Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Igen,ezek a 'természeti népek" sokszor olyat alkotnak tapasztalati úton,hogy a tudomány csak hüledezik........
Amúgy én nagyon összebarátkoztam vele,iszonyat éltartó és ehhez képest könnyű fenni mégis,ráadásul szénacél létére elég kevéssé hajlamos a rozsdára,hcsak nem savas közegben használom és úgy hagyom!
Természetesen nem csapkodom a betonhoz,úgy és arra használom,amire kitalálták:vágásra,de ez nem azt jelenti,hogy babusgatom!
A finn vadászkések néha extrém mennyiségű szenet tartalmaznak - akár 3%-ot is. Ettől annyira edzhetőek, ami a ridegség emelkedésével jár. Ettől még remekül használhatóak (gondoljunk a cirkónium-oxid/karbid kerámiakésekre, szintén kemények és ridegek), amíg nem szabadesési kísérletekre használják őket betonra. A puukko tipikus munkakés, vágni használják főleg. A sújtásra/lendítő vágásra/feszegetésre szánt késtípus (a leuku) nem annyira rideg, és elég vastag, hogy bírja a gyűrődést.
Finnországban beszéltem egy helyi hagyományápoló kováccsal, aki elmondta, hogy a vadászok még mindíg a hagyományos szénacél késeket viszik terepre, legfeljebb a markolatot/tokot modernizálják. Azt gondoltam, hagyománytiszteletből, de nem csak ezért. Később olvastam több helyen, hogy a magasan ötvözött rozsdamentes acélok hajlamosak a ridegtörésre alacsony hőmérsékleten (mint amilyen Finnországban van télen), másrészt a szénacél sem korrodál, ha nincs nedvesség (ami ha van is, megfagy).
A tónál 2.5kg ot mért a halőr. A hosszát nem mértem mivel meghalatta (szemre) a mérethatárt. Balga módon a kis piszok meg úsztatott engem, mert úgy leült, hogy dinamittal sem tudtam volna kirobbantani. Azt hittem, hogy beakadt valamibe és halőr is mondta, hogy kicsit nédasos az a hely ahol voltam. A merítés után jutottak eszembe apám szavai a harcsa fogás fortélyairól.
A szalontai vadásztőrrel isteni volt pucolni a gerincet is simán vitte. Csak ajánlani tudom.
Kedves Morgan: mivel egyértelműen leírtam,hogy szerszámgyártásban dolgozok már több mint 20 éve,ezért nem értem,hogy miért gondolod azt,hogy otthon mérem be akármilyen dologgal a késem keménységét:D!?
Idézlek::
-----------------
A helyzet az; egy szén acél pengét ha fel is tudnál edzeni 65-66 Hrc-re állításod szerint,ami csoda lenne,de mindegy,szóval úgy törne Öregem ha csak rá lehelnél már akkor is! Amúgy otthon mivel mértedbe a keménységét, mérőszalaggal, vagy tojáshabosítóval,csak azért mert ehhez kizárólag Hrc keménység mérő gép kell,másképpen ez sem lehetséges! Ne haragudj de ezek szigorú szabályok,az acélok de főleg a szén acélok fizikai tulajdonságait ilyen mértékben nem tudod megváltoztatni. Meg kellene kérdezned a mintanyiunk által nagyra becsült és tisztelt Kocsis Ferenc mestert, ha nekem nem hiszel, Ő majd elmondja ugyan ezt!------------
Amúgy belinkeltem az oldalt is ahonnan vettem,legalább annyit tegyél meg,hogy megnézed :{!!!!!
Bármilyen furcsa,nem 'tojáshabosítóval"mérettem be a keménységet:D!
Bocs,de van még mit tanulnod az acélokról,főleg a különleges pici Finn késes manufaktúrákróll..........
Anyagmegmunkálásra használják mind a kettőt,-tehát jogos az összehasonlítás! A keményfémből készűlt forgácsoló szerszám drágább,de hosszabb élettartalmú!!!!!
