Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
Azt gondolnám normális szerelő örül annak, ha tudod használni és nem minden hülyeséggel cseszteted meg elállítod stb., hiszen ez neki kevesebb munkát jelent.
De persze ki tudja ilyenkor kinek mi jár a fejében.
Gáz MEO-nál gáztömörséget, a vezeték kialakítását, EPH-t meg még egy csomó olyan dolgot is néznek (Pl. Fi relét) aminek nem tudom mi köze van a gáz MEO-hoz.
Na de, hogy azt is nézzék, hogy te hogyan üzemelteted a kazánt (milyen vezérlőt stb. használsz) hát, hogy is mondjam kicsit kezd erős lenni nekem. Gondolom van típusengedélye a cuccnak, innentől meg lehet használni.
Ha nem valamit félreértünk, nagyon itt lenne már az ideje, hogy valaki az MEKH környékéről kicsit körül nézzen a szolgáltatók gáz MEO-ja pontosan mire terjed ki és miért.
Én fizettem ki a kazánt, sehol sincs leírva, nem kapcsolhatom be.
Használati utasításban benne van a programozása, ha én nem programozhatom, akkor minek teszik bele?
Üzembehelyezőnek nem az a feladata, hogy ezzel kötözködjön, az a feladata, hogy rámérjen a füstgázra, állítsa be, meg igény szerint programozza be. Ellenőrízze a bekötést, pecsételje le a papírt.
Általában ha rákérdezel a programozásra, mit miért, a legtöbbször az a válasz, " így szoktuk".
Új kondis kazán vásárlás előtt állok. A jelölt ariston valamelyik változat.
A kérdésem meleg víz előállítással kapcsolatos. 3-4 fős (felnőtt) családi ház jelenleg 120l-es gázbojler ad meleg vizet. A felújítás után két változatban gondolkodom 1: fűtő kazán és 100l-es indirekt tartály 2: kombi kazán.
Szerintetek melyiket érdemesebb választanom? két fürdőszoba két szinten.
A másik kérdésem hogy ha valaki fűtő kazán indirekt kombót használ, annak nyáron kb. mekkora a gázfogyasztása?
Van egy 83nm-es társasházi lakásom legfelső szint. A ház szigetelt műanyag ablakos. Radiátorok inkább alul mint felül méretezettek, a vállalkozó se járjon ugye rosszul felfogás szerint (nem én csináltattam).
Jelenleg egy kéményes 15éves Beretta kazán van fent ami már eléggé döglődik, cserére szorul.
Mi lenne véleményetek szerint a legjobb megoldás? Milyen fajta kazánt van lehetőségem vásárolni az adott körülmények fényében, illetve mi az ajánlott? Márka esetleg?
És a levegő-víz hőszivattyúk? A gáz mégiscsak fosszilis, ha lesz paks2, villanyáramunk lesz (drágán), de a szénhidrogének ára előbb-utóbb szintén megugrik majd.
Jó pár házra volt rálátásom akik elektromosan fűtöttek. Egyik sem volt sikertörténet, sem beruházásban sem üzemeltetésben, pedig bevetettek napelemet és levegő levegő hőszivattyút is. A levegős hőszivattyú meg szolgáltatásban eléggé alul van. Zajos huzat.
azért ezzel vitatkoznék. levegő levegő split megoldással és egy mini napelem erőművel bőven meggondolandó. különösen annak tükrében, hogy az éves COP száma a levegő levegő split klímáknak ma már 4 körül jár, ami azt is jelenti, hogy a kondenzációs kazán éves hatásfokához mérten (talán max. 90%) ill. figyelembe véve az áram és gáz árakat, akár 30% os üzemeltetési költségelőnye lehet a hőszivattyús megoldásnak.
Új építésnél sem hozza be. Ott ahol van az utcán gáz, ott nem. A skandinávoknál németeknél egy csomó helyen nincs gáz a településen. Ebből a szempontból mi nagyon jó helyzetben vagyunk. (95% feletti lefedettség, a fent említettek 50-60% talán, a németeknél egy csomó kis faluban még mindig olajat használnak csak erről nem menő beszélni...)
Új építésnél lehet, de inkább az az általánosabb, hogy egy régebbi házat utólag szigetel az ember + fűtést modernizál. És ha a gázkazánhoz megvan minden előfeltétel, akkor ott már nemigen hozza be az árát egy hőszivattyú.
Az ellenzők szerintem három dolgot nem vesznek figyelembe.
