákról. "Na, mégis lejöttetek?" ezt a kérdést kaptuk a Felső-várban. De le ám! :-)
Az új bélyegzők a mi tetszésünket is elnyerték! Sőt, Kisinasnak ez egyfajta új motivációt adott. Állítólag Gánton megmaradt a régi bélyegző is, saját szememmel nem láttam mert reggel még nem volt nyitva a vendéglő, de a ttt fórumon ezt írták. Egyébként egyetértek, ez lenne a követendő..
Ja, ezt a "túravezető önreklámot" már Húsvétkor láttuk, engem nem bosszantott fel, érzésre inkább olyan helyi "megszállott" lehet (ahogy a magunk módján mi is mindannyian, nem?)
Ha már versek:
Domi barátunk kicsit elfáradt félúton, ami nála szavalásban vezetődött le. 74-szer, vagy 75-ször volt alkalmunk meghallgatni a Huszt című művet, és nem Csókakő romjai indították be nála a dolgot, ott jártunk kb 45-nél :-)
Viszont véletlenül kapcsolódik a gondolataidhoz: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Péntek 13-án kényelmesen végiggyalogoltam az Országos Kéktúra Mátraháza – Sirok szakaszát. Szép ez a gerinctúra, úgy értem a túra a Mátra-gerincen. :-) A Mátra, mint mindig, gyönyörű, a táj percről percre változott hol a ködnek, hol a napsütésnek, hol a felhőknek köszönhetően. Sirokon a Hunorban ittam egy sört, majd a 14.32-es autóbusszal hazautaztam.
Csak néhány gondolat a túráról, a bekövetkezett változásokról a Kéktúrá(ko)n, a reakciókról és a válaszreakciókról.
Bélyegzők: vessetek a mókusok elé, de nekem tetszenek az új bélyegzők, még ha az OKT felirat kiböngészéséhez jó minőségű sztereomiroszkóp is szükséges. De nem értem, hogy miért kellett az összes régi bélyegzőt kivonni a forgalomból. Korábban is jól megfértek egymás mellett a „fém” és a „gumi” bélyegzők több helyen is. Továbbá ezek az új, szabadtéri kihelyezett bélyegzők valószínűleg elnyerik azok tetszését, akik nem szeretnek „kocsmázni”, „kényszerfogyasztani”. De miért nem lehetett a régi bélyegzőket a kocsmákban hagyni? Mi a teendő akkor, ha egy felsőpetényi legény az ősagárdi falunap éjszakáján ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy hazavigye az új romhányi bélyegzőt? :-) Ebben az esetben a „kényszerfogyasztás” tényén túl már a „céges bélyegző utáni kuncsorgás” esete is fennforog egy ideig. A sok kisebb, saját bélyegző nélküli jelvényszerző túramozgalom már sokunkat megedzett erre, de akkor is …
Kékestető és Sirok között több helyen is gerillamarketinggel szembesültem. Amatőr módon, A4-es lapokon ajánlgatja magát egy 20-as telefonszám tulajdonosa. Az OKT-n hosszabb túrák megszervezésében, eszközök, felszerelések összeállításában, stb. ajánlja magát. Na, ő már rendszerszinten gondolkodik. :-) Azaz: ha a rendszer gőzerővel nyomul a médiában, súlyos pénzek fölött diszponál, akkor ő is megpróbál érvényesülni a rendszerben és bízik abban, hogy neki is csurran-cseppen. Ez a mentalitás mindig is jellemző volt a magyarság egy részére – sajnos. Nekem pedig egyre inkább elegem van abból, hogy a természetjárók körében is egyre gyakoribb ez a mentalitás. Elegem van az üzleti alapon szervezett teljesítménytúrákból, a magukat a Gazos-kő csúcskövére ragasztott papírfecniken hirdető „szakértőkből”.
Árnyaltan fogalmazok, ha az MTSZ-ben zajló történéseket megosztónak nevezem. Én igyekszem nem csak feketének, vagy fehérnek látni a történteket. S hogy engem mi zavar leginkább e téren? Napjainkban önálló hivatássá szakmává nőtte ki magát a kommunikáció. Legalább olyan fontos az elvégzett munka kommunikációja, mint maga az eredmény. Gyakran fontosabb is. Így az újborok és a libaételek fogyasztásának időszakában, Szent Márton születésének 1700. évfordulóján hadd idézzem a bencések jelmondatát: Ora et labora! Imádkozz és dolgozz! Megpróbálok szabadon fordítva keményebben fogalmazni: Tartsd a szádat és tedd a dolgodat! Nem trendi, de időtálló.
A Jagusról rálátni a Csákánykőre, az egykori kényszermunkatábor helyszínére. Faludi György is fogoly volt Recsken. Egy pribék, miután megtudta, hogy ez a rab egy költő, verset akart íratni a macájának. Ez a kétsoros született - az ezt követően sötétzárkába csukott - Faludi tollából:
„Fáradt már az ember teste, B@szik verset írni este.”
