Ezt a technikát nem véletlenül hívják " alföldi technikának" nem alkalmas keményebb rétegek főleg nem köves rétegeg átfúrására. ( Volt itt aki egyből a keszthelyi tűzköves dolomitnak esett neki rapid késekkel persze eredménytelenül )
Ha 55 öt fúrt akkor miért 30 at csövezet ? Atól tartok ez megint egy kókler munka lesz, gondolom sóderozva sem lett és dugó sincs az alján. Szűrőzés hogyan készült ? Többnyire nem szeretik a szivattyúk a homokot, ezért kompresszorozva kellene tisztítani.
Felbuzdulva az egyszerűnek tartott 40mm-es vízöblítéses technológia házilag is kivitelezhető volta miatt, sok-sok tervezgetés és előkészület után a hétvégén nekiálltam. Kétszer lejutottam két méterig, ahol valami kőbe ütköztem, a harmadik furat már lejjebb ment egészen három méterig... Itt iszappal találkoztam és sóhajtottam egyet és megértettem hogy miért külön szakma ez! Pedig nem vagyok egy műszaki analfabéta, de ez nem egyszerű dolog, az biztos! Most azon gondolkodom, hogy csinálok egy másik fúrófejet, amivel az iszapot is ki tudom dolgozni - esetleg nem tudnátok jó tanáccsal szolgálni, esetleg képpel? Egy darabig nem fogom feladni...
Válaszotokat előre is nagy tisztelettel megköszönöm!
Én már kértem ajánlatot egyszer, de sajnos akivel megalkudtam kutas ember az állandóan csak hiteget, de sosem jött fúrni... így most újra kérnék ajánlatot ha valaki úgy gondolja, hogy egy-két héten belül fúrna kutat Üllőn az jelezze: indephez@freemail.hu -ra ide lehet küldeni az ajánlatokat. (A kút falhűtés vízellátásához és kertlocsoláshoz kell majd)
a talaj végig agyagos volt, 30 méterig csövezték le 125-ös Hansa csővel. Voltak problémáim, de ma már 4 órát nyomattam a vizet, még opálos, és van benne némi finom homok, de tisztul. Tegnap a szakik is 2 órát nyomatták, ilyesmi szivattyúval.
Viszont most megijesztettek, azt állította egy kúttulaj, hogy ki fog feküdni a szivattyúm a homoktól....ti mivel szívatjátok a kutat, ha mélyen van a víz?
Freddy 4-nek a légüstöt nem írtam: annyira egyenletes a járása, hogy abszolute nem igényli a légüstöt, sőt ha valamelyik szeleppel gond volt azonnal észre lehetett venni.
Gondolom megtudod nézni. Szeged, Makó, Szatymaz területen dolgoznak vele. Én kis átmérőkre használtam, aki megvette,neki pont a nagyobb átmérő volt a lényeg. Hajtja is rendesen elmondása szerint, minek következménye a motor melegedése, a 2x, 3x-os üzemanyag fogyasztás, és a dugattyú gumijainak kopása. De ez csak természetes szerintem. Mivel érdekel a dolog, megkeresem az illetőt és ha beleegyezik összehozlak benneteket, ha ez megfelel.
A légüst: képzeld el, hogy a szivattyú labdákat nyomkod a vezetékbe. Ezen a vezetéken van egy tartály, valamikor valóban csak egy sima levegővel telt tartály volt, de a levegő (gázok) oldódik a folyadékban és a hatásfoka idővel leromlott. No, a golyók bepöffennek a csőbe és a légüstbe is. A következő löketnél, vagy bármely okból keletkezett ké labda közötti hézagba (itt esik le a nyomás) a légüstből a résbe bepottyan a megfelelő méretű laszti. Valami ilyesmi ez a dolog nagyon-nagyon leegyszerűsítve vagy általam túlbonyolítva:-).
