Központi fűtésre (radiátor, felületfűtés) kötött, épített kandalló és kályha
Hogyan tegyünk az épített kályhába vízteret? Nem kátránygyárat akarunk létrehozni, hanem egy hatékony központi fűtéses öszvér megoldást.
Sokféle épített kályha létezik. Cserépkályha, kandalló, kemence, téglakályha, tömegkályha stb. Bár vannak előregyártott, kész elemekből építettek is, mégis közös, hogy nem egy fémből készült tűzteret építünk körbe.
Tipikusan samott téglából, vermikulitból, tűzálló betonból, tömör téglából, kőből és csempékből épülhet fel egy ilyen építmény. Öntöttvas tűztérrostély, hőálló üvegkerámiával bélelt (öntöttvas vagy lemez) ajtó, saválló fém utánégető fúvóka is kellhet még hozzá.
A központi fűtés is lehet sokféle, de itt a vízzel, mint hőtovábbító közeggel szeretnénk foglalkozni. A víz a hőtermelőtől általában kényszer keringetéssel, csöveken jut el a hőleadó felületekig, amelyek konvekciósan és sugárzó hővel (pl. radiátor) vagy sugárzó hővel és hőátadással fűtenek (felületi fűtések: padló, fal, mennyezet).
Lehet a rendszer eleme egy puffertároló is, ami a tüzelés kilengéseit simítja ki (szilárdtüzelés esetén).
Hogyan lehet ezt a két dolgot ötvözni? Hogyan lehet olyan hőtermelőt építeni a lakáson belül, ami szép, esztétikus, a lakás dísze, de emellett hatékonyan égeti el a tüzelőanyagot és a felszabaduló hőenergiát elsősorban a meglévő (vagy tervezett) vizes központi fűtési rendszeren keresztül adja le a ház területén egyenletesen szétosztva?
A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb eredményt akkor érjük el ha a konkrét hőtermelést (ahol a tűz ég) és a hőcsere helyét elválasztjuk egymástól. Ellenkező esetben a víz visszahűti a tüzet, amiből alacsony tűztérhőmérséklet, nem hatékony égés, elégetlen tüzelőanyag és végül kátránytermelés következik.
Javasolt a két lépcsőben működő rendszer:
1. a tüzelőanyagot elégetjük magas hőfokon, nagy hatékonysággal egy "tűzálló magban" (vízhűtés nélkül)
2. nagy hőcserélő felületek segítségével az égéstermék hőenergiáját a fűtővíznek átadjuk.
Ha a fenti elválasztást sikerül megvalósítanunk, a biztonság irányába is nagyot lépünk, hiszen nem engedjük össze a két ősi ellenséget: a tüzet és a vizet, ezzel kizárva a kályharobbanás lehetőségét.
Végül a rendszer működésének kézi vagy automatizált irányításához szükségünk lehet érzékelőkre és szabályozó elemekre is.
Oks értem , ettől tartottam én is , hogy határon vagyok , bár az valahol jó is , mert nem fűtöm az eget ... :)
Megnézem majd hogyan jönnék ki jobban , egy gyári vízteres kiskályhával , vagy vízteres kandallóval . 65 m2- t kell befűteni , így nem is kell túl nagy kályha , a radiátorok meg ugye már adottak ...
Egyrészt a teljesítményére.:D Nem akkora kell belőle, mint a gázkazán.:D Nem tudod ugyanis olyan széles határok között állítani. Fontos paraméter még a víz/levegő oldali teljesítmény aránya.
A bekötés is fontos dolog. Két eset van:
1. köthető zártba. Ekkor van benne hűtőkör, kell külső, zárt tágulási, biztonsági szelep hőre és nyomásra, automata utántöltő, automata hűtés. Itt az automata mindkét esetben villamos segédenergia nélkül működőt jelent.
2. nem köthető zártba. Nincs benne hűtőkör, kell külső, nyitott, 4 vezetékes tágulási, biztonsági szelepek, utántöltő és egy (általában külső) hőcserélő. A hőcserélő egyik oldalán a nyitott kandalló, a másikon a gázkazán a radiátorokkal. Nekem pont így van. Egyel több keringető kell így (kandalló-hőcserélő, hőcserélő-radiátor, gázkazán-radiátor).
