Igen, nagyjából indiánszökdelés, de nem (függ) fölfelé kell elrugaszkodni, és emelkedőn szokás űzni. Jól erősít, és javítja a futómozgást. És persze + lehet szakadni bele.
Kedves "Nők Bálványa"!
Köszi a jó tippet az Oroszlános útról. Szerintem egyszer már jártam arra, még akkor, amikor a Macis parkolónál volt vmi kis tájfutóverseny. De most magamtól nem találnék oda. Talán majd megkérem az embert, hogy vigyen el eccer oda. Ő elvileg Bp. hegyeiben töltötte gyermekkorát sok-sok futással.
hurvinek, az MHK utat ismerem, csak eddig nem tudtam, hogy ilyen klassz neve van :-)
Ufff... Mostmondanám, hogy ez az Artúró lehetett az ismert világ egyik legkifinomultabb módszerekkel gyilkoló szadistája, de többszöri leszúrást követően immáron tartózkodom a hirtelen ítélkezéstől és a sarkos fogalmazástól ;-)
Ez a spec. szökdelés így leírva leginkább valami erőteljes indiánszökdelésnek tűnik. (...) Kipróbáltam a folyosón, asszem holnaptól elbocsájtanak... Szóval: nem is indiánszökdelés, hiszen ott azonos oldali kard és térd emelkedik.
Mindenesetre semmi esélyem, hogy végigcsináljam. Talán a levezetés menne...
Szép ez a kör, de ha még nem késő, most óva intelek a bemelegítés nélküli vádliszaggatástól, mert valódi vádliszaggatás lehet belőle.
Arthur Lydiard új-zélandi atlétaedző volt még a 60-as években, és támadtak nagyszerű ötletei. Az egyik módszeréhez volt szerencsém, ennek Árpád-kilátó környéki adaptációja a következőképpen festett:
Alapos bemelegítés után 4x200 méter sprint síkon, utána egy spec. nyújtott léptű szökdelés fölfelé a kilátóhoz (kb. 500 méter, 55m szint. Elrugaszkodás fél lábról 45 fokban, erőteljes karlendítés, az elrugaszkodóval ellentétes térd felhúzása, és repülés, ameddig sikerül. Egy kicsit olyan, mint a magas térdemeléses futás, de itt a haladás a lényeg. Ez olyan kemény, hogy legjobb formámban sem tudtam végigszökdelni pihenés nélkül.) Fölérkezés után 3x200 méter sprint síkon, lendületes lefutás, szökdelés újrakezd. Összesen 3-4 fölfelé szökdelés, a legvégén újra 4x200 sprint síkon. Végül 5-10 kilométer levezetés.
Szóval az emlegetett "tosz"-nak bizony van némi köze a dologhoz... :)
Árpád kilátó 8-))) Egy barátommal van egy tuti vádliszaggató körünk: 11-es/29-es kereszteződésétől indul 40 fokban emelkedő mellékutakon, az Árpád kilátótól már csak laza erdei futás a reptérig (ez az a bizonyos Oroszlános út - egy jellegzetes formájú szikla miatt), ahonnan száguldás lefelé egy erdei parkolóig (de lehet kisebb-nagyobb kitérpőt tenni a reptéren - isteni!!!). Onnan megint beton: egy utolsó nagy emelkedő a 11-es végállomásáig, aztán vagy busszal, vagy lefelé kocogva, irány haza.
Alattomosan meghúzódtam, de bizony én is szoktam biciklivel száguldozni arrafelé. Még a szintúton is. Csak azt tudom felhozni a mentségemre, hogy a kanyarok előtt alaposan lelassítok.
11-es végállomása... Szoktatok onnan az Árpád-kilátóhoz futni? Az csak az élvezet... Pláne egy Lydiard-edzés keretében. (Brrrrrrr.....)
Én is nagyon köszönöm a segítséget, imádom a HHH-t, többek között én szoktam bájciklivel száguldozni lefelé, de ez a "szintút" nem tűnik annyira szado-mazo pályának, mint a csúcsra futás. (Bár pont az első kilométer a legdurvább...)
Kiseszter, ha már azon a környéken futsz, a 11-es busz végállomását (Oroszlános út, reptér, Pesthidegkút) próbáltad már? Szerintem gyönyörű, amikor az ember kiér a reptérre, aminek a birkák miatt mindig frissen nyírt focipálya illata van, és körbevesznek a hegyek.
A Normafanal van az MHK kor (Munkara Harcra Keszen, meg a 60-as evekbol) Ez 4,5 km, nagyon kellemes. (Telen sifutasra is kituno)
Legfobb erenye, hogy nem a turistak altal preferalt oldalon van, igy nem nagyon kell kerulgetni.