Mint Zigunak is írtam a szükség nagy úr és próbál az ember a kisebb ellenállás felé haladni. Ez a masina a 90-es évek elején született. Kezdetben nem volt időm vele foglalkozni, de összeépítettem egy komplett egységgé (csörlő,forgatóasztal, meghajtás, hűtés, kuplung rendszer, elektromos rendszer). Majd kapott egy utánfutót és már lehetett is vele száguldozni. Kérdésedre a válasz: cca. 200-250 l/perc a szállítása olyan 200-250-es fordulaton. Anno engem is meglepett, mert egy 220-as kék hordóba tettem a szívótömlőt és mire odanéztem egy kisebb gázadás után már sehol nem volt víz a hordóban.
Tömszelence...A motoroldalon van, ezért jut minimális kenőanyag a gyüjtőbe és egyben ez a rúdnak a stabilizátora is. A dugattyú mögé nem látom szükségességét, súly csökkentés, valamint a mozgó dugattyút látod és a hüvelyt is. Ha valami gebasz van azonnal észrevehető. A tányérszelep az egyik gyenge pontja, golyós szelep szerintem jobb, de hát ugye a nagyok után megy az ember:-)) A szelep szára a szelep fedélre hegesztett hüvelyben mozog fel s le ez stabilizálja és vezeti meg. Üzemórát nem tudok így írni, mert bevallom sosem figyeltem. Ha jó volt minden fúrtam, ha benyalódás vagy egyéb működési hiba volt javítás. Ha vigyázol, hogy ne szívjon nagyon homokos iszapot, azaz jól építed meg a gödörrendszert, fúrás után átmosatod a szivattyút, hagyod kicsit száradni és a hüvelyt bekenőanyagozod nagyon sokat kibír.
Nyomáspróbázni természetesen nyomáspróbáztam de csak ésszel. 20 bar-nál nem mertem jobban megtolni a tömlő és a főtengely miatt. A motor rendeltetésszerű működésekor 40 bar körüli robbanásos nyomásokat visel el. Itt pedig egy összenyomhatatlan közeggel találkozik nem szerettem volna ha elfordul belül valami. Lehet alaptalan a félelmem, de így gondoltam:-) Amíg használtam éveken át, mert azóta eladtam nem volt vele semmi gond. 70-80 métereket fúrtam vele különböző átmérőkkel, meg sem erőltette magát. Pl egy 100-as furatot -80m-re 8-10 liter keverékkel megfúrtam semmi perc alatt agyagba-homokba. Igazából kutatófúráshoz, a számomra ismeretlen területeken való melókhoz használtam. Végül sokat állt kihasználatlanul, így eladtam de fájó szívvel. Úgy gondoltam, ha kell ismét össze tudom rakni a következőt a bontóból:-)
Helló Zigu ! A "légüst" legfőbb funkciója, hogy kiegyenliti a váltakozó egyenetlen folyadékszállitás által okozott üzemeltetési problémákat. Magyarul, a feszmérő, nem ugrál folyamatosan pld. -ul 3 és 15 bár nyomás között, amely ok miatt a fúrólyukban lévő iszap nem lüktetve, váltakozó ütemben jön fel a felszinre, valamint az nem kényszeriti ki azt kiinjektálni az átfúrt kőzetrétegekre, főleg a vizadókra nem, mivel azok ezáltal végleg kiszigetelődhetnének, lezáródhatnának, főleg ha csak gyengébb vizadó rétegekről van szó.
Mint a neve is mutatja, légüst, tehát levegővel teli kissebb tartályról van szó, amelyben a levegő ugye összenyomható. Amelyet mostanában 1 előre feltőltött nyomásalatti gumimembránnal bélelnek ki, mint pld. -ul a házivizellátó szivattyúk puffertartályait. Ugyanakkor ezen légüstökhöz csatlakoztatják a lefúvó biztonsági szelepet is, amely megakadályozza az esetleges túlnyomást, "szétrobbanást". Általában a feszmérőt is ezen légüstök tetejére szerelik fel, a nagyobb beláthatóság miatt, amely szintén nagyon fontos, mert az mutatja a folyamatos üzemi nyomást, amelyet jól lát fúrás közben a fúrómester. Erről most röviden ennyit. Jószerencsét !