2/a a hőcserélője belül van, így azon át lehet vinni a zárt kör vizét, a kandalló víztere maga, nyitottban marad. Mobil kandallóknál ez nem jellemző megoldás, ahhoz túl olcsók.
Még valami. Fontos! A radiátoros körre két rugós visszacsapó. Mindig a keringetők után, nyomó oldalra. Egy a kandallóhoz/hőcserélőhöz és egy a kazánhoz. Így nem fűtik egymást.
Vannak jó gyári megoldások, ahol vezérlő/bekötő kitekkel is veheted a masinát. Pl. az Edilkamin ilyen. Olaszul van, de szerintem eltévedni nem fogsz: http://www.edilkamin.com/ita/doc/menu.swf Több variáció van, ezek nagyon jó ajánlások. Nekem a Kit2 mintájára készült a rendszerem bekötése.
Hááát, ez nagyon határeset. Inkább nem, mint igen. Így sem megy túl sok veszendőbe, tehát nem nagyon van mit megfogni. Inkább fűts csak kisebb sebességgel, szépen égetve. A 250 még elfogadható érték.
Ha mindenképp vizes rákötést akarsz, akkor cserélni kell a készüléket vízteresre, vagy építeni egy jófajta kályhát (de csak okosan)! Ez a topik pont erről szól.:DDD
Olyan kérdésem volna ha vennék egy új vízteres mobilkandallót , mire kell figyelnem vásárláskor? Gázkazán mellé lenne fűtéskiegészítésnek, a gázkazánom zárt rendszerű , akkor ennek is zárt tágulási tartály kell ? Vagy vásárláskor már minden kellék megvan a rákötéshez?
Ha kicsi a tűztér és pár KW az égési teljesítmény, akkor ebből a 250 fokos füsthőmérsékletből 1 KW-nál nagyobb teljesítményt nemigen lehet kivenni.
Pontosabban fogalmazva az eltüzelt fa tömege szorozva 0,3 KWh-val a kivehető energiamennyiségre talán elég jó becslés. 10 Kg fánál mondjuk 3 KWh energia.
Ez komolyabb központi fűtésnek kevés, HMV készítésre alkalmas.
Nem tudom. Ezt innen hadd ne mondjam már meg. A vascső kívülről lézeressel sokat csal. A fényes még többet. A rövid érzékelő szonda, amit használtunk sokan a Rexikhez, az is. +6 fokban még többet. A cső folyamatosan hűl kívülről. Egy ilyen analógot belógatva a füstáramba azért jobb lenne a kép. Hasznos akkor is, ha nem alakítasz semmit. Jó tudni, mi történik a kályhádban, mit dobsz ki a kéményen pl.
Első körben megnéztem a külső hőfokokat , nem vettem még hőmérőt , nem akartam 5000-ft ot kiadni , ha a már most reménytelen a helyzet. 160 fok jött ki átlagban a füstcsövön kívül közvetlenül a csonknál , akkor bellül lehet szerintem 250 . Ahová a víztartály menne ott , 300 fok van átlagba .
Érdemes agyalni , vagy felesleges rákölteni ? (+6 fokba lettek ezek az adatok mérve , nem szobahőmérsékleten)
Igen, megfúrod, beleteszed és otthagyod. Vagy közvetlen bele mehet a szonda vagy egy kis lemezkére szereled jól tömítve és azt csavarozod lemezcsavarral a csőre. Így nem kell szétszedni a csövet, ha tisztítani akarod a szondát pl. A lézeres nem jó. Belül a füstáramban 50-100 vagy több fokkal több van, mint a csövön kívül. Ezért kell a szondának a füstáram középéig érnie.
A 200 fok nem lesz elég. 300 vagy több fog kelleni. Nekem kékes lilás lett a 2-es lemez füstcső alsó szakasza, ezért raktam fel a 2. hőcserélőt.:D
Ismételem magam, nem bombáznám szét. Ez egy kicsi kályha, kicsi tűztérrel, ha jól éget és túl sok hőt pufog ki, akkor fogjuk meg utána, de ne rontsuk el az égést. A fagázok tökéletes keveréséhez és kiégetéséhez 1000 fok körüli hőmérséklet kell. Ha oda 60-80 fokos vizet teszel és ezt lerontod jön a kátránygyár. Nem kell hinned nekem, de sokan pórul jártak már így, köztük én magam is.
