Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Amennyiben a 3 csempe mélységű kályha tűzterét 6-os samottal csinálod és plusz 3-assal tuningolod akkor szépen kijön 37cm-es tűztér. Amúgy untig elég a 30centis tűztér mélység, ebben az esetben a tűztérnél 12cm lesz a samott. A régi kályhámat így 12centissel csináltam.
Sancibá! idén átraktam egy olyat, h az 5x3-as belső alapterület egy az egybe tűztér volt (kicsit túl méretezték).
"Véleményem szerint a lehetőségek sokfélesége miatt a kifüstölés okát csak alapos vizsgálat
után lehet (és szabad) meghatározni."
Teljesen igazat adok önnek. Egy kályha, a levegő ellátással, maga a kémény, illetve a füstgáz elvezetés=> mindez egyetlen rendszer, a maga komplexitásában kell, és szabad vizsgálni.
Ez a témának/problémának 1 megközelítése.
De mint tudjuk a 3 elem már négy az összekötő elemmel. :-)
De maga a kályha is, mint a 3 (4) elem egyike nem egyszerű mint egy bekötőcső; hanem önmagában is komplex, tehát sok helyen, pontján a kályhának különböző folyamatok zajlanak. Tűztér, füstjáratok, fordulók, be/átégők, stb. Ami mint kitér rá, egyetlen helyen is el lehet rontani. És sajnos van, hogy el is rontják.
Jómagam ilyen lelkes amatőrök között tartok is ex-katedra kijelentést tenni, hogy egy kifüstölő kályhánál, pl a beégőt kell kisebbre/nagyobbra venni, vagy egyebek. Akik olvasnák, és kifüstöl a kályhájuk: mind a beégőt állnának neki kisebbíteni/nagyobbítani, stb. A kályha komplex, aminek minden elmével, abban zajló minden folyamattal tisztában kell lenni egy hiba feltárásnál, de még ezt a kályhát be kell illeszteni a környezetébe! És azt is vizsgálni, kell, hogy egy ugyanígy megépített kályha miért nem működik itt jól, holott máshol jó???
A cikke valójában erre mutat rá. Egy rosszul működő, akár kifüstölő kályhánál meg kell vizsgálni a környezetet, amibe a kályhát illesztették: (levegő ellátás, és a kémény). Valamint a kályha belső felépítését.
Én erre utaltam, hogy az általam megtekintett kályháknál kivétel nélkül a kályha rossz belső felépítése, mondhatnám megépítése, illetve a méretezése nem volt jó.
A hozzászólását azzal zárja, hogy: "Lehet, hogy van jobb magyarázat is."
Én nem más magyarázatot mondanék, hanem más megközelítést!
Adott egy probléma: kifüstöl a kályha. Az Ön a cikkében a huzattal foglalkozik.
Ha kihívnak egy szakembert egy rosszul működő kályhához, és megállapítja, hogy a 4 elemből 1 rossz. (Adott esetben lehet, hogy ez a kályha, aminek pl. 20 elemi pontjából 19 jó, de 'csak' 1 rosszul méretezett, megépített).
Ilyenkor 2 választás van:
-lebontani azt az 1 elemet, és átépíteni,
-vagy úgy átalakítani a többi elemét a rendszernek, hogy illeszkedjen ahhoz a leggyengébb láncszemhez.
Ha ez a kályha, akkor igen fájdalmas a dolog padlóig bontani. Másik lehetőség a kályha többi elemét esetleg átépíteni, átalakítani!
Aztán az égés sem teljesen statikus folyamat. Időben a kályha/kémény huzat terhelése sem egyforma. Lehetséges csökkenteni a terhelést egyes kritikus szakaszban, ha a többi szakaszban nincs gond.
De én ezektől teljesen függetlenül úgy gondolom, hogy egy üzem melegnek mondott kályhánál (amit már hetek óta fűtenek) ha már reggeltől estig tartó 8-10 órás felfűtés szükséges !!!! (napi 50 kg fa), és ezek után is hideg pontjai vannak a kályha külső köpenyének:
-azt is mondhatjuk nyugodtan nem jó kályhának, vagy nem jól megépítettnek. Ilyen esetben nincs mit tovább ragozni: rosszul méretezett, és a belső kiépítése rossz.
Ezen nincs mit tovább ragozni, magyarázni.
Aki ezt nem érti, és további részleteket kér; (nyílván nem Önre célzok), az nem is ért a témához.
Azt is tudom, hogy sokan szeretik a nagy tűzteret. Sokan gondolják, gondolkodnak úgy, nagy kocsi, nagy ház, ..., nagy tűztér! Az a király :-)
Én nem így gondolom.Nem jó a (TÚL)nagy tűztér. (Pl. mindhárom kályhánál, ahová javítani kihívtak nagy volt!). A 3 csempe mély kályhában van már hely akár a napi tüzelő elhelyezésére is. Vagyis, hogy napi 1 begyújtással, megrakással felfűtse a kályhát.
