Tegnap ugyanezt a keveréket kapta nálam is a paradicsom, paprika és az uborka is. Úgyis egymás mellett vannak.
Pontosabban az Amistar helyett Quadris-t, mert az volt itthon. Tökmindegy...
Tegnap szembesültem vele, hogy hihetetlen tömegben lepte el a paradicsomomat egyik napról a másikra a vándorpoloska... Ma elutazom és jó egy hét múlva nem szeretnék velük találkozni a kertemben!
Szerintem peronoszpóra. Manapság az embernek nincs túl sok esélye, ha nem eleve peronoszpóra-rezisztens fajtát vet... én is szívtam vele évekig, aztán átszoktam a Perez F1-re meg a Joker F1-re, és béke van... a peronoszpórától... esős időben triviális, mert a vihar kiválóan hurcolja a peronoszpóra szaporítóképleteit akár megyén át, a párásság kedvez neki, az uborka meg nagyot nő a csapadéktól, és az új részek nem vagy kevéssé védettek... egyszerűen nem tudsz annyit permetezni, hogy egy csapadékosabb nyáron esélyed legyen ellene...
(Tudod, ebben az a vicces, hogy kb 3 hetente kerül elő a polémia a szőlő 28/56 napjáról vagy erről, és kerül ide ez a link. A Dithane-re vonatkozó előírások 2012-ben megváltoztak, az MVI 3 napról 0 napra, az ÉVI szőlőben nőtt, paradicsomban csökkent...stb ugyanígy a többi mancozeb-cuccé is változott, mint a Ridomil Gold MZ és tsai)
A régi engedélye szerint 7 nap, ez változott 3-ra. Amúgy a szőlő pl. régen 30 nap volt, most meg 56 nap. Ezzel tudod is ellenőrizni, hogy a régi, vagy az új engedélyét látod. Ha a szőlő 56 nap, akkor jó.
A sérült paradicsomok a hibás rész kivágásával fogyaszthatók, ha az ízük lehetővé teszi.
Az meg alapelv, hogy a lehullott, vagy csak rohadó termést nem hagyjuk a tett színhelyén. Le-, illetve össze kell szedni és kidobni, komposztálni stb-stb...
A támasztóléc aljára javaslom használj egérfogó ragasztót; valami 800 Ft körül kapni barkácsáruházban, és évekig elég. Mégsem a drága szalagot fogyasztja.
A szermaradékot nem szoktam gyümölcsfára fújni, mert úgy követhetetlen, hogy melyik fa miből hányszor kapott. És ugye a felhalmozódás szempontjából ez fontos. Példa: mospilan körtére évente max 1-szer, stb...
Én is rózsára és mályvára fújom a maradék rovarölőt, ezeket imádják a tetvek mifelénk.
Kontakt szerként a DITHANE-nak 3 nap az ÉVI-je, de utána ajánlott a paradicsom megmosása felhasználás előtt. Ez amúgy sem árt...
Az azoxistrobin hatóanyagú felszívódó szereknek szintén 3 nap az ÉVI-je. Ilyen az AMISTAR, vagy a Quadris. Utóbbinál azt hiszem, hogy nincs beleírva a paradicsom, de nem számít, ugyanúgy kell adagolni, mint az AMISTAR-t.
Paradicsomomat támadja valami: levelek, levélnyél, a termés nyele is száradni kezdett. Gondolom, valami gomba. Kb. 20 bokrom van, egyelőre 1-2-n intenzívebbek a tünetek.
Mivel szórhatom le, aminek csak pár nap az ÉVI-je?
Ne haragudj meg, de örülj neki, hogy az őszibarack lerohadt, és nem mérgezed magad és családod.