Ha nincs elég tartalék, akkor másik készülék kell viszont. Előbb ugord meg ezt a kérdést, sok minden eldőlhet.:D
Ha úgy tűnik elég a hő, amit termelni tud, akkor még kérdés, hogy tartós tüzelést elvisel-e? Ha igen, a vízoldali teljesítményt növelendő, egy hőszigetelő Ytong burkolatba dugnám be a kályhát, de erre ráérünk még.:D
Oks , értem a lényeget , ha nincsen megfelelő hőfokú füstünk , kapufára lövünk csak , és majdnemcsak többet ártunk mint javítunk ...
" A kályha kilépőcsonkjánál kell mérni füstgázban (nem a csövön!). " > lehet hülyeséget fogok kérdezni , de ez egy zárt tér , bellülről hogyan mérek ?
Van ugye egy vezeték vagy szonda , nemtudom hogyan nevezzem , elképzelésem szerint kb 1 , 1.5 m , ezt kellene eljuttatni a kályha fölé rögtön ,a kimenőcsőbe bellülről , vagy mint írtad analóg kemence hőmérő , aminek van max 10cm -es szára , ezt kellene bejuttatni a füstcsövünkbe. Hogyan valósul ez meg gyakorlatilag ? Megfúrom a csövet , és behelyezem a hőmérőt ? akkor azt már ott is kell hagynom , vagy valahogyan visszadugózni a lyukat . 2. hogy az 1 m-es szálat befűzöm a kályhacső elejéig bellülről ? akkor hová teszem a hőmérőt , becsíptetem az ajtónál ?
Tudnék kölcsönkérni lézeres hőmérőt , de feltételezem akkor az nem mutat reális értéket , mint írtad ha kívülről mérek rá a csőre.
Amennyiben megvan a hőmérsékletünk , ha jól tudom 200 fok az optimális ? Akkor tudunk tovább jutni az ötleteléssel , vagy ellenkezőleg , marad minden ahogyan van gyárilag.
Jelenleg akáccal tüzelek, nem hagy kormot (1 éves fa) , az üveglapot sem kell takarítanom csak nagyon ritkán . Kicsi a tűzterem , vékony samottal van az összes oldal felrakva , teteje is , az ajtó fölött van egy légrés ahol kanyarodik a füst a kályha vége felé , majd a végébe megy rögtön a kályhacsőbe. Ebből kifolyólag gondoltam , hogy sok hő távozik a csövön , ha maxon fűtök talán a láng is elér a cső elejéig , de akkor nagy lángon megy már ... így a tervem hogy az ajtó fölötti üres részbe (betallózott képen ahol van a csésze ) , raknék egy víztartályt , 5 mm -es lemezből , első méretezésre 8-8.5 L férne el max , és ezt kötném rá a meglévő rendszerre.
"Úgyszintén írom a vizes hődob , kátrányosodást okoz nem ?"
Ja, okozhat, ha nem vagyunk észnél. Ezt nem szeretnénk semmiképp. Elkerülésének az egyik legfontosabb módja, hogy képben legyünk, miért keletkezne ott kátrány. Két dolog.
- A füst ne legyen túlhűtve.
- A hőcserélőben lévő víz ne legyen túl hideg.
Nyilván ez a két dolog összefügg. Ezért kell már most tudni, mit tud a készülék, milyen hőfokú füstgáz hagyja el. Ezt mérni kell. Vannak rá analóg és digitális megoldások is. Pl. analóg a kemencehőmérő. Digitális a REX C-100 K hőelemmel. A kályha kilépőcsonkjánál kell mérni füstgázban (nem a csövön!).