De ha erről beszélünk mindenképpen hozzá kell tenni, hogy annak a kályhának a méretezése is fontos, hogy abba a fűtendő térbe illeszkedjen (és a kémény is!).
Pontosan erre a megközelítésre gondoltam mindig, de sajnos nem a korrekt vitaindítás volt a jellemző eddig hanem a baromságok, piszkálódás és a végtelen sötétség megnyilvánulásai , fényképek beidézése és egyéb idióta reagálás volt a jellemző.
(ennek az az oka hogy a résztvevő rájött hogy lövése sincs az egészről, és nem tudna ilyen összefoglalót írni sajnos)
A dokumentumot érdemes elolvasni és tulajdonképpen kezdőpontként tekinthető egy vitához aminek a végén szakmailag eredményt lehetne felmutatni.
Sajnos erre kicsi az esély.
De megpróbálhatjuk, mert ez a lényege az egész kályhás mesének ha nem vette volna észre valaki és ezért kérdeztem én is.
Hoppá. Erre nem is gondoltam, hogy a kilépő füstgázok itt már magasabb hőmérsékletűek lesznek mint egy sima falazott tűztérnél. Utóbéleltem volna minden járatot, - sőt az első kettőt samottal-, de biztosan nem tettem volna magamtól még diletációs hézagot a tűzfal és köpeny közé. Úgyhogy köszönöm. Pedig tudom, hogy tömegkályhánál kell. Érdekes, az ember cserépkályhában gondolkodik pedig ez már belül nem az a bizonyos hagyományos kályha. Akkor azt mondod kicsi lesz a tűztér ? Ráadásképp még az az elvetemült ötletem van, hogy ne csak hátul legyen a másodlagos levegő bevezetés hanem oldalt is. Tehát a tűztér fala mellé oldalt még egy sor élére állított nagyszilárdságú téglát építenék be. Ehh, át kell ezt rendesen számolni, méretezni, gondolni. Köszönöm szépen a segítséget még egyszer ! Ha jól emlékszem olvastam is a weboldaladon a tesztet a két kályhatípusról. Akkor ezek szerint érdemes a másodlagos kamrával foglalkozni.
A másodlagos kamra, ha szakszerűen van megépítve, akkor annak bizony van égés/hatásfok javító szerepe.
Ezt ki is mértük.
Az ott szerplő szám nem egzakt eredmény. Lehet más-más tipusú kályhánál, kamra kialakításnál nem pontosan ilyen eredmények születnek. De hogy javít, az tény.
Ha 5*2,5*... és ez kályha csempéből épül, akkor nagyon apró tűztér lesz. Nem lesz hely napi 1 adag tüzelőnek.
Ha élbe állított a samott tégla, az is kompromisszum. De saját részre tesztnek jó :-)
Ami viszont problémás lehet: a kiömlőknél biztosan nagyobb hőterhelést kap a külső csempefal. Nem tudom alkalmas-e egyáltalán rá. Hacsak nem az osztrákoknál elterjedt kéthéjú. Tehát a hagyományos bélelésen-ékelésen túl dilatációs hézag kialakításával belül forsíbolással, utóbéleléssel látják el.
Elhiszem ! Köszönöm. Van pár .skp file-om de egyikben sem a lehet rétegeket elkülöníteni. Van mit tanulni, még nagyon új számomra a Sketchup. Biotűztérrel kapcsolatos lenne a következő kérdés. Építek saját részre egy 5*2,5*7 csempe méretű kályhát fűtött padkával. Még csak fejben van meg nagyjából, ezután kell megtervezzem papíron is. A tűzteret biotűztér megoldásúra tervezem. Viszont nincs információm, hogy egy esetleges utánégető kamra megépítése vajon mennyiben javítaná a hatásfokot ? A kályhába nem kellene semmilyen sütőfunkció viszont a hatásfok és a minél tisztább égés természetesen lényeges. A kályhát egyébként hagyományos svéd füstjáratúra tervezem utóbéleléssel.
"Nemtudom, szerintem nem a Sketchup. Legalábbis töltöttem már le kész sketchup file-okat, de azokban nem lehetett sorról sorra szétszedni a mintát"
Ha a letöltött falj skp formátum akkor Sketchup-al megnyitható, ha Cad programokkal készítették akkor általában dwg formátumban mentenek vagy más formátumban, ezek sketchup-pal csak bizonyos konvertálás után megtekinthető .
Nem mindegy a skp-ban is hogy mentenek lehet komponensként, lehet csoportonként és ezeket szintén rétegenként...kell egy kis türelem és idő hozzá de jó dolgokat lehet prezentálni, egy két példa itt látható
Nékem az a véleményem, hogy messziről jött ember nagyokat mond--azértr ápatsd már meg azta "A" csoda herkentyűt és tedd fel az internetre--meglátod guinness rekord lesz az...((( na, csááá..((
Az csak annyit jelent, hogy nem úgy rajzolták meg, hogy szét lehessen szedni. Én rajzoltam pár olyat amit amit téglánként szét lehet szedni, meg töltöttem is le olyan rajzot amivel ezt szintén meg lehet csinálni. Eleinte persze macerás amig eléggé ki nem ismered, aztán már gyorsabb leszel vele, erre is rá kell szánni az időt. De a lényeg az, hogy a program alkalmas rá, sőt ennél jóval többre, de az már nem érdekelt különösebben.
