ahol lakok a lakótelepen van 4 díszfa amiből 2 fertőzött, így néz ki. mi lehet ez? száradnak le a levelek és az ágak de jellemzően egy oldalon vagy asszimetrikusan és lassan.. eddig 1 fa volt most már a másik mellette levő is
Kérdezd meg a témában a hozzád legközelebb eső megyei növényegészségügyi állomást. Ők, mint illetékesek, általában naprakészek a növéyni betegségekben. A fotóid alapján meg tudják mondani hányadán állunk.
A zuzmókat rendszerint olyan indikátoroknak tekintik, amelyek a környezet jó állapotát jelzik. Leegyszerűsítve: van zuzmó - jó a környezet, nincs zuzmó - gáz van.
A mostani fapusztulás esetén valószínűleg felül kell vizsgálni ezt az álláspontot, és legalábbis finomítani rajta. Az a gomba, ami a - szerintem módosult - fadarázs közvetítésével szinte minden élő fánkba eljut és ledönti őket, szeret társulni és zuzmótelepeket alkotni. Az első linkben a szerző amellett voksol, hogy a zuzmókat hagyni kell a fákon, és örülni kell nekik. Én csak egy mérnök vagyok, nem értek a biológiához, de van egy gyanúm. A korábbi fotómon mutatott zuzmók szokatlanul erős térnyerése egy fán azt jelzi, hogy benne van ez a devla. Megvan a gomba-társ, lehet zuzmótelepen fotoszintetizálni. Ez a zuzmó nem okozza, de előrejelzi a fa kipusztulását. Van egy olyan sejtésem, hogy mikor a zuzmó először jelez, akkor a fa kezeléssel még menthető lenne - bár az általam megkeresett tudósok azt mondták, hogy a megtámadott fa menthetetlen.
Ha valaki tud olyan gombaellenes növényvédőszerről, amit fára alkalmazni lehet kiskerti körülmények között is, e zuzmótelepeket indikátornak tekintve meg lehet nézni tüzetesebben a fát, hogy benne vannak-e a sirex furatai, és lehetne kisérletezni a fa megmentésével: gallyazás, gomba elleni védekezés.
Azt sem tartom kizártnak, hogy haszonnövények (pl. paradicsom) szokatlanul intenzív gombás megbetegedései is összefüggésben lehetnek ezzel az invázióval. Attól tartok, az invázió pusztítása gyorsabb, mint a figyelmünk felébredése, és akkor a cselekvésről még nem is beszéltünk.
--------------------
Én ennyit szerettem volna elmondani, nem akarom tovább zavarni a köreiteket, elnézést az eddigi zavarásért. Ha a figyelmeztetésemet jogosnak érzitek, szóljatok, az emailem nyilvános. Ha valaki meg tud nyugtatni, hogy nincs ok aggodalomra, annak nagyon hálás lennék, mert letarolt parkokat, ligeteket és erdőket látok lelki szemeim előtt. Ha arról van tudomásotok, hogy hozzáértő emberek kézben tartják és kezelik a problémát, az is megnyugtatna, de akkor erről hírt kellene adni. Ha valakit érdekelnek a fotóim peterakástól fakiborulásig, szóljon.
Tényleg mindig jön valami új invázió, aztán rendszerint el is megy, és a természet talpra áll. Na ebből nem áll talpra, vagy csak hosszú évtizedek múltán, de úgy is csak akkor, ha valamit teszünk ez ellen az invázió ellen. Ezért vettem a bátorságot, hogy "hadjáratot" indítsak, mert ez az invázió fákat dönt le a lábukról, tömegesen, és még az utánpótlást is letarolja.
Kultúrák, országok pusztultak el a fák pusztulásával: Húsvét-szigetek, vagy itt a közelben a Dinári-hegység eróziója például. A mi kultúránk ettől nem fog kipusztulni, de egy ötvenéves fa pótlása pont ötven évig tart.
Az idei rügyfakadás óta figyelem a növényzetet. Nem helyi, hanem országos problémáról van szó. Egy rokon például a kerti lámpájához keresett búrát. Miért - kérdeztem -, mi történt? Hát egy vastag ág leesett a szélben, és összetörte. Neki ez volt az első figyelmeztető jel, de én már tudom, hogy a kertjét uraló hatalmas fától - ami még évtizedekig adhatná az árnyékot és a friss levegőt - búcsút vehet.
Szerintem ez a probléma csak országos összefogással kezelhető, első lépés egy korrekt felmérés lenne. A kiskerteket annyiban érinti, hogy minden kertben van egy fa, és egy konkrét kert konkrét fája nagy veszteség lehet a kert gazdájának. Nem tudom, hogy helyileg, kiskertben lehetséges-e egyáltalán a védekezés. Mivel ilyen invázió még nem volt, nincs rá irodalmi adat. De ha legalább a gombát meg lehet állítani a még élő fában, akkor talán érdemes volt zavart keltenem.