Ha jól éget (itt elsősorban az a kérdés, hogy tisztán, füstmentesen tudsz-e benne tüzelni, nem az, hogy eddig mekkora területet fűtött be, de az is fontos nyilván), akkor van annak értelme, hogy a tiszta és forró gázokat tovább hűtsük. Ez az egész alapja. Legyen értelme a projektnek. Ha kormosan dolgozik és/vagy nem elég meleg a füstünk, nincs értelme belevágni, berendezést kell cserélni. Esetleg építeni kell egyet.:D
Te első körben vizezni szeretnéd a tűzteret. Nem tanácsos. Elronthatod a jól működő kályhát és kátrányozni akkor is fog. Talán jobban is. Ha visszahűtöd a tűzteret, a tűz nem ég rendesen, a fa nem gázosodik jól, nem égnek ki a gázok, tiszta szutyok lesz a készülék és a kémény.
Ezért javasoltam(tuk) azt, hogy ha van egy jó vermikulitos tűztered, ami termel még elvonható hőt bőven (ez kérdés! nem tudjuk még a választ!), akkor utána tegyük a vizes részt.
Szóval nem akarunk kátránygyárat. A fenti két feltétel kiütésére a következő technikai megoldásokra van szükség:
-bypass: a füst útja választható legyen. Amíg hideg a rendszer, a begyújtási szakaszban, ne akarjunk hőt elvonni és ne rontsuk a huzatot a füst túlhűtésével. Ha már tiszta az égés és nagy a kályhából kilépő gázhőmérséklet, akkor vonjunk el sok hőt, de tartsuk meg a huzatot és figyeljünk a kémény harmatpontjára is (ha érzékeny rá).
-kazánvédő: fontos, hogy a hőcserélő ne kapjon hideg vizet. Ehhez egy spéci keverőszelep kell, ami egy minimum hőfokot biztosít a visszatérő (hideg) oldali ágnak az előremenőből hozzákevert (forró) víz segítségével. ESBE VTC pl.
Úgyszintén írom: "Vannak erre itt ötletek, olvass vissza!"
Megtetted?:D Amint megteszed, megtalálod majd a nagy henger-nagy cső-kis csövek hőcserélő rajzát, ami pont erre van kitalálva.:D
Szerintem ennél a kandallónál csak a füstcső helyére lenne esetleg gazdaságos vízteret tenni, de az oda kivehető teljesítmény max 20-30%-a lehetne a teljes leadott teljesítménynek. Minden attól is függ mekkora füsthőmérséklet hagyja el a kandallót.
Ilyen van neked? 6kW nem a világ. Mit tud ez a jószág? Szépen éget? Meg kellene mérni a kilépő füstgáz hőmérsékletet. Ha van benne tartalék bőven, akkor utána lehet kötni egy vizes hődobot. Bypass úttal, folyamatosan figyelve a minimum füstgáz hőmérsékletre. Vannak erre itt ötletek, olvass vissza! Én a készüléket nem berhelném szét.
"1) ha nem a fustgazzal melegitesz, akkor azt az energiat meg levonhatod (Sanyi eseteben ez ugye villamos energia lenne)"
Kivéve pl amikor első körben a földhővel melegítesz elő a talajban futó csövekkel, külső levegőnél, ami az eredeti javaslatom volt és a jelen diszkussziót kiváltotta.
"2) velemenyem szerint az optimalis tuzelesnel a fustgaz mar nem annyira meleg, hogy abbol meg extra energiat nyerjek ki (lasd faelgaz kazanok 100-150 fok koruli fusthomeserklete, amihez mar kenyszer ventillator is kellhet)"
Itt most nem faelgázosító kazánról volt szó, hanem szobai kandalló ill kályha esete forog fenn inkább. Ez utóbbiaknál általános jelenség a túl forrón elengedett jelentős hőtartalmú füstgáz. Az optimális tüzelés magában sajnos nem biztosítja azt, hogy nincs extra energia a füstben, ahhoz optimális tüzelőberendezés is kell, de ez a valóságban a legtöbbször nem áll fenn (egyik sem)
"3) 6% az meg pont annyi, hogy kandallo helyett inkabb pufferre tuzelek kazanban, ahol sajat mereseim szerint 30-40%ot tudok sporolni"
A két fajta megtakarítás nem zárja ki egymást. Ha a kazán is előmelegített (és elégséges) levegőt kap ott is fellép a pár százalékos javulás és nem mellékesen csökken a károsanyag kibocsátás.