- A gázkazán modulácíós szivattyúja 40 % környékére képes a tömegáramot levinni, lejjebb nem nagyon. (Ariston Genus biztosan, és mivel ez Wilo szivattyú, így gondolom ez szériális adottság)
- A gázkazán a névleges teljesítményének 30% alatt szarul működik, nem úgy ahogy elvárnád
- Minden alacsony fűtési rendszer könnyedén zónásítható, tehát, nem kell az egész házat fűteni, a padlófűtés is. (Tök felesleges fűtenem a nappalit, és még további két szobát reggel 8-13 között, miközben a fürdőt és másik két szobát meg kell, miközben kint -10 fok van és süt a nap. Délután tök felesleges fűtenem a maradék két szobát, miközben a nappali elindulhat)
A puffertartály a vegyestüzeléshez nélkülözhetetlen, és tényleg ott bukkant fel, de a tartsuk a meleget a betonban szemlélet is.... Sok olyan rendszert látok, ahol 35-45 fokos vizet zavarnak a padlóba, ami szerintem nettó pazarlás, szeretjük a meleget jópofival. Ki szeret fázni? Ha valaki 22 fokban egy átlagosan szigetelt, hőhídmentes nem huzatos házban fázik, annak orvos kell nem gázkazán.
Csak padló fűtés 6 körös osztó, saját keringeto szivattyú, közvetlenül fűt.
Ami eddig történt : a radiátor és a hőcserélő kisavazva, váltó szelep cserélve, a szelep mögötti rugó ellenőrizve. Az egész kazán portalanitva, lufi felfujva a tágulási tartályban.
Azt a szelepet az áramlás, tehát csak a csap megnyitása vezerli, úgy latom.
Így meg a túl meleg víz megy a padloba pazarlás gyanánt.
A zuhanyvíz hőmérséklet ingadozását termosztátos csapteleppel is ki lehet küszöbölni. Nekünk a Grohe zuhanyszettben pont ilyen csap van, de mivel más szempontok alapján lett az a szett (esőztető, bár falon kívüli mégis relatíve kis helyigény) igazából ezt a funkciót nekünk redundáns is mivelhogy indirekt tárolónk is van.
Bár nem vagyok szakértője a témának, indirekt tároló akkor fokozottan előnyösebb, ha kicsi a ház/lakás hőigénye és ehhez mérten kis teljesítményű kazán kell és potenciálisan több egyidejű meleg víz fogyasztó is van (pl. kádtöltés, zuhany és mosogató egyszerre).
A termo. csap ekkor is elfedheti az ingadozást, de ez már kockázatos mert ha mégsem, utólag nem kicsit lehet költséges at átalakítás.
Nagy teljesítményű kazánnal ill. ha a kritikus helyen termosztátos csap van (ill. kevés fogyasztó) kevésbé érdekes az indirekt tároló ahol hosszú ideig panghat a meleg víz kihasználatlanul.
Van még 1 szempont amikor érdekes lehet az indirekt tároló: Sok indirekt tárolóhoz lehet elektromos fűtőpatront tenni és ahol szempont az, hogy csak villanyról is lehessen meleg víz és mondjuk nincs lehetőség más megoldásra ez egyfajta kombi megoldásként szolgálhat (esetleg ehhez jöhet még napkollektor).
Itt jegyezném meg, hogy nem feltétlen minden indirekt tároló tudja ezt és ami tudja ahhoz is gyakorlatilag aranyáron van az elektromos patron.
Szóval mivel a jövő a kis kazán teljesítmény (jobb hőszigetelés; kisebb hőfokok) irányába mutat ilyenkor érdemes elgondolkodni az indirekt tároló potenciális előnyeiről is.
Köszi szépen a választ! Vaillanttól is ezt a választ kaptam, mert közben megkerestem őket is. Egybevág minden.
Érdekesség: feltettem ezt a kérdést a Vaillant és az Aristonnak is, mármint írtam a hivatalos internetcímükre. A Vaillanttól pár órán belül kaptam választ, míg az Aristontól azóta sem semmit.
Ez jelzi számomra, hogy mennyire fontos az érdeklődő. Egyenlőre a Vaillantos megoldás áll ezért nyerésre, bár jelentősebben drágább, mint az Ariston.
Ez a két megoldás játszik per pillanat:
Vaillant ecoTEC exclusive VU INT II 216/5-7
Ariston Genus Alteas One Net 24.
A jövőre lejáró Fundamentánkból akarom megvalósítani a kazáncserét. Úgy vagyok az egésszel, hogy hosszú távra próbálok megoldást találni, ezért a gyártók prémium termékeiből próbálok választani.