Ezen kuvul az MHK mellet nehany meterrel van kut is, szoval a frissites is megoldott.
Irasban ismerteteni kisse korulmenyes lenne, de ha erdekel valakit, egyszer megfuthatjuk kozosen.
Köszi az ötletet, a HHH-t ki fogom próbálni! Pont valami ilyesmit keresek. Normafát én is próbáltam, de ott egy kicsit nagy nekem a szintkülönbség.
Solymár csábítóan hangzik, csak előbb meg kell tudnom mikor jön busz visszafelé ;o))
A szintút bezony nem ott indul! A Fenyőgyöngyétől a HHH tetejére vezető aszfalúton kell fölfelé menni (elég pontosan) 1 kilométert, itt indul jobbra az emlegetett. Nem túl feltűnő, de 1-2 autó szokott parkolni az útszéli beállóban, mert van aki autóval jár futni.
Meg tudjátok mondani, hol indul ez a szintút? Arra tippelek, hogy a Fenyőgyöngyénél, az út parkolóval átellenes oldalán, ott legalábbis vannak erdei ösvények. Én a HHHn eddig csak néhányszor futottam, kb. a cseppkőbarlangtól a csúcsig, kiköptem a tüdőmet, de mindig nagyon büszke voltam magamra.
Bár nekem inkább a hétvége jó, de hétköznap is megbeszélhetjük, de később, inkább estefelé...
...legalább így erős késztetést fogok érezni, hogy elinduljak futni és ne találjak ki mindenféle álalibi dolgot...pedig imádok futni, csak elindulni nehéz...
hogy tetszett a Mszigeten az állatkerti rész? én ott mindig sprintelek...az illat ugye:o)))
A HHH-i szintút tényleg nagyon kellemes, és akár 14 kilométert is lehet rajta futni oda-vissza, ha a Kálvária-hegy utáni nyeregben fordulunk. El lehet futni Solymárig is, ez így már 20 km, és a "szintút" elnevezés akkor már az addigiaknál is kevésbé illik rá. :) Szerintem a Csúcs-hegyen túli szakasz a legszebb...
(Úgy +jött a kedvem, hogy talán elmegyek arra ma délután...)
Egyetlen dologra azonban érdemes figyelni: itt-ott előbukkannak a kövek, és mivel az ember figyelme az általában jó út miatt lankad, sokkal jobb esélyünk van a bokánk kifordítására, mint akár terepen futva.
Szia Pen!
OFF
Igazad van, télleg összefutottunk már a topic italiano-ban. Azóta találtam is egy nagyon aranyos "tanárnénit", és lelkesen tanulok olaszul.
ON
Ami a kedvenc futóhelyemet illeti, hát az a Hármashatár-hegyen van. A Fenyőgyöngyétől indul egy kb. 7-8 km-es kör, az eleje kicsit hullámos, de a végén van egy klassz szintút. Van úgy. hogy csak ezt a szintutat futom végig kétszer, mert ott csodálatos a környezet, jó a levegő, a talaj is izületkímélő, szóval nagyon jó hely!
Régebben a Normafához is jártam, de ez a hely jobban megfogott.
Tegnap felfedező utat tettem a Margitszigetre . Most futottam ott először ott. Meglepett, hogy mennyire tömegsport jellege van. Úgy éreztem magam, mint egy utcai futóversenyen. (Kiváncsi vagyok, innen a topicunkból vajon hány emberke volt akkor szintén ott) Azért nem volt rossz, mindenesetre közelebb van hozzám, mint a hegyek.
neptancos,
"Meggyógyultál már?"
Köszönöm kérdésedet, alakulok. :) A sebemre még kell a géz, de már az "eset" után két nappal edzettem újra.
És Veled mi a helyzet?
Kedves Piggy!
Köszi az ajánlatot, de nekem a hét közbeni időpontok jobban megfelelnének, mert hétvégén ált. hazautazom.
A szigeten ugyan még nem futottam, de a 25-30 perc szerintem nekem is menne.
Hmmm... önmotiváció. Én pl. most indulok a szigetre futni, és azért fogok egyéni csúcsot dönteni, hogy ne késsek sokat a spanyol-norvég meccsről. Hölgyek esetében ez nem feltétlenül jön be.
Hát, elég szörnyű helyzetben vagyok, mert senki nem akar ma velem futni. Meg úgy egyébként is hanyagol(nak) a futópartnere(i)m. Van vmi tippetek az önmotivációra, hogy még legyen esélyem arra, hogy ma, ha egy kicsit lehűl a levegő elmenjek futni?
Ha még gyorsan megmondanátok, hogy a Claudia esetében a "nem borostás" azt jelenti, hogy csupasz, vagy azt, hogy szőrös, talán mernék tippelni, ki van a képen. :-))