A 6 % egy adott kandallónál adott körülmények közt füstgázzal 20-ról kb 100 fokra előmelegített levegő esete egy adott megoldással. Ehhez képest ahány variáció annyi féle eredmény születne. Nyilván más a helyzet -15 és +15 fok viszonylatában is, ami kisebb különbség ezért a 6%-nál kevesebb várható a teljes égés alatt általános esetben, viszont bizonyos esetekben pl begyújtásnál többet számít.
Ha a kazánnal 30-40%-ot tudsz spórolni, az éppen azt jelenti, hogy ésszerű megoldással más fatüzelésű fűtőeszközzel is ennyit megspórolhatsz, illetve az amihez viszonyítasz éppen egy valamilyen okból nem elég jó általános fűtési hatásfokkal üzemelő kályha. (ebben a légfűtés hátrányaitól kezdve az egyenetlen hőtermelésből fakadó esetleges veszteségen át a rosszabb égési hatásfokig sokféle tényező szerepet játszhat)
A pufferes kazán vagy vízteres kályha/kandalló jó égési hatásfoknál alacsony veszteségi füsthőnél jó hatásfokú eszköz, de bőven üzemelnek kazánok akár 50%-nál gyengébb hatásfokkal, mint ahogy mindenféle kályhák, kandallók is szép számmal.
Ez egy olyan kandalló , aminek a leadott hőmennyiségét , termosztáttal tudod szabályozni .
Rengeteg előnye van a jelenleg működő kandallókkal szemben , pl : egyszer kell megrakni egy nap alatt és kb hetente kell hamuzni . A " maradék " hőt ,további funkciókra lehet még felhasználni . stb-
nem én akarok, hanem a nejem:) meg azért bővítenénk a házat és a garázs is fűtve lenne... a központi kandallóval az a baj, hogy nincs akkora nm2-em, hogy ne süljünk meg, ha oda bedörrentek! de a gyerekeknél meg épp jó lenne a meleg... ahová tenni tudnám, azt a helyet most egy olcsó kis kandallókályha is szépen befűti.
80nm-re akarsz kazánt? Ezt mondjuk nem értem, de biztos tudod mit akarsz csinálni vele. 80m2 kifűthető egy hordozható kishályhával, ami ugyanazt a kéményt használja, ahová majd bekötöd az épített faelgázosító kandallókályhádat.:D Vagy központi fűtést akarsz, akkor veszel egy vízteres pelletkályhát használtan és eladod, amint felépült a kazánod a nappaliban. Azért pár évszak alatt csak összehozod.
Mi most 180m2-t fűtünk (+HMV) ezzel a fura kandallókályhával, szigetelés nincs, ablakok vackok, igaz nincs nagyon hideg. Ha lenne napelemem, nemcsak télen, nyáron is ki lenne kapcsolva a gázcirkó. Ezzel a megoldással csak annyi gond van, hogy nem programozható. Ez egyelőre nem gond. A vízoldali teljesítmény növelése és egy puffer azért ezt is megoldaná.
mindenképp faelgáz lesz, de nagy hódolója vagyok mindennek, amiben fa ég :D ezért gondolkoztam már rakétában vizes hőcserélővel, meg saját falazású kazánban is. az nem is érdekelne, hogy 80 vagy 84% a hatásfok, csak ketyegjen szépen, mint egy szívódízel:)
mivel két helyen melózok (kell pénz a lakásra..., a'la deákbill), nem igazán van idő a tervezgetésre, kivitelezésre se. tehát marad a b-steel, meg a b-szektorban a szappanfőző üst mellett egy próbakályha építgetése...
a ház nem nagy, 80 nm hasznos, meg 25 és 30 cm falak. födém kőzetgyapotos, nyílászárók már cserélve. szigetelés is kellene, de hungarocell kilőve, nem szeretem a műanyagot. egyébként meg sárba rakott tégla, sehol egy derékszög, de így bájos :D
ha a kilépő a kazánnál még magasabb, az sem baj éppen, legalább melegíti a füstcső a műhelyt!