Az a CAD nevezetű elég komoly program, de van egy google sketchup nevezetű ingyenes program ami bőven elég kályhák rajzolásához, a fizetős változat CAD számára olvasható változatokak is ki tud menteni. Pár óra alatt kis erőlködéssel megtanulható a használata, onnét már csak rajtad múlik milyen részletességgel, akár táglánként akarod-e megrajzolni a kályhát, vagy csak úgy hogy a méretek stimmeljenek.
Nekem bejött, egy időben elég sokat rajzolgattam vele, amíg meg nem untam, azóta csak a régi rajzokat mutogatom, ha úgy adódik, iletve inkább vázlatokat készítek, hogy fog kinézni a kályha.
Nem tudjátok véletlenül, hogy mi annak a 3D tervező programnak a neve amivel az orosz oldalakon található kályhákat tervezik ? Arra a programra gondolok amivel pl. az Igor Kuznetsov oldalán található kályhák vannak szemléltetve.
Na látod, ez a 4 tantermes iskola + torna terem + egy másik terem + konyha étteremmel épület lesz a tanfolyami bázis, ahol az ilyen magasan képzeteket mint te is további egyetemi szintű ismeretekkel tudjunk majd ellátni hogy ne csak papírjuk legyen hanem tudásuk is.
A tárgyalások kedvező légkörben folynak, iskolaként már nem tud működni mert elfogyott a gyermek és nem gazdaságos a fenntartása. Az akkreditált felnőttképző cég fogja oktatni a kiválasztott és jóváhagyott tananyagot és kapcsolódik majd ide egy 50 szobás Balaton parti szálloda is mint szállás lehetőség, különösen a külföldiek képzése miatt. A közelben van gyógyfürdő, és egy kastély is hogy Te is találj magadnak szállást amikor oktatóként szeretnéd bemutatni ezt a régi képet. Kapsz lehetőséget. :) és a hazai legjobbak is ha van kedvük pénzt keresni és tudnak németül is (akár).
Lehet a sin nem jó példa,mert ott is az ok-okozat probléma áll fenn.Igaz ,hogy a hőtől tágul ,de a meghajlás ,görbülés már a tágulási hely hiánya okozza.SZERINTEM.
50 év a működési garancia, MTBF, akkor is ha 50 évig 24 órás, évi 365 napos üzemben megy maximális terheléssel szünet nélkül.
Sőt akkor 60 év vagy ki tudja mennyi, mert a kihűlés és felmelegedés miatti hőtágulási károsodást is elhagyhatjuk.
De mivel a szerkezet úgy van kitalálva hogy ez a hőtágulási károsodás nem jelentkezhet egy speciális eljárás miatt (banálisan egyszerű valamire kell gondolni -de ezt nem mondhatom el) nem kell vele számolni.
Sok ilyen műszaki megoldás van más technikáknál is ahol jelentkezik a hőtágulás.
Az épített kályháknál még nem vettem észre ilyen megoldást egy fotón sem, ezért károsodnak is - ez fizika- csak idő kérdése.
Mivel ez nem bonyolult bárkinek eszébe juthatna, de nem jutott.
Láttál már nagy nyári hőségben (el /felhajlott vasúti sínt? Na erről van szó. Hőtágulás.
Hálás vagyok neked hogy egyszerűen bizonyítható a fórumozók vitaképtelensége.
Nem kell újrarakni, garantált működés 50 év. - ezt állítom én
Háry János unokája - tehát nem hiszed, -ezt állítod te, é humoros értést i bele rejtesz a mondandódba.
---------------------------------------------
Véleményem szerint az lenne a helyes részedről ha rákérdeznél erre hogy van e bizonyítható alapja az én állításomnak és ha van és közölhető akkor elmondom.
Tehát röviden: Gyári bizonyítási alapja van, mert a felhasznált anyagok kb 40 évre kerülnek felhasználásra az otthoni kályha terhelésének a duplájával, és kibírja azt is.
Ha nem hiszed akkor lehet fogadást kötni.
De nézz utána, hogy lehetséges e pld. megfelelően előállított öntöttvas esetében 1000 C ok feletti hőmérséklet feletti működtetés hosszú távon és meddig.
Az ipari termékekre a MTBF érték meghatározásra kerül („a meghibásodások között átlagosan eltelt idő”.)
Amúgy untig elég a 30centis tűztér mélység, ebben az esetben a tűztérnél 12cm lesz a samott. A régi kályhámat így 12centissel csináltam.