Permetezési napló őszibarackra idén:
március 8. Lemosó Bordói lé (saját készítés)
A jó lemosó az alapja az egész évi védekezésnek.
március 22. Folicur
március 29. Folicur
április 8. Mospilan
április 27. Folicur+Mospilan+Karate
május 13. Mospilan
június 28. Karate
július 6. Spilan
Az utolsó két rovarölő idén csak a sok csapadék miatt kellett, egyébként abban az időponban a levéltetvek a melegben már nem szoktak/tudnak felszaporodni. A Karate a csapadék miatt nem sokat ért, ezért kellett a Spilan.
Tafrina fertőzés évek óta nem volt.
Privátban elküldtem hol tudod megnézni az idén termelt gyümölcsöm (ősziből), persze csak ha érdekel.
Két mandulafámon is azt vettem észre a napokban, nyilnak szét, száradnak el a termések, ami ilyenkor még nem normális. Leszedtem párat, sajnos kiderült hogy kukacosak. Itt van 3 kép hogy lássátok, bemeneti lyuk szabad szemmel nem látható egyiken sem.
A jelenség a termés 75%-át érinti sajnos. Mit lehet tenni ez ellen ? Ha esetleg már semmit, mit tehetek, hogy jövőre ne ismétlődjön meg ?
Eddig nem voltak permetezve a fák, csak nyár elején levéltetű ellen, mert az minden évben átvonul a teljes kerten.
Aki még nem hisz a ritkításban, azoknak üzenem, hogy jól működik. Olyan jól, hogy pl. aug. elején a goldenről a "méretes" almákat ritkítom le a pitébe, és szeptember végére a kicsik is megnőnek! Tavaly azt hittük, hogy a fennmaradó apró almák már a madaraknak megy, és csoda történt - megnőttek. Persze nem lélekemelő dolog órákig bogarászni egy jól kötött barackfán:-). Még annyit hadd tegyek hozzá, hogy az ág két oldalán szemben álló barackból is le kell venni az egyiket, úgyis lelökik egymást (ez persze megfelel a "két gyümölcs között férne el a harmadik" elvnek).
Igen, tekertem fel ragacsos szalagot, alul-felül fordítva, hogy se alatta, se felette ne jusson át a hangya. Abba is hagyták a fán való rohangálást, de aztán érés táján rájöttek, hogy a 14 db kitámasztó lécen is fel lehet jutni, és ott már nem győztem a szalagot. (Ne hidd, hogy nem ritkítottam, a kedvesem rosszul lett, amikor meglátta a két vödör diónagyságú barackot). Ez mondjuk a Redhaven volt, ami annyit termett, hogy mindenkinek jutott, és 10-12 rohadt szem meg se kottyant a 60 kiló mellett. És 19 napig ettük folyamatos érés mellett (ma volt az utolsó db).
A naplóban látott Karate és Actara dömping a cseresznyelégynek szólt (amimaradmegyatöbbifára), de a cserlégy elleni háborút gyak. elvesztettem. Ami még érdekes, hogy az idén egyetlen levéltetűt se láttam (csak ha átnéztem a szomszéd kertbe:-). Persze a fák rovarölős permetjéből megmaradt szer mindig ment rózsára, sziriai mályvára, kecskerágóra, ribizlire, krizantémra...
Szóval jövőre kiemelt projekt lesz a Champion rohadás. Most már van pontos mérlegem, injekciós tűm, próbálok majd takarékoskodni a szerekkel.
A gombaölő annyi amennyi, eltérően védekezünk a tafrina ellen.
Kártevők ellen annyit tennék hozzá, hogy sztem próbáld ki márciustól hernyófogó szalaggal vagy egérragasztóval bekenni a fa törzsét.
Miután a tetvek szárnyas alakjai júniustól repülnek, az összes tavaszi tetvesedés kizárólag a hangyáknak köszönhető (ott, ahol egyébként lemosóznak!), ami viszont lenyomható ragasztóval. Ezzel a Decis, Actara, Karate és egyéb rovarölők szerintem simán elhagyhatók volnának tavasszal. Szerintem.