A helyzet az; egy szén acél pengét ha fel is tudnál edzeni 65-66 Hrc-re állításod szerint,ami csoda lenne,de mindegy,szóval úgy törne Öregem ha csak rá lehelnél már akkor is! Amúgy otthon mivel mértedbe a keménységét, mérőszalaggal, vagy tojáshabosítóval,csak azért mert ehhez kizárólag Hrc keménység mérő gép kell,másképpen ez sem lehetséges! Ne haragudj de ezek szigorú szabályok,az acélok de főleg a szén acélok fizikai tulajdonságait ilyen mértékben nem tudod megváltoztatni. Meg kellene kérdezned a mintanyiunk által nagyra becsült és tisztelt Kocsis Ferenc mestert, ha nekem nem hiszel, Ő majd elmondja ugyan ezt!
Korrózióállóság: a rozsdamentes acélok nem léteztek ekkor, a korrózó elleni harc a szárazon tartásban és időszakos polírozáson/bevonat képzésben kimerült.
A keménységgel nem volt gond (szénacél), ha rendesen edzették/megeresztették, a ridegség, inhomogenitás, zárványok, elgányolt hegesztés, vacak alapanyag, stb. annál inkább okozhatott gondot.
Macerás volt jó kardot készíteni, a seregek zömét kitevő gyalogos szegény szamurájok/parasztkatonák (ashigaru) kardjaival nem sokat cicóztak:
"Gyengebb minosegu kardokat "su(y)eha" modszerrel csinaltak: egy vasrudat egy szelesebb acelrudhoz hegesztettek es kovacsoltak, igy a az acel adta a penge elet."
Morgan,ez a magas keménység=ridegség megint csak fars dolog,mivel nekem konkrétan van egy szénacél Finn puukkom ami
64-66 HRC gyárilag és nem törik!!!!
Ezt a hideg égövön használják és régen szerintem életek múlhattak a minőségen,ha ez a kés sz@r lett volna,akkor szerintem megnyúzták volna a gyártóját!
Ez egy olyan acél,amit valószínűleg még fémiparban dolgozóként is újdonság lehet,ezért belinkelem,nehogy azt mond hülyeséget beszélek! Amúgy a meóhelyemen bemértük az egyém 65HRC!
Egyébként a gyorsacél,munkakeménysége 61-62 Hrc, ugyan ilyen a gépi fűrészlap is, ha lejted eltörik! Bizony a Vídia,vagy keményfém valóban rideg,és nem is kicsit,de pontosan azért mert iszonyúan tömör,na és persze az ötvözők amik benne vannak eredményezik ezt a tulajdonságát,na meg azt hogy vághatsz vele Pl.: csempét,üveget,esztergálhatsz vele,vagy éppen marásra is kitűnően megfelel,stb.,stb.!
Én mindent elhiszek, ha látom:) Vannak érdekes dolgok az ég alatt.Egyébként vágáskor nem egyszerűen lecsapnak, hanem ezzel egy időben maga felé húzza az eszközt.Meg lehet próbálni egy egyszerű papírlappal is. A selyem esetében zéró vágáserő lép fel, mert a kendő súlya szinte zéró. A gyémántpaszta nem is rossz ötlet, ki fogom próbálni.
Kicsit kimozdítanám a gondolat menetett. Szombaton sikerült kipróbálnom a szalontai vadászkésemet. Nagyon jól vizsgázott. Pontypucolás mellett harcsanyúzás is mellészegődött. 1-2 kép ínyencségnek.
vidia = wi(e) dia(mant) = mint a gyémánt (olyan kemény, mármint a gyártó álmaiban)
MÁS:
"Japán acél": éppen úgy nem létezik, mint a "japán penge". Most olvasok pár szakirányú írást, amelyek féltucat teljesen eltérő eljárást sorol fel (a laminálás csak az egyik) a pengék (amelyikből van legalább 9 fő típus) készítésére. Az anyagok minősége és megmunkálási módja is széles skálán mozog...
Külön megemlítik, hogy az átlagos történelmi korból származó és ma bevizsgált japán penge csapnivaló minőségű! A Masamune és más mesterek által készített minőségi szint rendkívül ritka.
Így van,a porkohászati acéloknak a súly-térfogat szorzója max 2,5 az acélhoz képest,ami természetesen így is brutál sok!
Morgan ne haragudj,azért írtam,amit írtam,mert járnak azért ide a fémeket kevéssé ismerők is{igaz kevesen} ,és ne tévessze meg őket egy félreírt információ!