Mindig jön valami új átok, emberre, állatra, növényre egyaránt. Ha nem is tudunk ellene semmit tenni, legalább jó, ha tudjuk. ( Az 'illetékesek' meg előbb-utóbb csak felfigyelnek!)
Bár tévednék, de azt hiszem, egy eddig nem volt invázióra figyeltem fel. Volt már ilyenre példa, fél Európát végigtaroló hangyafaj első özönét figyelhettem meg, majd tíz év múlva lehetett olvasni a dologról a sajtóban, mikor már a brit szigeteket is ellepte.
Ez a fapusztulás úgy gondolom, különleges figyelmet érdemel, még egy emailt is érdemesnek gondoltam "regelni". Megkerestem egyetemeket (rovartan, növénytan), Főkertet, önkormányzatot hogy tájékozódjak, és úgy látom, hozzád hasonlóan ismert és nem jelentős rutinproblémaként tekintenek rá. Én viszont azt gondolom, hogy a károsítás átlépett egy határt, és letarolhatja a városi fáinkat, erdőinket, parkjainkat. Néhány hónapja figyelek: ott van a károsítás az arborétumainkban, közparkjainkban, erdőinkben. Nem korlátozódik a kiöregedett és beteg fákra, nem korlátozódik fafajokra. A frissen telepített, rendszeresen öntözött fákba is belemegy és letarolja.
Kívánom, hogy legyen igazad. Valaki győzzön meg, hogy nfeleslegesen aggódok, és akkor minimális fórumrongálással (amiért elnézést kérek) túl vagyunk a felesleges pánikomon. Viszont ha igazam van, és egy rendkívül destruktív módosulattal van dolgunk, akkor indokolt a figyelemfelhívás. Látom magam előtt a lekopaszodott tájképeinket. Már nem csak lelki szemeimmel, hanem az optikaival is: fasorok pusztulnak, életerős fák pusztulnak el. Ez a dög mindennek nekimegy: diónak, mandulának, díszfának, akácnak. Nem olvassa a szakirodalmat, nem törődik vele, hogy kellene viselkednie.
Ha nem szeretnétek, hogy a topikot ezzel terheljem, elnézést kérve már távozom is.
A fadarazsak őshonosak Európában (is). Elsősorban ipari szinten bosszantó a kártételük egy (fenyő)fűrészáru-ültetvényben. És főleg azért rossz hír ez nekik, mert invazívként megjelent már más, eddig neki új kontinensen, és mint új fajnak, ott persze nincsenek, vagy kevesebb a természetes ellensége.
Plusz kedvező számára a "felmelegedés", mert egyrészt így újabb területeket hódíthat gyk: nem fagy meg télen, másrészről és ez az inkább kedvező neki: a fenyőféléknek eddig is kevés volt a hazai csapadék (kivéve idén...:)), ha lesz megint 4-5 aszályosabb nyár megint le fog romlani az állományuk, azaz a legyengült fa sokkal jobb terep a darázsnak is, a gombának is.
Házikerti viszonyok között, ha rendesen karban tartod a fenyőféléidet, vagyis tudod elégségesen öntözni, akkor kisebb az esélye, hogy leromlik, és fertőződik. Ha meg egyértelmű, hogy már megtörtént, akkor keresni kell valami olyan rovarölőt, ami fásult növényben is hat, vagy járaton keresztül mechanikusan (esetleg a jó öreg benzines-gázolajos módon) elpusztítani a lárvát, a gombásodást meg szintén valamilyen felszívódó szerrel megállítani. Vannak biológiai módszerek is, de szerintem az hazánkban még nem elérhető, meg egyébként is kétes eredményességű...
A hársfámon láttam piros színú rovarokat,amik szintén lukat fúrtak,és elszáradt az ág. Lemetszettem, kapott egy Actarát és azóta szerencsére nem látom őket. Oldalról belefúrt és utána hosszában végigment a belsejében.
A betegség korai szakaszát úgy vesszük észre, hogy idő előtt sárguló levelek, majd megkopaszodott ágvégek hullanak le a szélben. Vannak lehullott ágak, amikben a sirex járatai is megfigyelhetők, és vannak, amiket csak a terjedő gomba tett tönkre.
Csak tippelek, hogy esetleg segíthet a sérült ágak gallyazása és a hulladék azonnali égetése. Ha már lenne kialakult védekezés, akkor valószínűleg ismernénk a rovar rajzási szokásait, és feromoncsapdával be lehetne fogni legalább egy részüket, hogy lassítsuk a járványt. Lehet, hogy a gomba ellen valami felszívódó növényvédőszerrel is lehetne küzdeni, sajnos ehhez nem értek.