Helló James a Gandolfini ! Jó ötlet ez a "házidugattyús szivattyú" -ús újitás, bár már valahol én is hallottam ennek a wartburgmotoros változatáról pár éve, de nekik akkor nem jött "össze". Egyébbként literben és nyomástartományban mit tud teljesiteni szerinted ez a megoldás a "max." fordulatszámon ? A tömszelenceház és a légüst hiánya miatt hány üzemóra lehet a "jövője" ennek a szivattyúnak homokos iszapban ? Jószerencsét !
A Skoda azért merült fel alapnak, mert hüvelyezett a henger? Én 3 hengeres blokkot javasolnék és nem jó ha a motor hengere és dugattyúja már eleve a folyadéktér, mert ha bekopik a dugó a forgattyúsházba folyik be az iszap, persze ha fejre állítjátok kevésbé, de akkor sem egészséges a konstrukció. A 3 henger előnyei : stabilabb, pulzálás mentesebb járás, egyhatású változatban, mert ugye ott a dugattyúrúddal nem kell számolni és így kihagyhatod a légüstöt is. Kisebb a súlya az égész cuccnak. Wartburg, Maruti stb. motorok jó alapok.
Pl.: :-)
Itt Wartburg lett szivattyú és Wartburg is hajtja meg. A folyadékoldal: esztergált tányérszelepek, rugó leszorítással és gumi ágyba zár. A dugattyúrúd eredeti szivattyú rúd, a dugók kisiparilag legyártottak, sütöttek, a hüvelyek cserélhetőek, javíthatóak hegesztéssel, forgácsolással és mehetnek vissza. Motor és a folyadékoldal között látható tér: itt gyűlik össze az általam fent említett iszap és a némi kenésnek szánt olaj.
Sejtettem, hogy valami ilyesmi a felszerelésed. A műanyagból alkotott dobfúróról és más fúrásra kitalált eszköz műanyagból történő megalkotásáról lebeszéllek, de ezzel más is így lesz szerintem, hisz Te magad is érzed mi lesz a sorsa az ilyen szerszámnak. Szívós a pvc, de azt már nem fogja bírni, hogy sóderben tekergesd, meg ugye össze is kellene hozni a tekergető szárral,ami biztos fémből lesz, így egyszerűbb és ésszerűbb az egészet vasból megalkotni.
Említed a szelepet. Ha szelepes a dolog, akkor esetleg kanálra (angolkapára, kutyogtatóra meg hívják még sokféle képen ) gondoltál? Ahhoz megint csak fémes részekre lesz szükség, ha csak a súlyra gondolunk, hogy belemerüljön a sóderbe. (Vagy a merev rúddal tolnád, ejtenéd bele a kavicsba?) 100 szónak is egy a vége, se védő cső,se szerszám nem lesz jó műanyagból. Nem véletlen, hogy annyiba kerülnek a szárazon készült kutak amennyibe, mert kell hozzá a macerás vascső, amit vagy hegesztenek(ez ritkább), vagy menetesek ez a gyakorlatban elterjedt és a szakértelem sem árt, hogy minden a helyére kerüljön.
A fúróm egy sima 3-as lemezből készült tányérfúró. A hajtószárak 1"-os fekete csövekből lettek végülis kialakítva 5/4"-os toldásokkal és 8mm-es 10.8-as acélcsavarokkal. Sikerült elérnem a vizet... Először jöttek a nagyobb kövek, majd egyre kisebbek és a sóder is megjelent. Mostanra van a gödör -mélysége 7m- alján kb. 30cm víz és alatta rengeten kavics/sóder, amit a mostani technikával nem tudok kitermelni.
Mivel vascsövet beszerezni eléggé macerás, arra gondoltam, hogy sima KG szennyvízcsőből csinálok egy "dobfúrót", aminek az alját szelepesre alakítom ki. Csak attól tartok, hogy véletlenül eltörik/reped és akkor bányázhatom azt is a kövek mellett.
Gratulálok az új kúthoz! Leld minél nagyobb örömöd benne és köszi hogy megosztottad a paramétereit velünk. Ha egy rövid mailben (publikus a címem) a koordinátákat elküldenéd nekem hogy berakjam a gyűjteménybe,mert hátha hasznát veszem egyszer a pontos infóknak.
Nem tudtam egyáltalán a helyszínen lenni (az ikerház szomszédra bíztam a dolgot), úgyhogy azt, hogy mennyi ideig tartott, Kosztoglotov tudná megmondani.
Lehet, hogy Kosztoglotov tett már róla említést, a lényeg, hogy nemrégiben megfúrta a kutunkat. Sajnos éppen nem tartózkodtam itthon, úgyhogy a kútfúrásból csak a sikeres eredmény jutott nekem és ugyanebből kifolyólag szervezni sem tudtam semmilyen találkozót. Hogy az adatbázisaitok is gazdagodhassanak, pár paraméter: mélység 28,5m, nyugalmi szint 5m, üzemi szint 6m, állítólag kényelmesen fog tudni 30l/percet, sziklába nem ütköztek, a helyszínt (Törökbálint) korábban részleteztem, pontos koordinátákat e-mailben szívesen küldök. Hogy az olyan laikusok, mint én is, kapjanak támpontot a fúrás költségéről: Törökbálintra 8-13e Ft / fm árakat kaptam nagyrészt, de akadt 20e Ft/m-es ajánlat is a fúrás nehéségére hivatkozva ("végig sziklát kell fúrni"). A 8e Ft-osról menetközben kiderült, hogy mégsem kék csővel csinálná (hiába egyeztettük le), ha kék csővel kérném, akkor inkább 14-15e (itt dobtam a hátast, de megmagyarázta mért nő ennyivel az anyagköltség). Végül 10e Ft/m-es áron vállalta el Kosztoglotov száraz technológiával, öblítésessel 12e Ft/m lett volna. Még egyszer köszönöm a segítsegeteket, különösképpen Freddy4, Lalibátyó és Che-pel aktív hozzászólásait, de legfőképpen Kosztoglotov eredményes közreműködését abban, hogy VAN KUTUNK!
Semmi gond sincs azzal, hogy vég nélkül itathatod a kutadat, hiszen, ha belegondolsz a vízadó réteg egyben víznyelő is.
Van a csőben egy nyugalmi vízszint, ha szivattyúzol, akkor csökken a vízszint, ezért a rétegből pótlódik. Ha töltesz bele vizet, akkor megnöveled a vízszintet, így a plusz víz a rétegbe belenyomódik. Ha tele tudnád tölteni a kutadat így vízzel, na akkor lehetne aggódni, hiszen ha nem nyel, akkor nem is ad....
Akkor lássuk, a hidromotoroknál az únynevezett nyelési mennyiségtől függ a fordulat, de a nyomaték viszont a nyomástól!
Ezért a megadott értékek csupán általában a maximálisan elérhető értékeket jelentik.
Ez esetben a motor tengelyénél 500Nm körül van, természetesen ez csak az elméletileg elérhető.
Az én csak a forgatóműre használt szivattyúm a motor paramétereinek kb dupláját teljesítik, a meghajtó motor pedig egy direk befecskendezéses 2500cm2-es Isuzu motor amely egy 5 sebességes váltón keresztül variálható nyomatékkal hajt.
Iszapolóról részletes leírást és képeket visszakeresve találtok.
Most csak ezt a képet találtam, kissé már viseletes állapotban.