Ez egy olyan fatörzs, amit már sűrűn bevont a szürkés zuzmószerűség, és a sárgás változat foltjai is láthatók. Ez a fa még lombos, de az ágvégei már elvesztették a leveleket, a többi levél is körben barnul, úgy néz ki, mintha már jönne a lombhullatás ideje. Itt a kéreg résein már látjuk előtörni a fekete, üszkös váladékot, ami előbb-utóbb elszennyezi az egész kérget. Az elüszkösödött cambium megduzzad, és ledobálja magáról a kérget.
Elég csúnya folyamat, és rengeteg fán figyelhető meg. Hálás lennék visszajelzésekért, gyógymód ötletekért.
Sziasztok, egy eddig nem látott fapusztulásra figyeltem fel. Ha helyesek a megfigyeléseim, nagyon sok meglett fa és friss telepítés is veszélyben van. Ez egy olyan betegség, amiből megfigyeléseim szerint nincs visszaút, ha egy fa megkapta, az menthetetlenül ki fog pusztulni.
Először az ágvégek elhullatják a leveleket. Előbb vékonyabb, majd egyre vastagabb ágak töredeznek le a fáról. A lehullott ágakban vastag járatokat vág a kártevő, a járatok sugárirányban és az ág hossza irányában is megfigyelhetők, és a leesett ágdarabok korhadtak, könnyen tördelhetők.
A nőstény Sirex (rovar, fadarázs) megfúrja a fa kérgét, és nemcsak a petéket teszi le, hanem gombabetegséggel is beoltja a fát. A gomba lebontja a cellulózt, porhanyóssá teszi a fát, és egy idő után a kéreg alatti keringési rendszerből sötét, nyálkás váladék szivárog, foltokban, majd teljesen sötétté téve a fák kérgét.
A fertőzött fák kérgén mindig láthatók olyan képletek, amelyeket szürkés, sárgás vagy zöldes zuzmónak néznék: ahogy a fa pusztul, egyre sűrűbben lepik el a kéreg külsejét.
Végstádiumban a fa elveszti összes levelét, ledobja a kérgét, eldobálja ágait, végül a maradék kidől, mert a gyökér is szétrohad.
A rovar és a gomba szimbiózisban él: a rovar terjeszti a gombát, a gomba táplálékkal látja el a lárvát, és megkönnyíti a járatok fúrását. A lárva 1-3 évet tölt a fában. Bebábozódás után a darázsra hasonlító szárnyas rovar és tiszta, kör alakú kijáratokon távozik, és terjed.
Irodalmi adatok szerint a Sirex elsősorban fűrészárut és sérült fákat károsít, abból is főleg fenyőt. Itt Magyarországon szerintem egy új járványt figyelhetünk meg. Én nem ismerem az ellenszert, és attól tartok, nagy a baj.
Ha más is tapasztalta, vagy ha tudja valaki a védekezés módját, kérem, szóljon.
Nézd, van rajta egyértelműen varasodásosnak tűnő folt is... aztán lehet, hogy van mellette Diplocarpon mespili gomba vagy kaliforniai pajzstetű kártétel is (???). Nézz szét a fán pajzstetvek után, ha nincs és belefér az ÉVI-be szüretig, permetezz le valami varasodás ellenes szerrel + kalciummal. (utóbbi mindenképp javasolható, annak 1 nap az ÉVI-je)
Szőlőpálinkát szeretnék belőle főzetni....így hirtelen ezt tudom kivitelezni, nincsenek hordóim bornak. Majd jövőre én csinálom,és akkor talán lesz bor is. Bele kell tanulnom. Sajnálnám ha kárba menne, és egyébként sem volt az idén gyümölcsöm,amiből tudtam volna pálinkát főzetni.
Nézd, nem az a kérdés, hogy a fajtája mi, hanem hogy mire akarod használni... mert ugye a gombaölők sokkal kisebb koncentrációban is károsan hatnak a must (élesztőgombák!:)) forrására, mint ahogy ártalmasak lennének az egészségre, ezért van, hogy a megenni való szőlőre rövidebb az ÉVI több esetben, mint az erjeszteni valóra.
Bornak szánt szőlőt csak akkor kezelj gombaölővel, ha van legalább 30 nap a szüretig - és akkor is nézd meg, hogy mivel.
Előzőnek nagyjából esélytelen vagy, utóbbira is neccesek az ÉVI-k. de talán a Tanos 50 DF (csemegeszőlő 10 nap peronoszpóra) + Topas (14 nap lisztharmat meg valamennyire szürkepenész is) beleférhet... (ezeknél úgy rémlik, a nyáron szokásos rezeké is hosszabb, és ráadásul nem kuratív)
Van egy 150 négyszögöles szőlőm,ami ki volt adva művelésre,de az idén gyakorlatilag semmit sem csinált vele a bérlő. Mivel lakóhelyemtől távol van, ritkán járok arra, így ez most derült ki. Szeretném megmenteni a termés még egészséges részét. Mivel permetezzek? A szőlő levelei barnulnak,a termés egy része rothad. Peronosz? Lisztharmat? Minden segítséget előre is köszönök!
is hátha segit
